Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-05-19 / 20. szám
— Mi ugyan a növénytermesztésben dolgozunk, de úgy hisszük, hogy a vállalás nélkülünk nem jöhetett volna létre, — mondja Skerlec Erzsi. — Teljesítéséhez mi is hozzájárulunk, sőt, a CSISZ-szerve- zet tagsága elhatározta, hogy a rétek, legelők tisztításában, a komposztkészítésben és a sürgős munkák idején 500 brigádóra ledolgozásával segíti a szövetkezetét. Varból pillanatfelvételünk végére még annyit, hogy csak dicsérni lehet Skerlec Erzsié- ket a kezdeményezésért, meg azért is, hogy az idén további tagokkal erősítették a lánybrigádot. — Csak a fiúk is követnék a lányok példáját, — mondotta Erzsi. — Nem rossz a varból szövetkezet. De minden bizonnyal sokkal jobb lenne, ha az idős bácsik helyét tetterős fiatalok foglalnák el a nehezebb és a fontosabb munkaszakaszokon. V UTÁN Az ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola vezetősége hónapokkal ezelőtt kérdőíveket küldött szét volt diákjainak. Az iskola igyekszik ily módon továbbra is fenntartani velük a kapcsolatot, segíteni őket munkájukban. Persze nem mondanak le a személyes látogatásról sem. És a volt érettségizők egytől egyig válaszoltak a kérdőíveken feltüntetett kérdésekre, elküldték azt egykori iskolájuknak Ez már maga is eredmény. E kérdőívek nyomán találkoztam én is Terényi László ipolyhidvégi zootechni- kus nevével, akit később személyesen is meglátogattam munkahelyén. A fiatal szakember-jelölt hónapokkal ezelőtt többek között ezeket a válaszokat adta a feltett kérdésekre: kezdetben mint segédkönyvelő, majd se- géd-zootechnikus voltam, ma pedig a zootechnikus funkcióját töltöm be. A továbbiakban pedig ezt írja: minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a szaktudásomat a lehető legjobban érvényesítsem a szövetkezetben. majd így foltatja: sikerült a nagyszámú borjú elhullást meggátolni és szeretném bevezetni az itatásos borjúnevelést. Az iskolával kapcsolatos kérdésre is válaszolt. Kiemeli a tanulás alatt végzett gyakorlati munka fontosságát, a fegyelmet csak úgy mint az elméleti tudás elmélyítésének fontosságát. Későbbi terveivel kapcsolatban elmondja, hogy továbbra is a jelenlegi munkabeosztásában szeretne dolgozni és kellő gyakorlat után beiratkozik a nyitrai főiskolára. Talán röviden minden benne van e néhány sorban, amit annakidején fontosnak tartott Terényi László. Ám nézzük Érdekes Az épületek teherbírásának a vasbeton-tartók elhelyezésének szervezéséhez fontos sztatikái számításokat kell elvégezni. S lám a természetben minden sztatikái tudás nélkül a legbiztonságosabban építenek testük megszilárdítására merev, szarunemú vázat a vizek lakói. ★ 2 Nemcsak az ember, hanem a növények is takarékosan bánnak az építőanyaggal. Ahol a sejtek között nincsen szükség vastag válaszfalakra, olyan megoldást alkalmaznak, amely leginkább az épületekben jól ismert rabitz- falak szerkezetére hasonlít. Az ilyenfajta „építkezés nagyon olcsó“, mert csak néhány párhuzamosan fűtő rostszálra van szükség a sejtek szilárdságának biztosítására. érdekességek csak meg a néhány hónapos gyakorlat után nem változtatta-e meg véleményét egynéhány kérdésben, nem bánta-e meg, hogy ezt a pályát választotta. szilárd-e az az alap, amit a technikumban négy éven át épített magának és vajon hogyan is állunk azzal az idősebbek által annyiszor megígért segítséggel amit a fiataloknak szánnak. Annyi azonban bizonyos, hogy nem valami híres állatállományt bízott rá az ipolyhidvégi szövetkezet vezetősége. Persze a szövetkezetnek akkor más választása nem volt Minden esetre és ezt maga Terényi László is bizonyítja sokkal hasznosabb lenne, ha a fiatal szakembert csak hosszabb gyakorlat után bíznák meg hasonló fontos funkcióval. De vajon milyen helyzetbe is csöppet annak idején a fiatal zootechnikus? Akkor minden negyedik borjú elhullott, alig kapott valakitől segítséget, sőt még a csoportvezetői funciót is rábízták. És mindennek ellenére gyereknek tartották. Nem egyszer már úgy gondolta, hogy otthagyja az egészet, talán oka is lett volna rá. de mégsem tette. Megfutamodni érettségi bizonyítvánnyal a zsebben, nem győzelem lett volna. Különösen nem akkor, ha saját falujáról van szó. Persze minden kezdet nehéz. — Gyerek parancsolgat és mi mindent kitalál. Melegítőpárna kismalacoknak, itatásos malacnevelés, villanypásztor, meg miegymás és ráadásul csak 20 éves Igaz, hogy a parancsolgatásnak, holmi melegítőknek meg egyebeknek nincs mindjárt eredménye, talán heteket, hónapokat kel! várni arra. Csak tudni kell azt is előkészíteni és ki is várni. Nos hát, van eredménye itt Ipolyhidvégen mindennek? Elégedettek-e az eddigi eredménnyel azok, akik a fiatal Terényi fiút a zootech- nikusi funkcióba tették és vajon akik nem egy esetben felesleges próbálkozásnak, gyerekeskedésnek vélték intézkedéseit, kezdeményezéseit, más véleményen vannak-e mint az első napokban. A tavalyi 6,7 darab elválasztott malaccal szemben, az idei első negyedévben már 8.5 daiab malacot választottak el egy kocától és előreláthatólag az év végéig elérik a 12 darabos átlagot. Tehát jó szolgálatot tettek a melegítők, megakadályozták a felfázásos betegségek fellépését. Talán, ha néha-néha sokat is el kell nyelnie az embernek, gúnyos megjegyzéseket elengedni a füle mellett, mégiscsak megéri. Igaz, hogy ehhez nemcsak tudás, de hallatlan türelem 'és akarat szükséges. A Terényi fiú példája azt mutatja, hogy érdemes volt fáradozni. Az eredmény nem maradhat el. Ilyenkor azután megváltozik az Idősebbek véleménye is, nem nézik többé egyszerűen gyereknek csak az illetőt, a gúnyos jelzők is természetesen azon nyomban elmaradnak. Tehát a tekintélyt mindenkinek saját magának kell kiharcolnia. Ez történt ebben az esetben is. Ha annak idején a szövetkezet vezetőségének más választása nem volt, minthogy őt nevezze ki zootechnikusnak, és rábízza a csoportvezetői funkciót is, ami igazán sok volt hirtelené- ben, úgy most már mentesítették ettől a funkciójától, elégedettek munkájával és támogatják kezdeményezéseit. Nehéz félév van a fiatal zootechnikus mögött, ám nem sajnál semmi fáradságot, pedig nem egyszer késő éjszaka, vagy korahajnalban ébresztik fel, mert szükség van segítségére. Nincs meghatározott munkaideje. — Talán sokmindenről le is kel! mondanom néhanapján — mondja beszélgetés közben. — Dehát nekünk kell magunknak fiataloknak kiharcolnunk a magunk helyét az életben. Mi tudjuk a legjobban, hogy mire van szükségünk. Nem várhatjuk, hogy az idősebbek tegyék meg ezt helyettünk. Igaz, az ő segítségük nélkülözhetetlen. Ügy hiszem, sok fiatal megszívlelhetné ezt, t alán akkor kevesebb jutna egyre. Pedig ez a fiatal zootechnikus is csak egy azok közül, akik az ipoiy- sági mezőgazdasági technikumban érettségiztek. Mert az érettségi bizonyítvány egymagában véve még nem minden. Sárkány Árpád Varból pillanatfelvétel Hogy hol fekszik Varbó község? Valamikor úgy mondták volna, hogy az isten háta mögött. Messze a forgalomtól, a losonci járás déli csücskében, közel az Ipolyhoz. Idegen csak hébe-hóba vetődik a faluba, s a varbóiak sem nagyon háborgatják a külvilágot. Ma már Varbót más jelzőkkel kell jellemezni: szövetkezeti falu, egyre erősödő közös gazdasággal, szorgoskezű tagokkal. S még más is. Elénk kulturális életet, szépen berendezett szövetkezeti klubot, aktívan dolgozó CSlSZ-szer- vezetet talál ma a látogató Varbón s ha már itt jár, okvetlen keresse fel azt a CSISZ- kollektívát, amely Skerlec Erzsébet vezetésével dolgozik a szövetkezetben. Tizenhárom lány! Fiatal, beszédes, kedves, de mindenekelőtt nagyon szorgalmas. S ezekután adjuk át a szót a fiatal brigádvezetőnek, Skerlec Erzsinek. Hadd mutatkozzon be ő maga: — Az elmúlt évben fejeztem be tanulmányaimat az Ipoly- nyéki Kétéves Mezőgazdasági Mesteriskolán. Egyenesen haza, a szövetkezetbe jöttem dolgozni Most is itt dolgozom, a leánybrigádnak vagyok a vezetője. Hogyan jött létre a lányok CSISZ kollektívája: — Először együtt dolgoztunk az asszonyokkal. Aztán úgy gondoltuk, jobb lenne nekünk, lányoknak külön csoportot alakítani. Valamennyien a növénytermesztésben dolgoztunk azelőtt is. S miért ne dolgozhattunk volna egy csoportban? így történt. Aztán engem választottak meg brigádvezetőnek. Szóval így. Talán túlságosan is egyszerű a magyarázat. Legalább is úgy tűnik az első pillanatban. Mert azért az még nem minden, hogy egy brigádban dolgoznak a varbói lányok. A nap nemcsak munkából áll. Még falun is van pihenés, szórakozás és társadalmi élet. Ezen a téren, hogy állnak a varbói CSISZ fiatalok? — Azt hiszem, e téren is eleget dolgozunk, — mondja Erzsébet. — Csinosan berendezett szövetkezeti klubot kaptunk az EFSZ vezetőségétől. S bizony nagyon ritka alkalom, amikor üres. Mindig tevékenykedünk. A télen például színdarabot tanultunk (Dankó Pista), a darabbal Nényén, Szécsénykovácsiban, Csalánban, Zsélyben vendégszerepeltünk. Szeretnénk még ellátogatni pár helyre, mert úgy érezzük, a darab jó és hasznos szórakozást jelent a közönségnek. Az ember örömmel hall ilyen híreket egy olyan faluból, amelyet egykor az „isten háta mögötti“ jelzővel illettek. S a jó hírekkel kapcsolatban önkéntelenül is felmerül a kérdés: — Vajon ki a „szerzője“ ennek az élénkségnek? Honnan indul a kezdeményezés? Erzsébet erre is tudja a választ: — Talán Bielik Laci CSISZ elnök jó munkáját említeném. Jól szervezi a fiatalok munkáját, nem sajnál sem időt sem fáradságot. És a tanító elvtársak is nagyon sokat segítenek. A kulturális életet el sem tudnánk nélkülük képzelni. Nagy József tanító például a színdarab tanításból is kivette részét, meg más tekintetben is sokat foglalkozik a fiatalokkal. Hát igen. Varbón tanít Petényi István kitüntetett tanító is. S a kitüntetést minden bizonnyal megérdemelten kapta. Mint az agítációs központ vezetője, a szövetkezeti klub gondnoka, gyakran van együtt a fiatalokkal. S a jelek azt mutatják, hogy az együtt- lét gyümölcsöző, eredményes. A varbói szövetkezet ez év elején vállalta, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója tiszteletére 20 mázsa hússal, 36 000 liter tejjel és 15 000 darab tojással ad el többet a tervezettnél. Ebből a vállalásból hogyan veszik ki részüket a varbói fiatalok? A pilzeni V. I. Lenin gépüzem öregbíti gépiparunk jó hírnevét. Felvételünkön Jozef Adatni r a vasesztergályost látjuk, aki a Hollandia számára megrendelt 36 tonna súlyú hajómotor tengelyén dolgozik. Azt mondják, hogy a jó példa ragadós. Nos, Varbón jó példáról gondoskodtak a lányok. Reméljük, hogy a közmondás igazságát a varbói fiúk is bizonyítani fogják. Agócs Vilmos Nyitrán, a Sopóci utcai általános iskolában Trnka Péter, Bánovszky József, N ú á z i k Ferenc jelentkeztek a bányásziskolába. Választások előtt A választási kampány előkészületeiről beszélgettünk a bratislavai Figaró n. v. CSISZ szervezetének elnökével: Džimalová Nadával. A huncutkásan nevető szemű fiatal lány példaképe lehet sok ifjúmunkásnak. Két évvel ezelőtt érettségizett, újságíró akart lenni, de... Végül is a Figaro n. v.-hez került. Derekasan dolgozik. A 125 tagot számláló üzemi CS1SZ- szervezet elnöki tisztségét tölti be és meg kell, hogy mondjuk: jól. — A következetes és az eredményesebb munka szellemében állítottuk ki jelölőlistánkat az illetékes nemzeti bizottság felhívására, — mondja Džimalová. Ez idő szerint csak Z alub e - ľová Viera munkatársnőnk jelölése biztos a rácséi nemzeti bizottságba, egy másik munkatársunk jelölésére még nem kaptunk választ. Megkerestük Zalubel'ovát. — Nagyon nehéz magamról beszélni. Az életem, ha elfoglaltságom igen sokols dalit is, lényegében nem fárasztó, nem egysíkú, nem unalmas. Kitűnő dolgos emberek között élek. A nemzeti bizottságba való jelölé -1 semet már csak ezért is £ szívesen vállalom. Szeretem az embereket és minden tudásomat, erőmet latba vetem, hogy megbízatásomnak eleget tegyek majd. A rácséi nemzeti bizottságnak számtalan sürgősen megoldandó problémái lennének. így a kanalizáció, fi a vízvezeték bevezetése, s af villamos -járat kiépítése. - Rengeteget írtak, beszéltek már ezekről a dolgokról. | A végén azonban mindig | elgáncsolta valami. Néha az üzem, vagy a gyár figyelmetlensége miatt jutottaki zsákutcába, máskor pedig ráfizettek a rossz anyagszállításra, vagy az építés-Ŕ vezető és a mesterek ma-: radiságára. Példákat nem % kell említeni. Van belőlük ’ elég, csak szét kell nézni. ‘ Ezért kell keresni új uta-\ kát, új embereket, akik o| kitűzött célokat meg is va- 1 lósítják. S Zalubetová Vierära is ' ilyen értelemben számító- j nak. Wittemberg József Értékes húsz nap Az „ifjúsági fényszóró" mozgalom — ma már nyugodtan leszögezhetjük — egyike volt a legsikerültebb és a legszélesebb körben elterjedt ifjúsági megmozdulásoknak! Szlovákia, de országszerte is alig akad üzem, ahol a fiatalok ne kutattak volna elfekvő~~tarta- lékok, ki nem használt gépi értékek után. A fiatalság munkáját tekintve az eredmények nagyszerűek voltak (de semmiképp sem hízelgőek üzemeinkre nézve). Az ifjúsági fényszórók csak Szlovákiában több mint 220 millió korona értékű gépet és elfekvő anyagot találtak üzemeinkben. Az üzemi CSISZ szervezetek és az üzemek vezetői jó együttműködésének könyvelhető el, hogy mintegy 142 millió korona értékű gép és más elfekvő érték újra visszakerült a termelésbe. Miért elevenítjük fel mindezeket a múltban lejátszódott eseményeket?! Egyszerű a magyarázata. Felhívásul és figyelmeztetőül! De vegyük talán sorjában. Üzemeink ifjúsági fényszórói a napokban újra elindultak kutatni, keresni az elfekvő, félredobott értékek után. Most mindez egy húsz napos kampány keretében zajlik le. A tavalyi eredményeket ezért említettük felhívásul és figyelmeztetőül, hogy a tavalyi jó munkát idén is olyan, vagy még jobb kövesse. Üzemeinkben főleg ezen a téren rengeteg feltárni, eltávolítani való van még! E húsz napos akciót nagyon jól kezdték a nyugatszlovákiai kerületben. Az ifjúsági fényszóró törzsek, a népi ellenőrző bizottságokkal is szorosan együttműködnek. A példa jó és követésre méltó, már csak azért is, hogy az ismert közmondással éljünk; „Több szem, többet lát“! A fiatalok e húsz napos akciója mindenképpen figyelmet érdemlő. S ha a lelkesedés mellett az eredmények is a tavalyihoz hasonlóak lesznek, az ifjúsági fényszórók történetében értékes húsz napról beszélhetünk majd!-tóKatonák Az egyik Tábor-i egység katonái nemrég elhatározták, hogy a katonai szolgálat letelte után a mezőgazdaságba mennek dolgozni. Az alakulat parancsnoksága lehetővé tette, hogy megtekinthessék jövőbeli munkahelyüket, a Frymburki Állami Gazdaságot. A munka és a lakásviszonyok megfelelőek, a fizetés szintén. Nyolc katona már aláírta, hogy az említett állami gazdaságba megy dolgozni. Binko elvtárs, az alakulat CSISZ szervezete bizottságának tagja arra a kérdésre, hogy a fiatalok, katonák miért jelentkeztek a határvidéki állami gazdaságba, ezt mondotta: — Ä jelentkezők megtekintették a Frymburki Állami Gazdaságot s beszélhettek az igazgatóval. Az igazgató reális ember. Semmit sem tüntetett fel rózsaszínben. Megtudtuk, mennyi a fizetés, milyenek a lakásviszonyok és a művelődési lehetőségek. Mindez • meggyőzött bennünket, s szeretnénk, ha példánkat mások is követnék. (Á)
