Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-26 / 12. szám
„TAMARA“: Sárga szövetjére Ígér fiatalos ruhát terveztünk. A felsőrész elől a középen elrejtett villámzárra! nyílik. A ruha derékrésze feszes, a szoknya oldalt bővülő, elől-hátul szemberánccal, melynek éleit, valamint a felsőrész elejét, a nyakkivágás és az ujjak széleit elütő szinti tűzés díszíti. (Vastagabb szálú erős kék vagy fehér) szövetjére az 1 modellt terveztük A mellényszerü betétrészt keresztben a száljával szabjuk és szélesen letűzzük. A keskeny fazont egy nagyabb, elütő színű csontgomb fogja össze. A kék szövethez végig gomboló ruhát terveztünk. Ez princesz szabású, lefelé bővülő. A gombok lehetnek gyöngyházból vagy egyező színű csontból. Külön kis fehér plké gallért is csináltathat a ruhához. (A fehér- fekete csíkos anyaghoz május elején küldünk modellt.) A bundát és a szőrme lábzsákot ú. n. molyzsákba helyezze. Kapható erre speciális papírzsák, ebbe beteszi a szőrmét, jól benafta- linozza és légmentesen elzárja. „GYÖNGYVIRÁG“: A krém szövethez kívánsága szerint egyszerű ruhát terveztünk. Gallérrésze ferdén szabott, elöl kis nyelvvel, melyet egy gomb erősít az ugyanolyan széles pánthoz, amely az egész ruhán végighúzódik. A gallér és a manzsetta szélét a szövetben lévő sötétebb sárgával egyező színű szövettel szegjük s ebből készül az öv is. Ugyanilyen sárga a gomb is. „B. A.“: A fehér csipkéhez divatos blúzt terveztünk. A blúz bekötés sima, elől fehér sima szilonból egy höllal, melyen egy cm. széles fekete bársonyszalagot bújtatunk át. Ebből a szilonból a hói két oldalára S—6 cm széles plisszéfodor készül, a szélén fekete selyemmel beszegve. & ámos fiatal lány fordult már hozzánk azzal a problémával, hogy szülei ellenzik udvarlóját. „Egyedül“ jeligéjű olvasónk levelének is ez a lényege, csak még tetőző- dik azzal, hogy a választást nem az édes szülők ellenzik, hanem a testvér ahol a lány nevelkedik. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy valóban nagyon egyedül érzi magát, mert bátyja és családja, habár eleinte szerették, most ellene fordultak. Ogy gondolja, ennek fő oka a fiú, az udvarló. S a fiatal, sze- retetre vágyó lány most tétovázik: merje-e otthagyni bátyja házát és 17 éves korában férj- hezmenni s ezzel rábízni életét arra a fiúra, akit bár úgy érzi szeret, mégis, talán nem is ismeri eléggé. Szomorú, hogy nem lát más kiutat. Nem ír arról, hogy dolgozik-e és mit, avagy tanul és az iskolát akarja abbahagyni. Ne tegye. Ha tanul, fejezze be tanulmányait, ha dolgozik igyekezzen tökéletesíteni magát munkájában, esetleg tanuljon tévúton, úgyhogy meg tudjon állni a saját lábán. A bátyja viselkedését illetően, ennyit. Hasonló problémáról édes szülők gyermekei így írnak: „Tudom, hogy szüleim szeretnek és a legjobbat akarják nekem, én mégis. .“ Ne haragudjon, de a helyzet kellő ismerete nélkül nem adhatunk igazat sem magának, sem édesapjának vagy bátyjának. Lehet, hogy maga túl érzékeny, de az is lehet hogy igaza van. Azonban mindenképpen gondoljon arra hogy bátyja is valóban jót akar magának, talán felelősséget is érez magáért. Lehet, hogy udvarlőjából — bár túl fiatal — jó és szerető férj lenne s talán feledtetni is tudná magával az utóbbi évek szomorúságait. De ez csak talán. Ogy gondoljuk, itt az idő a legjobb tanácsadó. Fiatal lányok gyakran „szabadulni“ akarnak a szülői háztői s ajtóstól rohannák egy boldogtalan házasságba. Ez a maga esetében csöbörből vödörbe lenne. És erre vigyázzon. GtímrxrűfXLL. FFRENCNÉ kérésére közöljük ezt a keres/töltéses szép térítőt A minták elszórtan vannak elhelyezve, s a leszámolható rajzok szerint készülnek. Jelmagyarázat: X — narancssárga, . — lila, ferde vonal — rózsaszín, háromszög — zöld Három sivatagon át J elképes epizód. Számítottunk rá, mégis váratta nul ért bennünket ez a talál kozás, a híres Hotezmi oázis közepén, nem messze Urgénestül. Az országúton csúcsforgalom van. Robognak a kolhozok teherautói, suhannak a Volgák, egy kis csacsi óriáskerekű taligát húz az út szélén De most — stop Leáll a forgalom; mévagy szovhoz épül a lakatlan vidéken, kietlen pusztaságban: az építkezés mindig új városok, új települések szülöanyja otthonossá teszi a tájat. De ennek az építkezésnek különleges, mondhatnánk férfias jellege van. Az elkészült szakaszok (a kompresszor-állomások és környékük kivételével) alig sejtetik. hogy milyen munka folyt gáz szállítását teszi lehetővé Az építkezés rendkívül kifizetődő Az uráli gyárak és a vezeték közelében fekvő városok olcsó és kalóriadús fűtőanyag hoz jutnak, és 'gy az építkezés költsége 3-4 év alatt megté rül. ň bátorság példája Hogyan ™ rakják le a csővezetéket? A forgórészes exkavátorok kiássák az árkot, amely Pjotr Antyipkin búvár teres átmérőjű fekete cső fekszik keresztben az úton, akár a sorompó. A gépkocsik lefékeznek, de legnagyobb meglepetésünkre egyetlen sofőr sem zúgolódik a váratlan akadály miatt, kerülő Üt lehetősége felől sem érdeklődik senki; az Urgencs - Jauai — Atnk útAnatoli.i Sznyatkovszkij, a hőtechnikai állomás ellenőre. vonalon menetrendszerben közlekedő autóbusz vezetője ki sem kapcsolja a motort. A vesztegelő jármüvek között csak a hatalmas cső mellett van mozgás: egy exkavátor és egy földgyalu dolgozik ott, helyet csinál a csőnek a földben, öt perc telt el, és a cső helyére került. A földgyalu visszaszórta és elegyengette a kiemelt földet. Szabaddá vált az út. A „Buhara-Uráľ gázvezeték átszelte az országutat és szintén tovább folytatja a maga útját Ez megismerkedésünk története. Minden nagy építkezésnek van valami nőies, az anyaságra emlékeztető szépsége: hiszen meleg emberi fészkeket teremt. Mindegy, hogy gyár vagy csillagvizsgáló, duzzasztógát itt, csupán a vezetéket rejtő árok forradása, helyenként egy-egy elszórt csavar, vas- darab vagy kitűzőkaró emlékeztet arra. hogy itt emberek dolgoztak. De sehol egy lélek. Az emberek már továbbmentek, mert munkájuk alapeleme a mozgás, a haladás. Itt oszlopoknak nevezik az építőegységeket A munkáskolóniákat — lakásokat, klubokat, étkezdéket, irodákat stb. — zárt kocsikban helyezték el. Ezért mondhatjuk, hogy valóságos mozgó építkezés ez, vagy ha tekintetbe vesszük a tempót, inkább roham-építkezés. Munkájuk melegét — a „kék lángot" — távoli tűzhelyekhez viszik el az építők. A főbb adatok. A gázvezeték tulajdonképpen Búhara mellett, Gazlinál kezdődik Gazli: érdekes név e gigászi méretű gázlelöhely számára. Hiába kérdezősködtem, nem sikerült a név eredetére rájönnöm. Nem maradt más hátra, mint szabadjára ereszteni a csapongó képzeletet. Talán 1953 emlékezetes nyarán született meg ez a név, amikor a geológusok térképeik és fúrási vázlataik fölé hajolva ismételgették az izgalmas kérdést (oroszul): „Gaz U?“ Gáz-e, vajon? És bebizonyosodott, hogy gáz, méghozzá óriási mennyiségben’. A lelőhely feltárása rendkívül gyorsan, a hétéves tervben gyakorlattá vált ütemben valósult meg. (Az utolsó nyolc esztendőben a gázkitermelés tízszeresére nőtt a Szovjetunióban.) Gazliból már eljutott a gáz Buhardba, Szamarkandba, az Éhség-sztyeppe szovhozai- ba, Taskentbe. Félig lefektették már az Urálba vivő csővezetéket is. Cseljabinszkban az idén fellobban a messzi földről idevezetett gáz lángja. Egyes területek megkímélé- se érdekében a tervezők úgy döntöttek, hogy nem a legrövidebb és legkönnyebb útvonalat jelölik ki a vezeték számára. A gázvezeték átszeli a Ki- zil-Kum szak szüle ser jékkel benőtt, 10-12 méter magas homokbuckáit, .átkel Közép-Ázsia legnagyobb folyóján, a féktelen sodró Amu-Darján, átvág a futóhomokkal borított Kara-Kum sivatagon, végigvonul az Aral- melléki mocsarak mentén és Usztyurt köves pusztaságán, áttör a Mugodzsari hegyeken és végül befúródik az Urál hegyláncolatába. A két, egyenként több mint kétezer kilométer hosszú és méteres átmérőjű csőlánc a világ legnagyobb gázvezetéke, amely évente 21 milliárd köbméter mellé a nagy erejű gépek segítségével lerakják a csődarabo kát. Ezeket a szerelők össze- hegesztik. Ezután a pályamunkások különleges gépekkel felemelik az egybeforrasztott csövet, megtisztítják, szigeteléssel látják el, és leeresztik az árokba. Ha kell, munkába állnak a robbantási szakértők, a betonozok és a búvárok is... Az építkezés úttörővé teszi minden résztvevőjét, függetlenül attól, hogy milyen foglalkozást űz. Ezek az emberek szakállason (nem a kortól), porosán, egyszerű munkás öltözékükben a nomndélet poézi- sát és hétköznapiságát, pátoszát és szürke gondját viszik el a járatlan, elhagyatott vidékekre a munkához. A búitatócső függött a part és a sziget zött A búvár a víz alá > rült: ez volt az „átkelés" k dere. A folytatásról pedig a .sürgős" jelzésű távirat s molt be, amelyet utóbb k tunk kézhez: „Huszonkettt kén a cső elérte a túlsó par stop. Urgencsben ma kigt a gázláng stop Bo’dog újt stop. Tyimoskin “ így ért ví az építők vitájc az időjárás Dul-Dultói 500 kilométert re, az Usztyu t-fennsí ugyanilyen áldezatkészsi tapasztaltunk az építők másik csoportjánál, a gép csivezetőknél Usztgurt egyenes, mint asztal lapja ele ez u sime csalóka. A porhanyós föld nőm porfelhő alakjában s fel a kerekek alól Egymás t gött vezetni lehetetlen; a i szállító kocsioszlopok kén{ lenek voltak szokatlan mái egymás mellett haladni lg gépkocsi-oszlop szélessége érte a 10-15 kilométert; ah kocsi, annyi út Az egyt megtett úton pedig (a ke sztyeppén, tíz meg tíz kilo tereket haladva tájékozód pont nélkül) kellemetlen társa van a sofőrnek, s e bizonytalanság érzése. Volt példa hogy az Arai-tóhoz \ tó gépkocsi a Kaspi-tenger ért. M»:( i is kaptunk egy kis íz tőt abból, mit jelent fektet kapni az Ošztyur „Uralec" gépkocsink éjjel tr állt az úton; elfolyt a víz hűtőből „Először elfogyot vizük" — tréfálkoztunk. IV egy óra múlva hozzáteti „Azután a dohányuk is." A fór villogtatta a fény szí (hátha észreveszi valaki), láthattuk, hogy sűrű pelyh ben hull a hó A fülke kézi kihűlni, a hideg egyre ke metlenebb lett. Egyszerre c fény hullt ránk, motorzúi hallottunk: segítség érke: az oszloptól, ahol nyugtai kodtak késésünk miatt. A „Buhara-Ural" gázvezeték építése korunk ama hatalmas méretű, nagy jelentőségű tettei közé tartozik, amelyek minden ember figyelmét magukra irányítják. Ifjúsági építkezésnek nyilvánították, rohammunkának tekintik, s ezért nagyon népszerű, Komszomol- megbízással, csoportosan jönnek ide a fiatalok, hogy részvételükkel segítsék a nép elgondolásainak megvalósulását. Néhány napot töltöttünk Dul-Dúl mellett, a vízműszaki igazgatóság szerelőivel. 390 méter hosszú drótkötélhíd készül itt az Amu-Darja felett. Szerkezete páratlan a maga nemében. Hogy Urgencsbe még a híd elkészülte előtt eljusson a gáz, az építők elhatározták, hogy a víz fenekén csöveket vezetnek át, éspedig a hazai gyakorlatban szintén újnak számító „rugalmas burkolás“ módszerének alkalmazásával. Dul-DülríS, azt regélik (a keleti mondák gyűjteményében nem egy ilyen akad), hogy itt egy bizonyos Ali arany paripáján át akarta ugratni a folyót. A ló azonban, miután patájával érintette a túlparti sziklát, a vízbe zuhant. Ettől kezdve szentnek tartották ezt a sziklát. Ma is meglebbentiek rajta időnként azok a kifakult rongydarabok, melyeket valaha az emberek ajándékul függesztettek oda az isteneknek. A monda kérkedésre csábít: Alinak nem sikerült az ugrás, de nekünk annál inkább! Kiderült azonban, hogy nem is olyan könnyű ez az „ugrás", akár egész „ménessel“ — gépsereggel sem. Az idő megvadult. A hőmérő higanyszála mínusz húsz fok alá süllyedt. Napok óta homokvihar dühöngött. A folyót jégtáblák lepték el. Az építők vártak egy keValit váltnak vetve, kilo; térről kilométerre „viszik“ re az emberék az építkez míg egyszer csak valami főt esemény nem történik: szőrkefe, igazi lövedékk végigrepül a kész csövön, nyomja a szemetet (a po\ meg között kesztyű, csat kulcs és más egyéb is ak és mindenfelé felhangzik a áltás: Éljen! Elkészült az szakasz! Nehéz volna kitalálni, hol vassák e beszámolót a gá; zetéknél megismert baráta Amikor elutaztunk, már l tyurban is befejeződött a m ka. A tatár Farahov őszi levonult munkahelyéről, az bég Malikov oszlopa az ut csöveket rakta a helyére, é: ukrán Prokopenko oszlop( útra készülődött. Búcsú: megadták nekünk legközel találkozásunk színhelyét: viszontlátásra — Cseljabini ban!" A mielőbbi viszontlátásrc Vlagyiszlav Pozdnyakov, a veset, de aztán hozzákezdtek tumenező berendezés gépé: ÚJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés egy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útján lehet megrendelni. Címe: Praha 1. Jindŕišská ulica 14. — vývoz tlače. K—22*31132
