Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-12 / 10. szám

szón a teljesítmény utáni bé­rezést, valamint a prémium- rendszert. Persze minőségi munkánál bessélek minden esetben. Nagyot szív a cigarettáján. — A traktorosaink hétkor indulnak — folytatja tovább. Azt aztán ugye maga sem tud­ja elképzelni, hogy valaki hét­kor induljon, más meg nyolc­Még a CSKP XII. kongresszusára készülődve indult _ Azt nem1 el a prágai ČKD Sokolovo üzem fiataljainak jóvoltá- _ n0 látja mert én sem bői a rejtett tartalékok feltárására irányuló mozga- a minap történt meg éppen, lom. Azóta Szlovákiában több mint 250 üzem kapcso- hogy az egyik tagunk kilenc­lóüott bele, s eddig nem kevesebb mint 111 millió ko- kor jött munkába. Mondtam róna értékű sikerrel. Az „Ifjúsági fényszórók“ más- neki, hogy ereggy haza és hol­szóval a „rejtett tartalékok feltárásáért“ mozgalomnak nap gyere, de hétkor... Mind- a mezőgazdaságunkban is fontos szerepet kell betol- nyájunknak rendet kell végre tenie. Mivel elfekvő tartalékaink kihasználása előbbre viszi feladataink teljesítését, szocialista országunk építését. tanulnunk a szövetkezetben is. I. a gépekkel, azok maradéktalan A tornaijai szövetkezet 1962 kihasználásával pótoljuk az januárjában házasodott össze embereket. Egyetemesen gépe- a királyival, összedolgozódtak. sített brigádot alakítottunk, Olyannyira, hogy már arról olyan értelemben, hogy ez a sem nyilatkoznak, melyikük «brigád felelős az egész nö- volt a jobbik és melyikük a vénytermesztésért, ami a leg- rosszabbik. Egyforma volt. jobb biztosíték a gépek helyes Egyforma rossz, teszik még kihasználására. hozzá olyan mosollyal, amely — A brigádnak különben 50 ___^ azt is jelentheti, hogy igaz és tagja van, ebből 15 traktoros, vaszt. azt is hogy nem. természetesen rendelkeznek az Persze azon nem is lehetne összes gépi berendezéssel — csodálkozni, ha mondjuk az magyarázza Lukács könyvelő, egyesülés visszavetette volna — Hogy őszinte legyek, talán még meg sem alakítottuk vol­na a komplex brigádot, de rá­vitt a szükség bennünket. _ t 1•> — Már úgy gondolom, hogy 25 éves korig egyetlen embe­rünk van csak a szövetkezet­ben. Az átlagos korátlag 55 év körül mozog. — Lassan azért már jövö­III. Az ifjúsági fényszórók fel­adatai közé tartozik — a rej­tett tartalékok feltárásán kí­vül — a tavaszi munkákra va­ló felkészülés vizsgálata is. A tornaijai szövetkezet jelesre vizsgázott ebből is. Hogy mi­Az első szinteti­kus kaucsukgyá- runk építése a Moldva fölötti Kralupyban befe­jezéséhez közele­dik. Képünkön Ján Xrechát, a szo­cialista munkabri­gád vezetőjét lát­juk munkatársai­val a további terv­feladatokról be­szélgetve. 3 zabból 10 mázsát, tavaszi bű- esetleg szükség lenne rá. Ezen- zából pedig 25 mázsát tiszti- kívül maradéktalanul elvégez- ért? Az erőgépeket kijavítot- tottak. Igaz, a tavaszbúza-ve- ték a nitratációt is. ták, a vetögépek (nyolc darab) tés nincs a tervben, de a tor- Ezek a dolgok, úgy gondol- készen állnak a vetésre, a ve- naljaiak számolnak a faggyal tőmag kitisztítva várja a ta- is stb., ezért készítették el, Árpából 150 mázsát, hogy azonnal kéznél legyen, ha —tó— juk, maguk helyett is világosan beszélnek. eléggé őket, hisz eddig még minden esetben így történt Sok eset­ben két jóból lett egy rossz. Hát akkor mi lenet itt? Ahol saját bevallásuk szerint Is két rossz egyesült. Vegyük hát a 62-es év ter­vezetét és böngésszük a „terv“ és „valóság“ rovatokat. A nö­vénytermesztésben minden mutatót túlteljesítettek. Sőt beinek visszafelé azok is, akik rozsból a tervezett 24 mázsás olyan hirtelen elszaladtak... hektárhozam helyett 47,44 má- öt koronát fizettünk, most is, zsát, árpából a 25 mázsás he- kilenc meg az előleg, — teszi lyett 30,44 mázsát, kukoricá- mé9 hozzá az elnök magyaré­ból pedig 40 mázsás hektáron- zatképpen. — Kezdenek rájön- kénti szemtermést értek el. Az n'- hogy nem is olyan rossz az állattenyésztési rovatban már a szövetkezet, ha dolgoznak más a helyzet. A tervezett súlygyarapodást nem érték el. Ugyanúgy lemaradtak a tehe­nenként! fejési átlag, a tyú- konkénti tervezett tojáshozam tervének teljesítésében. Ma­gyarázat azonban hamar akad. Éspedig; mindezt a kezdeti ta­karmányhiány okozta. — Dehát tudták, hogy kevés a takarmány. Miért terveztek akkor olyan magasan ? Hisz például a sertéseknél a 0,60 dkg-os napi súlygyarapodás már több mint szép, még terv­nek is. — Hogy miért ? Akkor még úgy volt, hogy a járásról le­küldött mutatókon nem lehe­tett a körülményeinkhez ké­pest változtatni. így mondta a szövetkezet könyvelője. II. A szövetkezet irodáján a 63-as tervfeladatokat nézeget­jük. Lukács Béla könyvelő és Bató János elnök társaságában. — Eléggé magasak — mon­dom, ők meg mosolyogva lein­tenek. — Most van takarmányunk, a többi meg már nem nehéz. A tehenek például még most is kapnak másfél kilogramm abrakot. — Szóval teljesítik? — Maradéktalanul — mond­ják. — Baj csak ott van, hogy kevés az emberünk — mondja Bató János. — Száz hektárra tíz ember. így aztán nálunk nincsenek elfekvő tartalékok. Már tudja, a gépekre gondo­lok. Mifelénk eddig az volt a rejtett tartalék, a gépek. Most Cigarettát vesz benne... Elhallgat, elő, kinál. — Nem dohányzom — mon­dom. Elismerően egy kissé meg- hökkenve néz ram, aztán rá­gyújt. — Szóval, ami a rejtett tar­talékokat illeti, hát abba a munkaidő százszázalékos ki­használása is beletartozik. Be­vezetjük minden munkaszaka­mikor a Besztercebányai Tizenkétéves MM Középiskolában megjelent Brezina Zsuzska, iskolatársnői és a fiúk is nem valami jó szemmel néztek rá. — Az apja énekes a Cseh Filharmóniában, az anyja pedig a minisztérium külkereskedelmi osztályán dolgozik ... — És hol van a nagymamám, és hogy hon­nan származik az anyukám, azt nem tudjátok? — kérdezte Zsuzska iskolatársaitól, hallva a káderezést. Nem tudták, de Zsuzska röviden elmondta nekik, hogy a nagymamája a városi múzeum­ban vigyáz a rendre. És az anyuka? Breznón született, onnan került föl. — Akkor bocsáss meg. Azt gondoltuk, hogy valami városi kisasszony vagy, aki majd lenéz bennünket. Hamar összebarátkoztak és Zsuzsából Zsu­zsika lett. Ma már az utolsó évfolyamot járják. A többi mezőgazdasági iskolába jelentkezettel ő is ott áll a tantestület ajtajában és várja, míg a biológia tanára az újságíró kíváncsi szeme elé vezeti. S amint ott áll, máris fel­tesszük neki az első kérdést: — Tudjuk, hogy az apja a Cseh Filharmónia énekkarának a tagja, s a biológia tanára azt is elárulta, hogy Brnóban jelentkezett állatorvo­sira. Énekesnő nem szeretne lenni? Kicsit gondolkozik s aztán lassan, megfon­toltan rakja a szavakat egymás után. — Nem. A vágy és az álom sohasem egyenlő a valósággal. A tehetség, rátermettség mellett ‘JCvoá'l szükséges az is, hogy az ember kedvvel, szere­tettel végezze munkáját. És én jobban szere­tem az állatokat. — Megmagyarázná ezt közelebbről is? A többiekkel együtt jártam én is a Szlovák Nemzeti Felkelés Szövetkezetébe Královába. Gyümölcsfákat ültettünk, Malachov fölött se­gítettünk a szövetkezeteseknek 36 hektáron megalakítani a Xll. kongresszus ifjúsági gyü­mölcskertjét. — De hisz ott nem voltak állatok ... ? Elneveti magát. — Ott nem, de voltak az istállókban. És oda szintén jártunk. Lehet, hogy meglepődnek, de engem szinte megbüvöltek a kis bocik és a tehenek, a kis malacok és az anyakocák... — Értjük. De főként az érdekelne bennün­ket, hogy látja-e maga előtt a jövőt, ami a munkájához tartozik majd. — Ügy szeretnék majd dolgozni, hogy szö­vetkezeteinkben egészséges állatállomány le­gyen és hogy ezáltal, mennél több tej, hús, vaj, zsír, valamint tojás kerüljön asztalainkra. Sokáig beszélgettünk a jövő állatorvosaival, mezőgazdász mérnökeivel, mert a képen lát­hatók mindannyian erre a szakmára jelentkez­tek, s csaknem mindannyian: olyan pontosan öntik szavakba céljaikat, vágyaikat, mint Zsu­zsika. ..............................................................................................................................................un..........oiiiimmiiimimiiimmmiimmmmmmiii KUKORICA - KUKORICA- KUKORICA Idén Szlovákiában 198 800 hektáron szemes kukoricát, 98 000 hektáron pedig silóku­koricát termesztünk. Jogosan illeti meg a kukoricát ez a nagy hektárterjedelem. A kukoricatermesztésből fiatal­jaink is kiveszik részüket. A nyugatszlovákiai kerületben 30 ezer hektáron, a középszlo­vákiaiban 1800 hektáron, a ke­letszlovákiai kerületben pedig 15 ezer hektáron. Ezt persze csak az eddigi jelentések alap­ján mutatjuk ki. A végső szám azonban bizonyára sokkal ma­gasabb lesz majd. Jelenleg tisztítják a vetőma­gokat, vizsgálják a csiraképes­séget. Az előkészületeket itt is hátráltatta a hideg. Nagyhoza­mú hibrideket a vetésterület 85 százalékán alkalmazunk. Vetőmagot Magyarországról és a Szovjetunióból hozunk, mint­egy 300—400 vagonnal. Minden hektárra hat mázsá­val több műtrágya jut az eddi­ERDEKESSEGEK A varnsdorfi Velveta üzem 41 országba szállít bársony­anyagokat. Külföldön most a világoszöld szín iránt érdek­lődnek a legjobban, úgy látszik ez lesz a divatszín. ★ A kolíni Frigera üzem KS-30 jelzésű vérplazmát fagyasztó berendezéseket szállít külföld­re. A szállított vér átömlesztés esetében rendkívüli szolgála­tokat tesz. ★ A pilzeni sört most az NDK- ban készült újszerű vagonok­ban szállítják külföldre. ★ Hosszas kísérletezés után Franciaországban sikerült kü­lönböző „ízű bélyegeket“ for­galomba hozni. gi évekhez viszonyítva, nem beszélve arról, hogy mezőgaz­daságunk az egy év leforgása alatt is számos új gépet, me­chanizmust kapott. A közel­múltban megtartott CSISZ-év- zárókon pedig fiataljaink konk­rét vállalásokkal rukkoltak ki a kukoricatermesztésre vonat­kozólag. A járási CSISZ-kon- ferenciák egyik programpontja is állandóan a kukoricaterüle­tek fölötti védnökség biztosí­tása volt. A járási CSISZ-veze- tőség mellett fiatal szakembe­rekből tanácsadóbizottságok alakulnak. A bizottságban fia­tal agronómusok és a nagy hozamok mesterei kapnak he­lyet. A terebesi járásban nagy a kukoricatermesztés iránti-érdeklődés. A fiatalok központi községekben aktívákat rendez­nek s megbeszélik jó előre a tennivalókat. A kukoricatermesztés az if­júság figyelmének középpont­jába került. Nagyon fontos azonban, hogy a kukoricás szakemberekből álló bizottsá­gok, a kukoricaföldek őrcso­portjai, valamint az aktívák alakulása mindenütt általános tünetté váljon. Közeleg a tavasz. Még egy­szer ellenőrizzük a gépeket. Talán már rövidesen időszerű­vé válik a talaj előkészítés is. Most azonban főként azon igyekezzünk, hogy minél több hektár kukorica kerüljön fia­taljaink gondozásába. A hegyőtei szövetkezet (dunaszerdahelyi járás) tizenhéttagú kertészbrigádjának, Mala- sic Tibor irányításával mintegy félmillió korona értékű zöldséget kell kitermesztenie. A tízhektáros kertészetben 14 ár üvegházuk is van, ahonnan a napokban küldik piacra az első 18 ezer darab fejessalátát Képünk Malasic Tibor főkertészt ábrázolja Fekete Erzsébet­tel és B e r k o v s k ý Erzsébettel munka közben. Felhívás A CSKP XII. kongresszusának feladatait mezőgazda- sági üzemeinkben kellő mennyiségű szakkáder nélkül nehezen valósíthatjuk meg. Rohamosan fejlődő mező- gazdaságunk megkívánja a szaktudás állandó gyara­pítását. A Vágsellyei Mezőgazdasági Mesteriskola hív minden tanulnivágyó fiatalt, férfit és nőt egyaránt 17—45 évig. A jelentkezők kétéves tanulási idő letelte után mester­levéllel a kezükben mint kertészmesterek kerülnek ki a mezőgazdasági r üzemekbe. A tanítási nyelv magyar, Főbb tantárgyak; gyü­mölcs-, zöldség- és virágtermesztés, díszkertészet, szervezéstan és nyelvek. Az iskola mellett tanulóotthon van. Az ellátás ingyenes. A tanulók tanulmányi segély­ben részesülnek. A szövetkezetek által kiküldött nőt­len tanulók havi 200, családos tanulók havi 400 Kčs-t és a családi pótlékon kívül minden ellátatlan gyermek­re 60 Kčs-t kapnak. Az állami gazdaságtól küldött nőtlen tanulók hayonta 100 Kčs-t kapnak, a nősek pedig havonta 5Ö0 Kčs-t, és a családi pótlékon kívül minden ellátatlan családtagra 100 Kčs segélyben ré­szesülnek. Az állami gazdaságtól kiküldött tanulók még __— nősek és nőtlenek, — a két év alatt 600 Kčs ruhá­zati díjat kapnak A tanulók hazautazási költségeit az iskola havonta egyszer megtéríti. Az iskolában lehetőség van sport- és kulturális te­vékenységre. Jelentkezni írásban lehet az iskola igaz­gatóságánál március 31-ig. Cím: Poľnohospodárska majstrovská škola, odbor záhradnícky, Šaľa, okr. Galanta. HASZNÁLJUK Kl A LEHETŐSEGET Idén, bonyolult tavaszi mun­kálatoknak nézünk elébe. Mé­lyen lefagyott a talaj, egyha­mar nem szikkad el mindenütt a hóié, a talaj felmelegedése is csak fokozatosan halad elő­re. Jól tudja a gazda, hogy egyelőre még beláthatatlanok a fagy okozta károk a mező- gazdaságban. Mindezen nehézségek ellené­re a legnagyobb körültekintés­sel és lelkiismeretességgel kell a földeket megmunkálnunk. Ettől függ növénytermelési tervfeladataink teljesítése épp­úgy, mint a takarmányalap megteremtésé a tej-, hús- és tojáshozam biztosítására. A tervfeladatok maradéktalan teljesítése a lakosság zökke­nésmentes ellátásának alapve­tő követelményét képezi. Ezért a pártszervezetekre hárul az a fontos feladat, hogy a szö- vetkezeteseket és a mezőgaz­dasági dolgozókat meggyőzzék arról, miszerint az élelmiszer­ellátás zavartalan menetének biztosítása érdekében elsőren­dű kötelességük most a tava­szi munkálatok gondos elvég­zése. A szénfejtő bányászok, a va­sutasok hősies küzdelmet vív­tak hó és fagy ellen. Iparunk és háztartásaink, de nem utol­só sorban mezőgazdaságunk számára előteremtették és szakadatlanul szállították a lét- fontosságú szénmennyiséget. Most azután valamennyi szö­vetkezeti tagnak módjában áll bebizonyítani, hogy nem marad el a bányászok és vasutasok mögött s hogy a mezőgazdasá­gi termelés terén megbirkózik az idei tél káros kihatásával. A vetés az egyedüli lehető­ség, hogy áthidaljuk a fagy okozta nehézségeket. S éppen a nehéz feltételekre való te­kintettel a lehető legrövidebb időn belül hozzá kell látnunk a munkálatokhoz kihasználva a tudományos ismereteket és a haladó mezőgazdaság gya­korlati tapasztalatait. Kétség­telen viszont, hogy vetés ese­tén számolnunk kell a biológiai és agrotechnikai adottságokkal is. Aki vetni akar, alaposan fel kell készülnie. Legfőbb ideje, hogy a tavaszi munkák szerve­zését és lefolytatását gondosan előkészítsük, valamennyi szö­vetkezeti taggal megtárgyaljuk és a munkatervet a taggyűlés­sel jóváhagyassuk. A tavaszi munkálatok sike­rének lényeges követelménye a szocialista munkaverseny. Szövetkezeteink tanulságai azt bizonyítják, hogy ez a verseny és a magas terméshozamok elérését célzó anyagi érdekelt­ség arra ösztönzi a szövetke­zet dolgozóit, hogy munkatel­jesítményüket legjobb tehet- , ségükhöz képest fokozzák. Számos szövetkezetes a ga­bona- és burgonyatermés ered­ményéből látta, hogy lehetet­lennek tűnő teljesítményeket is lehet elérni, ha bizonyos munkáknak meghatározott idő­beni elvégzéséért célprémiu­mokat tűznek ki. Ezek a pré­miumok főleg ez év tavaszán szolgálnak majd hatékony esz­közül a gyorsaság fokozására. De a célprémiumok kifizetését nemcsak a kitűzött határidők betartásától, hanem a végzett munka minőségétől is függővé kell tenni. Mint minden kampányban, úgy a tavaszi munkálatoknál is a technikáé, és az egyeteme­sen gépesített brigádoké lesz a szó. Haladéktalanul üzemké­pes állapotba kell helyezni valamennyi mezőgazdasági gé­pet és készüléket, szükség esetén két-, sőt háromműsza­kos munkaidő beiktatásával kell behozni a hideg okozta késedelmet. Mindenekelőtt kukorica ül­tetéséi és dús nozamú takar- mánynövények, nevezetesen cukorrépa, burgonya, herefélék és lucerna termesztését kell mindenütt az eddiginél na­gyobb terjedelemben szorgal­mazni és biztosítani. A tavaszi munkák veze­tése, irányítása és időbeni si­keres elvégzése lesz a mező- gazdasági tanácsok ez idei tűzpróbája. De a szövetkezete­ket és azok minden egyes tagját is annak a szellemnek kell áthatnia, amelyet a XII. kongresszus párthatározata mezőgazdaságunk felvirágozta­tása érdekében annak vala­mennyi dolgozójától elvár. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents