Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-04-28 / 17. szám

Hruscsov szovjet miniszterelnök és Johnson amerikai elnök nagy jelentőségű nyilatkozatban közölte, hogy csökkenti a fegyverkezési célokat szolgáló hasadóanyagok gyártását. A szovjet miniszterelnök bejelentette, hogy a szovjet kormány határozatának megfelelően, növelik a hasadóanyagok békés célú felhasználását.-OAz A1 Ahram című kairói lap jelentése szerint kidolgozták Hruscsov májusi EAK-beli látogatásának programját. A pontos dátum nem ismeretes, de csaknem bizonyos, hogy a szovjet kormányfő mintegy 20 napot fog a Nílus-partl országban tölteni.

Hruscsov négy napig lesz Kairóban és felszólal a nemzetgyűlésben Is. Négy napig tart majd a szovjet kormányfő látogatása Asz- szuánban: itt Nasszerrel

együtt megtekinti, miként terelik új mederbe a szovjet segítséggel épült gát mentén a Nílust. A szovjet vendég a továbbiakban az ország különböző részelt keresi fel, ezután visszatér Kairóba, majd Alexandria kikötőjébe utazik.

Hruscsov látogatása során több Ízben is hivatalos tárgyalásokat folytat Nasz- szerrel, az EAK elnökével.

„Vajon a nyugatnémet közvélemény megértette-e a döntés teljes jelentőségét. Az NSZK- ban az utóbbi időben ismét olyan hangok hallhatók, amelyek arra mutatnak, hogy né- hányan még mindig azt szeretnék, ha fejjel rohannának a falnak. Aligha lehet feltételezni, hogy a világpolitika a mi szép szemünkért mozdulatlanná merevedik és türelmesen vár mindaddig, amíg az utolsó német is megérti, hogy csak rövid ideig lehet az ár ellen úszni.“

MINT ARRÖL MÁR OLVASÓINK BIZONYÁRA ÉRTESÜLTEK

a múlt héten a laoszi fővárosban jobboldali puccsisták foglalták el a legfontosabb intézményeket. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy ezek a puccsisták kormány-alakításra készülnek. A Laosz semlegességét szavatoló hatalmak azonban továbbra is kitartanak amellett, hogy az ország törvényes kormánya az, melyet Souvanna Phouma vezet. A laoszi kérdéssel kapcsolatban megbeszélés folyt Dobrinyin washingtoni nagykövet és Rusk amerikai külügyminiszter között. Dobrinyin nagykövet a megbeszéléssel kapcsolatban elmondotta, hogy a laoszi helyzet meglehetősen súlyos, de a Szovjetunió mint a genfi értekezlet egyik társelnöke sík- raszáll a Laoszról szóló megállapodások végrehajtásáért.

melik azokat a tényezőket is. amelyek változatlanul hátráltatják az általánosabb jellegű kibontakozást. Mint korábban annyiszor, most is Bonn és Párizs a visszahúzó erő két központja. A nyugatnémet fővárosban — ugyanaz, a hangulat figyelhető meg, mint a moszkvai atomcSend-szerződés aláírásakor. Bár éles kirohanások még nem hangzottak el a megállapodás ellen, máris tapasztalható a lekicsinylés. Erhard kancellár Baden-Württemberg- ben egy választási propagandanyilatkozatában üdvözölte u- gyan a három atomhatalom döntését, de pártja nevében Barzel volt miniszter már azt hangoztatta, hogy ez a lépés „nem eredményezheti a feszültség enyhülését Németországban“. Csak a Szabad Demokrata Párt üdvözölte minden fenntartás nélkül Moszkva, Washington és London megállapodását és nyilatkozatában aggó- dóan fel is vetette a kérdést:

Az ENSZ figyelmeztetése ellenére továbbra Is folyik a négerek és a színesbőrüek üldözése a Délafrikai Unióban.. Képünkön egy rendőri beavatkozást láthatunk.

Testvérpártok állásfoglalása

A LESZERELÉSI ELŐREHALADÁS, reményét ébresztette fel az egész világon az a bejelentés, hogy a nukleáris nagyhatalmak csökkentik a hasadóanyagok gyártását. Érdekes jelenség, hogy ez az óhaj tükröződik több amerikai lapkommentárban is. A Washington Post azt írta, hogy „a világ ismét egy lépéssel távolodott a háború szakadékétól“. Az AP-hírügynökség pedig washingtoni hivatalos személyekre hivatkozva, azt a következtetést vonta le, hogy a bejelentéseknek a szovjet-amerikai kapcsolatok további javulására kell vezetnie. „Washingtoni kormánykörök kifejezésre juttatták azt a reményüket — hangzik a hírügynökségi jelentésben —, hogy kedvezőbb légkör alakul ki a leszerelési tárgyalások számára és megállapodás jön létre a fegyverkezési verseny megszüntetéséről.“

E DERÜLÁTÓ VÉLEMÉNYEK

A JAPÁN IFJÚSÁG- érezhető, hogy a fiataloknak , semmilyen felelősségérzete j nincs a közönséggel szemben. J Arra a kérdésre, hogy a japánok békeszerető nép-e legtöbben negatív választ adtak. Arc ra a kérdésre, hogy fegyvert / fognak-e ha netalán háború , törne ki, a legtöbbjük nemmel , felelt. Arra a kérdésre pedig, . hogy vajon a felnőttek fegyvert fognának-e, a fiatalok igennel válaszoltak.

A FOGLALKOZÁS

j A legtöbb japán fiatal arról { álmodozik, hogy mérnök lesz. c Ez biztos, anyagi helyzetet je- 1 lent. Úgy tűnik, csak ez a fel - . tétel az, ami arra ösztönzi a . fiatalokat, hogy egyetemi vég- . zettséget szerezzenek. Máso- . dik helyen állnak a hivatali { foglalkozások.

* A CSALÁDI VISZONYOK A legtöbb japán fiatal becsüli és szereti szüleit, de nagyon kevesen tartják lehetsé- gesnek azt, hogy a szülőkkel S szemben a fiatal őszinte Is le- I, hét.

I BARÁTOK

a A kérdőívben néhány olyan vonatkozású kérdés is van, a- mely azt bogozgatja, miről beszélgetnek legtöbbször és leggyakrabban egymás között a fiatalok. A 44 százalék legszívesebben személyes ügyeiről, 39 százalék másokról, 25 százalék pedig a nemi viszonyokról. Ebből következik az. hogy az életcél, a társadalmi-politikai témák nagyon ritkán keAz ifjúság ideológiai neveleseről

ségével. Ugyanúgy nem szabad, hogy a kultúrhelyiséget hetente csak egyszer nyissák ki, vagy adják a fiataloknak. Tehát, ne szorítkozzunk csak a gyűlésekre és ne engedjük a fiatalok közt elterjedni a régi formális munkát

A mai kor fiatalságára erős nevelő hatással van a társadalom fejlődése. Ha itt ennél a momentumnál nem vagyunk éberek, ‘mellékvágányra terelődik az ideológiai munka. Sok fiatalt éppen a társadalom fejlődésének bonyolultsága rettent vissza a feladatoktól és csak a munkának él. Kell, hogy a fiataloknak megmagyarázzuk a fejlődés menetét, hogy szembe tudjon helyezkedni a nehézségekkel, tudjon harcolni kitűzött céljaiért. Ha ez megvalósul, az ideológia terén is értünk el valamit^ De nem szabad megelégedni az elért eredményekkel, hiszen az ideológia, mint említettem széles fogalom és annak leszűkítése formalitáshoz vezet, ami pedig kárt tesz a szervezetek munkájában.

Mácsai Gyula

a CSISZ SZKB ágit. prop. osztály dolgozója

állíthatjuk, hogy odaadó tagja lesz a szocialista társadalom érdekeinek, — tehát a felépítmény elmarad az alaptól.

Tehát itt lép előtérbe, és ezért kell beszélni az ideológiai nevelőmunkáról. A CSISZ sem érte el még az ideológiai munka kellő színvonalát. Ennek oka éppen az említett formalitás az ideológiai munka egyoldalú értelmezése. Gyakran az egész ideológiai munkát csak az előadások mennyiségében és az érdekkörök számában látjuk. Nem látjuk már a részleteit, nem tartjuk szükségesnek az ideológiai munkát összekapcsolni a termelés menetével, a fiatalok munkájával. Az ideológiai fejlettséget éppen a munkához való viszonnyal, a termelésben elért eredményeikkel kell, hogy bizonyítsák a fiatalok. Ezt az igényes feladatot pedig az ifjúság saját maga nem tudja megoldani, szükséges az idősebbek segítsége, tanácsa, de éppen itt kell vigyázni, helyes formát választani, csakis a jó példák sorozatával tudunk helyesen hatni a fiatalok jellemének kialakítására. Ne törekedjünk csak a gyűlések, összejövetelek mennyiségére, hanem elsősorban a minőségre, a felmerülő problémák azonnali orvosláAggasztó

„turisták"

Az Ultima Hora című chilei lap leplezetlen aggodalommal ír arról, hogy az utóbbi időben amerikai katonai missziók és egyéb, az Egyesült Államokból érkező delegációk árasztják el az országot. A lap csak az elmúlt hét érkezéseivel kapcsolatban több példát sorol fel: 35 amerikai tiszt szállt le Chilében Todd repülőalezredes vezetésével, őket egy ellentengernagy, a washingtoni tengerészeti minisztérium latin-amerikai osztályának vezetője követte és így tovább.

Ügy látszik, itt a nyár, növekszik a „turisták" száma, miért zavarja ez a chilei politikai köröket?

Az országban rövidesen választások lesznek, és hogy, hogy nem a vendégekről sok megfigyelőnek eszébe jut, ami tavaly októberben történt Hondurasban: az alkotmányos kormány megdöntésével végződő államcsíny. Érdekes módon, ezt is intenzív amerikai küldöttségjárás előzte meg...

i

Berlinben nyilvánosságra noz- ták a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának nyilatkozatát, amely szót emel a kommunista és munkáspártok egységének és összefor- rottságának érdekében.

Az NDK lakosságát mélyen felháborítja a Kínai Kommunista Párt vezetőinek egységbontó politikája. A KKP vezetői — hangsúlyozza a nyilatkozat — a Szovjetuniót, a szocialista országok közösségét, a nemzetközi munkásmozgalom és valamennyi forradalmi eró e nagyszerű vívmányát helyezi támadásainak középpontjába. A KKP vezetőségének ideológiája és politikája az elvte- lenség, a kispolgári nacionalizmus, a kalandorság. a nagyhatalmi sovinizmus és a fajelmélet keveréke. Ez a politika a nemzetközi kommunista mozgalom egységének fő veszélyévé vált. A KKP vezetőségének politikája nagy kárt okoz közös ügyünknek, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének — fejeződik be az NSZEP Központi bizottságának nyilatkozata.

★

Raymond Guyot, a Francia KP Politikai Bizottságának tagja az Humanité hasábjain visszautasítja a kínai vezetőknek a Francia KP elleni támadásait. Különösen azt az állításukat, hogy a Francia Kommunista Párt a szocializmushoz való békés, sőt parlamentáris átmenet lehetőségét vallva, nem támogatja többé a tömegek forradalmi törekvéseit, és a revizíonizmus útjára került.

verednek a fiatalok egymás közötti beszélgetésbe.

AZ ÉLET

25 különféle kérdés vonatko- közötti beszélgetésébe.

A fiatalok legtöbbje a mindennapi élet apró-cseprő problémái iránt érdeklődik és ezeket tartja a legfontosabbnak. Másik 25 százalék azt szeretné, ha csendes, békés életet élne szamszédjaival. A fiatalok 43 százalékának legfontosabb, hogy szerencsés és boldog házasságban éljenek, a maguk választotta partnerrel. Úgylátszik, hogy a japán ifjúságban főleg a konvencionális célok érezhetők és hogy nincs bennük különösen erős magasabb ambíció.

Az Ifjúság-ból

A háború után Japánban hat évről kilenc évre hosszabbították meg a kötelező iskolázást. Elméletileg minden gimnáziumot végzett tanulónak egyforma lehetősége van, hogy később egyetemre iratkozzon, de a gyakorlatban ez nem így áll. A középfokú iskoláztatás Japánban ma leegyszerűsödött arra hogy előkészítse a fiatalokat az egyetemi felvételi vizsgára. Odáig jutott a dolog, hogy a szülők már az óvodát is megválogatják, hogy minél távlatosabb jövőt biztosítsanak gyermekeiknek. Ezzel elhomályosul az oktatás igazi értelme.

DOLGOZNI VAGY TANULNI

1961-ben a gimnáziumi tanulók 60 százaléka tervezte, hogy a gimnázium felső osztályaiba iratkozik. A többiek úgy vélték, hogy jobb ha munkába állnak, vagy pedig más terveik voltak. Azok a tanulók, akik jó eredményeket értek el a gimnázium alsó osztályaiban, beiratkozhatnak a felsőbb osztályokba, azok pedig, akik nem tettek eleget a követelményeknek, vagy pedig akiknek anyagi helyzete megköveteli, hogy a családnak még egy tagja munkába álljon, dolgozni kezdenek. Úgy tűnik, hogy a tanulók nem eszerint választják meg foglalkozásukat, hogy mi érdekli őket, hanem aszerint, milyen anyagi lehetőségeik lesznek a jövőben. Mert a nagy gyárakban csak azokat alkalmazzák, akik sikeresen végezték el a gimnázium felső ősz tályeit, azok a tanulók pedif akik csak az alsó osztályoki jutottak el, kevésbé vonz munkahelyekre kerülnek.

Egy állami kérdőívet 200( gimnazista töltött ki. Ezeknél 70 százaléka elhatározta, hog megkísérli a felvételi vizsgál a többi pedig úgy hotározoti hogy a gymnázium felső ősz tályai után munkába áll.

Az a 70 százalék, amely el határozta, hogy felvételi vizs gát tesz nem jut teljes égé szében az egyetemre, csak 1 százalék. 40 százaléka enne a 2000 fiatalnak hivatalno! lesz, 24 százalék az iparba helyezkedik el, 17 százalék pe dig a kereskedelemben. Az ipa ri vállalatok, hogy jó érettsé gizőket biztosítsanak maguk nak, összeköttetést teremtene a gimnáziumokkal. Ez a hatá nem éppen építőjellegű, mer károsan hat az oktatás célja ra.

MIT GONDOLNAK MAGUKRÔ! A FIATALOK? PATRIOTIZMU

A 2000 fiatal közül a legtöbl aki válaszolt a kérdőív kérdé seire, úgy tartja, hogy nem ha zaszerető. A felnőttek ezt választ úgy értelmezik, hog valami nincs rendjén a japá iskolarendszerben. A fiata'ol viszont azt állítják, hogy ő elégedetlenek a mai Japánná és nem éreznek semmilyen kö telezettséget hazájukkal szem bén. Szabadon bírálják a ne gatív jelenségeket, de nei tesznek semmit azért, hog orvosolják őket. Válaszaikba

ben két nemzedék él. Az idősebb, amely átélte még a kapitalizmus legszörnyűbb fokát az imperializmust és az általa szült világháborút, valamint az új nemzedék, amely nem ismeri a kapitalizmust, csak hírből, az iskolában tanult történelemből. Sokan ezt vetik a fiatalok szemére, hogy nincs élettapasztalatuk, nem harcoltak semmiért ebben a társadalmi rendszerben, de nem Utolsó sorban, hogy nem eléggé forradalmiak. Kérdezem én: a forradalmiságot csak az osztályharcban lehet kinyilvánítani? Szerintem nem. A mai kor fiatalsága forradalmi, szép eszmékkel felruházva harcol az új megismeréséért, egészséges romantikája vezérli, kinyilvánítja véleményét, stb.

Ez a kor az űrrepülések, a technika, a mechanizáció, automatizácfó kora. Az ifjúság a világűr megismerésére vágyik, a legmodernebb technikát sajátítja el. Kell ennél forradalmibb ifjúság? Gondolom itt csak egyre van szükség: felhagyni a régi munka- módszerekkel, nyitott szemmel járni és megtalálni a helyes utat. keresni a módját ennek a forradalmiságnak a felkarolására. Ez pedig segítség és akarat nélkül nem megy. Tehát itt mutatkozik

meg elsősorban az alapszer- vezetek szervezőképessége munkája, hogyan karolják fe a fiatalok kezdeményező képességét, hogyan és min használják fel az ifjúság szabad idejét.

Az Ideológia, mint fogaton olyan széleskörű, hogy részletekbe bocsátkozni nagyon sol időt és helyet foglalna el, d< megpróbálom legalább a legégetőbb problémákat fejtegetni. Tehát az ideológia szí magában foglalja az egyén - a társadalom, a mi esetünkben a szocialista társadalon tagjának — ideológiai fejlettségét. Marx Károly munkájú- ban rámutatott, és a gyakor latban állandóan bebizonyoso dik, hogy a felépítmény min dig elmarad az alaptól. Ha a: alapnak a nemzetgazdaságo vesszük, és ha a nemzetgaz daság a fejlődésben bármilyei fokot is ér el, ez nem jelent azt, hogy a felépítmény vagyis az emberek gondolko dásmenete, ideológiai fejlett sége egyenlő lesz az alappal Például: ha egy teljesen au tomatlzált gyárban a munká fehér köpenyben ül a munka padnál, nyolcórás munkaidővé és ha figyelembe vesszük ; munkájának értékét és (a tér melő erők tulajdonosát) ; szocialista tulajdont, még nen

Az orvoslásra és megoldásra váró állandó probléma az

ifjúság ideológiai nevelése. Minden társadalmi rendszerben az ifjúság nevelése okozta a legnagyobb problémát. Amilyen az emberek ideológiai fejlettsége, olyan a gazdasági feladatok teljesítése és a termelés irányítása. Ennek az igazságnak a leszögezése még a dolgokon nem segít. A problémák orvoslásánál nagy szerepet játszanak az ifjúsági szervezetek. Ebből kifolyólag az alapszervezetekre bizonyos feladatok hárulnak, mégpedig többet és jobban törődni a fiatalok ideológiai nevelésével, — megfelelő képességű politikai és szervezési felelősöket választani, mert ahogy most neveljük a fiatalságot, olyan lesz az a jövőben. Ez azt jelenti, hogy segíteni kell a fiatalok ideológiai nevelésében, mégpedig: a munkához való helyes viszony kialakítása, fejlesztése, a párt és a társadalom követelményeinek teljesítésére minden szempontból.

Tehát felmerül a kérdés, hogyan fogjunk hozzá, tekintette] a termelőerők mai állapotára és a társadalom követeléseire. Erre a kérdésre ad választ a CSKP KB-nak plenáris ülése, a CSISZ KB-nak IV. plenáris ülése, valamint a járási CSISZ bizottságok plenáris ülései az ifjúság ideológiai neveléséről.

A társadalmi rendszerünk-