Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-06-23 / 25. szám
Hullámzó gabonatáblák köz! Olyan a napsugarak hevétől Izzó országút, mint a tengerbe nyúló móló, két oldalán a hullámzó gabonatenger. Még haragoszöld a sejtelmesen suttogó tengerár, de már nem mindenütt, a júniusi nyár rövidesen kasza alá érleli a bőnek ígérkező termést. Rohan a gépkocsink, Szene, Galánta Érsekújvár, Párkány, Komárom az útvonal, majd Nagy- megyeren át Dunaszerdahely és Somorja következik. Az ország éléstárának egyik jelentős karéja, azoknak a vidékeknek egyike, amelyeken eldől az idei kenyércsata. Az időjárás eddig kedvezően hatott a szövetkezeti gabonatáblák folyamatos beérésére. A galántai szövetkezet határában mondta is Varga Pista bácsi, hogy ... igen jónak ígérkezik az idei termés, csak még egy kis eső kéne. . Nekünk ugyan az eső annyira azért nem volt sürgős, ám alig haladtunk néhány kilométert Érsekújvár felé. máris nyakunkba zúdult a zápor. Hát ez a kívánság gyorsan teljesült! Érsekújvár feltúrt utcáin már bokáig érő sárban gázoltunk. Az eső elkísért bennünket egész Komáromig. Jó termés ígérkezik, amerre jártunk, feltettük a kérdést, vajon felkészültek-e a betakarítási munkákra, milyen fokú az aratási készenlét? Galántá- ról, Érsekújvárról, Komáromból, Párkányból Dunaszerda- helyről és Somorjáról jelenthetjük, az előkészületek megtörténtek Fekészüiten várják az aratók, gépek a beindítást. A tavalyinál jóval nehezebb munka várja az aratókat és gépeket, hiszen jóval nagyobb területen hullámzik a gabonatenger, mint az elmúlt esztendőkben. Szlovákiában 732 000 hektárról kell betakarítani a kenyérgabonát, s ebbői a nyugat-szlovákiai kerületre csaknem 200 000 hektár jut. A termőföldek javarésze. A gép- és traktorállomasok teljes ütemben készítik elő a kombájnokat, aratógépeket. Otban vannak az új SZK 4-es kombájnok. A szlovákiai gabonacsatában több mint 3000 gabona- kombájn vesz részt. A duna- szerdahelyi járásban 143 kombájn várja készenlétben a bevetés napját, de már meglevelezték a hradeci, kroméŕíži járásokkal a bajtársi segítség- nyújtást. kb. 80 kombájnt várnak tőlük az aratási csúcsmunkákra A komáromi járásban 14-16 nap alatt végzik el az aratást és azt remélik, hogy a szemveszteséget leszorítják a 7 százalék alá. — Azt reméljük, hogy az idei szemveszteség nem lesz több 3-4 százaléknál — fogad- koznak az ógyallaiak. Már pedig ez nagy szó, hiszen szlovákiai viszonylatban a 7 százalékról legalább a felére csök„Ezzel a kombájnnal akár holnap kifuthatnánk már.. kenteit szemveszteség révén 8000 tonna sertéshús többletet érhetünk el. Igen, ez a legfontosabb feladat. A szemveszteség nélküli betakarítás. Ezért kell készen állnia minden kombájnnak, aratógépnek Ezért kell pontosan beütemezni az aratási munkálatokat. Az időjárás behozta a késést, a júniusi nyár gyorsan érleli a gabonákat, most majd az aratóktól függ, milyen eredménnyel vívják meg a kenyércsatát a szövetkezeti táblákon. -os Szegediek az Elektrosvitben Az érsekújvári Elektrosvitben semmi sem változott. Reggel nők és férfiak lépnek be a kapun, a portás üdvözli őket, majd kiki a saját munkahelyére siet. így megy ez minden üzemben. A minap húsz fiatal lépte át a határt, majd az üzem kapuját, hogy három hétig ismerkedjen a gyárral, az emberekkel. Amikor ott jártam, már dolgoztak. Föl se figyeltem volna rájuk, ha az üzemrészleg vezetője nem figyelmeztet, aki úgy hiszem észrevette, hogy riport - témát keresek. — Ök ketten, az a két lány, magyarországiak — bökte ki, majd keresztnevükön szólította őket. így ismerkedtem meg Bánáti Annával és Erdős Zsuzsával, a Szegedi Tanárképző Főiskola negyedéves hallgatóival. Néhány percre abbahagyták a munkát, először csodálkozva néztek rám, hogy riportot akarok írni és azt csehszlovákiai magyar lapban közölni (talán elkerülte figyelmüket, hogy ilyen is van nálunk, mindenesetre elgondolkoztató), majd mégis sikerült megbarátkoznunk. Elmondták, hogy matematika, fizika, politechnika szakosok. Ügy mint nálunk a főiskolások, ók is minden évben részt vesznek termelési gyakorlaton, hogy elméleti tudásukat lemérjék, illetve bővítsék. Iskolájukat és a nyitrai főiskolát több éves barátság fűzi össze. Már tavaly is jártak a szegedi diákok Csehszlovákiában, a nyitraiak pedig Szegedre látogattak el. Ez volna az előzmény, ahogy eljutottak hozzánk, maga a valóság pedig az, hogy most az itt-tartózkodásuk után néhány nappal bátran kijelentik, nagyon jól érzik magukat. Teljesítményre dolgoznak az üzemben, így pénz is lesz, amiből ajándékot szeretnének vásárolni. Itt az üzemben a munkakörülmények jók. A lámpaszerelés, amit jelenleg végeznek, nem nehéz és kedvesek az emberek, akikkel együtt dolgoznak. Nyelvi nehézségeik igazán nincsenek Érsekújváron, mert azon a részlegen, ahova őket helyezték, mindenki beszél magyarul. Nemcsak a munkával, hanem a várossal, tehát Nyitrával és • Érsekújvárral való ismerkedés, valamint három napos tátrai kirándulás is várta őket Csehszlovákiában. Igaz, ők nem mondták, de nekem nem tetszett, hogy mindennap Nyitráról járnak Érsek - újvárba. Csak annyit említettek, hogy ma is korán keltek. KINCSES SZIBÉRIA A távolság nem nagy a két város között, de annak a tizennégy lánynak és hat fiúnak, aki Szegedről érkezett azért, hogy minél többet tanuljon a három hét alatt, kár^ vesztegetni az idejét utazgatással. Aki külföldön van, minél többet látni akar, de a Nyitra és Érsekújvár közti út unalmassá válik még vendégeinknek is akkor, ha mindennap kétszer megteszik. Bent a gyárban semmi sem változott. A húsz magyarországi fiatal főiskolás dolgozik, élményt és tapasztalatot gyűjt. Ez már közeledés, a két ország fiainak közeledése egymáshoz. (cs) w Erdős Zsuzsa és Bánáti Anna szegedi főiskolások munka közben zibériát valamikor tajgával és mocsarakkal borított hatalmas, kietlen területnek tartották. Még Szemjonov-Tien Sanszkij, a világhírű orosz földrajztudós és utazó is ezt állította, hogy Oroszországnak ez a vidéke „végtelen szegény ásványi kincsekben“, s ezért ipari jelentősége nincs. A szovjet emberek rácáfoltak erre'. Feltárták és az ország szolgálatába állították földünk égjük legnagyobb szén- lelőhelyét, a kuznyecki szénmedencét. Az Altáj-hegység- ben, Sorija hegeiben a Ha- kasz Autonóm Területen és Narinban hatalmas vasérctelepekre bukkantak. A kalundai sztyeppe tavai kitűnő nyersanyagot szolgáltatnak a vegyiparnak. Aranyat és wolfrá- mot, bauxitot és csillámot, higanyt és mangánt, márványt és platinát, s még sok egyebet rejteget a szibériai föld méhe. A geológusok eddig csupán egyetlen kincset nem találtak Szibériában — kőolajat. Ezért azt eleinte a Kaukázusból, később a Volga mellékéről szállították ide vasúton. A sokezer tartálykocsi csak nehezítette az amúgyis túlterhelt transzszibériai vasútvonal forgalmát. Az utóbbi években már könnyebbséget jelentett annak a kőolajvezetéknek a megépítése, amelyen keresztül Baskíriából jutott ide, keletre a kőolaj. A szakemberek azonban nem adták fel a reményt, hogy egyszer még Szibériában is találnak kőolajat. A geológusok elsősorban a transzszibériai vasútvonal mentén kutattak. Éveken át vizsgálgatták a többszáz helyről begyűjtött talajmintákat, de eredménytelenül. Ekkor rendkívül merész elhatározásra jutottak: áthelyezik a kutatást északabbra, és még egyszer átvizsgálják az Ural- hegység és a Jenyiszej között elterülő síkságot. A kutatókra ismét nehéz napok vártak. Akaraterejük, bátorságuk és lelkesedésük végül is sikerre vezetett. A hír szárnyaira kapta az Ob-menti Berjozovo falu nevét, ahol elsőnek tört magasba a szibériai földgáz. A földgáz kékes színű lángja hamarosan feltört a szomszédos ajaszi lelőhelyen is, majd egy Polnatovo nevű hanti faluban, később pedig Igrim környékén... Az Ural északkeleti lejtőjével határos hatalmas területen óriási kiterjedésű földgázkincsre bukkantak. Most már csak a kőolajat kell megtalálni! A siker nem váratott sokáig magára. Az Ob egyik mellékfolyója, a Konda völgyében van Saim falucska. Az itt végzett próbafúrások során sokszor bukkantak kőolajra Nyugat-Szibériában. Ezt követően kőolajat találtak Me- gionszkijban, Szurgutban, Ka- mennijban, Uszty-Balikban. Mi a jelentősége e fontos geológiai leleteknek, s milyen befolyással lehetnek a Kuz- nyeck-rnedence fejlődésére? Ezzel kerestük fel Andrej Trofimuk akadémikust, a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai geológiai és geofizikai fiókintézetének igazgatóját. — Nem leletekről van itt szó, hanem nagy jelentőségű felfedezésekről. Ezek fontosságát kellően értékelte államunk akkor, amikor érdempersze a fejtörés, mi mindent vigyek magammal, már jóval előbb kezdődött, A műszerek csomagolását ugyancsak a napokban kezdem meg. Talán különösebben nem is kell kihangsúlyoznom a szakszerű és gondos csomagolás fontosságát, hiszen tudott dolog, hogy pl. a gumi — 40 foknál törik. Tudományos megbízatásomon kívül fényképezéssel, filmezéssel és útleírással szeretnék foglalkozni. A sarki fény, a fókák és pingvinek valószínűleg kedvenc objektumaim közé tartoznak majd. — Vajon tudod-e már, milyen nehézségekkel kell szembenézned és milyen körülmények között? — E földrész levegője ritka és rendkívül hideg. Ezért tél- időben a kinti munkákat speciális légzőberendezésse! ellátott öltönyökben végzik, nehogy a hideg levegő közvetlenül a tüdőbe kerüljön (40 foknál a tüdő bomlásnak indul). Eleinte az orrvérzés és a szédülés sem ritka jelenség és a hideg következtében rendkívül nagy a szervezet energiafogyasztása. A mágneses pontok bemérése természetesen a szabadban történik, naponta kell elhányni a havat a lakótelep -elől. Az egy évből kb. két hónapot töltünk környezetismerettel, terepkutatással. Télen eleinte minden 30 perc. kinntartózko- dás után 20 percet helységben kell eltölteni. Később ezt edzéssel fokozatosan növelni lehet. — Mit csinálsz majd a szabad időben, milyen könyveket viszel magaddal? — Rádiót sajnos nem hallgathatok, a póluson nagyon rosszak az adás-vételi viszonyok, kizárólag nyugodt napokon lehet viszonylag élvezhető adást hallani. Remélem a Csehszlovák Rádió az előző időszakhoz hasonlóan most is külön adást sugároz majd, sarkkutatók számára, melynek keretében hozzátartozóimnak módjukban lesz üzenni. Ez ugyan egyoldalú híradási forma, de én csak rádiótelegrafi- kus úton fogok tudni életjelt adni magamról. így hát módom lesz kiegészíteni kezdetleges angol tudásomat, továbbfejleszteni matematikai ismereteimet. Mivelhogy orosz könyvekből már most is gyakran tanulok, felhasználhatom az ottani könyvtár nyújtotta lehetőségeket is. A „személypoggyászomban" persze helyet szorítok néhány kötetnyi szerelmi lírának is, mert ugyebár mégiscsak fiatal vagyok... a szerelmet sem szeretném teljesen száműzni életemből. Még aztán néhány szívből jövő, forró szóval felvértezve, köny- nyebben vehetem fel a harcot a zord természettel. Reméljük az egészségével sem lesz baj az indulásig. Ez ugyanis a kiutazás egyik legszükségesebb előfeltétele. Akkor egy újabb évet kéne várni, ám az ilyesmin a legjobb mielőbb túlesni. Hiszen nem kis bátorság kell hozzá. Sok sikert az előkészületekhez! Szerencsés utat! Beszélgetett Mécses János A geológusok egy grafitdarabot vizsgálatnak (Szljudnyika, Dél-Bajkál) W nem kellene lemaradoznunk? Ama nagy feladatok egyike az idei mezőgazdasági munkában, amit a párt központi bizottságának márciusi ülése is hangsúlyozott,; a terimés takarmányok be- gyűjtése. E munkával szorosan összefügg a silózásra' való időbeni felkészülés.! A silózás a hagyományos; takarmányszántással szem- ; ben sokkal előnyösebb és szerte a világon már meghonosodott. Az új technológiának, i amely nem függ annyira az időjárástól, már az idén is hozzá kell járulnia a téli időszakra tárolandó nagyobb mennyiségű takarmánykészlethez, és sok sok vagon fehérje-anyagot kell megmentenie. A felépülő silőgödrökbe háromszor annyi terimés takarmányt; kell elhelyezni, mint tavaly. E célból a kerületekben és a járásokban szaktanfolyamokat szerveznek, gyakorlati bemutatóval. Amint a helyzet mutatja, az építészet, de a mezőgazdaság sem készült fel kellő időben az ilyen széleskörű akcióra. Hiányoznak a megfelelő panelek és gépek s a mezőgazdasági üzemekben sok az előítélet az új dolgok iránt s Így elég gyakori a kedvetlenség, a megnem- értés is. A silógödrök építése ezért' vontatottan halad, s országos méretben május végéig mindössze 568 silógödröt készítettek el, 300 000 köbméter kapacitással. A délcsehországi, nyugat- és középszlovákiai kerületeken kívül a nyugatcsehországi kerületben is jól halad a silógödrök építése. A prešticei Prefa üzem ugyanis a kerületi szervek javaslata nyomán könnyű paneleket kezdett gyártani, amelyekből a szövetkezete- sek autó-daruk és emelők nélkül (a szövetkezetesek- nek ilyen gépi eszközei) maguk is meg tudják csinálni a silógödröket. Nyu- gat-Csehországban ez idén .1400 silógödröt építenek, általában minden nagyobb befektetés nélkül. Ez idő tájt már gyűjtik a terimés takarmányokat. A kerületekben és a járásokban több mint 3000 silógödör van építés alatt, áme- lyeket mennél előbb be kellene fejezni. A CSISZ KB harmadik plénuma határozatának értelmében a silógödrök építősében a CSISZ- szervezeteknek s főleg az ifjú gépesítőknek is részt kell venniük. Most éppen itt van a kellő alkalom. <A) rendekkel és kitüntetésekkel jutalmazta számos kiváló geológusunk munkáját. — Az Uraiból, — folytatta Trofimuk, — ahol gazdag föld- gázmezőket fedeztünk fel, a kutatást kiterjesztettük az Ob vidékére, a Nyugat-szibériai síkság középső és északkeleti részére. Mindenfelől biztató hírek érkeztek. z Ob medencéje rendkívül gazdag kőolajban. S ha ma mindössze mintegy húsz földgázlelőhelyről és mintegy tíz kőolajlelőhelyről tudunk, ez bizonyára még csak a kezdet. Nyugat-Szibéria valószínűleg sokkal gazdagabb kőolajban, mint az Ural és a Volga melléke. Ami pedig a szibériai olaj minőségét illeti, semmiben sem marad el a volgai olaj mögött, s kevesebb ként tartalmaz. — Kérdésük második részével kapfcsolatosan, — folytatta az akadémikus — az a véleményem, hogy a Kuznyeck- medence rendkívül szerencsés helyzetben van. — Mi a helyzet a Kuznyeck- medence kőolaját illetően? — tesszük fel a kérdést búcsúzóul Trofimuk akadémikusnak. — Véleményem szerint, — feleli az akadémikus — előbb- utóbb a Kuznyeck-medencé- ben is találunk kőolajat Igaz ugyan, hogy a próbafúrásokat sokkal mélyebben kell végezni, s ehhez másfajta technikai berendezésre van szükség. A Kuznyeck-medencét sokan teljesen kiaknázott területnek tartják. Pedig nem kell sok idő hozzá, hogy a geológusok valamilyen újdonsággal lepje* nek meg bennünket
