Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-06-23 / 25. szám
ki ideolőg’ai nevelés tartalmáról és formájáról az1964-65-ös évben A CSISZ KB HATÁROZATÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE Ny. Sz. Hruscsov a Baškirija nevű hajón kíséretével együtt június 16-án Dániába érkezett. A dán kormány nevében Jens Otto Krag üdvözölte II. A rendszeresen végzett ideológiai nevelő munka tehát választ ad a társadalmi életben (elmerült bonyolult problémákra és ugyanúgy kell. hogy a fiatalok szervezetében felmerülő kérdésekre is megadja a helyes választ. Természetes, nem szabad, hogy a fitalok csak mint nevelő eszköz szerepeljenek, hanem aktívan bekapcsolódva az ideológiai nevelő-munkába. Az ifjúság figyelme az utóbbi időben leginkább a kultúrára és a művészetre terelődik. Ezt az érdeklődést kell, hogy támogassuk. Az előadás- sorozatban pedig meg kell Ismertetni a fiatalokkal a világhírű művészek munkáit; film diapozitív és más segédeszközök segítségével. Ezt a gazdag tevékenységet csak úgy lehet végrehajtani, ha felkeltjük a fiatalok érdeklődését az egyes tudományágak iránt. Az Ideológiai tevékenységgel a fiatalokban nemes tulajdonságokat alakítunk ki és kielégítjük érdeklődésüket. A fő formákról és a tartalomról, valamint a lehetőségekről közösen kell tárgyalni a helyi párt- szervezetben, valamint a CSISZ alapszervezetek taggyűlésein. A CSISZ KB meghatározta az alapformákat és a tartalmat, ebből kiindulva pedig az alapszervezetektől függ, hogy milyen mértékben valósítják meg ezt tevékenységükben. A KB javasolja a következő kérdések letárgyalását a fiatalok kora, műveltsége és foglalkozása szerint; — Mi a CSISZ és mit akar a CSISZ (október és november). — Miért van a Csehszlovák Kommunista Pártnak vezető szerepe szocialista társadalmunk Irányításában (december, január). — A forradalmi múlt a mához szól (Csehszlovákia fel- szabadulásának 20. évfordulója, február, március). — A nemzetek összefogása (miért« győz a békés verseny az egész világon? Április, május). Ezeknek a javasolt témáknak a letárgyalására a CSISZ járási vezetőségei konferenciát és szemináriumot hívnak ösz- sze a propagandisták részére. Az alapszervezetek ismertetik a tagsággal a nevezetesebb évfordulókat és ünnepeket (s ezekhez pedig beszélgetést, tanulmányi kirándulást, versenyeket szerveznek). pest — Berlin — Bukarest — Varsó — Moszkva — Bécs — Helsinki — És ki a IX. VIT rendezője? Hogy érdekes és változatos legyen a Tribúna 65, használjuk ki a legmegfelelőbb forE témákon kívül a Központi mákat és módszereket; keresBizottság javasolja a CSISZ- alapszervezeteknek, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően és az alapszervezetek típusához képest kezdjenek hozzá a jövő évben az ideológiai neAz alapfokú kilencéves iskolák kilencedik osztályaiban: Elsőrendű feledat, megmaAmikor a szovjet kormány vezetője 1959-ben az Egyesült Államokba látogatott, egy be szélgetés során a követkéz! kérdéssel fordult az amerika államférfiakhoz: „Ha ml él önök nem készülünk hadako zásra, miért kell annyi fegy ver? Engem úgy tájékoztattak hogy az Önök országa átlago. san 40 milliárd dollárt fordi fegyverkezésre. Nem lehetni jobban felhasználni a nép pém zét?!“ Hruscsov elvtárs kérdési gyakran hangzik el a nemré giben felszabadult és gazdaságilag elmaradott országokban is. Az afrikai, ázsiai és latinamerikai népek döbbenten nézik, hogy — amíg országaik ban, éppen a gyarmati múl örökségeként, leírhatatlan i nyomor és saját erejükből képtelenek nagy lépésekkel előrehaladni — egykori gyarmat- tartóik milliárdokat pocsékolnak el fegyverkezésre. Az ENSZ nemrégiben jelentést tett közzé. A nyugati, < szocialista és a semleges országok képviselőiből álló bizottság megállapította: az ö világrész országai évenkén 120 milliárd dollárt fordítana! hadi kiadásokra, ötszörösé annak, mint amennyi az újonnan függetlenné vált országol évi összes beruházása. Ebből < pénzből egyébként 200 acélkombinátot vagy 60 ezer iskolát, 12 millió lakást vagy 30( hőerőművet lehetne építeni Ugyanez a bizottság leszögezte azt is: ha a 120 millión Öollár egyötödét a gazdaságilag gyengén fejlett országol megsegítésére fordítanák, lehetőség nyílnék arra, hogy ezel az államok 25—30 év alatt utolérjék akár Nagy-Britanniá: vagy Franciaországot! Afrika fejlődésének kulcsa például — ahogyan az ismer: angol földrajztudós, D. Stamc írta — a folyók meghódítása a hatalmas sivatagokat ugyanis öntözés útján termővé lehetne tenni. Ugyanakkor szállítási szempontból is igen nagj a jelentőségük az afrikai fo- lyóknak: a legnagyobbak Afrika belső területei felől halad996999&909& jait távolról sem érte el. Éppen emiatt tartania kell attól, hogy a közeljövőben újabb, támadást indít ellene a CDU Adenauer-Strauss szárnya. Ezért a francia kormányhoz közelálló körökben arra számítanak. hogy Bonnban a kor- mányrudat ismét Párizs felé fordítják A SZOVJETUNIÓNAK a skandináv államokhoz fűződő viszonyéban a szovjet állam lenini külpolitikájának következetes megvalósítása nyilvánul meg — hangsúlyozza a Pravda. — Ez a politika az elvszerüsé- get hajlékonysággal párosítva állandóan emeli a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét, újra meg újra meggyőzi az emberek millióit arról, hogy a Szovjetunió mindig és mindenben a népek létfontosságú érdekei, a béke és a szocializmus ügyének szolgálata vezeti. A népek látják, milyen olthatatlan lenini energia, forradalmi szellemtől áthatott kezdeményező erő jellemzi a Szovjetunió'kül- polltikáját, A szovjet kezdeményezések, a szovjet állhatatosság eredményeként máris fontos lépések történtek a nemzetközi helyzet javítása és a termonukleáris háború veszélyének csökkentése terén. megismertetni a CSISZ szervezetének küldetését és célját és így előkészíteni a fiatalokat az aktív szervezeti munkára. Ezenkívül fontos megmagyarázni a polgári jogaikat és kötelességeiket. Az Ideológiai nevelő munka a 9. osztályokban szorosan összefügg a társadalmi nevelés tantárgy tanításával. A társadalmi nevelés tanítója a párt- szervezettel együtt törődik azzal, hogy a felvetődött problémákra helyes választ adjanak a tanulók. A 9. osztályokban javasoljuk előkészíteni a „Tribúna 1965" akciót. Ebben az akcióban az egész év folyamán érdekes formában meg kell magyarázni a tanulóknak a társadalmi fejlődés alaptörvényeit. A Tribúna 1965-ben a következő témákból indulunk ki: 1. „Közösen többet teszünk" — Mi a CSISZ és milyennek kell lenni egy CSISZ-tagnak? — Mindent tudok a szervezetemről? — A CSISZ és a Csehszlovák Kommunista Párt viszonya. 2. „Mi leszek?" — Népgazdaságunk 1965-ben — A mezőgazdaság utóíéri az ipart — Ismerjük jövő hivatásunkat? 5. „Beszélgetés a lelkiismerettel“ — Az emberek viszonya a társadalomhoz és a munkához — Jó kollektíva az osztályunk? — Mindenki becsületes, igazmondó, szorgalmas? — Az én példám. — 4. „A front Európán vonult keresztül" — Mi történt volna akkor, ha valóra válnak Hitler tervei? — A szabadság keletről jön — Májusi napok 1945- ben és most — A kommunizmus jelenti a fegyver és háború nélkU'i víláoot. 5. ..Irány a VIT", - A VI! a fiataloké — Prága — Budatémákat és formákat az alapszervezetek választják és határozzák meg. A Tribúna 1965 akciót javasoljuk szórakoztató érdekes formában befejezni (Kérdezz — felelek, Ki mit tud? stb.) karöltve a CSISZ járási bizottságával. (Folytatjuk) Erhard bonni kancellár és Johnson amerikai elnök tárgyalásaival, továbbá az ennek nyomán Washingtonban kiadott közleménnyel kapcsolatban a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat egyebek között megállapítja, hogy Erhard a nyugatnémet hadiipari mágnások megbízásából utazott az Egyesült Államokba. Látogatásának célja az volt, hogy visz- szatartsa a washingtoni kormányt olyan további lépésektől, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülését szolgálnák. A tárgyalások után Washingtonban kiadott közlemény — mondja az NDK külügyminisztériumának nyilatkozata —, megismétli azt a tényleges helyzettel és a nemzetközi joggal ellentétes állítást, hogy a nyugatnémet kormány jogot igényelhet magának az egész nép érdekeinek képviseletére. Jellemző, hogy ugyanazon a napon, amikor Moszkvában aláírták a Szovjetunió és az NDK barátsági, kölcsönös segély- nyújtási és együttműködési szerződését, a nyugatnémet kancellár Washingtonban folytatta a német nép nemzeti érdekei ellen irányuló politikáját, és a nemzetközi feszültség enyhülése ellen intrikált. A francia békeharcosok június 4-én kongresszusra gyűltek össze, amelyen kihangsúlyozták, hogy a nemzetközi kapcsolatok javulása ellenére Is a háború veszélye mindig fönnáll. Felvételünk a párizsi Pleyel-teremben készült, ahol a kongresszust tartották A hatodik földrészre készülő expedíció egyetlen csehszlovák tagjával beszélgetünk. — A fiatal mérnök mindössze huszonöt éves, szabad idejében angolt és matematikát tanul, de nem szeretné elhanyagolni a szerelmi lírát sem.-OAz örök hó és jég hazája Antarktisz. Azelőtt sokat foglalkoztatta a fantáziámat, mindig szerettem róla olvasni és szerettem volna gyönyörködni a csodálatos sarki télben, a tengerparton heverésző fókák és furcsa testalakatú pingvinek garmadát behajtani a lomhán úszó jéghegyek közé. Szerettem volna... Kalandvágyő fiatal éveimet azóta már magam mögött hagytam. Ifjúkori álmaim már régen feledésbe mentek, és az is lehetséges sohasem jutottak volna még egyszer az eszembe, ha a múltkor nem találkozom egyik barátommal, és nem érdeklődöm hogyléte felől. Kérdésemre ugyanis egy táviratot emelt ki * belső zsebéből, melyben a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöksége közölte vele, hogy ô lesz az Antarktiszba készülő szovjet tudományos expedíció egyetlen csehszlovák résztvevője. Az alig két sorba gépelt örömhír — őszintén szólva — meglepett. Ám a fiúsképű szőke fiatalember fölényes biztonsággal mosolygott rám. Ebben a fiúban van bátorság — gondoltam. — Nem okoz csalódást feljebbvalóinak. Nos, gratulálok Pityu. Teljes nevén Pintér István mérnök, huszonötödik nyarát éli, • szülei Galántán élnek, s ott Is érettségizett a magyar tizenegyéves iskolában, jelenleg az ógyallai Geomágneses Obszervatórium tudományos munkatársa. Mivel foglalkozik az ógyallai intézet — próbálkoztam kissé számítóan az első kérdéssel, tudtam erről szívesen beszél. Mi az ógyallai geofizikai laboratóriumban a Nemzetközi Nyugodt Nap Év időszakában a Föld mágneses terének gyorsvariációt mérjük. Erre a célra Intézetünk egy gyors- regisztráló variométert, úgynevezett La Cour-t importált Dániából, amelynek segítségével előnyösen lehet tanulmányozni a kis periódúsú változásokat, Foglalkozunk még a Nap aktivitása hatásának mérésével, a Föld geomágneses terére A kapott értéket havonta küldjük el a nemzetközi centrumokba (Moszkva, De Bilt). Ezenkívül Szlovákia területén mintegy 130 ponton végzünk méréseket. — Hogyan lettél az ősszel Induló antarktiszi expedíció egyik esélyes, majd egyetlen csehszlovák jelöltje? — A munkahelyemen az elektromágneses tér gyorsvariációival foglalkozom, sőt erről a témáról szeretnék disszer- tációs munkát Is készíteni. így a Prágai Geofizikai Intézet lehetővé tette számomra, hogy egy hónapos tanulmányi utam keretében tapasztalt tudósok között és jól felszerelt laboratóriumokban tanulmányozzam ezt a problémát. A sikeres részlegfeladat megoldása után lehetővé vált számomra, hogy egy prágai kollégával e- gyütt jelentkezzek az antarktiszi expedícióba. Hogy az Illetékesek engem választottak ki a végén? Szerencsém volt... — szerénykedett a fiatalember s zavarát mosollyal próbálta palástolni. — Mikor Indulsz, melyik állomásra mész? — Október végén vagy november elején indulok PrágáA nagy ból. Moszkvában csatlakozom a szovjet kollégákhoz, ahonnét közösen utazunk Lenlngrádba. A leningrádi kikötőben az OB vagy a LENA jégtörő hajón kezdjük meg a kéthónapos utazást Vladlvosztokon — Ausztrálián keresztül az antarktiszi szovjet főállomásra - Mir- níjba. Innét — egyelőre még nem tudom hogyan — tovább folytatom utamat egy másik szovjet kutatóállomásr8 — No- volazarjevszkajába. Ott fogom tölteni az antarktiszi telet, ez lesz egyébként tartós munkahelyem is egy éven keresztül, s ezen az állomáson váltom fel egyik prágai kollégámat. Mirko Konečný mérnököt, aki ugyancsak egy évet töltött a hatodik kontinensen. Bizonyosan áttanulmányoz- ™ tad az állomás földrajzi fekvését, éghajlati viszonyait stb. Röviden mit tudnál erről mondani? út előtt — Mint ismeretes, a szovjet tudósoknak több megfigyelő-állomásuk van ezen a földrészen. A fő a Mirníj, a geomágneses póluson van a Vns- tok II., ahonnét nemrég tért vissza a Rudé Právo-ba“n közölt antarktiszi útleírások szerzője, Fischer mérnök. Mirníjtől, a szárazföldet örök jég és hó borítja, a tenger 200 km-re van tőle. Évi átlaghőmérséklete 40 fok. ám télen a hőmérő higanya 70 fokra süllyed nyron előfordul, hogy nulláig is felfut. Az „enyhe" Időjárás persze mindössze néhány hétig tart. A szél állandóan fúj. — Bizonyára hozzáláttál a nem mindennapos utazás előkészületeihez? Mi mindent kellett vagy kel! még beszerezned? — Hivatalosan júniusban kezdem az előkészületeimet, 1 leszerelés és a ..fiatal" országok t külön hangsúlyozni, milyen- fontosak ezek a folyók villa- 5 mosenergia termelési, állatte- ii nyésztési, megélhetési szem- s pontból. Sajnos a víztartalékok- eddigi gyakorlati kihasználása- még az egy százalékot sem :, közelíti meg! " Az utóbbi években sok szó 1 esett a nyugati lapokban a Kon- e gó alsó folyásának energetikai célokra történő hasznosításáról. A szakemberek szerint e óriási vízilépcsőket és vízierő- műveket lehetne építeni, ka- * pacitásuk elérhetné a 20—25 millió kilowattot. E vízierö- mű-rendszer sokkal több -vil- lamosenergiát termelne, mint- például az olyan fejlett ipari t ország, mint a Német Szövet- ä ségi Köztársaság összes hő- és vízi erőműve együttvéve. Ki is dolgozták a tervet, s az elképzelések szerint a vállalkozás 1,2 milliárd dollárba kerülne. A vízierőmü felépítése azonban anyagi eszközök híján megvalósíthatatlan. Pedig ez az összeg csupán tizenheted része az európai tőkés országok jelenlegi hadikiadásainak. Hasonló tartalékok csaknem valamennyi afrikai országban találhatók. E tartalékok fel- használása megnyitná az utat 1 a széles körű gazdasági fejlődés felé. Ily módon a leszerelés — azon túl, hogy az egész világ békéjének és biztonságának záloga is lenne — egyben a „fiatal“ országok gazdasági megalapozójává válhatnék. Amikor a fiatalok, világszerte a legkülönbözőbb fórumokon felemelik szavukat a leszerelésért, egyben azt a törekvést is támogatják, hogy a pusztító fegyverekre kiadott ; összegek bűvös számai az emberiség életkörülményeinek Javítást szolgáló pénzügyi esz- j közök adataivá alakuljanak át. ' 0. Gy. HRUSCSOV ÜJABB DIPLOMÁCIAI KÖRÚTJA mellett változatlanul a német kérdés áll a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Egyébként ez teljesen érthető is, hiszen a szovjet kormányfő útját olyan világpolitikai jelentőségű lépés előzte meg, mint a szovjet—NDK barátsági egyezmény moszkvai aláírása. A diplomáciai megfigyelők összefüggésbe is hozzák az egymással kölcsönhatásban lévő két eseményt. Hruscsov a skandináv államokban olyan országokat keres fel, amelyek a két Németországgal egy térségben, a balti övezetben fekszenek és a német kérdés megoldása elsőrendű érdekük. Erre utal e- gyebek között, hogy noha Dánia és Norvégia a NATO tagja, sem Koppenhága, sem Oslo nem lelkesedik túlságosan az atlanti atomerö megteremtése iránt, mert ennek keretében lényegében a Bundeswehr jutna nukleáris fe.gyeverekhez Dánia és Norvégia á hitleri megszállás esztendeiben éppen eléggé megismerhette a német militarizmus agresszív természetét ahhoz, hogy hosszú időre szóló tanulságokat vonjon ie belőle. A NÉMET KÉRDÉS különös súllyal tér vissza a francia lapok kommentárjaiban, tekintette! arra, hogy közvetlenül közelről a párizsi diplomáciát is érinti. Erhard washingtoni útjáról visszatérőben Bonnban július első napjaiban az első vezető államférfiként De Gaulle elnököt fogadja és már ez is indokolja a franciák nagy érdeklődését a német kérdéssel összefüggő események iránt. Párizsban általában az a vélemény, hogy a nyugatnémet kancellár Washingtonban alkalmazkodott az amerikai politikához, ő maga viszont célNyár végén kerül sorra Moszkvában a Világifjúsági Fórum, amelyre a vendéglátó szovjet fiatalok a világ valamennyi ifjúsági szervezetét meghívják. A fórum résztvevői ezúttal főként a nemzeti felszabadulási mozgalom kérdéseiről tárgyalnak. E témakör természetesen rendkívül gazdag, s a leszereléstől a gazdasági segélyek problémájáig számtalan fontos területet ölel fel.
