Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-05-12 / 19. szám

„27 ÉVES ASZ- SZONY“: A vékony frész színű szövet­hez az 1. modellt kUldjük. A ruha hosszltott derekú, tűzésdiszítéssel, ér­dekes nyakmegol­dással. „egy is eves LÄNY“: Fehér vas­tag szövetjéből kis­kosztümöt csináltas­son. A kabátka egyetlen dísze a pi­rossal és kékkel dí­szített zseb. A kosz­tümöt blúzokkal is viselheti. „FIKUSZ“: Ceriz színű — nagyon szép — anyagja vastag és mintás, Így egészen sima ruhát tervez­tünk hozzá. Ha több lett volna az anyag­ból, alkalmas lett volna kiskosztümre. Az egyszerű, spicces kivágású ruhát vas­tag lánc, vagy ele- rántcsontszínü bőröv lógja össze. „EGY SZÖSZ! LÄNY“: Az anyagból a mintát elfelejtette betenni a borítékba, így olyan ruhát ter­veztünk, ami több­féle anyagra — csip­kére, szilonra, se­lyemre, kaszllonra — Is megfelel. A széles passzé-rész szegő- zésszerűen rakott. A felsőrész a nyakki­vágás körül dúsan húzott. „TANÁCSTALAN BÉBI": A sárga anyag kissé erós a zöld ruhához, jobb lenne egy világosabb sárga, vagy bés. Az elütő színű anyag­ból a mellékelt rajz szerint csináltasson megkötőt. Fekete­fehér nagykockás kosztümjére fehér vagy piros gombokat varrasson. Barátnő­jének nincs igaza, egy 26 éves lány még igazán fiatal s fiatalosan is kell, hogy öltözködjön. A kosztümhöz fekete, fehér vagy piros tar­tozékokat viseljen. Bármennyire is elterjedt ma az ajak ruzsozása, nem mindenki van tisztában az ezzel kapcsolatos tudnivalókkal. De még mielőtt erre rátérnénk, előre- bocsájtjuk, hogy középiskolás — vagy abban a korban lévő — lányoknál a ruzsozés teljesen fölösleges A fiatal ajak leg­szebb dísze a természetes fris­seség. A rúzs használata idővel elhalványítja az ajkat, tehát kár az eredeti pirosságot ve­szélyeztetni. Most pedig nézzük a „sza­bályokat" és „trükköket". 1 Csakis jő minőségű, zsí­ros ajakrúzst használ- • junk. 2 Rendkívül fontos a szín , megválasztása. Általában szőke, világosbőrüeknek a világosabb árnyalatok, bar­náknak és feketéknek a söté- tebb esetleg ciklámen-árnyala­tok állnak jól. Persze a kort is tekintetbe kell venni, s eh­hez tudni kell, hogy a sötét rúzs öregít. 3 Ügyelni kell, hogy a rú­zsozás előtt ajkunk ■ tökéletesen száraz le­gyen, mert a nedves ajak nem „tartja" a rúzst. A rúzsozást mindig a fej?- felső ajkon kezdjük, mégpedig úgy, hogy aj­kunkat jól megfeszítjük s elő­ször a középtől kiindulva a fel­ső ajak egyik, majd másik felén kenjük fel a rúzst, utána az alsó ajak következik. Ezu­tán alső és felső ajkunkat jól összeszorítjuk, így a rúzs egyenletesen oszlik szét. 5 A rúzsozással persze el­tüntethetjük a száj apró ■ hibáit: túl kicsi, keskeny, száj esetében, nagyobbat „raj­zolunk" az eredetinél, nagy vastag szájnál pedig kisebb formát rúzsozunk be. Minden esetben azonban vigyázunk, hogy a szájzugok szépen elvé­konyodjanak s a rúzs ne ke- nődjön Ott szét. A különleges formáktól tartózkodjunk, mert az természetellenesen hat. Kitűnően tart a rúzs, ha rúzsozás után ajkunkat gyöngéden egy papír- szalvétához érintjük. Két perc múlva ismét berúzsozzuk, s is­mét a papírszalvétába törüljük, ezután megint két perc szünet következik, de a „végső" rú­zsozás — bár kis türelem és idő kell hozzá — nem törlődik le egykönnyen. 8 7 Ha az ajak száraz, eset­leg éppen a rúzs szárítja • ki túlságosan, a rúzs le­pattoghat. A segítség egysze­rű: éjjelre színtelen szőlözsír- ral kenjük be. Jót tesz az is, ha ajkunkat időnként vastagon mézzel kenjük be s fél óra múlva a mézet egyszerűen le­nyaljuk. Ettől a „jóízű" mód­szertől az érdes, kicserepese- dett ajkak is simák és puhák lesznek. Ha egy kis időt rászá- v, nunk, sokáig megtart­hatjuk ajkunk frissesé­gét: egy puha fogkefével na­ponta könnyedén dörzsöljük. Ez elősegíti a jó vérkeringést. Sokan nem is sejtik, milyen jó szolgálatot tesz szépségápolási szempontból a fütyülés: erősíti a szájat övező izomzatot és megakadályozza a ráncképző­dést. 9 A jó minőségű, ű. n. csókálló rúzs előnye, • hogy nem kopik le. Ez viszont nem jelenti azt, hogy éjjelre is fennhagyjuk. Vízzel, szappannal, lemosni ugyan nem szabad, olajba mártott vattá­val, vagy vazelinnal törüljük le. Az előny mellett persze hátrány is van: a fehérneműbe is épp úgy beszívódik, mint a bőrbe, s néha még mosásban sem megy ki. Éppen ezért rúzsos szájunkat sose törüljük damaszt- vagy vászonszalvétá­ba s ugyancsak ügyeljünk át­öltözésnél, nehogy a lehúzott vagy felvett ruhához rúzsozott szájunkkal hozzáérjünk. Aj­kunkat szorosan csukjuk össze, így nem történhet baj. S végül: a rúzsnak össz- IU i hangban kell lennie — amennyiben használunk — a körömlakkal, s nemkevés- bé ruhánk színével is. Különö­sen vigyázni kell a piros és Iilás árnyalatú ruháknál. Pl. ciklámen színű szájrúzshoz nem vehetünk fel világos piros ru­hát (blúzt). Ilyen alkalmakra tartsunk otthon egy pirosas árnyalatú rúzst, s fordítva, ha pirosas árnyalatú rúzst hasz­nálunk, ciklámenszínű, tilás ruhához, hasonló árnyalatú szájrúzst vegyünk. • • „EGY SZOMORÚ FIATAL- ASSZONY“: Az orvosnak valószínűleg gyakorlata van az ilyen operációk utáni • panaszokat illetően, s ezért találja fölöslegesnek a to­vábbi kivizsgálást. A saját­maga megnyugtatására • azonban kérje, hogy utalja be kivizsgálásra a kerületi onkológiai klinikára. A tanítás forradalma sült Államokban már többszáz kombinálni lehet a tanuló programot hozott a kereske- munkájával, melyet a gépen delem forgalomba és vállalko- végez el. A tanító megmagya- zó szellemek jó üzletet esi- rázhatja az anyagot és azután nálnak az új tanítási eszkö- a gép segítségével vehetik át zökből. az ellenőrző kérdéseket. A ta­A kísérletek igen érdekes nítő tulajdonképpen a diszpé- megállapításokhoz vezettek, cser feladatát veszi át és el- Gépek segítségével 2—3 éves lenőrizheti, hogy a tanulók az gyerekek is megtanulnak ol- anyag melyik részét nem ér- vasni. A hagyományos oktatá- tették meg. A tanítók eddig si módszerek alkalmazása ellenőrző iskolai feladatokat mellett geometriával csak a adtak és azok a jövőben eles- felsőbb osztályokban foglal- nének. A jövőben? Tanító-gép, melyet Bratislavában a Pedagógiai Intézetben Dr. M. Milan, doc. Stračár és B. Schenková tudományos dol­gozók szerkesztettek. Marx Károly már több mint 100 évvel ezelőtt megírta, hogy a gép nemcsak a kezünk „meghosszabbítását“ hanem „agyunk“ szervét is jelenti majd. Mi már ügy látszik kö­zeljárunk ehhez az időszak­hoz, hiszen egyre gyakrabban halljuk, hogy a tanítógépek mennyire tért hódítanak. A technikai fejlődés óriási léptekkel halad előre, sok új felfedezés lát napvilágot, is­mereteink gyarapodnak. A ter­melőerők fejlesztése megkí­vánja, hogy az emberek kép­zettebbek legyenek és alapo­sabb szaktudással rendelkez­zenek HOGYAN TANULUNK? Tapasztalatból tudjuk, hogy­ha egy tananyagot el akarunk sajátítani, akkor addig kell ismételni, amíg a „fejünkbe nem megy“. Ez egész egyéni lehet és különböző tényezők­től függ. Attól, hogy mennyire ismert már a tananyag, milyen alaposan kell elsajátítani, mi­lyen tanulási gyakorlattal és intelligenciával rendelkezik a tanuló. Emellett természete­sen különbséget teszünk a gé­piesen bemagolt ismeretek és az alkotó módon elsajátított ismeretanyag között. A hagyományos oktatási módszereket az idők folyamán már gyakran bírálták. A pe­dagógusok legújabban arra a módszerre akarják megtaníta­ni a tanulót, hogy miképpen lehet egyáltalában ismeretek­re szert tenni. Szakkörökben most egy új tanulási módszer kérdéseivel foglalkoznak, amely a pszichológia legújabb ismereteiből indul ki és „prog­ramozott tanulás“-nak nevez­ték el. MI A „PROGRAMOZOTT TANULÁS"? Az elgondolás az, hogy a tananyagot mindig lépésről lé­pésre sajátítsuk el, a tanuló állandóan aktívan, folyamato­san tanuljon, saját maga győ­ződjön meg arról, hogy a tan­anyagot valóban elsajátította s emellett egyéni ütemben haladjon, s végül is a gyakor­latban is bizonyítsa be. hogy a tananyagot elsajátította. Most, amikor mi is megis­merkedünk az új tanítási módszerrel, vegyük át mi is „lépésről lépésre" a fenti mon­datba sűrűsített irányelveket. Hol itt az új? — teszik fel sokan a kérdést. Hiszen már eddig is ezt akartuk elérni. Tegyük fel, orosz szavakat tanulunk. A szótár-füzetünkben az itatós­papírossal letakarjuk az ide­gen szavakat és lépésről-lé- pésre addig ismételjük, míg meg nem tanuljuk és úgy el­lenőrizzük magunkat, hogy újból felfedjük az itatóst és megnézzük, vajon helyesen tanultuk-e meg. Ugye így szoktunk idegei) kifejezéseket tanulni. Nem is voltunk tuda­tában annak, hogy ilyen mó­don tulajdonképpen a legegy­szerűbb tanító „gép“ állt ren­delkezésünkre. Az új elektro­mechanikus tanító-gépek ezen az általunk is jól ismert elven épültek fel. A tananyag folya­matosan kérdésekre és felele­tekre van felosztva és azt egy keskeny papírtekercsre írják rá, amely szükség szerint forog. A tanulók az ablakocs­kában mindig csak egy kér­dést Iát és a kérdésre az elő­írás szerint úgy adja meg a feleletet, hogy a megfelelő gombot nyomja meg. Vannak már olyan tanító-gépek, ahol a papírtekercs helyett film forog. A legegyszerűbb taní­tógépek mechanikusak, azután következnek a villanygépek és a legkomplikáltabbak az elek­tronikus tanítógépek A taní­tógépeket bármilyen tananyag elsajátításánál használhatjuk. Átvehetjük az algebrától kezd­ve a magasabb matematikáig a nyelvtant, történelmet és más tananyagokat is. Moszkvában és Leningrád- ban külön központok létesül­tek, ahol a tanulási progra­mokat dolgozzák ki. Az Egye­koznak, a gépek segítségével a tanulók azonban olyan tan­anyagokkal is megbirkóznak, amelyek a mostani elgondolá­saink szerint nem felelnek meg szellemi érettségüknek. Már ebből is láthatjuk, hogy a tanító-gépek valóban forra­dalmat hoznak a tanulásba és a jövő iskolájába. LÉTEZNEK MÁR NÁLUNK IS TANÍTÓ-GÉPEK? A Szlovák Technikai Főis­kolán Bajcsy mérnök szer­kesztette az első vizsgáztató­gépet, melyet laboratóriumi számműveieteknél már nagy sikerrel alkalmaznak. A diákok megkapják a kérdéseket és előírás szerint úgy adják meg a feleleteket, hogy megnyom­ják a kellő gombokat és a gép azután százalékban fejezi ki a feleletek helyességét. A ve- rebélyi Tesla üzemben a Pe­dagógiai Kutatóintézet számá­ra készítettek már tanító­gépeket. A tanuló a leírt tan­anyagot elhelyezi a gépezetbe és kapcsoló segítségével a he­lyesnek vélt válasznál egész egyszerűen megnyomja a gom­bot. Ha a felelet téves — ak­kor a gép azonnal csengetés­sel jelzi. Ezzel az új tanítási mód­szerrel Dr. M. Milán tudomá­nyos dolgozó és munkatársai kísérleteznek. Sokkal összetettebb szerke­zetek az úgynevezett repeti- tóriumok, amelyek lehetővé teszik a tanulók vizsgáztatá­sát és a téves feleleteket is kijavítják. A KT-1 és KT-2 jelzésű repetitóriumok, melye­ket KFeftan és Túrna mérnö­kök, két prágai főiskola dol­gozói szerkesztettek a kérdé­seket szöveg és kép alakban teszik fel. A diák gomb segít­ségével adja meg a feleletet, helytelen feleletnél a helyes megoldást vetíti a diák elé. Most már a KT-3 jelzésű uni­verzális gép szerkesztésén dolgoznak. A képeken az úgy­nevezett „lépésekben“ helye­zik a tanuló elé az anyagot. Minden lépés után jön az el­lenőrző-kérdés. Ha a diák nem tudja megadni a kért felele­tet, akkor visszatérhet az elő­zetes magyarázathoz, vagy a nyomógomb segítségével a se­gédmagyarázatot, vagy az el­lenőrző segédkérdéseket kéri. Amikor e sorokat olvassák, bizonyára felvetődik a kérdés, hogy eddig még mindig csak egy tanítógépről és egy tanu­lóról beszéltünk. Hol marad az osztály és a tanító? A ta­nító-gépeket természetesen kollektív tanításnál az osz­tályban is alkalmazni lehet, sőt a tanító magyarázatát VALÓBAN VAN-E JÖVÖJE A TANÍTÓ-GÉPNEK? A tanító-gépekre a jövőben nagy feladatok várnak. A ta­nulók sokkal aktívabban ta­nulnak. Csak azt tanulják meg, amire képesek, amire saját maguk „rájönnek". A tehetsé­gesebbek gyorsabban haladná­nak, a nehezebbfelfogásúak lassabban és alaposabban sa- játítánák el a tananyagot. Nagy előny az is, hogy a ta­nuló tulajdonképpen már a tanulás folyamán önmaga ér­tékeli ki a feleletet. A gép a legigazságosabb és a legtü­relmesebb tanító a „legjobb" osztályzatokat adja. A tanulók számára nagy előnyt jelent, hogy az anyagot pontosan, hi­banélküli magyarázatban kap­ják és elesnek a tanítók kü­lönböző képzettségével össze­függő kérdések is. Hiszen a tanítási programokat a legjob­ban képzett szakemberek ál­lítják össze. A tanító-gépek az iskolákon kívül a felnőttek oktatásában is rendkívül hasznosak lesz­nek. Mennyire leegyszerűsödik majd például a távoktatás. A tanító-gépeket majd köz­vetlenül az üzemekben helye­zik el és a dolgozók munka- beosztásuk szerint idejüknek és hangulatuknak megfelelően csendesen leülnek a géphez és tanulnak. ' MIKOR ALKALMAZNAK NÁLUNK TANÍTÓ-GÉPEKET? A gépek szerkesztése és so­rozatos gyártása már nem okoz nagy problémát, sok időt vesz még igénybe, míg a pe­dagógusok kidolgozzák a ta­nítási programokat, de már ezeken is dolgoznak. A gépek módosítása is még nagyon foglalkoztatja a szakköröket. A technikailag fejlett álla­mokban ma már mindenütt gyártanak ilyen tanítógépeket és eddig állítólag több mint 900 gépszerkezetet konstruál­tak. Moszkvában nemrég zá­rult le egy kiállítás, ahol 32 kutató-intézet több mint 64 típusú gépet állított ki. Tas- kentben külön intézetet léte­sítettek, ahol a tanulási prog­ramokat állítják össze és kí­sérleteznek velük. Lehet, hogy mielőtt nálunk is meghono­sodnak a tanító-gépek, könyv­formában forgalomba kerül­nek a tanítási programok, a tanulni akarók sok hasznát vehetik majd ezeknek is, főleg az idegen nyelvek tanulásánál. A bratislavai Közgazdasági Főiskola a konzultációs köz­pontja most készíti elő a ta­nító-gépek felállítását. Már több ipariskolában is kísérle­teznek velük, Olomoucban, az idegen nyelvek oktatásában értek el szép eredményeket. MÁR NEM LESZ SZÜKSÉG TANÍTÓKRA? Dehogy nem! A tanítók nem ftlnnek el az életünkből, csak a munkamódszerük változik meg. Nem távolodnak el, sőt ellenkezőleg közelednek a ta­nítványaikhoz, mert munka­társaikká válnak és valóban egyénileg segítenek a nehéz­ségek megoldásában. A tanító már nem mentoroskodik. Ed­dig a hagyományos tanköny­vek szerzői mindent bele igye­keztek szorítani a tankönyvbe, a tanítók pedig „átvették“ a könyvanyagot. Ezzel szemben a programozott tankönyv szer­zője ezt mondja: „Csak annyit gyűjtöttem itt össze az isme­rettárból, amennyit a tanít­vány elsajátíthat, amire maga „rájöhet“. Ez a lényeges kü­lönbség az eddigi hagyomá­nyos oktatási módszer és az új programozott tanulás kö­zött. Összegezzük most mi is „lé­pésről lépésre“ miben látjuk a programozott tanítás elő­nyeit? A szaktanítás valóban alaposabb lehet, lehetetlenné válik a magolás. Nagy előnyt jelent az is, hogy a tanulási idő egyénileg lerövidül és ér­vényesül az egyéni tanulási ütem. A pszichológusok eddigi eredményei szerint a techni­kai tárgyaknál 40 százalékkal meggyorsul a tanulás Most nézzük, mit mondanak az el­lenvélemények? Egyes peda­gógusok azt állítják, hogy a programozott tanítás nehéz­kes, unalmas és a tanítók szá­mára nagy megterhelést jelent. Olyan vélemények is elhang­zottak már, hogy ha a tanító személyét géppel helyettesít­jük, akkor megszűnik az isko­la nevelőhatása. Ma még nehezen állapíthat­juk meg, hogy a programozott tanulás valóban milyen elő­nyöket és esetleg hátrányokat rejteget. A pedagógusok és pszichológusok szakkörére még sok kutatás és kísérlete­zés vár. A programozott taní­tás nyilvánvalóan nagy válto­zásokat vonna maga után. a tanítási rendszerünk, a taní­tók kiképzése, a tananyagok „programozott“ feldolgozása valóban forradalmi változáso­kat hozna. Most még csak a kísérletezés stádiumában élünk, de egész biztos bekö­vetkezik az az idő is, ahogy azt Marx Károly megjósolta: a gép valóban „agyunk szer­vét“ is jelenti majd. MICHAL MÁRTA ÚJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražské B. — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01 Előfizetés egy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. előfizetni lehet minden postán — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a PNS Ústredná expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII, K—08*41199

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents