Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-06-16 / 24. szám

Felejthetetlen pillanatok Bizony eljárt ** felettünk az Idő — mondja B e ň o Miklós elvtárs. — Most jünius 16-án lesz 45 éve, hogy az eper­jesi városháza erkélyéről ki­kiáltottuk a Szlovák Ta­nácsköztársa­ságot. Én va­gyok az utolsó élő népbiztosa. Benő elvtárs korát megha­zudtoló fiata­los hévvel be­szél, feleleve­níti emlékeit. . Senki se hin­né róla, hogy 72 éves. Kato­nás tartású, acélos tekinte­tű ember. Cso­dálatos, hogy a sok megpró­báltatás, bör­tön, emigráció e __________a őrizte frisseségét. — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom Lembergben ért, ahol a 67-eseknél szolgál­tam. Lehetetlen szavakkal visszaadnom akkori érzésein­ket. Valamennyiünk boldog roppant izgalmát. Ha nem s Népszavában olvastuk volns a hírt, talán kételkedtünk vol­na benne. Sokan közülünk nerc is fogták fel, hogy mi történt A kitörő lelkesedés mindenkit elragadott. (Ujjongtunk, élje­neztünk. Az ezredünket meg­bízhatatlannak találták és ezért az olasz frontra helyez­ték át. Gyűlöltük a frontot a háborút. Az Internacionálét énekeltük, ízlelve és nyóma- tékkal. Mi magunk változtat­tuk meg sokszor a szöveget. A győzelem napjai jöttek, így énekeltük. Rabságunknak vége már, ezt tudatosítottuk, ami­kor Windischgrätz herceg tár­saságában megjelent a front­harcosok körében Károly ki­rály részegen. Pillanatok müve, volt, hogy határoztam. Ä Károlyi forra­dalom már Eperjesen ért. A városháza erkélyéről Ischekutz őrnagy kijelentéséből tudtam meg, hogy vége a monarchiá­nak. Akkoriban már a szak- szervezetben dolgoztam. 191E novemberében már városunk­ban megalakult a Nemzeti Tanács. Milyen lángoló és minden áldozatra készek is voltak az elvtársak, akik mohón maguk­ba szívták a forradalmi esz­méket és minden idegszáluk­kal megértették az idők sza­vát. Harcunk, különösen akkor lett kemény és veszélyes, ami­kor az ellenforradalmi kato­naság szállta meg a várost De mégse torpantunk meg Átmenetileg óvatosabban foly­tattuk az agitációt, elővigyá­zatosabbak lettünk a letartóz­tatások és házkutatások miatt Mennyi szép emlék fűz a népbiztosokhoz, Ér Mihályhoz, Tabák Istvánhoz... Milyen kár, hogy akkoriban még nem volt magnetofon, vagy filmriporter, amikor Eperjes utcáin visszhangzott a dalunk: Ez a harc lesz a végső. Ma majdnem egy fél évszázad után már majdnem magától értetődően megszo­kottan éneklik, de akkoriban az Internacionálé sorai való­ban a nagy történelmi fordu­lat legbensőbb értelmét fejez­ték ki. Június 28-án a Vörös Had­sereg parancsnoka közölte, hogy felsőbb parancsra a had­seregnek vissza kell vonulnia. Hogy ez mit jelentett szá­munkra? Üldöztetést, börtönt, emigrációt. Miskolcon haza­árulás vádjával letartóztattak. 1929-ben feleségemmel együtt Mexikóba kerültem és csak 1948-ban jöttem haza. Ma a geológiai intézetben dolgozom. A Szlovák Tanácsköztársa­ság fennállásának rövid ideje kitörölhetetlenül bevésődött mozgalmunk történelmébe, hiszen az első kísérletet je­lentette, amely kifejezte a Szlovákia területén lakó népek akaratát, hogy „további teret nyerjenek a tanácsok nagy eszméjének az egész világon“ és munkás-paraszt államot lé­tesítsenek. A Szlovák Forradalmi Kor- mányző Tanács a legfon­tosabb termelőeszközöket, pénzintézeteket államosította és gondoskodtak a Vörös Had­sereg felállításáról is. Három hét alatt azonban nem hoz­hatta létre hatalmi szerveit amelyekkel önállóan szembe­szállhatott volna a nyugati imperialisták katonai erejével. De történelmi bizonyítéka ez annak, hogy Szlovákia dolgo­zói már 1919-ben elszántan felkészültek arra, hogy a leni­ni útra térjenek és a Szovjet­unió példája nyomán felépít­sék az új társadalmi rendet. Michal Márta Drága ébresztés A postai díjszabásban 150 tételt megemelt a francia postaügyi minisztérium. Hi­ába ír csak öt üdvözlő szót a francia kiránduló, 15 cen- titne-os helyett 25 centime- os bélyeget kell ráragaszta- nfa, az ajánlott levél is többe kerül ezután, 80 cen­time helyett már 1 frank az ajánlási díj. A híres párizsi csőpostán, „pneumatique“- kal küldött levél bérmen­tesítéséért helyben már ak­kor is, ha csak hét gramm súlyú, másfél frankot kell fizetni. A telefonérem is megdrágult, már a postán is, a metro pénztáránál is 40 centime-ért adják. Persze a minisztérium ez­zel egyidőben hallani sem akar a postások béremelé­séről. A pirosszegélyes, sö­tétkék jellegzetes sapkában, a „képiében Párizs asz­altján végigtalpaló, vagy a hivatalok rácsos ablakai mögött körmplő postások nem várattak a válaszra: sztrájkba léptek. A francia fővárosban napokig szüne­telt a posta munkája, nem volt levélkihordás, a cso­magok egymásra halmozód­tak és fiókok mélyén hever­tek a pénzesutalványok. Egyelőre még nincs ered­ménye sztrájkharcuknak. De a közvéleményt már fel­ébresztették, a maguk ja­vára. Az illetékesek még úgy tesznek, mint akik vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy nem is akarják. Ha a telefonébresztés díja is mag drágult — 75 centime hatyett 1 frank —, a pos­tásak újabb sztrájkkal vál­lalkoznak ébresztésükre. Míg az erősödő mozgalom láttán odafent valaki ki nem mondja, hogy az ajánlási díj emelése utána francia béremelése is — ajánlott... A CIPRUSI KORMÁNY a tö­rök partraszállás veszélyére tekintettel minisztertanácsán elhatározta, hogy kéri a Biz­tonsági Tanács sürgős össze­hívását. Makariosz elnök a vi­lág államfőihez fordult a török fenyegetések miatt. Ball ame­rikai külügyminiszter-helyet­tes ismét a görög és a török fővárosba repült. AZ AMERIKAI SZENÁTUS megszavazta a vita lezárását és Így megakadályozta a déli szenátorok további obstrukció- ját a polgári jogi törvényjavas­lat ellen. Most már valószínű­nek mondható, hogy — az egyébként jelentősen módosí­tott — törvényjavaslatot a sze­nátus elfogadja. SOUVANNA PHOUMA laoszi miniszterelnök megcáfolta azt az amerikai állítást, hogy a laoszi kormány kérésére foly­tatnak amerikai vadászgépek felderítő repüléseket Laosz fö­lött. Kedden hat amerikai va­dászgép Phong Savang váro­sát bombázta. A hazafias erők légvédelmi tüzérsége két ame­rikai vadászgépet megrongált. JOHNSON AMERIKAI ELNÖK beszédet mondott a Holy Cross nevű egyetemen. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok az 1965 ös esztendőt a nemzet­közi együttműködés évének te­kinti. Remélem — mondotta — hogy ez az esztendő majd ab­ban a harcban, amely a hideg­háború ellen, a nemzetközi fe­szültség csökkentéséért folyik. Hangoztatta, az Egyesült Ál­lamok az utóbbi hónapokban „jelentős sikereket ért el az atomenergia békés felhaszná­lásában“ és megígérte, hogy országa ezeket az eredménye­ket „az egész világ rendelke­zésére bocsátja“. CSAKNEM HATHETES SZÜ­NET UTÄN, április 29-e óta először ismét találkozott egy­mással Erich Wendt államtit­kár és Horst Korber szenátusi tanácsos, hogy folytassa a ber­lini utazási engedélyekről az év elején megkezdett tárgyaláso­kat. Ezzel kapcsolatban nyugat­berlini lapok harsogó címekkel közlik, hogy a bonni államtit­kári bizottság „zöld utat“ biz­tosított a tárgyalások folyta­tásához. Ugyanezek a lapok azonban — sokkal kisebb cí­mekkel — azt is tudtukra ad­ják, hogy a CDUU, de különö­sen a CSU berkeiben továbbra is erős fenntartással tekinte­nek a berlini tárgyalások elé, s csak úgy lennének hajlandók áldásukat adni egy újabb meg­állapodáshoz, ha az nem lesz a decemberi egyezmény meg­ismétlése. A bonni ultrák fenn­tartásaikkal a tárgyalásokat igyekeznek megtorpédózni. A LÁTSZÓLAGOS ENGEDÉ­KENYSÉGRE elsősorban az kényszerítette a bonni kor­mányköröket, hogy Erhard mostani amerikai útja során nem akar üres kézzel érkezni Washingtonba, s más irányú követeléseinek makacs fenn­tartásával egyidejűleg a ber­lini tárgyalások továbbfolyta­tására vonatkozó látszatenged­ménnyel igyekszik kedvezőbbé tenni washingtoni megbeszélé­seinek légkörét. OIOIOIOIOIOIOIOIIOIOIOIOIOIO • >< 'ťNáwwttWijyw*- ' v-. ľ Vs , < • / V®*'-< Ww •>. ■ . Észak-Rhodésiában kiszabadító tták azokat a politikai foglyo­kat, akiket az 1959—61-es években az önállóságért folytatott harcok idején ítéltek el Felvételünk 19Í4 június 6-án röviddel éjfél után készült a normandiai ten­gerparton. A hitlerellenes szövetségesek nyugati had­seregei megnyitották a „második frontot". Megin­dult az invázió Nyugat - Európába Több kellemet­len meglepetést okoztak fasiszta németeknek, többek között két mesterséges ki­kötőt hoztak Dél-Angliából Észak-Franciaországba, úgy, hogy a szövetségeseknek nem volt szükségük arra, hogy bevegyék az erős tá­madásra felkészült kikötő­városokat. 1944 június 12-én Winston Churchill, az akkori brit miniszterelnök Normandiá- ban meglátogatta a támasz­pontot. Felvételünkön a nyugati szövetséges hadsereg pa­rancsnokával beszélget. Az ideológiai nevelés tartalmáról és — A CSISZ KB HATÄROZATÄ- NAK RÖVID ISMERTETÉSE — I. Az alapszervezetek most értékelik a CSISZ KB Elnök­sége határozatának teljesíté­sét az ifjúság ideológiai neve­léséről. Ugyanúgy a CSISZ KB értékelte és összegezte az egyéves tapasztalatot „amely azt mutatja, hogy a CSISZ IV. kongresszusán elfogadott alap­elvek helyesek — amikoris az ideológiai nevelő-munkánál fi­gyelembe vesszük a fiúk és lányok ismereteit, korát, fog­lalkozását és érdeklődési kö­rét. Az ideológiai nevelőmun­ka csak akkor teljesítheti kül­detését és feladatát, ha mind­ezeket a tényezőket figyelem­be vesszük és ennek alapján fogunk hozzá az ideológiai neveléshez. A legfontosabb fel­adatok egyike a szervezet munkájában a jövőben tovább­ra is a párt politikájának he­lyes értelmezése és magyará­zata az ifjúság problémáinak orvoslása terén, az időszerű politikai események figyelem­mel kísérése és a marxista- leninista elvek alapján a vi­lágnézet kialakítása. A gya­korlatban elért eredmények letárgyalása után határozatot fogadott el az 1964/65-ös évre, az ideológiai nevelés eddigi tapasztalataiból kiindulva. Az új határozat, az ifjúság ideo­lógiai neveléséről meghatároz­ta az alapformákat és az ideo­lógiai nevelés tartalmát, és célját. Ez az alapforma és a tartalom mint útmutató, a le­vont tanulságok összegezése és ennek alapján javaslatok a további munkára az ideoló­giai nevelés céljának elérésé­re. A határozat külön foglal­kozik az ideológiai nevelés fontosságával, megemlíti a múlt év eredményének hiá­nyosságait és helyes formáit, példák sorozatával konkrét általánosságban, az alaptémá­kat felosztva korosztály, mű­veltség, érdeklődés szerint, az ideológiai nevelő munka for­máival a falusi, üzemi, iskolai, főiskolai alapszervezetek sze­rint. Külön foglalkozik a 9 osztályok problémáival, javas­latot tesz a tevékenységre, az iskolai szervezete!« ideológiai munkájára a másodfokú isko­lákon és főiskolákon is. Ugyanúgy részletesen foglal­kozik a falusi és üzemi CSISZ alapszervezet ideológiai neve­lő munkájával és a sorköteles katonák (regruták) ideológiai nevelőmunkájával és egyidő­ben javaslatokat tesz a munka további javítására. Meghatá­rozza az ideológiai nevelő munka formáinak küldetését és feladatát. (Ifjúsági Egye­temek, Akadémiák, érdeklődé­si körök stb.) A határozat a CSKP KB 1963 decemberében elfogadott határozatból indul ki. „A párt időszerű ideológiai munkájáéból a CSISZ KB-a IV. plénuma ülésén elfogadott határozatból „Az ifjúság köré­ben végzett ideológiai nevelő- munka időszerű kérdései“ cím­mel. A BEVEZETŐ RÉSZ-ben idé­zik a CSKP KB-a decemberi határozatának jellemző részét az ideológiai nevelő-munkáról és ezzel az idézettel meg is határozza az ideológiai munka fontosságát, amely kimondja: „A társadalom további sokol­dalú fejlesztésének egyik alap­vető területe az anyagi terme­lés. Ezzel egyidőben növekszik az ideológiai nevelő-munka fontossága is, amelynek kül­detése a kommunista jellemű embertípus nevelése. Az ideo­lógiai nevelés fokozatosan ki­alakítja a dolgozók meggyő­ződését a marxista-leninista elvek alapján és a társadalom szükségletének megfelelően. De ezt is csak rövldebb időre. Aztán újból támadásba len­dültünk. Tapasztaltuk, hogy a tömegek egyre inkább a munkásság oldalára álltak. Mitől féltünk volna? Fiatalok voltunk. Júniusban már egész nyíltan készültünk a Magyar Vörös Hadsereg fogadtatására. Városunkban június 7-én hangzottak el a Vörös Hadse­reg parancsnokának emléke­zetes szavai: Uraim, a maguk ideje lejárt — mondotta, ami­kor a város polgármesterhe­lyettese köszöntötte. Ér Mihály elvtárs szavait üdvrivalgással fogadták a vö­rös katonák. De lehetett-e, szabad volt-e sokáig ünnepelni a városunk­ba bevonuló Magyar Vörös Hadsereget? Június 16-án ki­kiáltottuk a Szlovák Tanács- köztársaságot. Örömmámorunk határtalan volt. Büszkék vol­tunk, hogy példát mutattunk, újjá alakítjuk a világot. A mi országunkban is testet öltenek Marx és Lenin eszméi. Gondjaink hamarosan növe­kedtek, a belső és külső el­lenség felocsúdott és meg­kezdte támadását. Azokban a napokban úgy éreztük, hogy az egész világra átcsap a mi forradalmunk tüze. Í gy volt, ilyen volt az a jú­nius, 1919-ben. Sok munka várt ránk, sok szép emlékeze­tes nap, lázas készülődés és nagyszerű erőfeszítés. Három hétig állt fenn a Szlovák Ta­nácsköztársaság. Csak egyre gondoltunk: mindent átszer­vezni, átalakítani, mindent birtokunkba venni. Ha vissza­gondolok, szinte csodálom, hogy a rövid idő alatt milyen forradalom ment végbe az emberek gondolkodásában. A proletár nemzetköziség elve nálunk, különösen jó talajra talált. Héttagú direktóriumot szerveztünk. Én voltam az al- elnöke. Nemzetközi lánytalálkozó Prágában Júliusban kerül megrende- zésre hazánk fővárosában a fia­tal lányok nemzetközi találko­zója. A Demokratikus Ifjúsági Vikgszövetség kezdeményezte a találkozó egybehívását, s a javaslat nagy visszhangra is talált világszerte. A szervező bizottság már eddig mintegy 200 küldött részvételére szá­mít. Az előzetes tervek szerint Csehszlovákiát 10 küldött és 50 megfigyelő képviseli majd. A fiatal lányok találkozójá­nak programját még nem állí­tották össze véglegesen, az azonban már biztos, hogy a kü­lönböző országokból, sőt, kü­lönböző kontinensekről érkező lányok Prágában a fiatal nem­zedékek közös problémáin túl megvitatják azokat is, amelyek sajátosan a fiatal lányokat érintik. A találkozó alkalmat ad a résztvevőknek arra is, hogy kicseréljék szervezeteik munkatapasztalatait. A tíz na­pig tartó ünnepségsorozatra egyébként meghívták a nők vi­lágmozgalmának sok élenjáró képviselőjét, többek között ki­váló művészeket és sportoló­kat. Prága nagy örömmel várja a fontos rendezvényre érkező fiatal lányokat, akik között ott lesznek a kapitalista és a gaz­daságilag fejletlen országok küldöttei is. S hogy ezek meg­ismerkedhessenek a szocialista országok lányainak életével, a tíz napos program keretében a prágai fiatalokkal való számos beszélgetésre és az ország egyes vidékének megtekintésé­re is sor kerül. xiXrcAi rvnr a.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents