Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-05-26 / 21. szám
I ff 1 m !íj ír 1 B—1 In Á helyesen értelmezett anyagi érdekeltség felkelti a szövetkezeti tagok érdeklődését, a szövetkezet tevékenysége és a szövetkezeti munka iránt. Kihatással van a termelés növelésére, megszilárdítja a munkaszervezést is, a rend betartása pedig minden dolgozóban az elégedettség érzését váltja ki. Rendkívüli fontossággal bír főleg a szövetkezetben dolgozó fiatalok szempontjából, az anyagi érdekeltség helyes alkalmazása. Akadnak még olyan szövetkezeti vezetőségek is, amelyek nem fordítanak kellő figyelmet erre és épp ezért a fiatalok nem egy esetben ott hagyják a szövetkezetét, vagy pedig teljesen elvesztik érdeklődésüket a szövetkezet munkája iránt. Az EFSZ-ek alapszabályzata szerint a fiatal szövetkezeti tagokat ugyanolyan elvek alapján kell jutalmazni, mint az EFSZ többi tagjait. Ezzel * az elvvel merő ellentétben áll az a kitétel, mely szerint a fiataloknak háztájihoz nincs joguk. Ezáltal természetesen lényegesen kisebb a jövedelmük. A háztáji pedig Sokszor a szövetkezeti tagok jövedelmének 20-25 százalékát teszi ki, nem számítva a háztáji gazdaságok megművelésével járó költségeket. Annak ellenére, hogy a fiatalok kevés érdeklődést mutatnak a háztáji gazdaságok iránt, a helyzet az, hogy a fiatalok azokkal a szövetkezeti tagokkal szemben, akik igényt tarthatnak a háztájira, határozottan hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Akadnak olyan esetek Is, hogy a szövetkezetek saját kezdeményezésükből igyekeznek kiegyenlíteni az e téren mutatkozó különbségeket. Ne- mesócsán például a fiatalok minden munkaegység után még két koronát kapnak. Az alsópéteri szövetkezetben a * • fiatal szövetkezeti tagok pedig egyszeri 600 korona jutalmat kapnak a háztáji fejében. De csak abban az esetben, ha minden családtag legalább 300 munkaegységet ledolgozik. Ez a jutalmazási rendszer azonban helytelen, mert nemcsak a fiatal szövetkezeti tag személyéhez, hanem a család összes tagjához kapcsolódik. Imelyen és Gután sokkal helyesebben oldják meg a kérdést a fiatal szövetkezeti dolgozók 20 ledolgozott munkaegység után, a háztáji helyett, havonta 100.— koronát kapnak. Ám a legtöbb szövetkezetben a fenti kérdések még megoldásra várnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiataloknak a pénzbeli jutalmazás felel meg a legjobban. Ott, ahol ezt a rendszert vezették be, a fiatalok elégedettek. így például a nyitrai járásban Netnčiňany- ban is. Ezért lenne helyes, természetesen a fiatalokkal v4fc Úr} XQrVld, Május elseje előtt az újságok hasábjain R e n c z é s Sándor neve tűnt jel. Nevét a munka érdemrenddel kitüntetettek sorai között találtuk. A kép is bizonyíték erre. Renczés eltvárs Burián mezőgazdasági miniszter kezéből veszi át a nagy kitüntetést. Csallóköz jalvaiban ismerős ez a név. A dunaszerdahelyi járásban pedig odahaza van. Mikor a nevét olvastam, öröm töltött el és hogy még többen megismerjék, ezért írok róla. Falujában, szövetkezetében becsülik, szeretik az emberek. Ha valahol baj van, öt keresik fel és bizalommal fordulnak hozzá. Egyszerűen szólnák hozzá: Segíts Sanyi! Sokféle ügyes-bajos dologgal keresik fel. Azt tartják, ha elnök vagy — törődj velünk. Törődik, intézkedik is Renczés Sándor, ott, ahol tud. Hogy ez mindig nem sikerül? Hát „ahol nincs, ott még az isten sem vesz", — tartja jómaga is. Nemcsak ót keresik fel az emberek. Valamennyi útja az emberekhez vezet. Megosztja velük örömét, — bánatát már kevésbé — tanítja őket és ő is tanul tőlük. Tavaly ősszel egyszer határnézésre hívott. Motorkerékpárral indultunk el. Azzal bíztatott, „ne félj, hisz mindjárt visszajöf vünk!“ Azonban nem tudtunk végére érni a határnak. Ha a kukoricaszedökhöz elnézünk, nézzünk el a traktorosokhoz is, no meg látogassunk ki a ciroktáblához is, ahol két fiatal dolgozik, mert ha megtudják, hogy erre jártam és őket nem néztem meg, panaszkodni fognak. Így magyarázta ki magát. így jártuk be sorról sorra a határt, a csoportokat, az embereket. Mindenkihez volt egy-egy jó. szava. Csupa melegség, szívélyesség áradt belőle. Egyszerű, közvetlen ember. Nem is csoda. Örökölte ezt. Hogy kitől? A zsellér apjától, aki nehéz kezekkel verejtékkel kereste meg a kenyerét. Az épületmunkásoktól, akikkel 1945- ben együtt dolgozott, a falu kis- és közép- parasztjaitól, akikkel közösen alakította meg az ország első szövetkezetét, s velük, kortársaival együtt várta a közös munka első gyümölcsét. Nem jött az könnyen, magától. Sok munkát, szorgalmat, kitartást követelt. Voltak olyanok is, akik félreálltak. A többség — s ezzel tartott ő is — az kitartott. Ma már 21 koronát fizetnek munkaegységenként a szövetkezetben. Sose ült Sanyi ölhetett kezekkel. Ha a faluban a szövetkezetben — melynek az élén 1959-től áll — már szííkiben van a dolog, a környező szövetkezetekbe megy. Látogatóba, tapasztalat-átadásra — keresésre. Mindenhol, szívesen látják, olyannak ismerik, aki nem ijed meg a saját árnyékától. Aki helytáll mindenhol. Mint a szövetkezet elnöke sokat törődik a falu fiataljaival. Eljár az iskolába, intézi a falu fiataljainak ügyes-bajos dolgát. Ha úgy néha napján, amikor ideje van, leül közéjük, vége-hossza nincs a vidámságnak. Elmókázik, elviccelődik velük. S még egyet: szeret nótázni, énekelni. Kedvelik ezért is. Gyakran előfordul, hogy a fiatalok megkérik: Sanyi bácsi énekeljen velünk! és Reyczés Sándor a 2036 hektáros szövetkezet elnöke, a járási pártbizottság elnökségének a tagja, énekelni kezd. Együtt énekelnek, együtt dolgoznak. Az elnök, a szövetkezet fiataljai, idősebbjei egyaránt. Május 16-án újból hírt olvastam. Renczés Sándort Csallóköz szülöttjét a zsellérfiút, az épületmunkást, a felsőpatonyi szövetkezet volt legjobb cukorrépa-termelőjét mostani elnökét, — kommunistát, embert a 219. körzetben nemzetgyűlési képviselőnek jelölték. Jobbat nem is választhattak volna. Hisz Sanyi az új rend harcosa, életével, munkájával szélesre tárja a jövő kapuit. SZIGL FERENC kOLlCO-Ml M VIZSGÁK ELŐTT Érettségi vizsgákra készülődnek a komáromi AKI-ban is. Nagy a sürgés-forgás az iskola folyosóján, az osztályok is megbolygatott méhkashoz hasonlítanak. Ez természetes, vizsgára készül a diák, és vizsgáztatni a tanító... A írásbeli vizsgákat még áprilisban megtartották. Sajnos a kérdések témakörével — különösen magyar nyelvből az iskola tanulói és a tanítói elégedetlenek. Hogy miért? Azért, mert a témák megválasztása nem volt éppen a legszerencsésebb. Hiszen amíg az általános műveltséget nyújtó iskolán a tanulóknak a termeléssel kapcsolatos témával is meg kellett birkózniuk, addig a mezőgazdasági technikum növendékei Madáchró! és Mik- száthról írtak írásbeli dolgozatot. Bertók elvtárs, az iskola igazgatója ezzel kapcsolatban meg is jegyezte: — Személyes véleményem az, hogy a jövőben az illetékeseknek jobban kel! ügyelniük a témakör kiválasztásánál, hogy ilyen és ehhez hasonló eset ne forduljon elő. Szerintem a témakör „felcserélődött“. — Általában az írásbeli feladatoknak hibája volt az is, hogy túl általánosak voltak, nem volt bennük annyi konkrétum, hogy a tanuló megkapaszkodhatott volna bennük. A legszebb tétel a szlovák-magyar kölcsönös irodalmi kapcsolatokról szóló volt. A kérdések eme része márcsak azért is megnyerte tanulóink tetszését, mert dr. Csandának ilyen irányú könyvét nagyon jól ismerik. Ezenkívül a magyar és a szlovák tanítási órákon behatóan foglalkozunk a kölcsönös szlovák-magyar irodalmi vonatkozásokkal.“ — Mindenesetre, ha a kérdések témaköre nem is közvetlenül az általános műveltséget nyújtó középiskola tantervébe vágott, tanulóink így is sikeresen megbirkóztak ezzel a témakörrel. Ez pedig jó előjel a június 8-án kezdődő szóbeli érettségi vizsgák előtt. A komáromi AKI-ban idén öt osztály tanulói — ebből három nappali, kettő pedig esti tagozat — három vizsgáztató bizottság előtt tesznek tanúbizonyságot arról, hogy hogyan készültek fel az életre, a továbbtanulásra. Ami a továbbtanulást illeti, jellemző, hogy a főiskolára jelentkező tanulók száma az összlétszám 72 száe- zalékát teszi ki. A tanulói: többsége a nyitrai Pedagógiai Intézetre jelentkezett, de akad jelentkező bőven a technikai főiskolára is. Jópáran készülnek orvosnak, de korántsem olyan sokan, mint az előző években. Már csak rövid idő választ el bennünket az érettségi vizsgák kezdetétől. A tanulók szorgalmasak. — Mindenki célja és vágya, hogy az iskola padjaiban eltöltött hosszú, nehéz, de annál szebb diákéveitől minél jobb bizonyítvánnyal búcsúzzon.-Nádmegállapodva, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol a fiatal dolgozók a munkaegységérték egy részét természetbeniben (tehát gabonában stb.) kapják megállapodás szerint pénzbelileg fizessék ki őket. Ez a megoldás felel meg a legjobban a szövetkezet és a fiatalok érdekeinek. A jól gazdálkodó szövetkezetekben az az elv is érvényesíthető, hogy a munkaegységekre előleget vegyenek fel 70 százalék erejéig. A fiatalok szempontjából ez az elszámolási mód is jó, főleg mert a fiatalok bizonyosfokú szövetkezetben! stabilizációjához vezethet. Egyelőre azonban még kevés szövetkezetben alkalmazzák annak ellenére, hogy jó előfeltételeket teremt a szövetkezet fokozatos pénzbe- ni jutalmazásra való átállításához. Ha valahol megsértik az anyagi érdekeltség elvét, az messzemenő következményekkel járhat. Gyakran előfordul, hogy az idősebb szövetkezeti tagokat előnyösebb munkahelyre osztják be és nincsenek tekintettel a fiatalokra. Ezzel magyarázzuk azt a körülményt is, hogy Dél-Szlová- kiában az állattenyésztésben, főleg az idősebbeket foglalkoztatják, mivel ott a jövedelem aránylag magas és állandó. Az is gyakran előfordul, különösen az állattenyésztésben, ahol a fiatalok esetleg szüleikkel együtt dolgoznak, hogy a fiatalok munkaegységét a szülők nevére könyvelik el. A fiatalok aztán pontosan nem is tudják, hogy mennyit kerestek. Vannak olyan szövetkezetek is, hogy a katonaságtól hazatérő fiataloknak, még ha megfelelő minősítéssel rendelkeznek is a kisebb teljesítményű vagy rég kimustrált gépeket adják, Baj az is, hogy a prémium-rendszer azokon a munkahelyeken, ahol a fiatalok dolgoznak, a legritkább esetekben érvényesül. Az utóbbi időben a fiatal traktorosoknál valamivel kedvezőbb a helyzet, a kertészetben és az ipari növények termesztésében dolgozó fiatal lányok azonban még mindig keveset keresnek. Az EFSZ-ek VI. kongresszusa sok figyelmet szentelt a fiatalok jutalmazásával összefüggő kérdéseknek. A CSISZ KB javaslatára kibővítették az EFSZ-ek alapszabályait és lefektették azt az elvet is, hogy a fiataloknak 26 éves korig — fizessék ki teljes értékben a ledolgozott munkaegységeket és azoknak, akik a természetbeni juttatással szemben előnybe helyezik a pénzbeli jutalmazást, a munkaegységeket pénzösszegben fizessék ki. Arra vonatkozólag is határozat született, hogy a szövetkezetek fokozottabb figyelmet szenteljenek a fiatalok foglalkoztatásával összefüggő kérdéseknek. Ä kongresszus több olyan gazdaság' és szervezeti jellegű határozatot hozott, amely a mezőgazdasági dolgozóknak a téli hónapokban való foglalkoztatására vonatkozik. Szerelők A szélesnyomtávú - magasból A csaknem 90 km hosszú szélesnyomtávú töltése napról napra nő. Mozog a föld, ezer és ezer köbméter kel vándorútra az autók hátán ... Az igyekezetét a nagy sürgés-forgást legjobban a megfigyelőből lehet áttekinteni, ahol V e b e r jegyezgeti a bá- gerok teljesítményét. Három van a gondjaira bízva. — Ez igen, fiúk, nagyszerű. Ma jó napunk van — gondolja magában és a füzetébe egy újabb vonalat húz. Aztán egy pillantást vet az órájára. — Ferikém, kitűnő, Ferikém — és a négy függőleges vonalon keresztbe húzza az ötödiket. — Ez már tulajdonképpen a 40. fuvar és még csak fél tizenkettő. Vagány gyerek vagy. Estére nyolcvanat is csinálhatsz. Az annyi mint másfél norma, de ott az első báger... — belepillant a füzetbe — hát ott bizony bajok vannak. Kilenc és tíz óra között csak kilenc kocsit rakott meg, de talán már ott is megindulnak. Még jó, hogy ezek a srácok mindenben segítenek — s itt a mozgó javítóműhelyekben dolgozókra gondol, amelyekben brigádosok, CSISZ fiatalok dolgoznak A műhely itt öt autót jelent mindenféle szükségessel — hegesztőkészülékektől egészen a legapróbb pótalkatrészekig — felszerelve. re javul. Már a sofőrök Is megjöttek a koprivnicei Tatra üzemből, brigádba. Amott az egyik éppen most megy el Feritől — ez viszont egy újabb vonalat jelent... — A szovjet gépek is egyre másra érkeznek, de ez még jóformán semmi. Ugyanis az elkövetkezőkben másfél ezer jön még. Fiatalok is jönnek jópáran. S gondolom a munka is jobban megy majd. Mert az elején valahogy nehezen indult be a gépezet. Itt voltak a fiatalok, munkát viszont nem kaptak. Lézengtek jobbra-balra fölöslegesen. Nem volt elég autó, a fiatalok meg nem igen rendelkeztek olyan szakképzettséggel, amit a vasútépítő igazgatóság követelt. Dehát a kezdet mindig és mindenütt nehéz. Az ember azon sem csodálkozhat, hogy a Prágából és a középszlovákiai kerületből jelentkező fiatalok ideutazását 15 nappal el kellett halasztani. Csak aztán a tervteljesítésben rá ne fizessünk ... Áll a magaslaton és minden, ami lent történik mintha a tenyerén történne. Semmi sem kerüli el a figyelmét. És itt a környékünkön egyre fogy a föld, hogy amott távolabb a szélesnyomtávú töltése nőjBuzna Alojz, mérnök — A munkaszervezés is egy- jön ki belőle... -tAllandó a motorzaj a szélesnyomtávú építésénél. Nem is csoda, hisz 1966 május 1-ig mintegy három és félmillió köbméter föld megmozgatásáról van szó! És nemcsak erről...
