Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-12-28 / 52. szám
r r r A TANITO es a fiatalok Áz előadást lecsengették, és i tanulók zsibaja töltötte be a :allósi alapfokú kilencéves iskola folyosóit. Krüger Gyula, az iskola matematika és fizika szakos tanítója, most már egy ideig szabad, amíg a következő ára el nem kezdődik, amikor újra a katedrára kell neki állnia. Fáradtan érkezett a tanítói szobába a fizika előadásról, sokat kellett neki magyarázni, feleltetni, hogy a tanulók pontosan átvegyék és megértsék a tananyagot. Mert nem köny- nyű tanítani, különösen számtant és fizikát. Több mint tíz évvel ezelőtt kezdett tanítani Nagymegye- ren. Pár hónapig működött csak itt, utána Csicsőra került, szintén rövid időre. Ekkor már belátta, hogy ha ő sem tanul rendszeresen, akkor nem taníthat. Beiratkozott az egyetemre és ott végzett, azóta a legjobb pedagógusok egyike. Sok fiatal ismeri őt és tiszteli Tallós környékén. Pedig komolyan veszi a tanítást és a nevelést, a szigorú tanítók közé tartozik. Mégis jó tanítónak tartják a tanulók is meg a falu népe. Mert nem az a jó tanító — beszéli, aki füle mellett elengedi a gyengébb feleleteket és lária, hogy magyarázatra szoruimeg a tanuló, de nem teszi meg, nem fáradozik miatta. Az a jó tanító, akinek a keze alól okos fiatalok kerülnek ki, akik helytállnak az életben és a felsőbb iskolákon. A nevelés perén nagy feladat hárul a tanítókra. Mit jelent egy jó tanító a faluban? A tallósi iskola húsz tanerős. A szomsbéd falukból is járnak ide tanulók a felsőbb tagozatra. A tanítók, ha rosszul nevelnek, hibásan tanítanak, három-négy faluban nemzedékek sínylik meg és a falvak fejlődése lassúbbá válik, mert polgárai, akik a jelenlegi tanulókból kerülnek majd ki, és átveszik posztjaikat, nerg képesek úgy helytállni, mint kellene. Ha pedagógus szemmel fi- gelnek egyes falukat, akkor rájönnek, hogy melyik években volt jó az iskolai nevelés a faluban, vagy gyengébb. Idősebb emberek megmondják egy-egy faluban egy fiatalról, ha beszélnek vele, hogy ki tanította és jó tanuló volt-e. És a pedagógusokra nemcsak az iskolai nevelés hárul, hanem az iskolán kívüli népművelés nagy része is. Jégzajlás a Dugán A tallósi tömegszervezetek vezetői megtalálhatók az iskolában. Egymás után álltak föl a tanítói szobában a zöld asztal mellett és mutatkoztak be. Az egész falu kulturális élete itt összpontosul és innnen kellene kiindulni mindenféle kultúrális kezdeményezésnek. Van olyan t\nító, aki hirtelen nem tudta megmondani, hány funkciója van, természetesen nem is tudja betölteni megbízatását. A helyi szervek, de gyakran a járási szervek is nem a tanításon vagy az iskolai nevelésen keresztül bírálják el a tanító működését, hanem aszerint, hogy az iskolán kívül mit kezdeményez a faluban. Bosszankodva mutatták a galántai járási újság egyik legutóbbi számát. Arról írt, hogy sok faluban azért nem sportolnak a fiatalok, mert a tanítók nem kezdeményezik azt. Kérdezi valamelyik tanító, hol van az előírva, hogy neki futballozni is kell tudni? És ebben tökéletesen igaza van. A gyermekek tudatába is átment már, hogy a tanítókat gyakran minden oldalról piszkálják. Az egyik gyerek például az iskola ajtajában megcsúszott, elesett, más baj nem történt, de az orra vére eleredt. A tanítók kétségbeesetten segítettek neki és a gyermek ordítani kezdett — alsóbb osztályosróLJévén szó — hogy jaj, most becsukják a tanító nénit! Azon volt megijedve, hogy a tanító kap büntetést, az ő baja eszében sem volt. A helytelen bírálatok miatt, ami a pedagógusokat éri, már a tanulók sem tudják sokszor, hányadán állnak a tanítókkal szemben. De mégis működni kell az iskolán kívüli népművelésben — fejtegeti Krüger Gyula. Ami népművelés, ott a tanítónak jelen kell lenni. Csak nem a tanítás, meg a nevelés rovására kell más munkát kifejteni, mert mások is vannak a faluban, akik sokat tehetnek e téren. Az is helytelen Tallóson, meg'más faluban is, hogy a tömegszervezetek vezetői csak a tanítók közül kerülnek ki, és semmiféle kulturális megmozdulást nem képesek a fiatalok kezdeményezni a tanítók nélkül. Igaz, vannak rossz pedagógusok, akik megérdemlik a bírálatot. Vannak még képzetlen tanítók is, meg olyanok is, akik elvégezték a felsőbb iskolát, de mégsem képzettek, mert nem tanulnak rendszeresen, nem kísérik az eseményeket figyelemmel. Nemcsak a jó pap tanul holtig, hanem a jó tanító is, mert különben nem tudja a tudását átadni, mert nem is lesz neki mit átadnia. Véleményem szerint, - folytatta Krüger Gyula - egy tanítót sem becsülnek meg azért, mert tanító. Minden tanítónak magának kell kivívni a megbecsülést a tanító maga tehet arról, hogy megbecsülik-e vagy nem. A becsületes helytállás az iskolában és lehetőség szerint azon kívül a falu népművelésében, a tanítók elismerését vonja maga után a lakosság részéről. Ai emberek szeretik a tanítókat, szeretnek velük beszélgetni, tanácsért is fordulnak hozzájuk, de a tanítónak kell megtalálni a nyelvet és a kulcsot az emberek szíve felé. Ha a tanító ezt nem teszi, akkor elveszett ember, legalábbis abban a faluban, ahol ezt nem tette meg. A tanító legyen a fiatalok tanítója és nevelője, de egész ember is legyen, hogy szeressék a faluban, mert bizalom nélkül nem lehet jó nevelő. Bagota István 'ßtitla tyvi&tigáôá' a lúýpatafoí - imái Magas-Tátra nemcsak a hegyes-völgyes Szlovákiának, hanem egész Közép- Európának egyik legszebb természeti ékessége. Az enyhén hullámos völgyből hirtelen emelkednek ki a gránitóriások meredek lejtői. A völgyek aránylag keskenyek, mintegy a sziklákba védettek. Már a Tátra alji városkákból, Poprádról és Svitről látható a fenyvesek és a törpefenyő (gyalog fenyő) növénytakarója között húzódó határvonal, valamint a törpe- fenyő és a puszta sziklák között élesen kirajzolódó határ. S éppen ott, a második határvonalon, a Hunfalvy-csúcs lejtőjén, a Lomnici-csúcs alatt és a Köpataki-tó mellett, 1783 méter magasságban emelkedik a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének épülete, pontosan az alacsony téli felhőzet határa fölött. Kelet és dél felé egyaránt zavartalan kilátása nyílik. Ellenben nyugati és északi irányban a Lomnic-i meg a Kézsmárki- csúcs 27 fok magasságig elfedi a látóhatárt. Mégis ezt a helyet választották ki a csillag- vizsgálónak: onnan ugyanis mindössze körülbelül 150 méter távolságra végződik a drótkötélpályának Tátralomnic és a Köpataki-tó közötti szakasza. Magyarán: a kényelmes és gyors felújítás kedvéért feláldozták az egész nyugati és északnyugati láthatárt. A drótkötélpálya állomásépülete és a csillagvizsgáló között fekszik az a kicsinységében-is oly szép moréna-tó, amelyet Kőpataki-tónak neveznek. Saj- nos, az utóbbi években a tó vize a mór énás fenéken keresztül elfolyik, s ezért a tó medre a nyár nagy részében — sőt ha szárazság van, ősszel is — teljesen száraz. Amikor elegendő a csapadék, és tavasszal olvad a hó, a víztöbblet át ömlik a tó gátján és a tajtékzó víz hirtelen eséssel ezernyi apró kis vízesést alkotva folyik a völgybe. A Lomnici- és a Kézsmár- ki-csúcs között, magas sziklafalak és sok-sok karcsú tor- nyocska alatt terül el a Holtak Kertje, amelyből egy örökké csevegő kis patak ered, de ez — még mielőtt a tóba ömlene — elvész a föld alatt. Csillagvizsgáló a Kőpataki tónál. íme, a Csillagászati Intézet környékének rövid leírása. Ami azonban olyannyira megraga- dóvá és félelmetes szépségűvé teszi a Kőpataki-tót, az az ott uralkodó szeszélyes, szakadatlanul változó zord, vad, sőt időnként életveszélyes időjárás. E tájon a nagy magasság miatt voltaképp nincs is nyár. A Kőpataki-tónál márciusban szokott a legjobb sízési idő lenni, s néha júniusban, sőt júliusban is havazik. Gyönyörű verőfényes, de hűvös napok adódnak augusztusban, szeptemberben és október elején, novemberben viszont már mindent elborít a hó, záporok és viharok dúlnak. A Kőpataki-tó környékének időjárását a viharok jellemzik. Ha az ott gyakori viharok valamelyike például Komáromban söpörne végig, csak csodaképpen maradna meg egy-egy ablak, a háztetőket azonban lesodorná és bizonyára sok épület sem tudna ellenállni neki. A járókelőket is a földre teperné. Az ilyen vihar — amelynek sebessége óránkint kb. 250 kilométer, nyomása 300 kg lm2 — a síkságon szörnyű pusztítást okozna. A Kőpataki-tónál azonban a viharnak nincs miben és kiben kárt tennie. Az ott lakók (vagy turisták: ilyenkor már réges-rég biztonságban vannak. A törpefenyő a bősz lökések elől összehúzódik és a földhöz lapul, a gránittömbök pedig büszkén állják az őrjöngő csapásokat. Ha a tóban ilyenkor épp van víz, ez vad csobbanó- sokkal, hatalmas ívekben fröcs- csen át a hídon és zuhan a völgyteknőbe (a szél iránya ugyanis mindig a csúcsok felől a lejtőkön lefelé halad.) A vihar csak a homokot és az apró kavicsokat ragadja magával, majd szórja szét vadul. Télen a vihar tombolása még veszet- tebb: a levegőben kavargó óriási mennyiségű havat egyik helyről a másikra hordja át. A felhőket szüntelenül szét- szaggatja, és a legfantasztikusabb alakokat formálja belőlük. Amikor fölzeng a hegyek szimfóniája, az épületekben rettenetes dübörgés hallható (ezeket ugyanis a víz ellen bádoggal fedték be), s olyan zaj van, mintha tankok száguldómnak egy bádoglemezen. Az egész épület remeg, de állja a támadást, legfeljebb az erős széllökések betörik a különlegesen vastag ablaküvegeket. A vihar — amely ha nekivadul, nemigen csendesedik el néhány Óra alatt — olykor két, sőt három napig is eltart, s ekkor a zaj már fárasztóvá válik. Időnként pokolian megzörren valamelyik bádoglemez, a szél néha kisebb követ zúdít a burkolt falra, és • máris — lehetetlenség elaludni. Reggel nehéz fejjel kelünk fel az álmatlan éjszaka után, s ezt csak még nyomasztóbbá teszi az a tudat, hogy megint csak a viharnak nézünk elébe. Ha azonban a vihar az éj folyamán elcsendesedik, reggel felé álomba merülünk, s amikor felébredünk, oly végtelen nagy a csend, hogy szinte hallható. Minden ablak olyan, mint a tejüveg, vagy mesebeli szépségű jégvirágok díszítik, amikor pedig kitekintünk, a Kőpataki-tó fehér felhőtengerben úszó szépséges szigetnek tűnik fel. A Lomnici-csúcs és a Kézsmárki- csúcs tiszta fehér a jeges zúzmarától, az égbolt sötétkék — szorosan a csillagvizsgáló épülete alatt fehér felhők tengere indul a végtelenbe. A napfény, amelyet a hó, a zúzmara és a felhők visszavernek, fárasztóan vakít. A felhők alatt mintha az egész világ eltűnt volna! Ilyenkor a csillagvizsgáló és a drótkötélpálya személyzete a jég fogságába kerül. Előfordul azonban, hogy amikor kinyitjuk az ablakot, a helyiségbe sűrű köd tódul be, s amikor kimegyünk, nem látunk két méternyire sem, nem tudjuk, merre van föl- és merre lefelé, mert mindenütt egyforma: mindenütt a „fehér sötétség" uralkodik. A Köpataki-tó környéke a nagy ellentétek hona. Zord és kemény. Bizony, nagy próbára teszi az ember bátorságát és megfontoltságát. Nos, ilyen környezetben élnek és dolgoznak csillagvizsgálónk lakói. Dr. L. Pajdušáková-Mrkosová (Folytatása következik) EGY LÉPÉS A FEJLŐDÉS / FELÉ Nyáradon, a CSISZ-szervezet nem tölti be küldetését. Ennek a fő oka főleg az, hogy a vezetőségbe olyan egyéneket választottak, akik maguk sem voltak tisztában a CSISZ alapszabályzataival. A szervezet konkrét munkát nem végzett, a tagok társadalmi munkában sem vettek részt, sőt a járási CSISZ- konferencián sem jelentek meg, ahol értékes tapasztalatokat szerezhettek volna. A tagság és a vezetőség között olyan ellentétek merültek föl, hogy új vezetőséget kellett a szervezet élére állítani. Reméljük, hogy az új vezetőség helyes irányba téríti a fiatalokat. Vida István, Nyárad CSAK AKARNI KELL Sajnos, nálunk még mindig elhanyagolják a politechnikai ; oktatást és az iskolák igazgatói nem biztosítanak helyiséget a műhelyek számára. Példát vehetünk a szepsi iskoláktól, ahol önköltséggel szerelték fel a műhelyeket, a magyar és a szlovák iskola tantestülete összefogott, a HNB segédkezet nyújtott és így ment a dolog. Természetesen nem állt rögtön rendelkezésükre olyan pénzösszeg, amelyből egy négytermes műhelyt mellékhelyiségekkel együtt fel lehetett volna építeni. A szepsi iskolák pedagógusai ezért határozták el, hogy felkérik a szülőket és a nagyobb diákokat, hogy segítsenek a terv teljesítésében és a HNB-től kapott pénzösszeg felhasználásával brigádmunkával az építéshez fogtak. Sokan kételkedtek abban, hogy vajon sikerül-e a terv keresztülvitele, de ma már elmondhajuk, hogy a tanító elvtársak, a szülők és a tanulók nem hiába fáradoztak. Lobéi Zoltán, Szepsi HASZNOS AKCIÓ Az ipolysági magyar iskola tanulói azzal akarják megköszönni hazánknak, hogy ingyen kapják a tankönyveket és tanszereket, hogy minden tanuló bekapcsolódott a hulladék-anyag gyűjtési akcióba. A kiértékelésnél, mely havonta történik minden osztály képviselteti magát. A legjobb osztály kapja meg a CSISZ vándorzászlaját. A kilencedikesek, akik most lettek CSISZ-tagok, ugyancsak bekapcsolódtak a mozgalomba. Az egyik csoport vezetője Löwy Judit, a másik Eszényi Aliz. Eddig már nagyon szép eredményeket értek el. Rigó Mária, Ipolyság ÚJDONSÁGOK EGYSINÜ VASÜT vasút szerelvényei gumiköpenyes acélkerekeken gördülnek, Tokiótól északra nemrégiben s vízszintesen elhelyezett ol- üzembe helyezték Japán első dalkerekek tartják őket egyen- egysínű vasútját. Az érdekes súlyban. LÁMPAOSZLOP MŰANYAGBÓL oszlopok súlya mindössze 19 Több vegyigyár műanyag kg, s kitűnően ellenállnak a lámpaoszlopok kifejlesztésével korróziónak. Nagy előnyük kísérletezik — a hírek szerint nagyfokú rugalmasságuk is — kitűnő eredménnyel Az üveg- az esetleg beléjük rohanó jár- száias műanyagból előállított művek ütközésének hevességét 5,1 méter hosszúságú lámpa- csökkentik. „GURULÖ“ UTAK a helyszínre és néhány perc alatt leterítik. Ily módon nehe- Angliában érdekes „guruló“ zen járható terepen is olcsón, utakkal kísérleteznek. A tar- rövid idő alatt ideiglenes utat tós, rugalmas műanyag „úti- készíthetnek a jármüveknek, burkolatot“ különleges gépko- természetesen az előzőén el- csival feltekercselve szállítják egyengetett alapra.
