Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-12-17 / 50-51. szám

Virágok a télben kCék<3Duna varosa A bécsi Burg főkapuja különösei a tavaszi és nyári hónapokban szembeötlő. A belváros nyújtja a legtöbb látnivalót. Jellegzetes épülete a Stephanskirche (Szent István dóm) Európa egyik legszebb gót stílusban épült temploma. A négy tornyából a déli a leg­magasabb, 137 méter. A temp­lomot elhagyva a Körtnerstras- sen haladva az Operaház mel­lett a Ringre (Körútra) érünk. A rövid Körtnerstrassen talál­juk a legszebb üzleteket, a ki­rakatokban a világ minden tá­ján előállított legjobb áruját láthatjuk. Főleg a gazdag ide­genek számára rendezik a ki­rakatokat. Az utca másik olda­lán látni Bécs egyik büszke­ségét, a világ egyik legjobb dalszínházát. Az állam a fenn­tartására évenként 130—150 millió schillinget fizet rá. Mielőtt tovább mennénk, áll­junk meg néhány percre az Operaház előtt és figyeljük Bécs forgalmát. A széles Rin­gen három-négy sorban halad­nak az autók. Ma Bécsben min­den negyedik embernek saját kocsija van. Főleg külföldi, nyugatnémet, olasz és francia gyártmányú autók gurulnak az utcán. A parkolás jelenti a leg­nagyobb gondot mind az autó­tulajdonosnak, mind a forgalmi szerveknek. Az utcák — főleg a belvárosban — keskenyek, a forgalom meg nagy — tehát még a megállás is nehézségek­be ütközik. A Ringen továbbhaladva a Burghoz érünk. Ez a hatalmas épülettömb mindenére lenyű­gözően hat. A legszebb benyo­mást a Burgről a Michaeler- platz (Mihálytér) felöli részen kapjuk. Az egykori császári pa­lotában ma a köztársasági el­nök székel, meg különböző hi­vatalok. A maga nemében pá­ratlan épület. A Burggal szemben látjuk a két híres múzeumot, amelynek képcsarnokaiban a leghíresebb festők műveit szemlélheti a kíváncsi néző. Továbbhaladva a Ringen el­jutunk a Városháza épületéhez. A gazdagon díszített épület 100 méter magas tornyán egy vas­embert forgat szélkakasként a szél. Ugyancsak a Ringen van a görög stílusban épült Parla­ment épülete is. De amit minden turistának okvetlenül látnia kell? az a Schönbrunni kastély és a Bel­vedere. Az osztrák császárok nem akartak lemaradni a francia ki­rályok mögött és a versaillesi kastély mintájára megépítették a schönbrunni nyári kastélyt. Fischer von Erlach tervei alap­ján építették 1696-től 1750-ig. Hatalmas park közepén fekszik, amely park a kértészet remek­művei közé tartozik. Maga a kastély egy főépületből és egy szárnyépületből áll. A történel­mi jellegű termek megtekinté­se valóban élményszámba megy A park végében van most a hí­res bécsi állatkert is, amely az utóbbi időben már igen szép, és gazdag állatállománnyal ren­delkezik. A másik épület a Belvedere. Savoyai Jenő, a törökverő had­vezér építette. Aki először van Bécsben, bizonyára nem mulasztja el, hogy megtekintse a Prátert a bécsiek híres szórakozóhelyét. Az óriáskerék, a hullámvasút mellett az elátkozott kastélyok, körhinták és különféle bódék mindenki számára megfelelő szórakozást nyújtanak. Az „al­pesi csárdákból“ jó étel illata csapja meg a szórakozókat, hogy pihenésüket kellemes evés-ivással tetőzzék be. Grinzing. Ki ne hallott volna róla? Bécs egyik külvárosa, a jó bor és a „sramlik“ hazája. Hangulatos kiskocsmákban isz- sza a bécsi polgár az ő meg­szokott 2 decijét, vagy ného többet is és hallgatja a tipikus „sramli“ zenét, amely gitárból, harmonikából és hegedűből áll. Rendszerint jóhangú énekes dalol a zene mellé, de ha a bor már megtette hatását, akkor a hallgatóság is belevegyül a koncertezésbe. Itt lehet az iga­zi bécsi polgárt megismerni. A bécsiek, kedélyes, hangos és szívélyes természetű emberek. A fiatalság olyan, mint minden nagyvárosban. A fiatal leányok feje a divatos tupírozott fri­zurával néha úgy fest, mintha nem is fésülködtek volna. A fiatalemberek viszont a nyak- banőtt hajat részesítik előny­ben. Természetesen itt is van­nak túlzások és itt is vannak szolid fiatalok. A leányok leg- többnyire az üzletekben he­lyezkednek el, mint elárusító­nők — az osztrákok az idegen- forgalomra vannak berendez­kedve és ezért üzleteikben szeretik a csinos, fiatal és jól­ápolt fiatal leányokat elhelyez­ni. A fiatalok szórakozása leg­nagyobb részt a mozi, meg a tánc. Sajnos, a fiatalkorú bű­Forog az óriáskerék a Práterben IRODALMI DÉLUTÁN IPOLYSÁGON November 10-én József Attila irodalmi estet ren­deztek az AKI és az Általá­nos műveltséget nyújtó ma­gyar tannyelvű iskola tanu­lói. A rendezés körül Vas tanár fáradozott a legtöb­bet. Rendkívül hálásak va­gyunk ezért. Ez úton is kér­jük tanárainkat, hogy más­kor is nyújtsanak lehetősé­get az ilyen délutánok ren­dezésére. Bogya Ágnes, Ipolyság ÚJ ÉLETET KEZDTEK A szentesi CSISZ-szerve- zet újból felvette tevékeny­ségét, új zenekar-együttest szerveztek, melynek tagjai Ferenc Béla, Hajdák Sándor, Dudás Ferenc és Ferenc József. Mindent elkövetnek, hogy a zenekar valóban megállja a helyét és magas színvonalat érjen el. Szor­galmasan járnak a próbákra és fegyelmezetten gyako­rolnak. A szervezet vezetői­nek nagyon kell igyekeznie. hogy behozzák az elmulasz­tottakat. Reméljük, kitartanak és terveiket megvalósítják. Pusztai József, Kassa ÜDVÖZLET EGY KIRÁNDULÁSRÓL Lednicéről küldjük üdvöz­letünket, mi a nagymegyeri iskola tanulói. Gyönyörű ki­ránduláson vettünk részt, voltunk Bratislavában, meg­tekintettük a városi múzeu­mot és a város többi neve­zetességeit is. Sokat tanul­tunk és tapasztaltunk ezen a rövid kiránduláson is. Öllös Márta, Nagymegyer BÉLYRŐL ÍRTÁK A bélyi fiatalok most dzsessz-zenekart szerveztek Ragén István a dobos, Fehér Géza a saxofonos. A zene­kar többi tagja is kitesz magáért. Most színjátszó kört is alakítunk, reméljük, hogy legközelebb már a si­kerekről számolunk be. Palkó Mária, Bély üzletvezető. Ilyenkor a lakós ság elfoglalt, dolgozik, a gyér mekek iskolában vannak, nine kit a boltba küldeni. Faluhe lyen így van. Érteni kell eg jó üzletvezetőnek a falu szó kásáihoz. Egy falu életnívója nagymér tékben megállapítható a hely beli üzlet forgalmán. Követ­keztetni lehet ezen kereszti a kereseti lehetőségre, az em berek kultúráltságára, a naf táplálkozás igényességére, a anyagi lehetőségekre. Kisgyar maton, ahol jelenleg vagyunl ez az egyetlenegy üzlet var Ruhát és iparcikkeket ner árusítanak itt. Edény és aprőb ipari cikkek azért mégis kap hatók, olyasmik,, ami napi köz szükségleti cikknek számíl Szép, tágas a helyiség, hatal mas világos ablakok, ragyog pultok és a berendezés is tel jesen korszerű. A kiszolgálóé az üzletvezető egyszemélyber Henczi Béla. Előírás szerin példás rendben helyezte el a árut a polcokon, hogy könnye láthatóvá váljék, messziről le hessen választani. Különbé önkiszolgálásra van berendez ve, de a kosarak az ajtó mel lett levő kis asztalon pihenne] senki sem használja azokat Csak belépnek, és kérik 8 árut, de a kosárhoz nem nyt senki. Nem tudja megszokó még Kisgyarmat népe az önki szolgálást. Kis falu, új nag üzlet, hogyan látjuk ezt a fs lut, ezen a helyiségen kérész tül. Nyolcszáznegyven lakósa va a falunak. Havonta átlagba 100 ezer korona a pénz-forga lom. 100 ezer koronát hagy i1 egy olyan falu lakossága min den hónapban, ahol húst keve set vásárolnak, mert baromfi val bőven van ellátva mindé család és tartós iparcikkeke de még egyéb élelmiszert i vásárolnak vidékről, akii ügyes-bajos dolgaikat a járás székhelyre vagy más városb mennek elintézni és ott tér mészetesen vesznek egyet mást. Lisztet, zsírt szintén ner vásárol mindenki, mert az i van odahaza elég. Tehát miér hagynak itt 100 ezer koroná minden hónapban? Újra vásárlók jönnek. Körül néz az egyik asszony és meg jegyzi. Még húsod is van Bé luskám? Ö, igen friss, gyönyörű mar hahús, egy fél kilót nem pa rancsol belőle? Az asszony gondolkozik, pil­lanatnyilag nem tud határoz ni, engedjen-e a rábeszélésnek csirkét vágunk odahaza - megjegyzi, de azért ha mát annyira kínálod, hát adjál eg; fél kilót. S pillanatok múlv; szatyrában van a fél kiló hú és néhány konzerv, meg eg; kiló kristálycukor. Másik vevő jön. De rég lát tam magát. Julis néni — szól rí az elárusító. Biztos az ebédhe; akar valamit beszerezni. Prím füstölt tarja kapható. Papriká krumplival egésze jól megfelel Tudja milyen finom attól : krumpli? Próbálja csak mec S az asszony tényleg vásárol 75 dekát. A fogyasztók zömé­vel élelmiszert vásárolnak. A; eiarusitas eisosoman eieirm- szerre van berendezve, ezért nem is csoda, ha élelmiszerért jönnek ide. De hogy milyen élelmiszert vásárolnak, ez a lényeg. Ebből következtethe­tünk az igényekre és az élet­nívóra. Tejtermékeket állan­dóan keresnek, alig győz any- nyit rendelni a boltvezető, hogy kielégítse a népet.- Sajtot két- három dobozzal visznek egy­szerre a vásárlók. Csokoládét, dzsemet és gyümölcsízt szin­tén sokan keresnek. Egy hordó liptói túró másfél óra alatt el­fogy. Hal és húskonzervet na­gyon sokan vásárolnak. Zöld­ségkonzerv, narancs, citrom, nem áll sokáig a pultokon. Te­hát a nép inkább a finomabb élelmiszereket vásárolja és er­re hagy itt 100 ezer koronát egy hónapban. M ég jó pár évvel ezelőtt zöldségkonzerv eladhatat­lan cikk volt a falusi üzletek­ben. Halkonzervet, alig keres­tek. A falusi ember meg sem ette volna az olajos halat. Sót és a mainál kevesebb mennyi­ségű cukrot, élesztőt és bor­sót vásároltak többet. Petró­leumért döcögtek a falusi sza- tőcsboltokba, mert még nem volt villanyvilágítás. Olcsó do­hányt kerestek, mert a ciga­retta drágábbnak bizonyult a dohánynál. És tűzkövet az ön­gyújtóba gyufa helyett, még lámpacilindert és nagy néha olcsó cukorfajtákat a gyere­keknek. Egy dobozban vagy öt kiló­ra való krumplicukor van. Ná­lunk a legolcsóbb cukorfajták egyike. Senki nem kér belőle tíz dekát sem, inajdnem elad­hatatlan árucikké vált, pedig pár évvel ezelőtt nagyon ke­resték. A gyerekek hat koronás csokoládét vásárolnak, de krumplicukrot nem. Színesce­ruza szintén sok fogy, pedig az iskolában ellátják vele a ta­nulókat. A munkalehetőséggel fejlődött a kereseti lehetőség is és nőtt a vásárlókedv. Egy asszony négy darab vil­lát kér. Az pillanatnyilag nincs — kifogyott, nem tudok vele szolgálni — felelte az elárusító. De ne tessék megijedni, négy nap múlva elegendő lesz belő­le, újra rendeltem. Hanem tud­ja mit ajánlhatok? Nagyon gyönyörű kanalaim vannak. Ezek a kanalak pontosan meg­felelnek maguknak, felmutat négy darabot, lássa milyen szé­pek? Ogy ragyog, mint az égen a csillag. Nagy lélektani pillanat ér­kezett el. Az asszony villát kért, utóbb kanalat kell neki vásárolni? — tépelődik magá­ban. Mindenki őt nézi, (vagy tizenöten). Nagy psichológus az üzletvezető. Tudta miért kí­nálja neki a kanalat ennyi nép előtt, hogy merné mondani, hogy nem vásárol. Négy dara­bot kérek hát belőle — szól halkan pár pillanat múlva és meg is kapja rá a választ. — Hatot Márinéni, hatot, hisz mindenki hatot vásárol, pont maga visz négyet? — — Dehát maga rámsózza a kanalait, hiszen nem is ezt akartam venni. — — Dehogy sózom, nem én a világért sem. Eladom én ezt a pár kanalat — más is megvá­sárolja. Dehát parancsoljon. — Mindenki annyit visz. — Az asszony viszi a hat ka­nalat, kifizeti, néhány nap múl­va majd villát is vásárolhat, h« a rendelt áru megérkezik. Megérkezik a kenyeres. Au­tóval hordják ide a ropogósra sült legfontosabb napi táplá­lékot. Többen látták az autót a fa­luban, most már jön a nép ke­nyérért. Valaki szóvá teszi, hogy tegnapelőtt nem volt elég puha a kenyér, frissebbet kell máskor idehozni. Ott a söprőnyelek az ajtó­nál. Verjék meg csak vele a péket vagy a sofőrt, — szól az asszonyokra az elárusító. Hát ha ő a bűnös, amiért nem volt elég friss a kenyér. A kenyérvásárlók is eltűn­nek lassan, újra üres lesz a bolt. Henczi Béla nyugodtan áll a pult mellett a jelenlétem nem zavarja őt. Belefáradt a ke­nyéreladásba és még tizenöt darab mákoskalácsot is el kel­lett neki adni közben, pedig ez nagy művelet volt, mert há­rom nappal ezelőtt volt búcsú a faluban, mindenhol van még kalácsmaradék. És beszéli, hogy ismerni kell ám a népet egy üzletvezetőnek. Tudni kell már az emberek megjelenéséről, ki milyen igényes, milyenek a le­hetőségei. Tudtam én az előbb, hogy az az asszony megveszi a kanalakat, mert annyi nép előtt mint itt volt, nem meri mondani, hogy nem viszi el. Pénze volt rá. Egy kislány jön be pirosce­ruzát kér. — Ott van a skatulyában, ott a túlsó sarokban, válasszál ki­csikém, amelyik jólesik. — A z is fontos, hogy a kere- sett árucikk elegendő mennyiségben álljon rendelke­zésre. Tudni kell a helybeli szokásokat, ismerni kell a nép hangulatát. Nyáron, mikor sok munka van, több konzerv fogy és liptói túró meg sajt, többet kell rendelni. Olyankor az asz- szonyok kinyitnak egy konzer- vet, gyorsan kész a vacsora, ezért vásárolnak többet. A pénzügyi tervet teljesíteni nem kis feladat. De én ugyan nem félek a tervteljesítéstől. Nekem meg van mindig a havi tervem túlteljesítve állandóan. Bánni kell tudni a vevőkkel, udva­riasnak kell velük szemben lenni és senkivel sem szabad kivételt tenni. A nyolc éves gyereket úgy kell kiszolgálni, olyan szívvel, hacsak egy ce­ruzát vásárol is, mint egy 40 éves háziasszonyt, aki esetleg 300 koronát hagy itt. És na­gyok szeretik a vásárlók, ami­kor belépnek az üzletbe, ha először köszönök nekik és kér­dezek tőlük valamit. Egy hónapban 100 ezer ko­rona forgalom olyan faluban, ami élelmiszerrel el van lát­va! Szép összeg, hű tükre a fa­lu kulturális felemelkedettsé­gének. Konzervet, dzsemet, olajos halat és csokoládét el­adni szép tett. Az ajtó újra nyílik, vásárlók érkeznek. Az üzletvezető a pult mellett mosolyogva várja őket. Bagota István Tessék parancsolni! A z ajtó gyakran nyílik. Oj vásárlók érkeznek. Lassú, járású, idős emberek, asszo­nyok, akik házőrzőként vannak már odahaza és hét-nyolc éves gyermekek is belépnek a bolt­helyiségbe és vásárolnak, kö­rülnézik a polcokon sorakozó gazdag választékot, határoznak, legközelebb mit fognak majd vásárolni. Láthatóan nem sze­reti a közönség, ha abban a pillanatban szól rá az eláru­sító amikor belép, hogy mit pa­rancsol, mi tetszik, vagy mi kellene kisfiú, mert előbb kö­rül szeretnek nézni, egy kicsit válogatni, meggondolni, hogy ! vajon mi is volna még jó, mit kellene hát parancsolni és a pultra rendelni. A pult mögött Henczi Béla kimért mozdula­tokkal szolgálja ki a vásárló­kat. Hófehér köpeny, hálósap­ka. tiszta cipő feszül rajta és igen udvarias, gyors kiszol­gáló. Aztán egyszercsak ritkáb­ban érkeznek az emberek, mintha szünetelne a forgalom. Most már lesz időnk beszél­getni is. A késő délelőtti órák­ban nem jönnek annyian, mint reggel vagy délután — állapít­ja meg gyakorlatiassággal az nözők száma itt is elég magas. Az autólopásokat 90 százalék­ban fiatalok követik el. Rend­szerint „csak kölcsönveszik“ az autót, mert ha a benzin kifogy, akkor leállítják valahol és odébbállnak. A kirakatok gyönyörűek, lát­ványosak. Az árak viszont nem rögzítettek, úgy hogy néha a külvárosban a feleáron meg­kapható az, amit a belvárosban dupla áron kínálnak. Az orsztrákok turista nem­zet és szeretik a sportot is. A sízés náluk jóformán nemzeti sport-számba megy. Ha hajón a Wachauon ke­resztül Linzbe utazunk, sok szép várrom mellett visz el az út. Maga Linz nagy ipari köz­pont, de különösebb idegen- forgalommal nem dicsekedhet. Ezzel ellentétben Salzburg an­nál inkább. Ha valaki Ausztriá­ba megy és teheti, bizonyára meglátogatja Salzburgot is, Mozart szülővárosát. A város gyönyörű fekvésű. Az épületek gondozottak. Általában Közép- Európa legszebb városai közé számítják. A minden évben megrendezett zenei ünnepi já­tékok igen nagy idegenforgal­mat bonyolítanak le. A Dóm előtti téren — melynek kitűnő akusztikája van — játszák a különböző színdarabokat és tartják meg — természetesen szép idő esetén — a hangver­senyeket is. Salzburg után Innsbruck kö­vetkezik a városok sorrendjé­ben. Szintén gyönyörű fekvése van, beleékelve' hegyek közé. Ezért is alkalmas a téli olim­pia megrendezésére, — amely természetesen az osztrákokat egy egészen új városrész meg­építésére ösztönözte. Egyszóval Ausztriában ren­geteg lehetősége van az ide­geneknek hogy egyik szép helyről még szebbre utazzék.-vaj- I A közelmúltban közzétett nemzetközi statisztikai adatok szerint Ausztria, Franciaország és Olaszország után az európai idegenforgalomban a harmadik helyet foglalja el. Mi az, ami az idegent annyi­ra idevonzza? Elsősorban Ausztria termé­szeti szépségei, Bécs, műkin­csekben gazdag nevezetességei és nem utolsósorban az oszt­rák nép. A külföldi utas, legalábbis az, aki keletről jön Bécsbe a Déli-Pályaudvarra érkezik. Már első benyomása kedvező, mert gondozott park fogadja az ide­gent. Különben is Bécsben sok a kisebb-naavobb oark. ami

Next

/
Thumbnails
Contents