Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-06-16 / 24. szám

TOKIO ELŐTT Felkészülési versenyek min­denütt. Odahaza, külföldön egyaránt. Ezeknek a verse­nyeknek az eredményei sem közömbösök, sőt! Most kell bejutni az olimpiai csapatba, eredményekkel kell kiérdemel­ni az olimpiai kiküldetést. Az atléták olimpiai idényének első szakaszában már mutatkoznak a felkészülés eredményei. A csúcsforma időzítése október­re van beütemezve, de azért A BRATISLAVAI TV L MŰSORA: Kedd: 17.50 Ifjúsági mű­sor, 19.00 TV Híradó, 19.30 Kisfilmek, 20.00 Autóstop. Vetélkedő, 21.30 Zenei le­xikón, 22.10 TV Híradó; Szerda: 16.30 Iskolai klubok műsora, 17.55 Irány Prága! 18.10 A hegesztési világ- kongresszus előtt, 18.40 A HESZ életéből, 19.00 TV Híradó, 19.30 Fiatal orvo­sok, 20.00 Otto Nicolai: A windsori víg nők. Vígopera, 22.25 TV Híradó; Csütörtök: 17.00 Nemzetközi férfi röp­labda torna, 19.00 TV Híra­dó, 19.30 Szórakoztató mű­sor, 20.30 Fúvószene, 21.00 Képek Japánból, 21.30 TV Híradó, 21.45 Szovjet film; Péntek: 15.14 Az ember és a munka, 16.20 Fizikát ta­nulunk, 17.00 Nemzetközi férfi röplabda torna, 19.00 TV Híradó, 19.30 Bolt: Min­den időben. TV játék, 21.35 Népi együttes műsora, 22.05 TV Híradó; Szombat: 17.00 Férfi röplabda torna, 19.00 TV Híradó, 19.50 Táncdalok. 20.00 Leclerc felügyelő. 7 rész. 20.25 Dokumentum­film, 21.15 Kés a vízben. Lengyel film, 22.45 TV Hír­adó, 23.00 Kinematofór; Va­sárnap: 8.00 Nemzetközi röplabda torna, 10.25 Dal­lamok az állatkertből. In- terviziő Rostockból, 11.05 Nemzetközi röplabda torna. 12.00 Mezőgazdasági műsor, 15.00 Csehszlovák derby, 17.30 Minden napot más­ként hívnak, 18.00 Könyv­újdonságok, 19.00 TV Hír­adó, 19.30 A vasárnap sport­ja, 20.00 Kultúrális élet, 20.20 Nemzetközi TV feszti­vál, 22.00 TV Híradó. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: 17.20 Mezőgazdasá­gi műsor, 17.30 Teke EB, 19.30 TV Híradó, 19.45 Napi jegyzetünk, 19.50 A TV ol­vasóterme, 21.20 Az I. Ma­gyar Rövidfilm és TV-film Fesztivál kisfilmjéből, 22.00 TV Híradó; Szerda: 17.35 Rövidfilmek a Fesztivál kis- filmjeiből, 18.30 A lakás- építkezés helyzetéről, 18.50 Lányok, asszonyok, 19.10 „Ma este Veres Péter de­dikál", 19.30 TV Híradó, 19.50 Magyarország — Spa­nyolország labdarúgómérkő­zés. Közv. Madridból, 21.50 Turné után, 22.20 TV Híra­dó; Csütörtök: 17.15 A Film­fesztivál rövid filmjeiből, 17.45 Orosz társalgás hala­dóknak, 18.05 Falusi dolgok­ról, 18.30 Telesport, 19.05 Csajkovszkij: Anyegin. Ope­ra 3 felvonásban. A szünet­ben: TV Híradó, A jövő hét műsora; Péntek: 9.30 TV Híradó, 9.40 Mi ketten egye­dül. Olasz film, 11.25 Tele­sport. 11.40 A jövő hét mű­sora, 11.50 A Fesztivál rö­vid filmjeiből; Szombat: 17.00 Teke EG. 19.30 TV Hír­adó. 19.45 Hétről hétre, 19.55 Illemtan. Az utazás­ról, 20.30 Edgar Wallace: A negyedik négyzet. Angol film. 21.30 A Barangolás tár­lata. 21.55 TV Híradó, 22.15 Szombatesti ultiparti; Va­sárnap: 9.20 Belépés csak TV nézőknek, 9.55 Hétmér- földes kamera, 10.15 Dalla­mok az állatkertből. Az In- tervízió műsora. 11.00 Pes­ti háztetők. Kisfilm. 17.00 Nemzetközi Atlétikai ver­seny közvetítése a Népsta­dionból, 18.20 A Nemzetek Kupája Labdarúgómérkőzés. A döntő közvetítése Madrid­ból, 19.30 TV Híradó, 19.50 Boldizsár Iván útijegyzete, 21.05 Szereti Ön a látvá­nyosságot. Nyugatnémet re- vüfilm. 22.10 TV Híradó. a selejtezőkre is kellett és kell egy kis „nekirugaszkodás“. A tokiói repülőjegyeket nem osztogatják ingyen, az októ­beri indulás előtt ki kell érde­melni. Már eddig is akadtak jónéhányan, akik kiérdemelték. Odahaza Danék, Tomášek, a nők közül Jifina Némcová. Tőlük érmet vár a közvéle­mény. Danéktől aranyat. Bár nem lesz könnyű a feladata, az aranyéremre többen is pályáz­nak. A világcsúcstartó O’Brien is. Danék azonban jóval fiata­labb, fejlődőképesebb, a szak­értők szerint már markában hordja az új világcsúcsot. Az ő kezéből Tokióban a legmesz- szebbre szállhat a diszkosz, tudása a győzelemhez meg van, majd csak egy kis szerencse kell hozzá. Danék után Trousil lepte meg a sportvilágot. Tavaly a 400 méteres távon gyengébb eredményeket ért el, nem is nagyon latolgatták olimpiai ki­küldetését, most aztán egysze­riben „kiugrott“. Ideje 45.9 és 46,1 mp. Eddigi legjobb ered­ménye 46,4 mp volt. Ezt még 1956-ban futotta, formája csúcspontján. Most igazolta, hogy nem öregedett ki. Sőt. Másodvirágzása csak most kez­dődött. Az olimpia esztendejében a „veteránok“ ismét hallatnak magukról. Olyan atléták is, akikről azt hittük, régen szög­re akasztották versenycipőjü­ket. Jelentkezett Charles Dumas, a magasugrás melbour- nei aranyérmese. Eredménye 214 cm, nem világcsúcs ugyan, de mindenesetre jelzi, hogy a melbournei hős még mindig komoly tényező. A gerelyhajításban is színre léptek a „veteránok“. A len­gyel Sidló például. A világ egyik legpehesebb versenyző­je. Esélyes volt még az arany­éremre is, aztán az olimpiai játékok légkörében nem tudta igazolni nagy klasszisát. Most ismét 80 méteren felül dobott. Hogy közben kikapott? Hát ilyesmi is előfordul. A magyar Kulcsár Gergely 82,24 fn-es dobással győzött. Az idei vi­lágranglista első helyére került. Sidló helyezése is előkelő, 80 Megtörténtek a választások, az új képviselők soraiban szá­mos fiatalt találunk. Ez a test­nevelés szempontjából is kellő biztosíték, hiszen a fiataloknak rendszerint közvetlenebb kap­csolatuk van a sporttal, jobban megértik az új idők szavát, tudják, hogy a szocialista em­bernevelés egyik fontos rész­lege a testnevelés, és azt is tudják, hogy az edzett, mun­kabíró nemzedék Szótárából nem hiányozhatik a sport sem. Félreértés ne essék, nem akar­juk elvitatni az idősebb nem­zedék érdemelt, hiszen a ta­pasztalat azt mutatja, hogy a lelkes veteránok számos helyen még ma is példát mutatnak a fiataloknak áldozatkész mun­kájukkal, sportszeretetükkel. Az élet rendje azonban meg­követeli, hogy az öregeket tetterős fiatalok váltsák fel, ifjú lelkesedéssel vegyék át a váltóbotot, energiájuk teljes bevetésével birkózzanak meg a rájuk váró feladatokkal. Feladat kínálkozik bőven. Számos sportpálya, úszómeden­ce létesült az elmúlt esztendő­ben, de még nem értük el mindazt, amit kitűztünk ma­gunk elé. Akadnak még olyan iskoláink — sajnos új épüle­tekben is — ahol nincsen tor­naterem. Megfelelő helyiségek hiányában áthidalhatatlan aka­dályok tornyosulnak számos szép sportág fejlődésének út­jába. Nincsen otthonunk a súly­emelőknek, birkózóknak, ököl­vívóknak, nincsen megfelelő felszerelésük a vívóknak, vízi­sportolóknak, atlétáknak, ke­vés a csónak- és hajóházunk. Pedig most már ezeknek a fel­adatoknak a megoldása kerül előtérbe, testnevelésünk nem kezdődhetik és fejeződhetik be a labdarúgással. Úszómedencé­ket kell építenünk a falu Ifjú­sága számára, fedettuszodákat a kisebb és nagyobb városok részére. Régen várat magára a komá­romi új hajóház, pedig már a tervrajzot is elkészítették egy­két esztendeje. Elakadt a szen­m-en felüli eredményét az idén még nem sokan dobták túl, de az ismét a lengyel versenyző balszerencséjéhez tartozik, hogy még ilyen eredménnyel sem tudott győzni. Rúdugrásban Tomášek 491 cm-es eredménye biztosít szá­mára előkelő helyezést az idei legjobbak ranglistáján. A vi­lágcsúcs ugyan 520 cm, de csak egy ugró érte el az idén ezt a magasságot: Fred Han­sen. Mögötte Don Meyers kö­vetkezik; az ő legjobb ugrása már 10 cm-rel kevesebb, a ranglista harmadikja, Ron Morris pedig már „csak“ 497 cm-t ugrott. Tomášek holtver­senyben ál] John Pennellel, ő is 491 cm-t ért el az idei ver­senyeken. Már pedig Pennel a tokiói aranyérem egyik esé­lyese. Ugyancsak 491 cm-t ért el Bili Pemelton, Tomášek, tehát remek társaságba került. Ennél az erős hármasnál az /idén csak hét atléta ért el jobb teljesítményt, közülük hatan amerikaiak, egy pedig portori- kói. A ranglista élén Fred Hansen áll, a houstoni főisko­lás. Magassága 183 cm, súlya 76 kg. „Fegyvere“ az üvegrost- rúd, ugyanaz, amellyel Pennel tavaly 520 cm-t ugrott. A cso- darúd Hansen kezében is féléi­éi vitorlázók otthonának épí­tése, pedig az alapokat már ré­gen lerakták. Párkányban az idén végre tető alá kerül a ha­józás és turistaszálló, de sok ideig tartott, míg eddig elju­tottak. Igen sok új stadion hi­ába várja a lelátókat, az úszók nélkülözik a fedett uszodákat. Hát ezek azok a feladatok, a- melyeknek a megoldását a fia­tal, most szóhoz jutott képvi­selőknek kell szorgalmazniok. Minél több sportlétesítményt dolgozóinknak, minél több jó minőségű sportkelléket, mert csak ezzel érhetjük el testne­velési mozgalmunk jelentős elölendítését. Sportoló fiataljaink számos sikert arattak eddig is a leg­különbözőbb sportágakban. Mű- repülőink, ejtőernyőseink, tor­nászaink, jégkorongozóink, hegymászóink, kerékpározóink a világ legjobbjaival is sikere­sen mérkőznek. Állják a ver­senyt atlétáink, ökölvívóink is, de egy két sportágban jelen­tősebb sikereket érhetnénk el az eddigieknél. Vízilabdázásban, úszásban, vívásban például. Nincsenek tehetséges fiatal­jaink? □ □□□□□□□□□ Ducza a gerendán Sidló utolsó esélye Tokióban metes fegyvernek bizonyult. Most már csak az a kérdés, vajon Tokióban ki ugrik vele? A súlylökés veteránja Parry O'Brien. Harminckét esztendős. A római olimpia után csak el­vétve versenyzett, most Tokió előtt ismét jelentkezett. Ered­ménye 19.45 m. Ilyen teljesít» ménnyel ki lehet jutni Tokióba még az Egyesült Államokból is, bár a fiatalabbak közül többen is kacérkodnak a 20 méteres távolsággal. Long, a világcsúcstartó bejelentette, még az idén szeretné túldobni a 25 méteres jelzést. Vannak. Csak még nem biz­tosítottunk számukra kedvező feltételeket, öttusázóink mos­tani szárnypróbálgatása jelzi, hogy még az ilyen sportágban is sikerrel szerepelhetnének. A kassai vízilabdázók már akkor nyertek országos bajnokságot, amikor még Eperjesen sem edzhettek rendszeresen. Vívó­ink között tehetséges fiatalo­kat találunk. A tehetség azon­ban nem elég a sportág fejlő­déséhez. Megfelelő környezet és felszerelés kell hozzá. Ezt azonban nem tudjuk biztosíta­ni a vívóknak. Sem a nemzet­közi tapasztalatokat. Kevés a verseny, még kevesebb a kül­földiekkel szembeni találkozó. Pedig a szomszédban találjuk a világ legjobbjait, a lengyel, szovjet és magyar vívókat. Sőt az osztrákok is „nagyhatalom" lettek a vívásban, Losert révén világbajnokuk is van. Hát ezeknek a problémáknak a megoldását várjuk a váltóbo­tot átvett fiataloktól. Sportmozaik Tornászlányainknak nem volt szerencséjük a budapesti via­dalon. Kéztörés és egyéb sérü­lések. Caslavská is megsérült, fel kellett adnia a versenyt. Pedig kár, mert jó küzdelemre számítottak a nézők, elsősor­ban Öáslavská és az egyre ja­vuló Ducza Anikó között. Ducza legyőzte Ružičkovát, Makrai Katalin harmadik lett. Reméljük, Čáslavská sérülése nem súlyos, olimpiai felkészü­lésének hajrájában hátráltatná őt az achilesín húzódása. ★ A szovjet labdarúgó-váloga­tott egyik esélyese a Nemze­tek Kupájának. Mint ismere­tes, négy esztendővel azelőtt Párizsban a szovjet labdarúgók szerezték meg a győzelmet a kupa döntőjében. Az akkori csapatból már csupán Jasin, Ivanov és Ponyegyelnyík kapott helyet, a többiek helyét elfog­lalták a fiatalok. Beszkov edző bizakodással várja a mérkőzést. Napfény, erő, egészség A választások után Fiatalok fóruma EGYES KÖNNYŰZENE ÉNEKESEK FIATALSÁGUNK ESZMÉNYKÉPÉVÉ VÁLNAK. MI A VÉLEMÉNYED ERRŐL? Természetes, hogy a fiatalok lelkesednek egyes sze­mélyekért, illetve, hogy a fiataloknak eszményképeik vannak. Rendszerint olyan egyének, akikről a legtöbbet beszélnek, akik igen népszerűek, akik nagy sikereket értek el vagy kitűnnek valamilyen rendkívüli képessé­gükkel. Az eszménykép leginkább művész, sportoló, tudós, államférfi, harcos. Rendszerint minden fiatalnak van több egészen eltérő típusú eszményképe. A fiúk és lányok vonzalmai nem egyirányúak, megnyilvánulnak egyes ismert tudósok vagy sportolók, ünnepelt hősök és más érdekes, népszerű nem mindennapi személyisé­gek iránt is. A fiatalokat lenyűgözi az ilyen művészet, de nem annyira, hogy elfeledkezzenek többi eszmény­képeikről. Mindez érthető és megokolt. Ezt írja R. I. fiú. Az ö gondolata magába foglalja több levelezőnk nyilatkozatát. Néhány véleményt azért kivonatosan közlünk. „A mai fiatalság kedveli a szórakoztató zenét, ezért előadóiban eszményképét keresi. Ebben nincs semmi káros. Főleg, ha tudjuk, hogy a mai fiatalnak nemcsak ők az eszményképei.“ (Sz. R. lány). „Nem tudom, hogy az ESZMÉNYKÉP sző fedi-e azt, ami ifjúságunk az egyes könnyűzene szólistáiban meg­talál, de tény az, hogy mi — mai fiúk és lányok — rendkívül kedveljük a hozzá hasonlókat. Az idősebbek néha úgy vélik, hogy ez a mi ragaszkodásunk vak, ko­molytalan, veszedelmet rejt magában stb. Ebből semmi sem áll! Csak olymódon szeretjük őket, mint más, ne­künk imponáló embereket. Közben arról sem feledke­zünk meg, hogy sikereik mögött sok munka rejlik. Ezt különösen értékeljük.” (N. N. fiú). „Veszedelmes lenne, ha a fiatal a könnyűzene éne­kesben azt az embert látná, aki könnyűszerrel jutott egy könnyű élethez, illetve ha az lelkesítené, amit a beavatatlanok látni vélnek egyes ilyen népszerű sze­mély sikere mögött. Szerencsére nem így van. A fiatal, amint komoly munkást becsüli a könnyűzene énekest, mint olyan embert,' aki kitartó törekvéssel jut el a di­csőségig és népszerűségig.“ (B. J. lány). „Ha olyan emberekért lelkesedünk, akik rendszeres munkával érik el a sikert, indulatunk nem lehet káros. Ellenkezőleg. — Ez igen hasznos. Az ifjúság csodálatá­val egyes könnyűzene énekesek iránt ugyanaz az eset. Mely énekesekről van szó? A rögtönzőkről, az impro- vizátorokról? Akik megfelelnek a könnyű 'ízléseknek? Akik a látványosságra alapítják hallgatóságuk nem csalatkozhat.” (T. P. fiú). Lehet, hogy ezek a lányok és fiúk, akiknek vélemé­nyét most megismertük, kissé túloznak, lehet, hogy bizonyos mértékig kétségbevonható. De tagadhatatlan, hogy van igazság, sőt igen sok igazság abban, amit mondtak. Kétségtelenül igaz, hogy a felnőttek gyakran túlozzák, amikor elítélik a fiatalok lelkesedését a szó­rakoztató zene és ennek hősei iránt. Gondbaejtene ben­nünket, ha fiatalságunk a könnyűzene hősei miatt le­mondana minden más eszményképről. No de ezt való­ban nem állíthatjuk, habár — be kell ismerni — van­nak egyesek, akiket annyira meghat ez vagy az az énekes, hogy süketek és vakok minden más iránt (az ilyeneket lényegében nem eszményképük művészete ra­gadja el, hanem sikerének külső fénye). Elgondolkoztatna bennünket az is, ha az egyes éne­kesek imádata nem a művészi munka iránt érzett elis­merést jelentené, hanem a sztár, a csillag dicsőítését: a hatalmas jövedelem és a beérkezett egyén gondtalan életének glorifikálását. Persze, nem erről van szó, ha­bár itt-ott találkozunk komolytalan, és beavatatlan gyerkőcökkel és süldőlányokkal, akik egyes énekesek meggazdagodásán keresztül a maguk módján igyekez­nek kiélni az „édes életről“ alkotott elképzeléseiket. Azok a fiatalok többsége, akiket a könnyűzene éne­kesek joggal sorolhatnak tisztelőik sorába, rendszerint megtalálja ezekben az énekesekben a tiszteletet és népszerűséget érdemlő jellemvonásokat és ezért aján­dékozza meg őket rokonszenvükkel. A lelkesedés csak pillanatnyi indulat, hamar lehig­gad, habár az adott pillanatban rendkívül intenzív le­het. Nem kell a fiatalokat megfosztani az ilyen fellel- kesüléstői, mint ahogy az idősebbeket sem. Mesélik, hogy nemrég az egyik legnépszerűbb könnyűzene éne­kesünk Bratislavában szerepelt és hogy, akkor a vá­rosba sokan jöttek Csallóközből, sőt még Gömörből is, és az illető énekest úgy várták, mint valami mesebeli hőst. Nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is. (És ki vethetné ezt a szemükre! Hisz éppen ezzel szemlél­tették örök fiatalságukat!) Nem kell mindent túl komolyan venni. Nem kel! min­dent dramatizálni. Az emberek szeretnek szórakozni is. És a szórakozáshoz nemcsak a szórakoztató zene hall­gatása tartozik, hanem az énekesek iránt kimutatott lelkesedés is. Ba—Mi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents