Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-02 / 13. szám

\ Harcoljunk az újért (Folytatás az 1. oldalról) fejlődik, sok romantikával is találkozunk és a fiatalok nagy örömmel dolgoznak a szövet­kezetükben. A jó munkaered­mények mellett azonban látjuk, hogy munkánkban még sok hi­bát követünk el a pionírszer­vezetben is. Nem oltjuk be a fiatalok szívébe a föld és a mezőgazdaság iránti szerete- tet, ezen a téren is feltétlenül távolítsuk el a hibákat. Azok­ban az EFSZ-ekben, ahol való­ban gondoskodnak a dolgozók igazságos jutalmazásáról, ahol fejlett a kulturális élet és a sporttevékenység, ahol ma­guk a fiatalok teremtik meg a kedvező életkörülményeket, őtt sohasem merülnek fel ko­moly problémák. A televízióban, a rádióban, a folyóiratok hasábjain művé­szeink és mások is gyakran folytatnak vitákat és gyakran azt hangoztatják, hogy azért van a mezőgazdaságban kevés fiatal, mert csupán „oktatunk“. Tudjuk, hogy az okokat másutt kell keresni, főleg a gazdasági érdekeltségben. A fiatalok kö­telessége, hogy harcoljanak az újért a mezőgazdaságban. A CSISZ IV. kongresszusa nagy figyelmet fordít majd tagságunk ideológiai felké­szültségével és erkölcsi érett­ségével összefüggő kérdésekre. A CSISZ-nek állandóan fejlődni kell. Még jobban emeljük a fiatalok öntudatosságát és fej­lettségét, mert ettől függ a munkához való viszonyunk is. A szocialista munkaviszony elmélyítéséért indított mozga­lom a fiatalok nevelése szem­pontjából rendkívüli jelentő­séggel bír. A termelési tervek igényes feladatainak teljesíté­sét ugyanis csakis akkor bizto­síthatjuk, ha minden dolgozó, minden fiatal, de főleg minden CSISZ-tag munkájában alkotó módon érvényesít' a vezető dolgozók felhívását. Mindig úgy dolgozzunk hogy a végzett munkáért ne legyen lelkiisme- retfurdalásunk és a dolgozók kollektívája előtt ne legyen okunk a szégyenkezésre. Min­dennapi munkánkban érvénye, sítsük vezető dolgozóink ta­pasztalatait, segítsük az elma­radozó kollektívákat, harcol­junk a leghaladóbb munkamód­szerekért és emellett emeljük minősítésünket. A szocialista munkaviszony elmélyítésére irányuló felhívás minden alap­szervezetben visszhangra ta­láljon és tevékenységünk belső tartalmává válion. A mai feladatok megkíván­ják, hogy az eszmei nevelő­munka a társadalom mai szük­ségleteinek feleljen meg. A po. litikai nevelőmunka sikereit a fiúk és lányok gyakorlati tevé­kenységében, a saját munka­részlegein elért eLedményeken mérhetjük le. Ezért elsősorban munkával neveljük a fiatalokat és a munka váljék elsőrendű életszükségletünkké. A nevelő­munkát szoros dialektikai ösz- szefüggésbe kell hozni a tudo­mányos világnézet elsajátítá­sával Munkánkban a formaliz­musnak sehogy sincsen helye. Tevékenységünk színes, érde­kes és vonzó legyén. Növeljük a fiúkra és a lányokra gyako­rolt hatást. A munkamódszerek tökéletesítése, a fiatalok kez­deményezésének és aktivitásá­nak serkentése fokozott figyel­met igényel. Érjük el, hogy a fiatalok ne érezzék, „fentről jött a megbízatás“ és ezért teljesíteni kell. Azt se érezzék, hogy mindent pontosan elő- irányzunk. Legbensőbb meg­győződésből vegyenek részt a üSISZ-szervezet munkájában. \zokban a szervezetekben, ahol i kezdeményezés nem a tagok­ból indul ki, ahol nem folytat­tak vitákat, ahol a fiatalok nunkáját nem teszik érdeke­sebbé, ott a szervezet nem is lolgozhat jól, a fiatatokat i szervezeti munka nem is ér- lekli. A feladatok növekedésé­vel, a CSISZ-el és s funkcio- táriusokkal szemben egyre nő­lek az igények, ezt az igé­nyességet a kitűzött program nég csak fokozza és ez tör­vényszerűen minduntalanul ímelkedik. Sok munka vár ránk ä nevelésben, harcban a múlt isökevényei, a hanyagság, az ínzés ellen, hat -ban azért, tőgy minden fiú és lány tuda- iosan. jól dolgozzon és tudja, íogy ez mindenkinek, a mun­kásnak és a mezőgazdának is becsületbeli ügye. Sajátítsuk el és érvényesít­sük munkánkban az új techni­kát, használjuk fel a belső tartalékokat, emeljük minősí­tésünket és alkalmazzuk az új módszereket. Ebből a harcból mindenki vegye ki a részét. A különböző nemzetiségű fiúk­kal és lányokkal együtt az a közös feladatunk, hogy szo­cialista hazánkat még szilár­dabban. szebben építsük ki. A kongresszus felhívást intéz hozzánk, hogy a kommunizmus — amelyben élni akarunk — alapjainak építését még szor­galmasabb munkával siettes­sük. A kukorica mellett-cukorcirok 7nrO R1 lfja1 f l/ÄTrmtlAM o fnl . r\n/jIr* IC Ort 1 ^ 1 ^r­atsgs íkorfokot mutat. A magas cukortartalom miatt a cukorcirkot silózáskor fel­tétlenül gyengébb tápértékű növényekkel kell keverni, ame­lyeket egyébként nem lenne érdemes sílóznunk. A cukor­cirok 50 százalékban törekkel, polyvával, szólyababszárral stb. keverhető. A cukorcirok kisebb elter­jedtségének magyarázata, hogy sokáig nem sikerült olyan vál- fajtát kitermeszteni, amelynek magja időben beérett. A Z—6 jelzésű cukorcirok beérési ide­je 135 nap. Nálunk főleg a déli körzetekben ígér szép ered­ményeket a cukorcirok ter­mesztése. A déli körzetek ég­hajlati viszonyai szép sikerrel bíztatnak: ezt igazolja az is, hogy a fűszerpaprika és ma­joránna termesztése 20—25 esztendővel ezelőtt szintén ne­hezen indult, viszont ma a ma­joránna már fontos kiviteli cikkünk és a lakosság számá­ra szép jövedelmet biztosít. A hanyagul kezelt kukorica­szár levélzetét a vihar letépi, az eső kilúgozza: elveszíti táp­értékét, főleg_ fehérjetartalmá­nak legnagyobb részét, s az ilyen értéktelen „takarmányt“ nem vehetjük egyébnek, mint ballasztnak, amelyet csak azért dobunk az állat elé, hogy r.e legyen üres a gyomra. A kísérletek sorozatos ered­ményei alapján’ pedig 'kétség­telenül beigazolódott az is, hogy a döntő fontosságú siló­probléma tökéletesen bevált alaptakarmányként a silókuko­rica mellett a cukorcirok ter­mesztése is megokolt. E tény helyességét mi sem igazolja világosabban, minthogy a világ két legnagyobb mezőgazdasági állama, a Szovjetunió és az Egyesült Államok hazánk ég­hajlatához hasonló és jellegű területein e kultúra termelését a célnak megfelelően óriási mértékben kiszélesítették. A Szovjetunió területén az édescirokfű több változatát év­tizedek óta termesztik, s ma már olyan gazdaságok is van­nak, amelyekben a nyári zöld­takarmány gerincét a cukorci­rok eme változatai adják. Dolgozó népünk jólétének emelése, szociális és kulturá­lis igényeinek mind nagyobb mérvű kielégítése a mezőgaz­dasági és ipari termelés fej­lettségétől függ. Zdenék Popelka, az Agrolet n. v. repülőgépével már huszad­szor emelkedik a magasba, hogy műtrágyát szórjon szét a tátravidéki szövetkezetek és állami gazdaságok földjein. Naponta átlag három vagon műtrágyát szór szét. Képünkön a „berakodást“ látjuk. Égből hulló ve’omag szabadulásunk után az ógyatlai ■szövetkezet tagja lett és egy olyan takarmánynövény széles­körű bevezetésére gondolt, a- mely a takarmányalap biztosí­tásának legjelentősebb ténye­zőjét jelentené, s ez volt a cukorcirok. Talán mondanunk sem kell, hogy a cúkorcirok eredeti ha­zája Dél-Afrika, de Európában is sok válfaját termesztik. Zá­ra Rudolfnak olyan válfajt si­került kitermesztenie, amely éghajlatainknak a legjobban megfelel. így törtétnt, hogy a magnemesítőt áthelyezték * a bucsányi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézetbe, ahol kitűnő ered­ménnyel zárult az állattenyész­tés egyik legfontosabb takar­mánynövényének termesztése. Az eredményes munkáért Zó- ra több oklevelét és pénzbeli jutalmat kapott, s újítási ja­vaslatát a minisztérium is el­fogadta. A cukorcirokfajta a Z—6 jelzést kapta. A végleges kivitelezés végrehajtása azon­ban valahol elakadt. Önkénte­lenül is felmerül a kérdés, hogy a leginkább bevált siló­növények közül a cukorcirok termesztése miért került a fe­ledés homályába? Amint a XII. pártkongresz- szuson történt felszólalásokból kitűnt: mezőgazdasági terme­lésünk legsebezhetőbb pontja az állatállomány takarmány- alapjának szervezetlenségében és hiányosságában keresendő. Főleg a téli helytelen takar­mányozás okoz az egyes állat- tenyésztési ágak termelékeny­ségében, növendékállataink fel­nevelésében igen komoly ki­esést. Sajnos, az elmúlt évek tapasztalatai aláhúzzák, ezt a megállapítást. A rosszul teteit állatok hiába kerülnek kita- vaszkodáskor kedvezőbb takar­mányozási viszonyok közé, szervezetük, a betegségekkel szembeni ellenállóképességük, termelőképességük bizony még utólag is sínyli a hiányos ta­karmányozást. Népgazdasági szempontból a cukorcirok termelésnek jelen­tőségét azáltal hangsúlyozhat­juk ki, ha összehasonlításokat teszünk. Amíg ugyanis má­zsánként a csalamádéban a keményítőérték 8 kg-ot, a zöldlucernában 8,4 kg-ot és a szudáni fűben 10—12 kg-ot tesz ki, a cukorcirok keményí­tőértéke 16—20 kg között in­gadozik. De a többi számadat is sok érdekességet tár fel: ha-on- ként 300—500 mázsa silóta­karmányt kaphatunk, a szár­ból kisajtolt lé cukortartalma ,j Az anklami „légi támaszpon­ton“ bevetésre készen állanak az L 60 típusú magvető re­pülőgépek. Személyzetük, az immár „repülőgépesített“ me­zőgazdák, a légi agronómusok hangzatos címét viselik. Ők is beneveztek a szocialista mun­kaversenybe, hogy a zord tél okozta késedelmet behozzák. Ez idén először kettesével szállnak majd fel a Német Demokratikus Köztársaságban árpát vetni a repülőgépek, amelyek egyúttal a talaj légi trágyázására és a növényi kár­00 tevők irtását célzó vegyszerek szórására is alkalmasak. Amíg ezek a repülő mezőgazdák az „AN 2“-vel napi ötvenszeri fel­szállás mellett 80-100 hektár­nyi területet képesek trágyáz­ni, addig a trágyaszóróval dol­gozó gazdák napi átlagteljesít­ménye nem haladta meg a 15— 18 hektárt. — A NDK erélyes szövetkezetesei tehát hadat üzentek a rendkívüli időjárás káros kihatásának és kérlelhe­tetlen harcot vívnak a nagyobb karaj kenyérért — ezúttal a levegőből is. K. H. MIELŐTT E* A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának felhívása Szlovákia ifjúságához Néhány nap múlva összeül a CSISZ szlovákiai majd IV. országos konferenciája. Azt akarjuk,/ hogy április — szö­vetségünk kongresszusainak hónapja az ifjúság példás ak­tivitásának időszakává váljék. Elsősorban a fiataloknak az előttünk álló mezőgazdasági feladatok teljesítésében való részvételére gondolunk. A tavasz késve érkezik, szá­mos agrotechnikai határidőt a vetésben elkéstünk. Ezért fela­datunk úgy felkészülni, hogy a tavaszi munkálatokat a leg­rövidebb időn belül végrehajt­hassuk. Ettől függnek nagy mértékben az idei terméshoza­mok, a mezőgazdasági termé­nyek előállítása. A galántai, komáromi és tre- bišovi járások CSISZ-szerveze- tei és ifjú gépesítői ezekben a napokban értékes kezdemé­nyezéssel álltak elő a talajelő­készítés meggyorsítására, a ga­bonafélék és kapásnövények elvetése terén. Példaadó a ga- ‘ lántai járásbeli Haladás EFSZ ifjúsági komplex gépesített brigádjának elhatározása, mely szerint két nappal a tervezett határidő előtt elvégzik 1032 hektár talaj simítását. A tava­szi gabonaféléket három nap alatt vetik el. Ezt úgy akarják elérni, hogy a reájuk bízott gépeket két műszakban hasz­nálják. Egyébként jelszavuk: „Nappal szántani — éjjel a ta­lajt előkészíteni“. Hasonlóak a negyedi, a gútai EFSZ-ek, a kucanyi Ifjúsági Állami Gaz­daság és egyéb mezőgazdasági üzemek fiataljainak vállalásai il. a U515Z szlovákiai Központi Bizottságának elnöksége öröm­mel üdvözli ezt a kezdeménye­zést és egyben felhívással for­dul hozzátok ifjú mezőgazdák, üzemek, hivatalok, iskolák, tanintézetek fiataljai és pioní­rok: Legyetek ti is kezdemé­nyezők és vegyetek részt: 1. a tavaszi munkák gyors és jóminőségű elvégzésében, 2. a rétek és legelők rende­zésében, 3. a gyümölcsfák, cserjék és bogyósnövények kiülteté- sében, ; 4. a komposztkészítésben. A CSKP XII. kongresszusa a mezőgazdaság elé nagy fela­datokat állított, ezek teljesíté­sétől függ társadalmunk előre­haladása. IFJÚ GÉPESÍTŐK, TRAKTORO­SOK, MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÖ FIATALOK! Ellenőrizzétek gépeitek és az alkatrészek felkészültségét a tavaszi munkákra, használjátok ki azokat a tavaszi vetés, a legelők és a rétek rendezé­sének gyors elvégzésére! Dol­gozzatok hosszabbított, két vagy három műszakban! ÜZEMEK ÉS ISKOLÁK FIATALJAI! Falvai tokban és védnökségi szövetkezeteitekben vegyetek részt a tavaszi munkák elvég­zésében Szombat és vasárnap segítségtek a rétek és legelők megtisztítását! PIONÍROK, CSISZ-TAGOK ! Ez a legalkalmasabb idő a gyümölcsfaültetéssel kapcso­latos vállalások teljesítésére, % a fiatalok gyümölcsöseinek megteremtésére. Gazdagítsátok kertjeinket és ligeteinket új gyümölcsfák ’százezreivel. Hadd váljék hazánk szebbé és gazda­gabbá, váljék igazi virágzó kertté! CSISZ-SZERVEZETEK ÉS pionírcsapatok ! Szervezzetek a mezőgazdasá­gi üzemekkel, nemzeti bizott­ságokkal, iskolák igazgatóival karöltve ifjúsági és pionír bri­gádmunkát a tavaszi munkák­ra, a rét- és legelőgondozásra és a gyümölcsfaültetésre. FIÚK ÉS LÁNYOK! Köszöntsük a CSISZ IV. kong­resszusának tárgyalását égés: társadalmunk javát szolgálta újabb munkatettekkel! A CSISZ SZKB elnöksége Ahogy az ipar megtalálta a lehetőségeket a jelentkező szükségletek kielégítésére, úgy a mezőgazdaságnak is — a tu­domány és a gyakorlat egybe­hangolásával — hasonló lendü­lettel át kell törnie minden so­rompót, akadályt, amely a pro­bléma megoldásának útjában áll. Nem szabad mezőgazdasá­gunknak sem dogmatikusan egy helyben topognia. Minden vonatkozásban meg kell talál­ni az utat, amely a XII. párt- kongresszus határozatainak szellemében mezőgazdaságunk rohamos fejlődéséhez vezet. Wittenberg József •••••••••••••••• értéket jelent. Most az „ifjú­sági reflektor“ munkája más szakaszokra irányul. A jihíavai Technometr CSISZ-tagjai első­ként ellenőrzik a termékek mi­nőségét. A krasickéi Gala üzem CSISZ-tagjainak példája nyo­máig az „ifjúsági reflektor“ segít az újítómozgalomban, felfedi az elintézetlen javasla­tokat, s biztosítja, hogy azokat a gyakorlatban érvényesítsék. Az „ifjúsági reflektoroknak“ fontos szerep jut a mezőgaz­daságban is. Hatalmas feladatokkal nya­kunkon a tavasz. Nyugodtan használhatjuk a hatalmas szót, mert tényleg ilyen feladatok várnak ránk. A vetés ideje (és minden más tavaszi munkáé is) elhúzódik. Tízezer hektáro­kat öntött el a víz, ezer és ezer hektár föld pedig szán- tatlanu! maradt a múlt év őszén, mivel a korán bekövet­kező tél kifagyasztotta az eké­ket a földből. Szántás, vetés, víz. Háróm apropó, három kérdőjel. Ho­gyan kezdeni, mit tenni, ne­hogy többet ártsunk, mint használjunk a talajnak. A föld ugyanis mélyen lefagyott. Még a napokban is 20 cm mélyen a talajban mínusz fokot mér­tek a szakemberek. Hol kezd­jük hát, hogy az időjárás sze­szélyessége ellenére is gyor­san, helyesen és a lehető leg­kisebb időveszteséggel érjünk célba. Hisz nyakunkon van rá­adásként még az ősziek foko­zottabb figyelmet követelő ápo­lása is. (A nitratáció ugyanis kevés helyen járt sikerrel. Az olvadással nem tudott beha­tolni a fagyott talajba, így nagy százalékát lesodorta a vetésről a víz.). Hogyan ment­sük meg a lehető legnagyobb területeket. A közelmúltban a SZNT mezőgazdasági osztályán jöttek össze Szlovákia minden részéből az elméleti és gyakor­lati szakemberek, hogy beszél­jenek erről, illetve ezekről a kérdésekről. Az egyöntetű vélemény kö­rülbelül ez volt: annak elle­nére, hogy a vetés sok helyütt jégpáncél alatt volt, nem síny­lette meg különösebbképpen. Egészséges maradt. Ugyanígy a víz sem veszélyes addig, amíg 5 Celzius foknál jobban fel nem melegszik. Igaz, hogy a vetés elmaradt a fejlődésben s éppen ezért az időben végzett fejtrágyázás, (most nagyon jól ki lehetne használni a repülőgépeket e munka elvégzésére), a hideg­től fellazult talaj visszanyo- mása (tehát a vetés hengere- zése) döntően befolyásolhatja a majdani terméshozamot. Vi­gyázat azonban. Az időbeni szóra még egyszer felhívjuk szövetkezeteseink figyelmét. Ne korábban és ne későbben — hanem időben (ha korábban megyünk a földre, összetapos­suk, ha pedig késve, tápanyag hiányában elpusztulnak a nö­vények). Mint már említettük, a ve­tés korántsem telelt át olyan rosszul, mint ahogy azt az ilyen hosszú, nagy fagyokban bővelkedő tél után várni le­hetett. Csínján kell tehát bán­nunk a kiszántással. Ajánljuk, hogy szövetkezeteseink min­den esetben vizsgáltassák fe­lül szakemberrel a kiszántás­ra ítélt területet vagy terüle­teket. Ha ugyanis a gyökér egészséges, hiba lenne kiszán­tani. A tavaszi munkák nagy fela­dat elé állítják szövetkezete- seinkot, Említettük már azt is, hogy ezer és ezer hektár föld maradt szántatlanul az őszön, amelyek hagy részébe kuko­rica kerül. Egybehangzó véle­mények szerint azokon a te­rületeken, amelyekben répa volt, elkerülhetjük a szántást. Elég kultivátorozni, föllazítani, porhanyosítani a talajt. Azo­kon a helyeken pedig, amelye­ken okvetlen muszáj szántani, várjuk meg, amíg a talaj kel­lőképpen „megérik“ és semmi­képpen se szántsunk mélyen. Istállótrágyából csak a nagyon jó minőségűt hordjuk ki a földre. A szalmás trágya ugyanis többet árt, mint hasz­nál Szövetkezeteseink tartsák szem előtt,, hogy az agrotech­nikai határidőt jelenleg a föld határozza meg, (mikor lehet vetni) nem pedig a kalendá­rium. A kukorica vetésével is ba­jok lesznek. Ugyanis nagyon kevés a jó minőségű vetőmag. A saját vetőmagok csírázóké­pessége minimális, úgyhogy ebben az esetben a négyzetes vetés alkalmazásáról le kell mondanunk. Sőt a hagyomá­nyos vetési módnál, (sorvetés­nél) sem szabad takarékoskod­ni a vetőmaggal. Nagyon fontos teendő a mé­lyedésekben megszorult vizek levezetése. Sok szövetkezetben az öntözőberendezéseket .js fel­használják az állóvizek elszí­vására. Az ötlet követéire méltó. Akad tehát tennivaló bőven. Minden lehető eszközt ki kell használnunk a munkák gyors, de minőségi elvégzésére. Bizo­nyára jó szolgálatot tesz itt a célprémium, valamint a több- müszakosság bevezetése is. (A diószegiek a két műszakot reg­gel négytől este tízig valósít­ják meg). Szakembereink helyesen lát­ják a teendőket, s ha megfo­gadjuk tanácsaikat, bizonyos, hogy a jó termés kárpótol majd bennünket a mai izgal­makért.-t­■ ry A délmorvaországi kerület fiataljai olyan eredményeket értek el, hogy már rég nem tartják őket „zöldfülűeknek“, akiket kézlegyintéssel el lehet intézni. MUNKÁBAN AZ „IFJÚSÁGI REFLEKTOR“ Az akció első szakaszában a CSISZ-tagok a kerületben 1678, eddig felhasználatlan gé­pet találtak. A rejtett tartalé­kok feltárása népgazdaságunk­nak eddig 32 104 000 korona

Next

/
Thumbnails
Contents