Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-01-21 / 3. szám

AKIKNEK A KIS HÖ IS NAGY GONDOT OKOZ. A hó nagy el­lensége a vasúti közlekedés­nek. A sínpályák és váltók tisz­togatása minden nap gondot okoz a karbantartó személyzet­nek. A bratislavai vasutasok segítségére lökhajtásos repü­lőgép-motort bocsátottak ren­delkezésre « ■I Az ismerkedés új lehetőségei A CSISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Jade in Czechoslovakia" hírnevéért Ä termékek minőségével kapcsolatosan sok probléma merül fel. A Made in Czechoslovakia jelzés világviszonylatban már nem jelenti egyöntetűen a kiváló minőséget és a hazai piac­ra már szinte hagyományosan gyengébb minőségű árucikkek kerülnek. A tömeges termelést hajszoltuk és megfeledkeztünk a minőségről. Annak ellenére hogy a szocializmusban ennek fordítva kellene lenni. Bizonyára mindnyájan meg­rémülnénk attól a hatalmas számtól, ha valóban kiszámí­tanánk, hogy eddig mibe ke­rült és mibe fog kerülni az, hogy figyelmen kívül hagyjuk a minőség emelését. A selej- teknél ez évente 1,4 milliárd koronát tesz ki, a közvetlen károkat ebben az összegben még nem is vettük fel. Nem­csak a minőségi termeléssel maradtunk hátra, hanem vala­hogyan a minőségről alkotott fogalmaink is megváltoztak. Nálunk rendszerint jőminőségű árucikknek azt tekintjük, hogy­ha az illetékes normák és elő­írások szerint készültek el. A világon (a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Japán­ban is) már régebben egész más, sokkal modernebb krité­riumok érvényesülnek. „Jómi­nőségű terméknek az olyan ter­méket tekinthetjük, amely olyan tulajdonsággal rendelke­zik, hogy az előírt üzemelteté­si feltételek és a legkisebb költségek mellett a legjobban tggísÄ felel meg a követelmények­nek. Ez a nézet az előbbi né­zetekkel szemben már határo­zottan haladást jelent. Gondol­junk csak arra, milyen gyako­ri, hogy a műszaki ellenőrzés nem tekinti selejtnek a termé­ket és aíS mégsem felel meg a követelményeknek. S hogy az­után milyen helyzetek állnak elő, arról most behatóbban nem foglalkozunk és példákkal nem szemléltetjük. Ezzel magyaráz­zuk meg azt a körülményt is, hogy nálunk egy valóságos „kultusz“ keletkezett a külföl­di árucikkekkel, kezdve az osztrák öngyújtóktól, mondjuk egészen a Fiat autókig. Hányszor megfigyelhetjük, hogy az emberek előnybe he­lyezik még a valóban jóminő- ségü hazai áruval szemben is a gyengébb minőségű külföldi árucikkeket. Egész egyszerűen csak azért, mert a minőségi problémák nemcsak nálunk je­lentenek problémákat. A Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban már régebben megkezdték az óvintézkedése­ket — rájöttek, hogy az üze­mekben olyan körülményeket kell teremteni, melyek között teljesen lehetetlenné válik, hogy gyengébb minőségű ter­mékek keletkezzenek. A napilapokat is alaposabban olvasó közönségnek bizonyára feltűnt, hogy a Práca és Roľ­nícke noviny című lapokban az űj évtől kezdve ismerkedési apróhirdetéseket is találhat­nak. Ezenkívül Prágában e na­pokban ismerkedési iroda nyílt, amely rendelkezésére áll mind­azoknak, akik kellő társadalmi kapcsolat hiányában nem tud­nak élettársat találni. Az iroda feladatairól dr. Václav Richta- ŕík e intézmény vezetője az alábbiakban nyilatkozik: „Az ismerkedési iroda telje­sen más, mint az egykori há- zasságközvetltő volt. Régen a házasságközvetítő célja fő­leg az volt, hogy a hozomány­ból bizonyos százalékot meg­szerezzen. Természetes ez már a múlté. A mai ismerkedési iroda mindenképp segítségére akar lenni az érdeklődőknek. A titoktartás biztosítása mel­lett a felekről pontos adato­kat vesznek fel, feljegyzik ér­deklődési körüket, igényeiket stb. Ezeket az adatokat azután név nélkül rendelkezésére bo­csátják az érdeklődőknek. Az iroda alkalmazottjai révén ezekután lehetővé teszik a személyes megismerkedést Is, kávéházakban, színházakban vagy az iroda helyiségeiben. Az ismerkedési iroda műkö­dési köre nem szorítkozik a fővárosra, de egyelőre szük­séges, hogy a vidéki érdeklő­dő is személyesen jelenjen meg az ismerkedési irodában.“ ■Mi A jóminőséget nemcsak a fu­tószalag végén kell megállapí­tani. A jóininőségü termelés előfeltétele az, hogy maga a termelési rendszer legyen jó, mint ahogy az a „jóminőségű termelés komplex irányításá­ból“ kiviláglik. A jóminőség az önmagáért beszél. Csakis jő minőséggel érjük el, hogy a Made in Czechoslovakia védjel- zés valóban visszanyerje a jó­hangzását, a régi hírnevét. A jó minőségért indított mozgalom a CSISZ köreiben lelkes követőkre talált a Sta­rá Turá-i Prema üzemben, a piesoki gépüzemben, Partizán- skéban és másutt is. De a legnagyobb szerepe a harcban mégiscsak iparunk vezetőire marad. ŽÉ25 apa és a ULYSSE FAUX. BERBER SZÉPSÉG — Apu, a főnököd a Vajtai bácsi rendes ember? — Igen, rendes ember. — Akkor miért mondtad Béla bácsinak, hogy Vajtai bá­csit ki nem állhatod? — Te félreértettél valamit. Mikor mondtam én ezt? — Vasárnap délelőtt. — Akkor én ezt csak viccből mondtam. — De Béla bácsi komolyan elhitte. — Kizárt dolog, fiam. — Hiszen ő is azt mondta, hogy ki nem állhatja Vajtai bácsit. — Hányszor mondtam, hogy ne hallgatózz Palika! Ebből lesznek ezek a buta félreérté­sek ... — Apu, lehetséges az, hogy valakiről megváltozik a véle­ményünk ? — Természetesen. — Már értem. Vasárnap óta megváltozott a véleményed a Vajtai bácsiról. — Szó sincs róla. Nem vál­tozott a véleményem. — Akkor mégiscsak utalód? —Butuska vagy, Palika. Nem utálom. Vajtai bácsinak vannak egyes tulajdonságai, amelyek miatt nem... nem kedvelem öt. — Értem. És ő mit szól ehhez? — Hogyhogy 5 mint szól ehhez? — Ja, hát ő nem is tudja? — De,de már említettem neki. — Fő, hogy nem haragudott meg érte. — Miből gondolod? — Nem emlékszel? Tegnap­előtt, amikor összetalálkoz­tunk, te nagyot köszöntél Vaj- lat bácsinak, és ő rád mosoly­gott. «•«» Grenoble után Innsbruck következik A műkorcsolyázók reflek­torfényes színpadán véget ért az első felvonás, követ­kezik az innsbrucki máso­dik, majd a dortmundi har­madik, a zárófelvonás. Az első felvonásban, a grenob- lei Európa-bajnokságon is­mét teljes fényében csillo­gott Romanék csillaga, a világbajnoki aranyérem mellé odakerül a vitrinbe az európai aranyérem is. Sajnos, a második felvonás­ban a jégtáncot nem tűzik műsorra, az olimpiai ver­senyszámok között még nem kapott helyet Romanék szá­ma. De Dortmundban, a vi­lágbajnokságon, a zárófeje­zetben ismét ott lesznek Pavel és Éva, hogy a világ legjobbjai között is igazol­ják, ők a jégtánc nagymes­terei. Pavel és Éva Grenobleba is elvitték, mondhatnánk azt is, „exportálták“ a cseh­országi üvegkristályhoz ha­sonlóan értékes portékáju­kat, bájos könnyedséget, pajkos játékosságot, kedves mosolyukat, a jégtánc kris­tálytiszta művészetét, amellyel ezúttal is sikerült feljutniok a győzelmi emel­vény legmagasabb fokára. A párosban a hűvös ele­ganciával korcsolyázó Kilius Marika és Hans Jürgen Bäumler ismét megelőzték a két szovjet párost, ám győzelmüket elősegítette Ljudmilla Beiouszova in- diszponáltsága, amit Oleg Protopopov sokat fejlődött tudása sem tudott kiegyen­súlyozni. Szomorúan hor- gasztotta le fejét a szovjet lány és Oleg Protopopovon szinte látszott, mint vigasz­talja: Nem baj, Ljudmilla, majd az olimpiai játéko­kon. .. Az európa-bajnokság aranyérmét nyert hűvösen szép emberpár tökéletes begyakoroltságga! nyerte a versenyt, de ebből a tökély­ből egyre jobban hiányzik az emberi közvetlenség, szinte színházi maszknak hat Marikáék jól fésült, kozmetikázott hidegsége. A nők versenyében a re­pülő holland lány közvetlen természetességgel, játékos könnyedséggel győzte le legveszélyesebb ellenfeleit, Regine Heitzert, az osztrák „nebántsd virágot“ és a francia Nicole Kassiert, francia forgócsodát. jára a jégtükör felett, mes­terkéletlen nagy tudása fe­lejteti vaskosságát. Mrázko- vá? Már a kötelezőben el- idegeskedte esélyeit, aztán hiába futott pompás kürt, már csak 10. lett. Sjoukje Dijkstra, a robusz­tus Vénusz ismét fogyott néhány kilót, de ugyanak­kor tudása is csiszolódott, még kecsesebben ugrotta legnehezebb gyakorlatait, még könnyed ébben csapon­góit, libbent szitakötő mód­Aztán a férfiak következ­tek. Schnelldorfer, Calmat, Divín. Már a kötelezőben eldőlt a verseny, a francia Calmat-nek sikerült, ami eddig még sohasem, jobban rajzolt, mint német ellenfe­le, jobban, mint Divín Kar­csi és Így már nem volt kétséges a végeredmény. Hiába futott bátran, lendü­letesen, hiába ugrott jack- soni magasságokat a néme­tek hórihorgas legénye, hiába rajzolta meg elegán­san holdívét Divin Karcsi, a győzelmi emelvény leg­magasabb fokát a francia fiú ördöngös bemutatójával végképp biztosította magá­nak. Divin bronzérmet nyert. Grenobleban a műkorcso­lyázók, Oslóban a gyorskor­csolyázók Európa-bajnoksá- ga jelentette a téli színpad nagy eseményét. A rideg északi színjátékban várat­lan szovjet siker született, az Európa-bajnoki elmet Antson szerezte meg honfi­társa Jumasov előtt.. — Igen, szokott mosolyogni. — Biztosan te bocsátottól meg neki. — Igen ... Kibékültünk.., — De apu, ezt miért hallga­tod el az anyu előtt? — Eszemben sincs elhallgat­ni. — Én hallottam, amint ma reggel is azt mondtad az anyu­nak, hogy fogadni mersz, még be sem érsz a hivatalba, az az undok alak már kerestetni fog. — Ezt én... ezt nem a Vaj­tai bácsira értettem. — Apu, lehetséges, hogy ha te is volnál főnök, Vajtai bácsi pedig a papám volna, akkor ő utálna tégedet? — Palika, egyre butább le­szel. Ez a dolog kettőnkre tar­tozik, Vajtai bácsira meg én­rám. — Értem már, apu, te nem akarod megbántani a Vajtai bácsit. — Ügy van, nem akarom megbántani. — Én szívesen segítek neked. Majd én megmondom Vajtai bácsinak a te véleményedet. — Mondd fiam, mindenáron ki akarsz csalni tőlem egy po­font ? — Ha megütsz, apu, akkor mi pont úgy leszünk, mint aho­gyan te vagy a Vajtai bácsival. Te holnapra elfelejted az egé­szet, és én sem mondom meg neked a véleményemet. — Te... te, itt van két ko­rona, és eredj a dolgodra. — Aha, most már mindent értek. — Mi az ördögöt értesz me­gint? — Hogy miért szoktál te Vajtai bácsitól prémiumot kap­ni... H. 1. párbeszéde t

Next

/
Thumbnails
Contents