Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-19 / 7. szám
£MiimiiiiiiiiiiiiimmiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiimiiiMimiiiimmiiiiii[i'imiiiiiMimimiiiii!iii> dT±ľ -7 elismerő oklevéllel i ozo Az igazgatóság irodájá- E ban azt ajánlották, keres- E sük fel Jozef Varga bri- = gádvezető elvtársat a Köz- = utak Karbantartása nemzet- = ti vállalat műhelyében. Tő- j£ le — úgymond — megka- E punk minden kívánt felvi- E lágosítást. — Dél is elmúlt, E mire kiértünk a Nagyszom- E bati út 94. szám alatti te- E lepre és megtaláltuk a vál- £ lalatnak többször kitünte- E tett dolgozóját. E — Mint kitanult gépész E jelenleg a Bratislava-Szenc E —Somorja háromszög út- E burkolatán dolgozom cso- = portom élén — magyarázza = a napbarnított, víg kedélyű E brigádvezető. — Bizony, té- E len is! Hogy hogyan? Elő- E zőleg hóekével szakaszon- E ként eltávolítjuk a havat = és máris kezdődik a „me- = ló“. — Hát nem fáznak? — E csodálkozunk. — Dehogyis! E Nappal a munka melegít, E éjszakára pedig jól bedur- E rántunk mindenféle hulla- E dékkal mozgó barakunknak = ugyancsak „mozgó“ kályhá- E jába. Különben is hálőzsák- E ban alszunk, mint a duda. E Ezek után megértjük, E hogy a vállalat dolgozói ta- E valy már novemberben tel- E jesítették az 1962-es évi E összes tervfeladatokat. El — is nyerték a kormány, a E Közlekedés- és Távössze- E köttetésügyi Minisztérium, E valamint a Forradalmi Szak- E szervezeti Mozgalom Kerüli: leti Tanácsának vörös zász- E iáját. Megtudtuk továbbá, E hogy újítási javaslatukkal milliós értékeket takarítottak meg népgazdaságunknak. Régebben ugyanis a Máriavölgyben, Častán, Ro- hožníkban és Lošonecben fejtett törmelékkövet használták a közutak karbantartására. Ennek köbmétere azonban 70—80 koronába került a szállítással együtt. A dolgozók leleményes kezdeményezése folytán felvetették a helyi források gazdaságos kihasználásának kérdését. Meg is egyeztek a dunaszerdahelyi járásban lévő eperjesi EFSZ vezetőségével, amely azóta „valamivel“ olcsóbban, köbméterenként egy: mondd és írd egy koronáért szállítja a termelési mellékágazatából származó anyagot. Az új anyagforrás felfedése eddig 5 millió koronányi megtakarítást eredményezett, a szemfüles „felfedezők“ pedig a kormány elismerésén kivül dagadó bukszákkal tértek haza családjukhoz. Varga elvtárs érdekes magyarázata során egyúttal megismerkedtünk az új, ún. penetrációs eljárás lényegével, amelyet pormentes országutak újraburkolásánál alkalmaznak. Az előzőleg kijavított régi burkolatot ilyenkor három aszfaltréteggel vonják be, a- melybe először durva törmeléket, a második rétegbe apróbb szemcsés és a harmadikba egészen finom szemcsés kőtörmeléket habarnak. Végül pedig sikerült még egy „műhelytitkot" megtudnunk az örök- £ ké mosolygó és szerényke- £ dő brigádvezetőtől. Sok i faggatás után kibökte, hogy ŕ saját, egyéni ésszerűsítési E indítványával is hozzájárult E vállalatának önköltségcsök- £ kentéséhez: § — Új gépet kaptunk a E Német Demokratikus Köz- E társaságból, amelynek bil- E lenő szerkezete nemcsak E ömleszti, hanem egyúttal = mázsálja is a kavics-ho- = mok-keveréket. Hátránya £ abban rejlett, hogy a ki- E szolgálásához szükséges két E férfimunkaerőnek állandó- E an, nyári hőségben is kész- E tyűve! és védőálarccal kel- = lett dolgoznia. Gondoltam = egyet s vagy 25 m hosszú E sodrony-áttételt szereltem E a porfelhőket lövellő maši- E nára. A két férfi munkáját E azóta egy tizennyolc éves E CSISZ-leány végzi, aki egy — egyszerű deszkaellenző mö- = gött ülve kényelmesen igaz- E gatja a fogantyúkat anél- E kül, hogy port nyelne. Amíg E a gép mellett dolgozó fér- = fiák két óránál tovább nem = bírták az „inhalálást", ad- £ dig a fiatal elvtársnőnek E még a haja sem „őszül“ E meg a portól. Újítási ja- E vaslatomat elfogadták és = búsás díjazásban részesítet- — tek. Mint állami szabadal- E mat azóta köztársaságunk E egész területén alkalmaz- E zák — fejezte be fejtege- £■ téseit Varga elvtárs, hét = elismerő oklevél tulajdono- = sa. _ K. H. E iiimiiiiiiimiiiimiiNiiimiiiiiimiiMiimiiniiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiľš KÉT EMBERREL A zólyomi járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályán jártunk. Mint mindenütt, itt is nagy most a sürgés-forgás. Szövetkezeti évzárók, „házasságok“ (mármint a szövetkezetek egyesülése) és sok más dolog szakadt az osztály dolgozóinak nyakába. A nagy A Sempra magnemesítő vál- lalai mosi ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A vállalat eddig Jaroméŕben, Česká Skaličan, és Klánovicén létesített fiókokat. A vállalat többmillió értékben zöldség- és virágmagokat szállít Hollandiába, Angliába és más nyugati államba is. Képünkön Šťastná Annát látjuk, kezében hibrid-begónia magot tart, melynek ára drágább még az aranynál is. Egy gramm 540,- koronába kerül. A bratislavai Kablo üzemben a fiatalok bekapcsolódtak a rejtett tartalékok feltárásának mozgalmába. Ez akciójuk során 2 370 000 korona értékű rejtett tartalékot tártak fel. A myjavai Armatúrkában a fiatalok 401 eddig felhasználatlan gépet találtak, továbbá egyéb használható anyagot. A Közép-Szlovákiában eddig feltárt anyag értéke már harminchét millió koronát tesz ki. A budčai szövetkezet fejői vállalták, hogy évente minden tehéntől kétszáz literrel több tejet adnak el a tervezettnél. A januári tervet száz százalékra teljesítették. A nyugat-szlovákiai kerületben a fiatalok az újítási javaslatok realizálásával tizenöt millió koronát takarítanak meg. Kassán a Kelet-szlovákiai Cépgyárban a fiatalok kétmilhideg pedig mind jobban kiélezi a hiányosságokat, foleg a takarmányozás terén. A mező- gazdasági osztályról állandóan kint járnak az emberek, hogy tanácsokkal, jó szervezéssel segítsenek a bajbajutottakon. Ján šošovičkával, a mező- gazdasági osztály helyettes vezetőjével és Stieranka Györggyel, aki a szakkáder- nevelést irányítja, beszélgettünk. — Állandóan k-nt vagyok — mondta Šošovič mérnök. — Ugyanis kilenc szövetkezetét egyesítünk néggyé. — Miért szorgalmazzák ezeket a „házasságokat"? — Kisebb szövetkezetekről van szó, amelyek különben is egy politikai községet alkotnak, azonkívül a gépesítést is nagyobb szövetkezetben jobban ki tudjuk használni. A gépek vásárlása szempontjából is előnyösebb az egyesülés. — A fiatalok hogy vannak képviselve a szövetkezetekben? — Hát bizony nagyon kevés a fiatalunk. Van azonban néhány szövetkezet mint Lisov, Sebechlebov stb., ahol ezzel is dicsekedhetnek. — Milyen nehézségekkel találkoznak járva a szövetkezeteket? — Hajaj, ne is emlegesse a nehézségeket, összesen 86 szövetkezetünk van. 40-ben takarmánygondokkal küzdenek. Persze itt okolhatnánk a rossz időjárást, de be kell ismernünk, a tervezésbe, a számításainkba csúszott a nagyobb lió korona értékű gépet és anyagot találtak, amit eddig nem használtak fel. A trencséni járás fiataljai az iparban 280 újítási javaslatot adtak, amelyből eddig 154- et realizáltak s ezzel 2789 ezer koronát takarítottak meg. A CSISZ IV. kongresszusának tiszteletére eddig az újítási alap keretében már több mint 750 ezer korona értéket dolgoztak le. A Stupavai Cementgyárból a fiatalok nagy eredményekről számolhatnak be. Előkerült egy kanalas báger, egy szénzúzómalom és sok más egyéb dolog, összesen két- és félmillió korona értékben. Már több mint ötven millió korona elfekvő értéket tártak fel a közép-csehországi kerület CSISZ-tagjai akciójuk keretében, (A) hiba. S az idei év sem kecsegtet sok jóval, hisz a vetések nagy része tönkremegy a jégpáncél alatt. — Milyen intézkedéseket tettek a takarmánykérdés megoldására? — Ahogy csak lehet, segítünk. Főtt húshulladékokat küldünk a szorongatott szövetkezetekbe. Azonkívül el akarjuk érni, hogy a szövetkezetek kölcsönösen segítsenek egymáson a nehéz takarmánykérdés megoldásában. Nagyon sok szövetkezetben a rossz gazdasági helyzet is oka, hogy a fiatalok elpártolnak tőle. így például Devičien egy munkaegység értéke két korona. A fiatalok persze hogy „elrepülnek“. — S hogyan áll a járás szakemberek dolgában? — fordulok kérdésemmel Stieranka Györgyhöz. — Nem dicsekedhetünk, hisz 86 elnökből csak kettőnek, 81 agronőmusból 5-nek, 91 zoo- technikusból 4-nek, 121 közgazdászból pedig csak kettőnek van főiskolai végzettsége. Ugyanekkor 66 gépesítő közül egy sem rendelkezik ilyen irányú végzettséggel. Ügy gondolom, ezzel mindent meg is mondtam. — Hát ez bizony kevés. De tudna-e olyan eseteket mondani, amikor a mezőgazdasági iskolát végzett egyén, már szakember, nem megy dolgozni a szakmába? — Sajnos, igen. Tavaly is nyolcán nem foglalták el állásukat, vagy ha igen, rövidesen otthagyták. — Hogy lehetne ezen segíteni? — A szakemberek fizetésrendezésével sok minden megoldódna. Szerintem valahogy úgy kellene, hogy lehessen látni, nem tanultak hiába. (Ez persze főleg a munkábalépés első három hónapjára vonatkozik.) A másik dolog pedig az, hogy nem mindig a fiatal szakemberben van a hiba. Ez viszont nemcsak a zólyomi járásban van így, hanem sajnos a többiben is. — Igaz, igaz, sok helyütt a vezető funkciójukat féltők minden eszközt felhasználnak a szakemberek távoltartására, csakhogy ne kelljen lemondaniuk, De előbb-utóbb törvény- szerűleg bekövetkezik, hogy mindenki a megfelelő, az őt megillető helyre kerüljön.-tó— A rejtett tartalékok feltárásáért A valkóci szövetkezeti tagok 120 hektár területen vetették el az őszieket. Elhatározták, hogy száz hektár területen végzik el a nitrogénes fejtrágyázást. Minden hektárra 150 kg ammóniákot, salétromot és kalcitot számítanak. — Képünkön Štefan Mlynka, Felix Haspra, Ondrej Kozolka és Štefan Kováčik szövetkezeti dolgozókat látjuk, amint éppen a munkatervről tanácskoznak. A szövetkezet és az ifjúság Az ifjúság részvétele a mezőgazdasági termelésben a jelen időben a mezőgazdasági üzemeknél napirendre került. A CSKP XII. kongresszusa határozatának értelmében évente 40 ezer fiatalnak kell átmenni a mezőgazdaságba, 1970- ig pedig el kell érnünk, hogy a mezőgazdaságban ezer dolgozóra 100 szakember jusson s ebből 36 főiskolai végzettséggel. Egyes mezőgazdasági üzemek e feladatok teljesítését abban látják, hogy a fiatalokat megnyerik a mezőgazdaságnak és ezzel az ügyet befejezettnek tekintik. Nem tartják szem előtt az ifjúság szakmai tudásának növelését. Természetes, hogy ez nem általános jelenség. Ismerünk olyan EFSZ-eket is, ahol a vezetőség és az ifjúság között jó a kapcsolat. Ez nem ritkaság, főleg Dél-Szlovákiában. Példaként említhetnénk Diószeget, Nyárasdot, Nádszeget, Kistár- kányt, de ugyanígy sorolhatnánk a többi déli járásból is példákat. A kisgéresi szövetkezet 2100 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik 324 taggal, ami annyit jelent, hogy egy tagra 6,2 hektár mezőgazdasági talaj jut. A szövetkezetben 60 fiatal dolgozik, ez azt jelenti, hogy az EFSZ tagságának több mint 17 százaléka fiatal s ez nagyon kedvezően hat a korátlagra, ami a szövetkezetben 42 év körül mozog. A szövetkezet vezetősége természetesen nem feledkezett meg a szakkáder-neve- lésről sem. Jelenleg a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán két hallgatójuk van, akikkel a vezetőség szoros kapcsolatot tart fenn. 1965-ben végeznek. Mezőgazdasági műszaki középiskolát-szintén két fiatal látogat, tanoncviszonyban pedig heten tanulnak. A szövetkezet, mondhatnánk, fiatalok „kormányozzák“. Mégpedig öt műszaki középiskolát végzett fiatal, két vezető embernek pedig mesteriskolája van. Tehát egy középiskolát végzett szakkáder irányítása alá 420 hektár mezőgazdasági talaj tartozik, s ez az arány sokkal jobb az országos átlagnál. Természetes, hogy nem volna elégséges, ha a szövetkezet vezetősége a szakkáderek megoldásával lezárná a fiatalok kérdését a szövetkezetben. Szükség van arra, hogy a termelésben részt vevő fiatalok is állandóan növeljék szakmai tudásukat. A kisgéresi szövetkezetben a szövetkezeti munkaiskolát szép számmal látogatják a fiatalok is és bővítik szakmai tudásukat. Az iskolázást a meglévő szakkáderek irányítják. Itt szeretnénk rámutatni arra az állapotra is, hogy még sok helyen felmerülnek hiányosságok, főleg a szakmunkások bérezésénél. Vannak olyan fiatalok, akik elvégezték a szaktanintézetet és a munkájukért ugyanolyan jutalmazásban részesülnek, mint a szaktudás nélküli dolgozók, így teljesen érthető, hogy nem nagy érdeklődést nyilvánít a fiatal a szakmai továbbfejlődés iránt. Nagy figyelmet követel az ifjúság megnyerése a szövetkezetek számára. Hogy az ifjúság összekösse sorsát a szövetkezetekkel, ez sok esetben csak a szövetkezetek vezetőségén múlik. A feltételek megvannak minden szövetkezetben, főként ha ezeket az EFSZ vezetősége az ifjúsági szerve-* zetekkel alakítja ki. Magyarics Vince Látogatás egy üzemben Mosolygós arcú, fekete fiú Milan .Sedlaček elvtárs, a nyitrai Azbesztcement-gyár ifjúsági szervezetének titkára. Készséggel szolgált felvilágosítással, amikor az üzemet felkerestük, tekintve, hogy a CSISZ-szervezet elnöke Mólnál elvtárs épp üzemen kívül volt. — Az önök üzemét nagy kitüntetés érte — kezdtük a beszélgetést — hisz elnyerték a kongresszusi üzem büszke címét. Érdekelne, bennünket, milyen mértékben járult hozzá a kitüntetéshez az ifjúsági szervezet? — Ismerem jól a helyzetet — válaszolt Sedlaček elvtárs — hiszen 1954 óta (leszámítva a katonáskodást) „vagyok a szervezet titkára. Nos, a kitüntetett 01-es üzemben több száz munkás dolgozik. A CSISZ-szervezet tagszáma húszön felül mozog. Az üzemben főként régi és tapasztalt szakmunkások dolgoznak. Azt azonban nyugodtan állíthatom, hogy szervezetünk minden egyes tagja teljes lelkesedéssel kapcsolódott a szocialista munkaversenybe, amely a büszke titulust eredményezte. Szervezetünk főként fizikai dolgozókSebők József nagy szakértelemmel irányítja jépét ból áll — a versenyfeltételeket az ifjúsági szervezet gyűlésén átvettük, és a kis szervezet nagy lelkesedéssel kapcsolódott bele a munkába. Egy sem maradt ki . közülük és egy sem hozott szégyent. Közben a CSISZ-szervezet nem hanyagolta el kulturális hivatását sem, hiszen műsoros esteket tartott a véd- nökségi szövetkezetekben, így a Zobor alatti Menyhén vagy legutóbb Vinödolon. Amikor a kitüntetés ünnepi átadása alkalmából ott ültem a CSISZ-szervezet nevében az elnöki asztalnál, úgy éreztem, hogy a kicsiny, de lelkes csoport megérdemelte ezt a helyet. — Valami közelebbit szeretnénk megtudni az elért eredményről és arról, miért említette a 01-es üzemet? Vállalatunknak három, üzeme van, Púcho- von, Mlynárcén és Nyitrán. A kongresszusi üzem címét azonban csak a nyitrai üzem nyerte el és a 01-es üzem. Mintegy 12 kollektíva állt szocialista versenyben, ebből négy nyerte el a szocialista munkabrigád kitüntetést, kettő a kongresszusi kollektíva címét, és maga az üzem, mivel a múlt évi tervet, melyet a kötelezettségvállalás értemében december 19-én kellett volna teljesíteni, december 16-ára teljesítette. Több mint 500 000 Kčs értékű árut termeltünk terven felül. Főként hullámpalát és xylolitot. Bejártuk az üzemet, elnéztük, hogyan készül a pala. Az aszbesztkavicsot két gép is keveri betonnal, a nedves palalapokat aztán a gép hullámosítja is. A csarnok,'melyben a két gép áll, az üzemi szervezetek brigádmunkájának eredménye. Megtudtuk František Hučko igazgató és Karel Frone művezető elvtárstól azt is, hogy a gyárban igen sok magyar ajkú munkás dolgozik. Főként Gerencsérről, Csitárból vagy Kolonból. Lelkiismeretes szakmunkások. Sebők József elvtárs, aki az egyik palagépet irányítja, már több mint húsz éve dolgozik a vállalatnál. Az üzem vezetősége és munkáskollektívája nem pihent meg az elnyert babérokon. A dolgozók — beleértve az ifjúságot is — értékes kötelezettségvállalást tettek már az első negyedévben. Kötelezték magukat, hogy csak hullámpalából 3000 négyzetmétert termelnek ki terven felül. Bevezették az áramtakarékossági intézkedéseket is. Az igazgatóságon is dicsérték a fiatalok munkáját. Az ifjúság valóban tevékenyen kapcsolódott bele a szocialista munkaversenybe Ss így az elért eredményekben is nagy része volt! Mártor.völgyi László
