Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-07-21 / 29. szám
Ara 60 f. XIII. évf. • 1964 VII. 21 A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Irány a 20. évforduló H a ezekben a napokban bárki ellátogat Banská Bystricára, mindjárt a szemébe tűnik, hogy nagy szorgalommal napról napra szebbé, kei- Leinesebbé válik ez az úgy is szép kisváros. A különös szorgalomnak nagy jelentősége van. A városban s környékén zajának le augusztus végén a Szlovák Nemzeti Felkelés 20-ik évfordulójáról megemlékező országos ünnepségek. A felkelés 20-ik évfordulójának ünnepe azonban nemcsak a város ügye. Bátran lehet állítani, hogy az egész ország figyelme az évforduló felé irányul. Erről sok minden tanúskodik. Öregek és fiatalok egyaránt találkozókon, beszélgetéseken, barangoláson keresztül elevenítik fel a nagy napok emlékét. Nem egy iskola, üzem vagy falu CSISZ-tagjai és pionírjai, fiúk és lányok követik a braIde s tova húsz esztendő telt el i Szlovák Nemzeti Felkelés nagy napjaitól. Szobrok, emlékművek hirdetik az utókornak a harci tettek nagyságát. A fiatal nemzedék már csak a résztvevők elbeszéléseiből, könyvekből. műemlékekből ismerheti meg az akkori eseményeket. Ezért találkozunk e- zekben a napokban annyi fiatal kirándulóval a dicső tettek színhelyén. Érdekes vita arröl, hogy mit nyöjt a televízió a GYERMEKEKNEK? Nézzék-vagy ne nézzék? tíslavai Žižka-lskola katonahallgatói példáját, és az elkövetkező napokban a Felkelés nyomdokaiban járnak. Felkeresik az élő tanúkat, partizán- és tábortüzek mellett elbeszélgetnek a múltról, és Így tanulnak népünk forradalmi hagyományaiból. Az ünnepre való felkészülés nemcsak ezekben mutatkozik meg. A Közép-Szlovákiai kerület dolgozóinak kezdeményezésére országos mozgalom indul, melyben több ezer kollektíva szocialista munkaversenyt indított az SZNF 20. évfordulója tiszteletére. Egyedül Szlovákiában több mint 21.000 kollektíva, 956 gyár és 267 üzem kapcsolódik be a termelési versenybe. A Novákyi Bányák ifjúsági kollektívái vállalták, hogy az augusztusi ünnepekig terven felül 60.000 tonna szenet termelnek. A közép-szlovákiai kerület ifjú építészei 900 lakásegységet és 240 tantervet ifjúsági építkezésnek nyilvánítottak. Ilyen s hasonló eredményekről lehetne beszélni Szlovákia csaknem valamennyi üzeméből. Kollektívák és üzemek a napokban újabb értékelésnek vetik alá a vállalások sorait. A legjobbakat, a győzteseket javasolni fogják, adományozzák nékik a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója elmet. Szépek az eredmények, de nem lehet a babérokon ülni. A Felkelés évfordulója alkalmából rendezett verseny nem fejeződik be az augusztusi ünnepségekkel. Tovább megyünk az Igazi nagy értékelés felé, mely 1965 májusában lesz, ekkor ünnepeljük hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját. Hogy minden jól sikerüljön, előre kell gondolni, hisz irány a 20. évforduló. EZ AZTÄN AZ ÉLET! Jön! Jön! Jön! Az Új Ifjúság bűnügyi regényét „A szemtanű“-t, Petrőczi Bálint érdekfeszítő művét hétről hétre folytatásokban olvashatják majd előfizetőink. Ne szalassza el az alkalmat, igyekezzen bebiztosítani az Oj If(sz.) júság minden számát. Magyarországi lapokban az elmúlt időben nálunk is csaknem minden családot érintő vita folyt, nézzék — vagy ne nézzék a gyerekek a TV műsorát. Néhány cikkíró igen magasan értékeli a TV hasznát, előnyét s talán ezért jelent meg most az Élet és Irodalomban egy írás. mely hangsúlyozza, hogy a hátrányokra is kellőképpen fel kell figyelni. Az alábbiakban a következőket olvashatjuk. Meg kell már mondani egyszer, hogy a tévé olyan, mint az antibiotikum, a röntgen vagy a rádiumsugár: kis mértékben nélkülözhetetlen, esztelen használat esetén ölő méreg. Nem a gyönge műsorokra gondolunk, nem is a gyermekeket riasztó filmekre, hanem a mennyiségre. Általában arra, hogy az örökké képeket befogadó agy lassan képtelenné válik a fogalmakban gondolkodásra, a szavak elvontabb útján való művelődésre. Leszokik az olvasásról, örökös „képes- könyv“-néző marad. Igaz, hogy a tévét néző gyermek többet tud a világról, mint az, akinek ebben nincs része. Csak ez a tudás nincs szervesen felépítve. Mindenből egy keveset — és semmit igazán. Igaz az Is, hogy a képpel szerzett ismeretet jobban megérzi az emlékezet a szó útján szerzettnél. De míg a szöveges ismeretszerzés tényei logikusan épülnek egymásra (mivel a szövegben tűnődve meg lehet állni, és újraolvasni), addig a képek — minél több van belőlük — egymást mossák el az emlékezetből, egyik benyomás kiveri a másikat. „A gondolkodás helyébe mozgóképek ültek" — mondja Ernst Fischer a mai fiatalokról szóló új könyvében. A mai gyermeket sokkal több benyomás éri, mint elődeit, a világ differenciáltabb, bonyolultabb, ennek következtében a gyermekek jó része dekoncen- trált, szétszórt, testileg fejlettebb ugyan, mint az előző nemzedék, de sokkal nehezebben appercipiál és asszociál, túlterhelésről panaszkodik, mikor csak a figyelme hiányzik. Ha még az állandó tévé-műsor is rászabadul, ez erősebben megterheli idegrendszerét, még jobban megosztja figyelmét gondolatait. Az olvasó gyermek fantáziája fejlődik, gazdagodik, mert a szövegadta színteret. hőst, eseményt magának kell elképzelnie, a tévé viszont készen tálal, míg csak a mozdulatlanságra szoktatott képzelet el nem lustul egészen. S az értelmi szempontokon túl van érzelmi hátránya is a szüntelen tévé - élvezetnek, mégpedig az, hogyha a család az együtt töltött, beszélgetésre szánt bensőséges perceket tévé-műsorra fordítja, akkor tagjai lassan elidegenednek egymástól. Nem tudnak — idővel — beszélgetni, mert nincsenek szavaik többé. Csupán a szülőknek lesz később egykét keresetlen szavuk a fiatalok szidalmazására, hogy hűtlenek, idegenek. A tévé nagy vívmány, előnyeit nem ismételjük. De a hátrányokról sem szabad hallgatni: a jövendő nemzedékért érzett felelősségtudat követeli, hogy ha ilyen fontos kérdésről beszélünk, tegyük egészen őszintén. S neveljünk felnőttből, gyermekből egyaránt fegyelmezett tévé nézőt, aki kiválasztja a neki kellő, kevés műsort, amit csakugyan hasznosít. Mert másképp csak „agyonüti az Időt". Azt pedig kár agyonütni: az élet rövid. M. Holub: MESE Felépítette a házát, az alapot, a köveket, a falakot, tetőt a feje fölé, a kéményt, és fUstöt, s a kilátást az ablakából. Felépítette a kertjét, a kerítést a kakukkfüvet, a gilisztát, s az esti harmatot. Kivágta feje felett a maga darabka egét. Es becsomagolta a kertet az égbe, a házat becsomagolta a kertbe s mindent becsomagolt a zsebkendőbe s nekivágott egyedül akár a sarki róka a hideg végtelen esőben a világnak. Ford.: Gál Sándor A százharmadik házassági évforduló Menekülés a hűsítő habokba (Az oldalon látható képek R. Helexa felvételei) A Kaukázus délkeleti lejtőin elte- •ülő Zaroszl faluján él a Caszimov házaspár. Tizenhatéves korukban léptek frigyre egymással és jelenleg 119 évesek. Ezen a vidéken jelenleg 214 százévesnél idősebb embert tartanak nyilván, valamennyien jóformán gyerekkoruk óta dolgoznak. Ambracum Grt- goriján 137 éves kolhozparaszttól megkérdezte az orvosa, hogy nem érez-e kimerültséget, nincsenek-e panaszai? Az öreg ezt válaszolta: „Nincs időm betegeskedniP. A magas életkorú asszonyok 10-12 gyereket neveltek fel a férfiak közül egy sem dohányzik. Valamennyien korán fekszenek, korán kelnek, évente 7-8 hónapig a szabad ég alatt alusznak. Kedvenc táplálékuk az aludttej és a fokhagyma.
