Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-19 / 11. szám
T r A PIONÍROK SZORGALMÁRÓL Pionírok rajzanak az egyik bratislavai hulladékgyűjtő raktár felé. Egy-egy zsákot cipelnek tömve papírral, s ki tudja, hányán gyűjtötték ezt a sok értékes hulladékot, amíg idekerült. Most már jöhetnek a szállítóeszközök és valamelyik papírgyár zúzdájába szállítva, gyarapíthatja a hulladék papírkészletünket. Nincs olyan pionírszervezet az országban, amely ne kapcsolódott volna már a hulladékgyűjtésbe és ne dicsekedhetne sokszor kimagasló mennyiséggel a gyűjtés eredményeként. Jelentős mennyiségű anyagot mentünk meg a hulladékgyűjtés árán. Vas, üveg, rongy, papír, gumi vagy egyéb hulladékok gyűjtésével nyersanyag- készletünket gyarapítjuk, üzemek munkáját tesszük eredményesebbé. A pionírszervezeteknek pedig szintén jól jön az a pénz, amit a hulladékért kapnak, hiszen ^rándulásokra vagy egyéb dolgokra fordíthatják, ami szintén örömet jelent számukra. A pionírvezetők ki is használják a hulladékgyűjtéssel kapcsolatos lehetőségeket és mint rejtett anyagi tartalékot tartják azt számon. De helytelen lenne, ha csak ebben látnánk a lényeget. A hulladékgyűjtés nemcsak anyagi, hanem nevelési tényező is. A gyermekeket már iskoláskorukban rászoktathatjuk általa a takarékosságra és a különböző lehetőségek kihasználására. Ha egy pionír megy az utcán és egy helyen ócskavas-halmazt, vagy elhullott vasat látva azt ösz- szegyűjti, akkor felnőtt korában is takarékoskodni fog az üzemben az anyaggal, mert már kiskorában beleszokik a tényékbe s érzékelni képes, milyen fontos dolog a nyersanyag-takarékosság. Sem falusi, sem pedig városi viszonylatban nem képzelhető el a hulladékgyűjtés előzetes földerítés nélkül. Tudni kell, hol lelhető a papír, rongy vagy vas, mit érdemes a gyűjtőhelyre cipelni. Ez a földerítő művelet bizonyos fokú figyelmet követel, élelmességre, rátermettségre segít nevelni a pionírokat. Időben hozzászoknak a gyermekek, hogy a dolgok fölött nem tekintenek el közömbösen, hanem figyelmesen az élet gyakorlati értelmét keresik és mindenben a használhatóságot nézik. Szorgalomra, ügyességre nevelő tényező is a hulladékgyűjtés. A sárbahullott, félig-meddig veszendőbe menő dolgokat gyűjtik, így eleve megszokják, hogy mindent fel kell használni, minden lehetőséget megragadni nyersanyagkészletünk gyarapítására, életünk javítására. Nincs elveszett tárgy, lehetetlen eset olyan fiatal előtt, aki már kiskorában megtanulja a legkisebb lehetőségek kihasználását. Az ilyen fiatal aztán ügyel a munkagép mellett, hogy ne képződjön selejt, a mezőgazdaságban pedig, hogy ne maradjon egy talpalatnyi föld sem kihasználatlanul, és gondolkozik, miképpen lehetne még jobban kihasználni a termőtalajt. Hangyaszorgalmas pionírokból a társadalom iránt odaadó CSISZ-tagok, fiatalok válnak. A felnőttekből mindig derűt vált ki a hulladékot cipelő pionírcsoport. Készséggel segítenek nekik: szorgalmat, életrevalóságot látnak igyekezetük mögött. Sok érték megmentése függ a szorgalmukon és sok rejtett tartalék felderítése nyersanyagalapunk számára. B. I. A FIATALOK KÉSZÜLNEK a CSISZIV. Kongresszusára >8®H! A középszlovákiai kerületben is véget értek a járási CSISZ-konfereneiák. A kerület minden járásában színvonalas, építő jellegű konferenciák zajlottak le. A küldöttek feladataik és felelősségük tudatában tárgyaltak az időszerű problémákról. A konferenciákon kitűnt, hogy egy év alatt 20 ezerrel növekedett kerületi viszonylatban a CSISZ tábora s igy a középszlovákiai kerületben elérte a 110 ezret. A tagság legnagyobb részét az üzemek fiataljai alkotják. A járási konferenciák megállapították, hogy az üzemi szervezetek a legtevékenyebbek, kivált most a kerületi konferencia és a CSISZ IV. kongresszusa előtt. A kerület fiataljai 3907 kötelezettségvállalást tettek a kongresszus tiszteletére. Kivált értékesek az üzemi dolgozók vállalásai. Például a zsolnai Magasépítő Vállalat 1500 lakás felépítését vette tervbe Ostraván az elkövetkező három év alatt. Ezen az építkezésen csakis a vállalat fiataljai dolgoznak majd, és az új lakónegyed, amelyet felépítenek, a CSISZ IV. kongresszusa nevét viseli. Ez ideig hét ifjúsági munkacsoport, ásók és kőművesek jelentkeztek az ostravai építkezésekre. A CSISZ középszlovákiai szervezetének kerületi konferenciája, március 23-án és 24-én lesz Szliácon, csaknem 500 küldött részvételével. A szervezetek új vállalásokkal készülnek, amelyeket a konferencián jelentenek be. —fe— KÉT ISKOLA BARÁTSÁGA — Ügy érzem, Szegeden valóban jó munkát végeztünk a proletár internacionalizmus szellemében — kezdte el velünk a beszélgetést Jozef Pastier elvtárs, a nyitrai Pedagógiai Intézet igazgatója, aki nemrég tért vissza Szegedről. Nem fogjuk elfelejteni a szegedi napokat, mert hiszen az a barátság, ami eddig is fennállott a szegedi tanárképző főiskola és a mi intézetünk között, csak tovább mélyült. A két állam közötti jószomszédi viszonyban, népeink testvéri barátságának szellemében * neveljük az intézeteinkben a kommunizmus iskolájának tanítógárdáját. Dehát tulajdonképpen mi történt Szegeden? A nyitrai Pedagógiai Intézet, melynek küldöttségében Jozef Pastier igazgató és dr. Csanda Sándor docens, az intézet magyar nyelv és irodalom tanszékének vezetője vettek részt, barátsági szerződést kötött szegedi tanárképző főiskolával. A szegedi iskolát Csukás István igazgató és munkatársai képviselték. Ebből az aUalomból munkatervet is dolgoztak ki, melynek következtében az együttműködés azonnal megindulhat a két iskola között. Az elgondolás, melynek alapjait Csukás István és dr. Csanda Sándor már előzőleg megbeszélték, azonnali gyümölcsöket érlelt. A két iskola máris hozzálátott ahhoz, hogy az egyes tanszékek között, de főként a magyar irodalom tanszéke a A szegedi tanárképző főiskola képviselői és a nyitrai Pedagógiai Intézet küldöttsége közös tervekről beszélgetnek. szlovák nyelv és irodalom tanszéke, a történelmi és a marxista-leninista tanszék, valamint a műszaki ismeretek és gyakorlati tanszékek között tovább mélyítsék az eddigi tapasztalatcserét. Mindkét iskolát mind a tanárok, mind a tanulók kölcsönösen látogatják. Ennek következtében a szegedi tanárképző főiskola rövidesen elküldi tanárait Nyitrára, akik közt elsőkként valószínűleg dr. Tóth Ferenc, a marxista-leninista tanszék vezetője és Nagy István, a történelmi tanszék vezetője vesz részt. Máris hozzáláttak, hogy kicseréljék az 1963-as év tudományos dolgozatait és kiadványait. Kölcsönösen magyarcsehszlovák kulturális hetet is rendeznek, melynek keretében irodalmi estekre, hangverse- nyékre, és kiállításokra kerül majd sor. Pastier igazgató elvtárs tehát helyesen mondta: valóban jó munka indult. Mártonvölgyi László i Kazakevics Lenin és Zinovjev Razlivban Kazakevics A kék füzet című műve Lenin alakját idézi fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megelőző viharos időszak napjaiban, razlivi tartózkodása idején. A könyv a közeljövőben jelenik meg magyarul az Európa Könyvkiadónál. Ebből való az alábbi részlet. Miután papírra vetette a brosúra vázlatát, Lenin elmondta Zinovjevnek új munkája tartalmát. Kettesben voltak a kunyhónál, Jemeljanov valamiért átment a túlsó partra, Kolja pedig bizonyára valahol az erdőben barangolt, gombát szedett vacsorára. — Hasznos kis írás lesz ez — mondta Lenin szokása szerint fel-alá járva ... Zinovjev fejét lehajtotta és a kusza, nedves fűszálakat babrálgatta. Nem értette, hogyan veszíthette el Lenin oly mértékben valóságérzetét, hogy komolyan, egészen komolyan beszél a hatalomnak a közeli jövőben' való megragadásáról, s hozzá még arról az államtípusról, amelyet a hatalom átvétele után létrehoznak Oroszországban. Ez már kezd veszélyessé válni a párt létére, s a forradalom sorsára nézve. De tegyük fel, hogy Leninnek igaza van, hogy a hatalmat meg lehet ragadni, hogy a Kerenszkij-kormány nem tud ellenállni. A siker a párt számára még végzetesebb ■'nne, mint a balsiker. Mihez is fognak kezdeni a hatalom megragadása után? Ellenzékben lenni a meglevő hatalommal szemben, oly érthető, oly megszokott dolog volt. De hatalommá lenni? Gyűlésezés helyett intézkedéseket hozni? Nem bírálni, hanem parancsolni? Ki fogja most végrehajtani a parancsokat? A felbomlott hadsereg átadja Oroszországot a németeknek vagy az antantnak. A parasztok nem adnak gabonát, a gyárak nem kapnak nyersanyagot. Mivel lakatjuk jól az éhezőket? A munkások nemigen igazodnak el abban, hogy mi a gazdasági élet, a piac, a valuta és a többi. Zinovjev úgy érezte, itt az ideje, hogy őszintén beszéljen Leninnel, visszatartsa elhamarkodott lépésektől, amelyek a legsúlyosabb következményekkel járhatnak. S ezt minél higgadtabban, a lehető legnyu- godtabban kell megtennie. Felállt és mosolyogva szólt: — Valóban egyetért Lase- viccsei a közeli miniszterelnökséget illetően? — Miféle miniszterelnökségről beszél? — kérdezte csodálkozva Lenin, majd amikor eszébe jutott miről van szó, elnevette magát, — A... Hát persze hogy egyetértek! Biztos vágyók benne. — Ö, ó, ó... Félek, hogy annyira beletemetkezett a jövendő proletárállamról szóló müvébe hogy nem látja, mi történik a valóságos orosz államban. — Gondolja? — Lenin szeme elsötétült. — Nem akartam erről beszélni __ — Miért? Csak beszéljen ... Ügyis feltűnt nekem, hogy napok óta hallgat. — Túlságosan elfoglalja a brosúrája. Különben is, maga mostanában nem beszélget velem. Csak akkor élénkül fel, ha jön valaki Pityerről . .. Talán rám unt ezen a lakatlan szigeten? Időnként bizonyára Péntek is untatta Robinsont... — De kérem ... Maga valami komoly dolgot akart velem közölni! — Azt gondolom, hogy maga, és magát követve a központi bizottság a taktikai hibák egész sorát követi el! Maga bűvészmutatványokat végez a jelszavakkal! — Én nem végzek bűvész- mutatványokat a jelszavakkal, hanem megmondom a tömegeknek az igazat, a forradalomnak minden egyes, ha mégoly éles fordulata esetén is. Maga pedig, ahogy én látom, fél megmondani az igazat a tömegeknek, burzsoá módszerekkel akar proletár politikát folytatni. Azok a vezetők, akik „maguk között“ ismerik az igazságot, de nem mondják meg, mert a tömegek — úgymond — tudatlanok és értelmetlenek, nem proletár vezetők. Mondd meg az igazat. A vereséget ne próbáld győzelemnek feltüntetni, ha kompromisszumot kötsz, valid be, hogy ez kompromisszum; ha könnyen legyűrted az ellenséget, ne állítsd, hogy nehéz volt; ha pedig nehéz volt a győzelem, ne hencegj, hogy könnyen érted el; ha hibáztál, valid be és ne féltsd a tekintélyedet, mert azt csak a hibák elhallgatása áshatja alá; ha a körülmények arra késztetnek, hogy irányt változtass, ne próbáld meg úgy feltüntetni a dolgot, mintha az irány régi volna; légy őszinte a munkásosztályhoz, ha hiszel osztályösztönében és forradalmi józan eszében — márpedig ebben nem hinni — szégyen és pusztulás a marxistára. Sőt, még az ellenséget rászedni is rendkívül bonyolult, kétélű dolog, ami csak a közvetlen harci taktika legkonkrétebb esetében engedhető meg, mert ellenségeinket barátainktól nem választja el acélfal, van még befolyásuk a dolgozókra s ők, akik értenek a tömegek félrevezetéséhez, arra fognak törekedni — s bizonnyal sikerrel! — hogy ravasz manőverezésünket a tömegek félrevezetésének tüntessék fel. Őszintétlennek lenni a tömegekkel szemben „az ellenség félrevezetése érdekében“ — ostoba és rövidlátó politika. A proletariátusnak szüksége van az igazságra, s mi sem lehet ügyére károsabb, mint az illedelmes, kikent-kifent nyárspolgári hazugság. ( Befejezése következik,) MULATSÁG NAGYME- GYEREN A CSISZ- szervezet „Ki mit tud“ versennyel egybekötött mulatságot rendezett a helyi Művelődés Házban. A mulatságon részt vettek az általános Iskola és a mezőgazdasági technikum növendékei, valamint az üzemekben dolgozó CSISZ- tagok is. A verseny nagy visszhangra talált és a fiatalok nagyszerűen szórakoztak. Kecskeméti Ottó, Nagymegyer. A KÖNYVHÖNAP MEGNYITÁSA A nyitrai Pedagógiai Intézet nagytermében ünnepélyes keretek között kezdték meg a könyvhónapot, amelyen a szakszervezetek, az üzemek és könyvtárak képviselői, valamint a Pe- • dagógiai Intézet tanárai vettek részt. A könyvhónap arra ösztönzi a fiatalokat, hogy még szorgalmasabban látogassák a három korszerűen berendezett városi könyvtárat. Belányi János, Nyitra. SEGÍTETTEK A TŰZOLTÓKNAK Alsó Mecenzéfben február 26-án nagy tűz ütött ki. A tűzoltók felszerelése felmondta a szolgálatot. Ha a mezőgazdasági mesteriskola növendékei Szilágyi László tanár vezetésével nem siettek volna a tűz színhelyére, akkor nem tudták volna azt lokalizálni. A diákok közül kiemeljük Gédra Palit, aki példás magatartásáért sok dicséretet érdemel. Sebestyén László, Szepsi. MIT ÍRTAK ALSÖSZELIRÖL? Az alsószeli fiatalok e napokban nagy sikerrel mutatták be Siposs Jenő Bolondóra című háromfelvo- násos vígjátékát. Elsősorban Gombos elvtársnak mondunk köszönetét, aki fáradtságot nem ismerve tanította be a darabot. Az előadás nagyon tetszett a közönségnek, hiszen a darab a mindennapi életből meríti mondanivalóját. A szereplők közül kitűntek Gyalog László (az EFSZ munkacsoport-vezetője), Mocsali Kálmán, Puskás Gyula, a lányok közül pedig Görög Ilonka és Varjú Ica. Szeretnénk, hogyha a színjátszó csoport máskor is ilyen jó műsort-al készülne és szórakoztatná a falu közönségét. Szász Tibor, Alsószeli FÜLEKRŐL y Az általános mayßlM-Ä^ tannyelvű is- \Vi kólában működő ^CSISZ-szervezet e “Ht »•]\^Á napokban ünnepé- lyes keretek között új tagokat vett fel. Ebből az alkalomból jól sikerült kulturális délutánt rendeztek. Az első osztályosok Tom Sawyer közbelép, a kilencedikesek a Sári bíró című darabbal léptek fel. Az első osztályosok ezenkívül Utazz velünk címen esztrádműsort rendeztek. A nemzetközi nőnap alkalmából is színvonalas kulturális műsort rendeztek a fiatalok. Az ifjúsági alkotóversenyen a legnagyobb sikert Gulyás P., Koner E„ Komoly Gy. és Mészáros A. érte el. Reméljük, hogy neveikkel még a központi versenyen is találkozunk. A CSISZ-szervezet nálunk valóban élénk tevékenységet fejt ki és eredményes munkát végez. Farkas László, Fülek. MEGISMERKEDTEK A BÁNYÁSZOK ÉLETÉVEL A komáromi járási pionírház kezde- ményezésére meg- ’ hívták az ostravai /(faj A. Zápotocky bá- w nyásztanuló-otthon 36 tagú esztrádcsoportját. A pionírok nagy érdeklődéssel hallgatták Stanislav Švecet, a bányásztanulóotthon nevelőjét, aki rendkívül érdekesen beszélt a bányásztanulók életéről. A hallgatóság körében többen kedvet kaptak a bányász- foglalkozásra. Eddig egész hamis elképzeléseik voltak a bányászok életéről, és most látják, hogy azok milyen alapos kiképzésben részesülnek a tanulóotthonokban, milyen jó dolguk van, és nálunk mennyire gondoskodnak a munkabiztonságról. A bányászok megbecsült tagjai a társadalomnak. Jó volna, ha más iskolákba is meghívnák a bányász- tanulók esztrád-csoportját és közvetlenül felvennék velük a kapcsolatot. Bende István, Komárom „KI MIT TUD?" T " £ y. Csallóközaranyoson c ‘ na9Y sikerrel „Ki C mit tud“ címen vi- _ i dám esztrádműsort j/gy jSrendeztek a fiatalok. Kollár László, Cseke József és Győri Vince indította el az akciót, és csakhamar sok rejtett kincset, tehetséges színészeket találtak. Nagyon tetszett Orvai Ferenc füttyszáma,, kiemelkedett Gogh István hegedűjátéka, Berecz Gizella tánccsoportja, külön dicséretet érdemelnek Meleg Magda, Farkas Irén, Jakab Gizi, Durenka Mária, Ozsvát Erzsi és Csóka Etel. A pionírok műsora is nagyon tetszett a közönségnek, különösen Balog Vilma tűnt ki ötletes rajzaival és karikatúráival. Jakob Ibolya tehetséges előadóművésznek mutatkozott be. Pásztori Sári szépen énekelt, zongorán Szűcs Aliz kísérte sok tudással. Nem feledkezhetünk meg Szabados Zsuzsi fellépéséről sem. A község népi zenészei is tudásuk legjavát nyújtották. Martincsek Rudolf, Csallőközaranyos. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK Csiszár Márta, Zalaegerszeg, Hamburger tér 7 sz. Kiss Endre, Budapest II. kér. Nagyajtai utca 1. b., 23 éves orvostanhallgató; Papp Margarét, Zalaegerszeg, Leánykollégium, Ság- vári út 21 sz. 18 éves; Schmidt Gabriella, Miskolc E U szakiskola, PF 61 sz. 18 éves; Sárga Eszter és Paneel Mária, Kiskúnfélegy- háza, mezőgazdasági technikum, Staub Olga, Kecskemét, Bajcsi Zsilinszky utca 13 a, 17 éves; Madár József, Budapest XIV. kér. Vezér utca 127 sz. 17 éves; Simái Gábor, Budapest XIV. kér. Amerikai út 90 E, élelmi- szeripari technikum, 16 éves; Mészáros Erzsébet, Pápa, Zimmerman utca 10, 16 éves; Benevári Ildikó, Kecskemét, kertészeti technikum, Betlenváros 61 sz. 16 éves; Balogh Judith, Csurgó, Csokonai utca 10 sz., 18 éves diáklány.
