Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-05-05 / 18. szám
fiók szó esett már, s a sajtóban is rengeteg cikk foglalkozott a fiatalok falubóli, földtóli elmenekülésével kapcsolatban. A cikkek az elriasztó okok sokféleségének megállapításával tűntek ki Kevés a szórakozási lehetőség, a munkakörülmények kulturálatlansá- ga, rossz kereset; azok a tényezők, amelyek a fiatalok falut-elhagyó sónak okaként legtöbbször szereplő megállapítások. A városok, ipari központok vonzereje természetesen ezek. ellenkezőjében tehát; a jó kereseti lehetőség, i8 órás munkaidő, kulturált munkakörnyezet (zuhanyozó, legényszállfis) széleskörű szórakozási lehetőségl>en stb. nyilvánul meg. Lényegében mindegyik megállapítás igaz, de nézetünk szerint a jó kereseti lehetőség minden mást háttérbe szorít. Nézzünk egy példát: Egységes Földműves Szövetkezet, Lakszakállas. A SZÖVETKEZETRŐL... A lakszakállasi szövetkezet 1350 hektárnyi földterületen gazdálkodik, összesen 270 tagja van. Elnök: Cseh Károly, zootechnikus: öllős Károly, agronómus: Ba/jcsi Imre. Első negyedévi eladási tervüket tejből ,/v2X ezer literrel), marhahúsból (27 mázsával) és tojásból jó pár ezer darabbal, túlteljesítették. Egyedül a sertéshús eladásban maradtak adósak, d e a második negyedévben ezt is behozzák. A nap-'/ és tehenenként! fe- Jési átlc/g 7,2 1. A tavasziak, vetését négy nap ala-ct végezték el. Része van ebben a prémiumnak is, amit (gondos aprólékossággal dolgoztak ki a tavaszi munkákra vonatkozólag. (így: 1 ha bevetéséért 2.50 korona, 1 ha fogas.olásáért 0,50 korona, műtrágyavetés kézzel egy napra 20 korona, stb.) így kapott Kra'sztanics József traktoros 11L.— koronát vetésért, Nagy Kálmán .148.— koronát a ve- tögép-kezelésért, Sztakovics Miklós 180 koronát a műtrágya vetéséért. A szövetkezet tagságának csaknem egyötöde 25 éven aluli fiatal. Az átlagos életkor tehát kedvező 40-41 év. A fiatalok zöme (40) a szövetkezet 20 hektáros kertészetében dolgozik, 16-an pedig a növénytermesztésben szorgos- kodnak. A tél folyamán 15-en akartak visszajönni az iparból a szövetkezetbe. Mindannyian fiatalemberek. Nem vehették fel őket. Sokan vannak, gép is akad bőven. A visszajöve- tel, a vonzerő egyik fontos oka: Előlegként egy munkaegységre 23 koronát fizet a szövetkezet. A munkaegység értéke különben 28 korovia. (Tavaly ehhez még 7 korona évvégi osztalék is járult.) A FIATALOKRÓL ÉS... Mi az, ami Lakszakállason tartja a fiatalok?!?! A jó kereseti lehetősét;. Ámításunk igazolására eml/.tsük meg. hogy a sokat emlegetett „szórakozási lehetőség“ (eleinte ugyanis ennek hiányával magyaráztuk a Pöldtőli menekülést), a faluban egyenlő csaknem a nulliival, mivel csak egy művelődési otthona és egy kocsmája van a falunak. A kocsmában, s úgy hisszük, ezt nem kell nagyon bizonygatnunk, hogy: valamiféle magasabb színvonalú szórakozásra nincs lehetőség. Maradt tehát a művelődési otthon, amiben ha a komáromi MATESZ havonta egj'szer-egyszer le nem látogatna, sosem történne semmi. .Vagyis a faluban lévő rengeted fiatal, (s ez bizony nem válik dicséretükre) nem nagyon nyúl a saját teremtette szórakozási lehetőség felé, (színdarabok, esztrádestek, könyv viták). Persze, hogy ez így van, ludasak benne a CSI-^Z helyi (és járási) vezetői 'is, akik az idősebbek unszolását sem veszik figyelembe. Nem menti ezt az sem, hq(gy a faluban százon felüli a televíziók száma. Tehát mi tartja Lakszakál- 'iason a fiatalokat?! A válasz csak az lehet: a jó kereseti .lehetőség! Ez az, amiért a •mezőgazdasági munka nehézségeit is szívesen elviselik. A lakszakállasi szövetkezet 56 CSISZ fiataléból egyetlen egy sem dolgozik az állattenyésztésben. Az utóbbi időben pedig egyre többet hallunk arról, hogy a fiatalokat az állattenyésztésbe kell állítani, hogy ezáltal a téli hónapokban is megfelelő keresethez juthassanak. Ez az elmélet. Mit mutat azonban a gyakorlat. Öllös Károly zootechnikus szerint: — Nálunk nem akarnak ilyen lekötött munkát. Tudja, itt vannak a szombatok, vasárnapok, ünnepek, lányok, mit magyarázzam. Az állattenyésztésben nincs se szombat, se vasárnap, ott csak etetési idő van, s ahhoz kell igazodnia mindennek. — Meg aztán nincsenek is nagyon ráutalva — teszi hozzá az elnök. Hát nézzük csak! Csiba Lívia 401 i munkaegységet gyűjtött össze az elmúlt évben. Átszámítva a munkaegység értékével (28 korona) plusz a hét koronás osztalék, keresetének havonkénti átlaga jóval meghaladja az ezret. Azt pedig mindenképpen el kell ismernünk, hogy ipari üzemeinkben a női munkaerők nagyon kevés százaléka ér el ezer koronán felüli fizetésátlagot. MÉG VALAMIRŐL Fenntebb említettük a szórakozási lehetőséget. Döntő szerepe ugyan nincs a fiatalok falunmaradásában, de a munkakedv fokozásában, a keresetből következő jó érzés állandósításában és ha úgy vesszük a közösség új emberének a formálásában annál több. Szórakozási helyül a kocsma túl kicsi, a művelődési otthon viszont túl nagy (értjük ezalatt az olyan szórakozást, hogy ki-ki kedve szerint leülhetne olvasni, biliárdozni, ping-pongozni, sakkozni, avagy csupán csak beszélgetni, stb.) Ilyen irányú szórakozásra Lakszakállason nincs lehetőség. Miért nem építenek egy szövetkezeti klubot?! Mindenkinek ez jut elsőként az eszébe, íme Cseh elnök válasza: — Évek óta akarunk már Készül a Myjava folyó új medre. (a tervek is meg vannak) van rá pénzünk, a szövetkezetünknek van saját építő-csoportja, mindent magunk csinálnánk, de mégsem engedélyezik felülről. így aztán tudja a szórakozási lehetőség megteremtésének a fontossága is csak prédikációként hat. „Nesze semmi, fogd meg jól“ — alapon. Mit is terveztek a laksza- kállasiak?! Egy klubot, amiben elhelyeznék a szövetkezet irodáját, (ez a mostani már nagyon siralmas annak ellenére is, hogy rengeteget költöttek a tatarozására), lenne benne egy ebédlő (a nőtlen fiatalok szempontjából sem megvetendő ötlet), fürdő (ehhez úgy hisszük nem szükséges hosszabb kommentár), és ezenkívül kisebb klubterem, ahol a gyűléseket (vezetőségi) meg lehetne tartani, könyvtárszoba, televíziós-terem, stb. és sok más fontos dolog még. Ügy hisszük, a lakszakállasi vezetők helyesen gondolkodnak, a jövőbe néznek, mert a falu, a falusi élet kulturáltságának a fokozását elsősorban a szövetkezeteknek kell kezdeni. E tervek megvalósítása, hisszük, hogy a szövetkezeti munkaerők stabilizálódása szempontjából fontos lenne, ami nélkül a specializált nagytermelés elképzelhetetlen. Ezért a lakszakállasi (és minden más) szövetkezetesek igyekezetéhez adni kéne minden támogatást. Befejezésül csak annyit, hogy az itt elmondottak semmiképpen sem bírnak általános érvénnyel. Lakszakállasról beszéltünk, az ottani helyzetet, viszonyokat és az ottani emberek véleményét ismertettük. Mint formálható javaslatok, mint kiindulási pontok azonban mindenképpen felhasználhatók. TÖTH ELEMÉR Berakodó-állomáson A „hazánk felszabadulásának 20. évfordulója“ cím elnyerésére indított mozgalomba bekapcsolódtak a kenyheci szövetkezet fiataljai is. Az egyetemesen gépesített ifjúsági csapat Visnyansz- ky Bertalan vezetése alatt, elfogadta a Hradec Králove-i fiatalok felhívását és kötelezte magát „hazánk felszabadulásának 20. évfordulója“ cím elnyerésére. A csapat a járásban a legjobbak közé tartozik. Mintegy 700 hektár mezőgazdasági, ebből 499 hektár szántóföldet gondoz. Tagjai vállalták, hogy az ezévi tervezett hektárhozamokat a gabonaféléknél fél mázsával, cukorrépánál 20 mázsával és a többéves takarmánynál 5 mázsával növelik. Továbbá a nyersolaj-fogyasztást hektáronként 0,8 literrel csökkentik. A termelési feladatok teljesítését az új technológia bevezetésével, a vegyi anyagok széleskörű alkalmazásával, valamint az agrotechnikai határidők pontos betartásával kívánják biztosítani. Mató Pál, Kassa Zegédagronómuí „Elég hidegek voltak még és bizony hó is esett, amikor 'elkezdtük a munkát.“ így kezdődött a beszélgetés Satrapa elvtárssal, az építkezés CSISZ szervezetének elnökével, Vicena Gézával, Jozefín Ivánnal és az építkezés többi fiataljával. Hát igen. Az ember azonnal látja, észreveszi, hogy ez nem csak olyan egyszerű építkezés. Bátrad sorolhatjuk a keletszlovákiai szélesvágányú vasút építését a szocializmus nagy építkezései közé. Két ország, a Szovjetunió és Csehszlovákia fiatalsága adott kezet egymásnak. Miért is volt szükség a „szélesvágányú“ építésére? A legtöbb ország vágányai az úgynevezett Stephenson módszer szerint építőd- tek, az-az 1435 nlm szélesek. A Szovjetunió azonban a cári Oroszországtól ennél szélesebb vágányokat: örökölt. Szakembereink a szovjet szakemberekkel történő megegyezés után úgy döntöttek, — mivel a számunkra oly szükséges krivojrogi vasércet, különleges, kimondottan erre a célra gyártott vasúti kocsikban szállítják — szükség van az új vasút építésére, amely összeköti majd a Keletszlovákiai Vaf.művet a Szovjetunióval és a Voja- ny-i határállomásig kb. 90 km hosszú lesz. — Száz és száz fiatal jelentkezett már eddig az építkezésre. Mi a helyzet a fiatal munkaerőket illetőleg, Satrapa elvtárs? — „Hangsúlyoznom kell, hogy az építkezésre egy segédmunkást sem szabad felvennünk. A csaknem teljesen gépesített munka megköveteli a megfelelő képzettséget, de főleg a helyes eljárást a gépekkel.“ — Hogyan folyik a jelentkezés? — A CSISZ tagok az alapszervezeteknél, a többiek pedig a következő vállalatoknak küldhetik jelentkezési ívüket: Železničné staviteľstvo, Košice, Chemkostav Hunienné, Váho- stav Žilina. Jelentkezőket Csehszlovákia minden kerületéből felveszünk, kivéve az Észak- Morva, Észak-Cseh, és Nyugat-Cseh kerületeket, amelyekbe szintén országos munkaerő toborzás van. — Hogy alakul a brigádos sorsa a felvétel után? — Ha a jelentkező minden feltételnek megfelel, a felvétel után 300 koronát kap. Jő kereseti lehetőségek vannak. Szakember, aki becsületesen teljesíti feladatait, havonként 2000 koronát is megkeres, ami bizony elég szép összeg. — A 2500 munkás, — ennyire van szükségünk összesen, 75 %-a fiatal CSISZ tag lesz. Természetesen erre a létszámra az építkezés kezdetén még nincs szükségünk, de fokozatosan, hogy mindnyájuk számára tudjuk biztosítani a szállást és a teljes ellátást, folytatjuk a toborzást. Egyedülálló vasútépítkezés ez, két. baráti állam szakembereinek szoros együttműködésével. ZÄCSEK ERZSÉBET Nevetés, tréfás szavak szűrődnek ki az ajtón, Mielőtt kopognék, pár pillanatig hallgatózom. — ... éppen te, hiszen alig találtál hazai? — Szegény kislány... még jó, hogy nem ijedt meg tőled.. . — Ha láttátok volna milyen karcsú volt! Éppen olyan, mint a mi Mártus- kánk. — Hagyjátok már... Inkább a „výkazt“ írjátok meg, míg itt fecsegéssel tölt it ek az időt. Mindig elkéstek a leadásával... — Jó, jó, azért nem kell kiabálni... mindjárt jön az elnök, megmondja hová hordjuk a forgácsot, s már itt sem vagyunk. Benyitok. Mintha elvágtam volna a beszéd fonalát — hirtelen elhallgatnak. De a huncut, csillogó szemekből látom velem is szívesen tréfálnának. Négyen voltak. Három 18—20 év körüli fiú és egy lány. Mindnyájan a gömör- horkai szövetkezet fiatal dolgozói. A fiúk traktorosok, Mikszaj Márta pedig segédagronömus. Reggelenként itt gyűlnek össze, hogy megkapják a munkabeosztást. S míg nem jönnek a vezetők, tréfálnak, nevetgélnek. Különösen hétfőn reggel van mivel „ugratni" egymást. Mert a vasárnap a fiatalok számára sok élményt nyújt, van tehát miről beszélni. Miután a fiúk megkapják feladatukat, elcsendesül az iroda. A segédagronómus megkönnyebülten sóhajt fel; — No végre, csakhogy már elmentek! Hogy menynyi bosszúságot okoznak nekem ezek a „legények" — el sem képzeli. Bejönnek az irodába, s ne adj’ isten kizavarni őket! Csak bolondoznak, ugratják az embert — még dolgozni sem lehet tőlük. Néha ugyan megdorgálom őket, hogy inkább a kimutatást csinálják meg —, de azt hiszi hallgatnak rám ?!... Aztán, ha itt a hónap vége, kapkodnak fű- höz-fához. Persze fiatalok, szeretnek szórakozni. Mikszaj Márta is fiatal. Mindössze huszonegy éves, s már második éve a szövetkezet segédagronómusa. Örömmel végzi ezt a munkát. Márta fiús természetű lány. Ez vitte rá arra is, hogy többször „feketén“ megnyergelte a traktort. Elleste a vezetés csínját - bínját s egyszer ő is a kormány mellé ült. Hajtási engedély nélkül vezetett, ha erre nagy szükség volt. De egy napon az elnök leállította ezt a „feketézést". „Vagy leteszed a vizsgát, vagy többször nem engedem, hogy traktorra ülj" — mondta. S Márta nem sokáig gondolkozott. Levizsgázott. Az elnök szorgalmas, ügyes lánynak tartja Mártát. Csak még azt szeretné, ha befejezné a félben hagyott tanulmányait, s leérettségizne. Mint afféle meggondolatlan fiatal, otthagyta a Rimaszombati Kereskedelmi' Iskola harmadik osztályát. Az iskolai év végén elmentek gyakorlatra, s Mártának megtetszett a munka. A következményekkel mit sem törődve — nem ment vissza az iskolába. Egy évig a gömörhorkai Cellulóz- gyárban dolgozott, aztán került a szövetkezetbe. Most már szánja-bánja meggondolatlanságát, hogy nem fejezte be tanulmányait. De „ami késik, nem múlik". Szeretne távúton valamelyik mezőgazdasági iskolában leérettségizni. Ha már ennyire megkedvelte ezt a munkát, hű marad a mezőgazdasághoz. Zsebik Sarolta Mikszaj Márta most már traktort is vezethet.
