Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-19 / 11. szám

A tavasz a művész elképzelésében. Tavasz. Alexander Trizuljak: Mi lesz a préssel? Ez a kérdőjel ál! már fél éve a ko- már.nni hajógyár fiataljai előtt. A vállalat ugyanis drága pénzen (500 ezer Kčs) vásárolt egy 250 tonnás présgépet. A gépet a vá'alat 1. üzem­részlegén helyez­ték el. De sajnos csak „elhelyezték“, arról azonban már nem gondoskodtak, hogy kipróbálják és legyen is, aki dolgozik rajta. így aztán a préselésre szükséges darabo­kat továbbra is egyik műhelyből a másikba kell szál­lítani. A fiatalok e kérdést illetően már többször for­dultak az illetéke­sekhez, de eddig sajnos nem sok eredménnyel. A prés továbbra is ott porosodik az I. üzemrészlegben és még hallgatni fog, ki tudja, meddig .. Az Ifjúsági Fény­szóró részvevői felfedeztek egy 42 Kw-os motort is, amely szintén ha­sonló sorsra ju­tott. Megjavítatla- nul semmire sem használható. Kér­dezzük a komáro­mi hajógyár igaz­gatóságát: Nem lehet ezen segíte­ni? Zácsek Erzsébet, Bratislava. Napirenden: a tavaszi fáradtság — Nem tudom, néhány nap óta mi van velem. Ál­landóan álmos, táradt va­gyok, nincs kedvem sem­mihez ... A családban, a hivatal­ban, társaságban, barátok között rengeteg változatban hangzik el mostanában ez a kijelentés. Az idei kemény és hosszú tél után a szervezet nyári vitamintartalékai jobban ki­merüllek, mint más esz­tendőkben. Télen egyhan­gúvá válik a táplálkozás, hiszen hiányoznak a nyers növényi termékek. De hi­ányzik a napfény közvetett és közvetlen hatása is. Nyá­ron a szervezetben a nap­fény ultraibolya sugarai D- vitaminl teiinelnek, más­részt a napfény érlelő hatá­sára a növényi táplálék vi- tamindúsabb Zavarokat okozhat ilyen­kor n szervezetben a kálium és nátrium arányának fel­borulása is. Nyáron főleg olyan táplálékokat fogyasz­tunk, ameh/ek természetes káliumot la• lalmoznak és kevés nátriumot, ami köz­napi nyelven a konyhasó. Télen általában sós ételek kerülnek azas'alra. uayan- akkrr keveseoh ká’iumot vesz fel a szervezet Hozzájárul r 'avaszi fá­radtság fellépéséhez az is, hogy télen sokkal kevesebb testmozgást végzünk és ez kedvezőt lenül bat ki az egész, anyagosé’é>'C. _A nagy hidegben az erek bsszehú- zódnal és a. 'O’iéo téli kör- rosak lehelnek az érzéke- í nyrzeh Uatáscd olykor ká­nyebb idegrendszerre. Ezek az okok együttesen idézhe­tik elő az úgy .evezett ta­vaszi fáradtságot. Később felléphetnek a vitaminhiány kezdeti tüne­tei is, amelyeket főleg a C- vitamin hiá iya okoz. Csök­ken a szervezet ellenállóké - pessége a fáradtsággal és betegségekkel szemben is. Az A vitamin hiánya okozza a szemkáprázást és az úgy­nevezett szürkületi vaksá­got. amely elsősorban a gépkocsivezetőknél lehet veszélyes. Az sem véletlen, hogy tavasszal lépnek fel leginkább a hüléses megbe­tegedések — Mi a védekezés a ta­vaszi fáradtság ellen? — fi. téli táplálkozás egy­hangúságának megszünteté­se — hangzik n válasz. — Fogyasszunk mennél több krumplit, savanyú káposz­tát salátát, céklát, hagy­mát A mélyhűtött főzelé­kek és gyümölcsök jórészt megőrzik teljes tápanyag és vitamintartalmukat. Aján­latos a kanzc- vek és befőt­tek fogyasztása is, habár ezeki en az eredeti vita-, mintarlalom már csak rész ben található meg. — Kevesebb nehéz étellel terhe’yub a szervezetet. A tej. vaj fogyasztása az A- vilmv’nhvmy megelőzésében fontos. A C-vitamint tab­lettákkal pótolhatjuk, de ezek hatása koránlsem egyeri'o a gyümölcsök C-vi­tamin tartalmával. És külö­nösei ajánlatos a vitamin dús folyékony nyümölcsle- vek jogyaszlása. „ÁLTALÁNOS" PÉLDÁK „Talán furcsának találják, hogy pont én tiltakozom, de a dicséreteknek már a kollektí­vánk egyik tagja — jómagá­mat is beleértve — se örül. Hiszen a különböző gyűléseken és aktívákon rólunk Flimme- rékről, Chodurovékról, a Tro- jáková kollektívájáról beszél­nek állandóan. Az építkezésen vagy 146 ifjúsági kollektíva dolgozik — nem 'S olyan rosz- szul — egyesek talán még job­ban, mint mi És mégis mindig csak ugyanazokat a kollektí­vákat emelik ki... “ A kelet­szlovákiai építkezés mellett működő CSISZ-szei vezet kon­ferenciáján Horváth Sándor, a Hydrostav nemzeti vállalatnál dolgozó fiatal javítók kollektí­vájának vezetője felszólalásá­ban így reagált r. dicséretre Szokatlanul hangzott a fel­szólalás, de szívből jött és sok igazságot tartalmaz. Flimmer, Horváth. Chcdúr fiatal dolgo­zókat a szónokok már valóban az égig magasztalták. Nem állíthatom, hogy ezek a dolgozók vagy ezek a kollek­tívák nem érdemelnék meg a dicséretet, sőt ellenkezőleg, a mi legnagyobb építkezésünkön valóban derekas munkát vé­geztek. Horváth elvtárs, ezt mondja: „Gyakran hallottam, hogy tu­lajdonképpen mindezt csak azért csináljuk, hogy dicsér­jenek minket.“ Hacsak az írigykedők beszédéről lenne szó, akkor nem is törődnénk vele. Ellenben a dicséretek „monopóliumáról“ már olya­noktól is hallottam, akik Flim- meréket. Horvátbéket és Tro- jákékat nem is irigylik. Az „általános“ példák ugyan­is sokszor csak kibúvót jelen­tenek. A funkció 'áriusr k nem vesz magának annyi fá­radtságot és időt, hogy meg­állapítsa, hogyan dolgoznak a többi kollektívák és ezért ké­nyelemszeretetből csakis a jól ismert, adott példákat sorolja fel. Az „általános“ példákkal ho­zakodnak elő, mert ez a leg­kényelmesebb — hiszen meg­bízható forrásból van tudomá­sa róluk — főleg akkor, ami­kor a felső szervek kérnek valami jelentést és persze ha újságírók jönnek vagy ha ... így fest a gyakorlat a CSISZ sok járási és kerületi vezetőségénél. .általános“ példákat sokszor átveszik sőt még öröklik is. Ezzel magya­rázzuk azt is, hogy amikor az újságíró mái jó néhány CSISZ- aktíván végighallgatta a hen- covcei Keletszlovákiai Celluló­zé és Papírgyárban dolgozó Anton Holub CSISZ-tag-újító- ról szóló dicséreteket és elha­tározta, hogy a munkahelyén keresi fel, mert írni szeretne róla. akkor jön rá arra, hogy az az elvtárs bizony már ré­gen kinőtt a CSI í7 soraiból. Gondolkozzunk csak egy ki­csit az ilyen és Hasonló „apró­ságokon“. Vajon az embereket a munkahelyeken nem csakis a hivatalok szem zögéből néz- zük-e meg? Vajon a kollektí­vák növekedéseit és a teljesít­ményekei, a diagrammokat nemcsak a tervtejjesítés szá­maiként jegyezzük fel? JAROSLAV MICHÄĹEK Bratislava, 1963. március 18. XII. évfolyam, 11. szám Ára 60 fillér HRUSCSOV BESZÉDE A SZOVJET IRODALOMRÓL ÉS MŰVÉSZETRŐL Magas eszmeiséget^M0VÉSI1 A moszkvai lapokban meg­jelent annak a beszédnek a szövege, amelyet Hruscsov március 8-án, pénteken a Kremlben, a párt és a kor­mány vezetőinek írókkal és művészekkel lezajlott találko­zóján mondott el. Hruscsov beszéde elején az irodalom és a művészet ered­ményeiről, valamint hiányos­ságairól beszélt, majd igy folytatta: „A művésznek képesnek kell, lennie arra, hogy meglássa azt, ami pozitív, örüljön ennek a pozitívumnak, ami valóságunk lényegét alkotja s támogassa is; ugyanakkor — természete­sen — ne menjen el csukott szemmel a negatív jelenségek mellett, minden olyasmi mel­lett, ami gátolja az új meg­születését." A továbbiakban Hruscsov hangsúlyozta: Az, aki kívülálló megfigyelőként nézi valósá­gunkat, az nem láthatja és nem alkothatja meg életünk­nek a valósággal egyező képét. Sajnos előfordul, hogy egyes művészek a valóságot saját elfogult, elferdült, szubjektív elképzeléseik, kiagyalt, ványadt sémák alapján rajzolják meg. Hruscsov példaként Ernst Nyeizvesztnij „émelyítő férc­művét“ említette tneg. Ügy vélekedünk — mondotta ezután —, hogy a filmművé­szetben elért eredmények nem felelnek meg feladatainknak és azoknak ' a lehetőségeknek, amelyekkel a filmművészet művelői rendelkeznek, SZEMÉLYI KULTUSZ ÉVEI AZ IRODAI ÓMBAN Hruscsov megjegyezte, hogy az írók és művészek nagy fi­gyelemmel fordulnak a szov­jet társadalom életének Sztá­lin személyi kultuszával kap­csolatos időszaka felé. Megje­lentek olyan művek, amelyek a valóságnak megfelelően pár­tos álláspontból kiindulva vi­lágítják meg azoknak az évek­nek a szovjet valóságát. E mű­vek közé sorolta Tvardovszkij „Egyre messzebb“ című költe­ményét, Szolzsenyicin „Iván: Gyenyiszovics egy napja“ című elbeszélését, Jevtusenko né­hány versét, Csuhraj „Tiszta égbolt“ című filmjét és Mihal- kov szatíráját. Hruscsov felhívta azonban a figyelmet egyes írók müveinek néhány hibás motívumára és tendenciájára. „A helytelen tendencia fő­ként abban rejlik, hogy egész figyelmüket egyoldalúan a tör­vénytelenségekre, az önkényes - kedésekre, a hatalommal való visszaélésekre összpontosít­ják." „A személyi kultusz évei va­lóban súlyos következményeket hagytak maguk után. Figye­lembe kell venni azonban azt is, hogy azok az évek nem tes- peűési időszakok voltak a szov­jet irodalom fejlődésében, mi­ként ellenségeink beállítják. A kommunista párt vezetésével, a nagy Lenin eszméinek és ha­gyatékának zászlaja alatt né­pünk sikeresen építette és fel­építette a szocializmust. A sztálini személyi kultusz időszakáról szólva Hruscsov kijelentette, hogy a párt ve­zető káderei tudtak az abban az időszakban történt letar­tóztatásokról. Azt. azonban nem tudták, hogy teljesen ár­tatlan embereket tartóztattak le. „Bíztak Sztálinban ✓ és fel sem vetődött bennük az a gondolat, hogy becsületes, ügyünk iránt odaadó emberek ellen alkalmazhatnak megtor­lásokat. “ ,A párt teljes kérlelhetet­lenséggel elítélte és ma is el­ítéli, hogy Sztálin durván meg­sértette a pártélet lenini sza­bályait. Önkényt alkalmazott és visszaélt a hatalommal, ami komoly kárt okozott a kom­munizmus ügyének. Mindamel­lett a párt kellőképpen értéke­li azokat az érdemeket, ame­lyeket Sztálin a párttal és a kommunista * mozgalommal kapcsolatban szerzett. Most is az a véleményünk, hogy Sztálin a kommunizmus odaadó híve volt, marxista volt. Ezt nem lehet és nem kell tagadni. A bűne az volt, hogy durva el­méleti és politikai hibákat kö­vetett el, megsértette az ál­lam- és a pártvezetés lenini elveit, visszaélt a párt és a nép részéről rábízott hatalom­mal.“ Hja Ehrenburg emlékiratai­ról szólva Hruscsov kijelentet­te: „Ne kerülje el a figyel­münket hogy ő mindent sötét színekben fest.“ (Befejezés a 4. oldalon) A tavasz, ahogy a gyerekek szeretik, Jól választottak A dunaszerdahelyi középis­kola két érettségiző tanulója, Nagy László és Lőrinez Péter a nyitrai Mezőgazdasági’ Főis­kolára jelentkezett. Már évek óta kitűzött céljuk volt ez. Mindketten falusiak és a gya­korlat terén szép tapasztalat­tal rendelkeznek Nagyon meg­szerették a mezőgazdaságot, főleg az állattenyésztést. Nagy súlyt fektettek arra, hogy már itt, a középiskolában elsajátít­sák a termelés alapjait. Iparkodásuk nem volt hiába­való. Sikerült. Örömmel vették tudomásul a hírt hogy a jövő tanévben már a nyitrai Mező­. w w ~ ~ V» V«* l/VW » gazdasági Főiskola hallgatói lesznek. Most már csak le kell érettségizni. No, de akik a fő­iskolán sikerrel felvételeztek, azoknál az érettségivel sem lesz baj. Közismert, hogy napjainkban a mezőgazdasági főiskoláknak van a legnagyobb jövője. Hogy célunkat, — a mezőgazdasági termelésnek az ipari termelést szintjére emelése — elérjük, egyre több és szakképzett me­zőgazdasági mérnökre van szükségünk Ezek a tények mind Nagy László és Lőrincz Pétét mellett szólnak. Tehát megállapíthatjuk, hogy ez a két mezőgazdaságot kedvelő fiú jól választott. BERECZK JÓZSEF Ki mit tud Maszvadon A CSISZ helyi szervezetének vezetősége már régen elhatá­rozta hogy megrendezi a ,Ki mit tud1 versenyt. Sok nehéz­séget kellett leküzdeni, míg végre március 10-én nagy si­kerrel sor került a versenyre. A versenyzők közül a legjobb teljesítményt Gá/ Sándor és tánczenekara nyújtotta, kitűnt Dibuz írónké énekszáma, Ke­zes András bűvészmutatványa, Barta Mária énekszáma és Bu- csek Marika népi elbeszélése. Az öt tagból álló bíráló bi­zottság ezeket a versenyzőket a Járási Alkotóversenyre is javasolta. Felbuzdulva a kezdeti sike­ren a CSISZ vezetősége elha­tározta hogy a jövőben majd rendszeresen hasonló" műsoro­kat rendeznek. Keszi János, Naszvad

Next

/
Thumbnails
Contents