Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-19 / 11. szám

Morog a DARU Egy szép-piros daru morog csak a hidegben. Uralkodik a fagy egész Európában Nagyon csendben — úgy is írhatnám Betonozás mínusz 10 foknál szerényen — füstölög egy mozdony. Pályája mindössze vagy húsz méter, mindkét vé­gén korláttal, ál! ott magányo­san a Hideghengermű admi­nisztrációs épülete előtt és füstölög. Öcska, kiselejtezett öspéldány ez, de az ötletes tervezők mégis kihasználják. Az irodahelyiségeket fűtik ve­le, kihasználva hatalmas ka­zánját. Ez volt az első nagyon-na- gyon jóleső benyomásunk a Keletszlovákiai Vasműben. Ez a mozdonnyal való fűtés szin­te klasszikus példaként állhat a tervezők, technikusok, szak­emberek előtt, hogyan kell a kiselejtezett, kivénült gépeket is adott esetben célszerűen felhasználni. Mintha kék porcelánból len­ne Holko elvtársnak, a daru­építők vezetőjének keze. A hideg alaposan „megmunkálja“ kezét, lépten-nyomon arra gondol az ember, hősiesség ez is, ilyen dermesztő, jócskán nulla fok alatti időben a sza­badban dolgozni. A Holko elv­társ vezette darupályaépitő- csoport előtt még nagy fel­adatok állnak: hatvan darut kell még felszerelni, üzembe helyezni a vasmű különbö­ző csarnokaiban. Ezért nem szünetel a munka most, a leg­hidegebb napokban sem. Holko elvtárs azelőtt Csehországban dolgozott, s most, hogy itteni viszonyairól faggatom, csak annyit mond: Meg vagyok elé­gedve a munkámmal, a lakás- viszonyokkal. De nagyon szí­vesen venném én is, s egész csoportom, ha Saccán, ahol la­kunk, a kulturális életet meg­élénkítenék. Egyedül ez hiány­zik nekünk. A szocialista munka brigád­ja cím tulajdonosa Hasan elv­társ kilenctagú kollektívája. Ez egy hegesztő-szerelő mun­kacsoport, amely már második éve dolgozik a Keletszlovákiai Vasmű építésén, s jó pár száz méter összehegesztett vasváz tanúskodik kiváló munkájuk­ról. Hasan elvtárs, a vezető irodájában hajiunk a tervraj­zok fölé és ismerkedünk prob­lémáikkal, gondjaikkal. A mun­ka sokkal eredményesebb le­hetne. ha ... a hídrészleg konstruktőrei elkészítenék minden megtervezett alkatrész makettjét. Mert, — s rögtön példával is illusztrálja monda­tát: — a 156-os számú alkat­részt tervezéskor negyven milliméterrel rövidebbre szá­molták. Ez csak az összeszere­léskor derült ki, s a már le­gyártott néhány száz százöt­venhatos számú alkatrész se- lejtté vált. Ez mintegy ötezer korona kárt okozott, és persze fölösleges munkát szerelőink­nek, akiket megbíztak az al­katrészek kijavításával. A jö­vőben ilyen hiányosságokat el lehetne kerülni, csak egy ki­csit több figyelmet hidrész- leg-konstruktőrök! Bezekvá elvtársnő boldogan mondja: örül, hogy itt, a Ke­letszlovákiai Vasműben kita­nulhatta a darukezelő-mester- séget, amely életcélja volt. Nagyon szeretné, ha minél előbb tavasz lenne, megeny­hülne az idő. Olyan pontosan érkezzen meg március melege, mint amilyen pontosan ő szál­lítja daruján társainak az al­katrészeket. Most pedig képzeljen el az olvasó egy hatalmas, de csak félig kész, töboszáz méter hosszú csarnokot. Hegesztők fényei villognak gépek sikon- ganak, emberek fiityürésznek, s a füttyök a következő pilla­natban párává változnak* * mint­ha kotta lapokat nyomtatna a tél, s mondaná: fütyülj ebből. Ez a csarnok két éven belül üzemben lesz, s a sztaniolle- mezektő! az ujjnyi vastagságú pléhlemezekig mindenféle le­mezfajtákat gyártanak majd itt, mondanom sem kell óriási mennyiségben. Közép-Európa legmodernebb és legnagyobb kapacitású hideghengerlője lesz ez. Mégcsak részleteiben, de lüktet már a gyár-kolosszus, zdjlik az élet Közép-Európa leghatalmasabb üzemében. A Nyitra melletti növényvédelmi központ dolgozói a járásban több mint 20 ezer gyümölcsfát három százalékos argolórral permeteznek. Képünkön Ábel Lajos elvtársat látjuk munka közben. A CSEH IFJÚSÁG A CSISZ IV. KONGRESSZUSA ELŐTT Nagy figyelmet a termelésre ~ A CSISZ IV. kongresszusának tiszteletére a CSISZ — Központi Bizottságán már több mint 15 000 vállalás == gyűlt össze. A fiatalok e vállalásaikban ígérik, hogy = növelik munkalendületüket, harcolnak a termelésben — előforduló visszaélések ellen, elsajátítják az űj tech- = nikát, stb. Az új szerelőcsarnok váza má r készen áll. MOST: — A CSISZ IV. kong­resszusa előtt Mostról külön­vonat indul fémhulladékokkal megrakva a kohók számára. A CSISZ járási bizottsága rend­szeresen ellenőrzi a fémhulla­dékgyűjtést az egyes üzemek­ben. Hasonló vonatszerelvé­nyeket állítanak össze Déčín- ben, Chomutovban, Teplicén és Üsti nad Labem-ban is. Norvég kutatók tapasztalatai szerint az állatok — 45 C fok­nál többet nem viselnek el. Kivételt képez a medve, mert kibírja a —80 fok hideget is. A madarak közül pedig a ka­csák és a libák kibírják a —115 C fok hideget. A természet érdekes játéko­kat űz A krónikák feljegyzik, hogy 1289 januárjában már nyíltak az ibolyák, 1420-ban márciusban már leszedték a cseresznyét és áprilisban a szőfőt. 1538-ban már január­ban virágoztak a fák és hús­vét táján már arattak. 1806­ban olyan meleg volt a tél, hogy karácsony táján friss er­dei szamócát gyűjtöttek. Az utolsó meleg telet 1927-ben jegyezték fel. * * * A haltenyésztésben legújab­ban a fenyőfák friss hajtásai­ból készült eledelt használják fel, mert igen gazdag a szén­hidrátokban és C vitaminban. * * * Jáva szigetén a borzalom vi­rágának neveznek egy virágot, Kukorica naiafiitviiháliaii Az utóbbi években számos rjazányi kolhoz és szovhoz gaz­dag kukoricatermést takarít be. Ez úgy vált lehetővé, hogy a kora tavaszi vetésnél új eljárást alkalmaztak. Mi ennek a lényege? Erről beszél Szergej Krilov, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa, az új eljárás kidolgozója. A rjazányi területen kezdet­ben nem vált be a kukorica. Nem bírta az alacsony hajnali hőmérsékletet, érzékeny volt az aszállyal szemben, az üszög is meg-megtámadta. Gyakran újra kellett szántani a földe­ket, s borsóval bevetni. Felve­tődött a kérdés: mi történne, ha Kora tavasszal vetnék a kukoricát? Hadd edződjön a hideg ellen. Igen ám. de hogyan védjék meg a magotj Hiszen nem bírja a nedvességet, amely a keményítőt cukorrá alakítja át. Erre pedig a mikroorganiz­musok milliárdja' vetik rá ma­gukat. A mag penésszel vonó- dik be, és elpusztul. És ha a mag parafín „ru­hácskát“ kapna? Ez biztosan megvédi a nedvesség időelőtti behatolását. A talaj hőmérsék­lete éjszaka és nappal nem egyforma. Minél melegebb van, annál nagyobb a hőmérsékleti különbség. Ekkor a parafin burkon fonálszerű repedések keletkeznek. Azokon keresztül a nedvesség behatol a magba. A mag megduzzad, és szétsza­kítja burkát, az immár felesle­ges „ruhácskát“. Elméletben mindez jónak tűnik. És a gyakorlat? AZ ELSŐ TAPASZTALATOK 1959-ben az új eljárást ki­próbáltuk egy kolhozban. A 60 fokra felmelegített parafinba gyorsan bemártottuk a kuko­ricamagokat. A parafin „kö­pennyel“ bevont kukoricát négyzetes-fészkes módszerrel a hóba vetettük. A hóban ül­tetőgödröket készítettünk, aztán tőzeggel vegyített hu­musszal betakartuk. Április végén kiütköztek az egyenletesen fejlődött hajtá­sok. Teleszívták magukat a ta­vaszi föld nedvességével és gyorsan nőttek. Egyetlen nö­vény sem pusztult el a tava­szi lehűlések következtében: az edző eljárás hasznára vált a kényes déli növénynek. A szárak is nagyon erősek vol­tak. Hiszen a legjobb körül­mények között fejlődtek; a meleg és a nedvesség bőségé­ben. Közben maguk a növé­nyek segítettek a földnek megőrizni a tavaszi nedvessé­get. Zöld védőtakaróval oltal­mazták a talajt az időelőtti kiszáradás ellen A július száraz, forró volt. Bezzeg a korai kukorica kitű­nően érezte magát. A korai kukorica gyökerei ugyanis két­szer olyan mélyre hatoltak a talajba, mint a szokásos idő­pontban elvetetté. Lehatoltak a víztartó réteg szintjéig és a növényt ellátták nedvességgel. Amolyan ön-öntözés volt ez. A kukorica maga oldotta meg a földművelés egyik fő prob­lémáját, amely igen nagy je­lentőségű az aszályos körze­tekben. Ám ezzel még ném merítet­tük ki a korai vetésű kukorica előnyeit. Egy „ütemmel“ előbbre lévén a fejlődésben, a növény kisiklott ősi ellenségei, a fritlégy és az üszög „kezei“ közül. KÉT TERMÉS EGY ÉVBEN Közeledett a nyár vége. Ek­kor történt a legfőbb esemény, amely csak akkor virít, amikor a vulkánok tevékenysége meg­indul. A kankalinszerű virág a láva közelében nő és eddig még nem sikerült rájönni a titkára. A nerceket már nemcsak a szőrmeipar céljaira tenyésztik, hanem legújabban megállapí­tották, hogy a zsírjukat koz­metikai krémek készítésére használhatják .fel, mert a rán- cosodás ellen kiváló hatású. amiért az új vetési technoló­gia megszületett: a korai ve­tésű kukorica szárán két-két cső jelent meg. Három hét múlva a kétméteres szárakról izgatottan szedtük le a súlyos aranyszínű csöveket. íme, az élet stafétabotja, amelyet a kukorica nálunk, északon is átadott a következő nemze­déknek. Hektáronként 60 q szem­termés és 700 mázsa zöldtö­meg — e számok jelezték azt a kukoricatermést, amelyhez az új módszerrel végzett első kísérleti vetés • révé* Jutot­tunk. BENEŠOV: — A járás mező- gazdasági szakemberei a CSISZ járási bizottsága mellett meg­alakították az „Ifjú szakembe­rek tanácsát“, főleg abból a célból, hogy a tejtermelés és a burgonyatermesztés növe­kedjen, továbbá, hogy megold­ják a gépesítés problémáit. Örömmel dolgoznak s munká­juk tartalmát abban látják, hogy az ifjúsági kollektívák konkrét segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági termelésben. PRÁGA:' — A Praha ČAD üzem fiataljai a CSISZ IV. kongresszusának tiszteletére tett vállalásaikban ígérik, hogy ez idén az önköltségen 130 000 koronát takarítanak meg, a gépkocsivezetők az üzemanya­gon és az autógumikon pedig további 123 000 korona megta­karítást érnek el. A fiatalok a műhelyben szocialista gondo­zásba veszik a gépeket s a CSISZ-tagok 15 000 kiló fém­hulladékot gyűjtenek. ČESKÉ BUDÉJOVICE: — A Kooh-i-noor gumiüzemben a leányok vállalták, hogy napon­ta rendszeresen ellenőrzik a termelést s helyben megoldják a termelési problémákat. A csomagolóosztályon ifjúsági kollektívát alakítottak, amely benevezett a szocialista mun- kabrigád-versenybe. A fameg­munkálóosztályon a fiatalok hajlandók meghosszabbított műszakban is dolgozni. MLADÁ BOLESLAV: — A gépkocsigyárban az „Ifjú újí­tók negyedéve“ zajlott le nem­rég. Az ifjú szakemberek ta­nácsa az újítók figyelmét há­rom problémára irányítja: áram, anyag és a megmunká­lás takarékosságára. Ezekután az üzemben szélesebbkörű mozgalom indul: a pótalkatré­szek gyártásának megjavítása, amelyek szűk keresztmetszet­ként szerepelnek az üzemben, Szergej Krilov vizsgálja a ku­korica hajtásait. Balról: a szo­kásos, jobbról: a parafinozott ebben a hónapban megkezdi A Csetneki Állami Gazda­ságban (rozsnyói járás) már több mint egy hete otthon hizlalnak egy 50 kg súlyú vad­disznót. Teljesen legyengült állapotban, félig megfagyva ta­láltak rá, súlyban szépen gya­rapszik. Jilemnicén Cutisin néven új üzem nyílt meg, amely a népi demokratikus államokban a legnagyobb a maga nemében. Az üzem műbeleket gyárt majd az élelmiszeripar számára. Még kukorica. működését. A z iskolaév végével mindig megnő a szá­muk egy-kettővel. Olyan fiúkról és leányok­ról van szó, akiknek a szülei a mezőgazdaságban dolgoznak. így előre is két csoportba sorolhatjuk őket. Az „otthon várakozók“ csoportjába tartozik az én egyik tavalyi diáklányom is. Nyolcadakból került ki. Szülei állami gazdaságban dolgoznak. (Jól tudják, hogy a mezőgazdaságnak milyen nagy szüksége van a fiatal munkaerőkre. Mi tanítók is ner& egyszer beszéltünk velük, s ma­gával a lánnyal is erről.) Nem jelentkezett sehová sem. A kérdésre „hol dol­gozol“ így válaszolt: — Sehöl, otthon vagyok. Megvárom, amíg tizenhat éves leszek és aztán már felvesznek a gyárba is dolgozni. — És tetszik ez neked? — Nem is igen. És mások is vannak így. Két évre... Nagyon meg­növekedik a semmittevő kezek száma, amelyekre szüksége lenne mezőgaz­daságunknak. Két évre el­vész egy jó segédmunka- erő. Kár. A második csoportban, „az iskolában várakozók“ csoportjában a fiúk domi- , nálnak. Elbújnak a tör­vény mögött, amely ki­mondja, hogy „aki akarja, befejezheti a kilencedik osztályt“. És így aztán jár iskolába a legvégső ha­tárig. Az osztályomban van egy ilyen esetem is: a Karcsi. Már másodszor is­Udrakozók métli a kilencedik osz­tályt. Az iskolában semmi sem érdekli. Zavarja, ne­hezíti a tinítók munkáját. Szülei a közelmúltig az állami gazdaságban dől- , goztak — egyikük a nö- ; vénytermesztésben, a má- . sikuk pedig az állotté- ' nyésztésben. Karcsinak van egy nagy szerelme: a lovak. Tanítás után csak a lovak istállójánál lehet megtalálni. A lovakért mindenét odaadná. „Jó { hozzáállása van a munká­hoz, az apján is túltesz" — mondogatják róla a. gazdaságban. De odahaza inkább megölnék, mintsem hogy a mezőgazdaságba engedjék dolgozni. Karcsi tehát „tanul“ to­vább. A szülök foglalko­zást változtattak csak az- , ért, hogy ezután már sen- ] ki se mondhassa, hogy a fiukat mezőgazdaságba küldjék dolgozni. Szomorú dolgok ezek, de szerintünk egy esetben sem a fiatalokban van a hiba. Az egész a szülők meg nem értését és fele- | lősség-nemérzését viseli f magán, de élezi a helyze­tet a fiatalok ügyével kap­csolatban egyes mezőgaz­dasági üzemeink érzéket­lensége is. Egyetlen, le- í gyen az bármilyen kitűnő \ tanító is, nem tud ered­ményt felmutatni, hacsak magára van utalva és sen- Fi­kitől sem kap semmilyen i támogatást. Nagyon foglalkoztat a ; gondolat, hogy miért is j vannak nálunk ilyen „vá- f rakozók“. — Gondolom, ŕ hogyha a nemzeti bizott­ságok, a társadalmi valamint az iskolák nevelő munkája következetesebb lenne, bizonyos, hogy meg lehetne változtatni a szü­lők rossz állásfoglalá- 1 sát ezekhez a problémák- í hoz és gyermekeik érdek­lődéséhez. SISZ- és más szervezetek, i KM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents