Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-12-10 / 49. szám

Bratislava, 1965. december 10. XII. évfolyam, 49. szám Are 60 fillér Pillantás a baráti ifjúságra December 12-én fejeződik be a Barátsági Hónap. Ez a nap A nyugati propaganda által ebben az évben különlegesen jelentőségteljes, hiszen húsz év telt el azóta, hogy Moszkvában aláírták a csehszlovák­szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződést és most ezt a szerződést újabb húsz esztendőre meghosszabbították. Az elmúlt években a baráti kapcsolatoknak köszönve sok csehszlovákiai fiatal járt a Szovjetunióban és ugyanakkor számos szovjet fiatal, hazánkban. Ha a Szovjetunió ma sok te­kintetben joggal számít a világ leghatalmasabb országának, ezt nagy mértékben a szovjet if- ' júságnak, áldozatkész és ön­zetlen szellemének köszönheti. Napjainkban 53 millió 18—28 év közötti ifjú él és dolgozik a Szovjetunióban. Közülük 20 és fél millió tagja a Lenini Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek, a Komszomolnak. A szovjet ifjúság áldozat- készségét bizonyítja Szergej Pavlovnak, a Komszomol Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak az a nemrégi kijelentése, hogy a Szovjetunióban 700 ezer fiatal hagyta ott megszokott munkáját, a nagyvárosi élet kényelmét, s önként jelentke­zett a kazah sztyeppék meg­művelésére. Ezek a fiatalok igen nehéz körülmények között dolgoztak, a hőmérséklet inga­dozás a 40 fokot is elérte. Barakckban és sátrakban lak­tak és az aratással egyidejűleg építették fel lakóházaikat. A szovjet ifjúság egyik leg­jellegzetesebb vonása, hogy egyre többet akar tanulni, hogy egyre többet termelhessen. Még a Münchenben működő „Szovjetuniót kutató intézet" is, amelyet pedig nem lehet a kommunisták irányában táplált baráti érzelmekkel vádolni, megállapította nemrégiben, hogy a szovjet ifjúság kultu­rális színvonala jóval megha­ladta a Nyugaton élő fiatalok nívóját. befolyásolt külföldi turisták megborzonganak, ha Szibéria nevét hallják. Egy amerikai újságíró nemrégiben a legko­molyabban kijelentette: „Ma is medvék csavarognak a novo- szibirszki utcákon“. Medve mé­retű hírlapi kacsáról volt szó, mert Novoszibirszk medvéi ki­zárólag az állatkertben és cir­kuszban tartózkodnak. Ma a Szovjetunióban joggal mondják, hogy Szibériába kell utaznia annak, aki látni akarja a kommunizmus tényleges épí­tését, és meg akar ismerkedni a szovjet fiatalok igazi életé­vel. Itt van például a Szovjet Tudományos Akadémia novo- szibirszki tagozata, mely való­ságos akadémiai városrészt épített itt ki, melyben már 30 000 ember él. Itt különösen jelentős szerepet játszanak a fiatalok. A legutóbb a harminc­két éves Andrej Deripasz, a fi­zikai tudományok doktora, Lenin-díjat kapott. Ez a tudós moszkvai születésű, Moszkvá­ban tanult és mint sajátmaga kijelentette, szívesen ment Novoszibirszkbe, mert munká­ját rendkívüli mértékben meg­termékenyíti a különböző tudo­mányágak sok tudósának tár­sasága. A Barátsági Hónap alkalmából hazánkban tartózkodott Galina Alekszejevna Logu­nova, a Bielorusz SZSZK Legfelső Szovjetjének alelnöknöje, a polotai szovhoz állat- gondozója. Jevgenyik Szergejevics Krjukov a Szovjet-csehszlovák Baráti Társaság vezetőségi tagjával együtt meglátogatták a bratislavai nagyüzemi pékséget, ahol meg­ízlelték az üzem termékeit. 3 DIÁKOLVASÖINKra való te­kintettel, valamint figyelembe véve, hogy a karácsonyi ünne­pek alatt igen sokan elutaznak állandó lakhelyükről, szerkesz­tőségünk úgy döntött, hogy la­punk 50—51. számát 1963. de­cember 17-én, tizenhat oldalon, gazdag tartalommal sok olvas­mánnyal jelentetjük meg. La­punk utolsó, 52. száma, közvet­lenül a karácsonyi ünnepek után jelenik meg. TESSEK Az üvegipar dolgozói időben gondoskodtak, hogy a piacra elegendő és Ízléses karácsony- fadísz juthasson. Minden egyes darab az üvegfúvó fantáziája alapján születik. Ugye szépek? VÁLASZTANI A felsőfokú iskolaa iete,k0,i lirsadík" MIHAIL PROKOFJEV, a szovjet felső- és középfokú szakoktatásügyi miniszter első helyettese Ellenőrzés és csomagolás A SZÁGULDÓ ESEMÉNYEK ÉS A MÉLYREHATÓ TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK SZÁZADÁT ÉLJÜK Korunkat a tudományos és technikai forradalom jellemzi. Az emberi agy behatolt az anyag szerkezetének titkába. Nincs messze az idő, amikor megvalósul az irányított atom­reakció. Csodálatra méltóak a biokémia eredményei is. Az emberi zsenialitás a világűrt ostromolja. Küszöbön áll a Hold és a bolygók meghódítá­sa. A tudomány nagyszerű táv­latokat nyit az ember előtt. Ki fejleszti majd holnap az emberi tudományt, technikát, kultúrát? A jelenkori társada­lom rendkívüli érdeklődést ta­núsít a felső iskola, a fiatal szakemberek képzésének rend­szere iránt. Az egyetemektől és a főiskoláktól függ, hogy milyen tudással lépnek az élet­be. Egyre szükségesebb olyan szakemberek képzése, akik tu­dását nemcsak a modern tech­nika és tudomány eredményei gazdagítják, de akik képesek arra. hogy még fel nem kuta­tott területek titkaiba is beha­toljanak. Ez valamennyi felső­Olvasóink figyelmébe 1964. január 1-től le­hetővé tették az Üj Ifjú­ság példányszámának je­lentős emelését. A múlt­ban hosszú időn keresz­tül egyes postahivatalok és hírlapterjesztők nem fogadtak el lapunkra megrendelést, mivel ez a hírlapterjesztő szervei­nél mint „elkelt" szere­pelt. Az Új Ifjúság példány­számának emelése lehe­tővé teszi, hogy lapunkat új olvasók százai meg­rendelhessék. Kérjük ol­vasóinkat, hogy barátai­kat és ismerőseiket erre a lehetőségre figyelmez­tessék. Ugyancsak lehet­séges, hogy az Üj Ifjúsá­got az újságelárusítók is az eddiginél több pél­dányban kapják. Az Új Ifjúság kizáró­lag a postahivatalokon és a posta hírlapterjesztő szerveinél (postásoknál) rendelhető meg. Il^lj b tliVÜV fokú végzettségű szakember számára fontos, függetlenül at­tól, hogy. iskolában, tudomá­nyos kutatóintézetben dolgo- zik-e majd. íme, ezért áll a felső iskola az általános érdeklődés hom­lokterében, ezért foglalkoztat­ják az előtte álló problémák a közvélemény széles köreit. MELYEK HÁT A FELSŐFOKÚ ISKOLÁK LEGIDŐSZERŰBB PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN? Az első: kialakítani azt az oktatást, amely olyan szakem­bereket képez, akik számára a nép szolgálata a legfőbb ideál. Ezt az igazságot sok ki­váló tudós ismerte fel és val­lotta. Már Descartes így írt „Beszélgetés a ihódszerről" cí­mű müvében: „Minden ember köteles erejéhez mérten mások jólétéről gondoskodni, és sem­mit sem ér az, aki nem hoz hasznot másoknak“. Napjaink­ban ez az igazság, különösen időszerű. A humanizmus esz­méinek kell minden tanfolya­mot áthatni, s minden szakmai oktatást a tudományos világ­nézetet formáló humán tudo­mányoknak kell kiegészíteniük, amelyek segítenek abban, hogy a diákokat az emberiség érde­keinek, a társadalmi haladás aktív támogatásának szellemé­ben, a tudatlanság, a nemzeti gőg és korlátoltság ellen vívott harc szellemében neveljük. Korunk ellentmondásaiban csak az tájékozódhat jól, aki ismeri a múlt történetét, a népek sokévszázados kultúrá­ját, s nem az, akinek eszme­világát az éppen legzajosabb filmszenzáció tölti be. A Szovjetunió oktatási rend­szerében fontos helyet foglal el a társadalomtudományok (történelem, politikai gazda­ságtan, filozófia, a tudományos kommunizmus alapjai) tanul­mányozása. A tudományos kommunizmus tanításait az a hit hatja át, hogy győz a Föl­dön a jó, és az igazságosság, az értelem. Ez a természeténél fogva optimista^tanítás a szov­jet ifjúság humanista nevelé­sének alapja. A felsőfokú iskola nemcsak tanít, nevel is. Nevelhetne a faji gyűlölet, az emberi gyűlöl­ködés. az elmaradottság szel­lemében is. Mi más, gyökeresen ellentétes utat követünk. A szovjet felsőiskola olyan em­bereket nevel, akiknek életcél­ja a társadalom javára végzett munka. Oktatási rendszerünk KiemeiKÚUU juk azt, hogy minden hallgató­ban kialakítja a nép iránti fe­lelősségérzetet. FONTOS PROBLÉMA AZOKNAK A KÖRÜLMÉNYEKNEK A LÉT­REHOZÁSA, AMELYEK KÖ­ZÖTT A FELSŐFOKÚ OKTATÁS EGYFORMÁN ELÉRHETŐ VALAMENNYI Állampolgárnak Lehetnek-e valamiféle korlá­tozó tényezők a főiskolai fel­vételeknél? Igen. Ilyenek vala­mennyi országban léteznek. A felsőfokú iskolák rendszerint nem vehetnek fel minden je­lentkezőt.' De milyenek legye­nek a kiválasztás mércéi? A legjobbakat, a legfelkészülteb­beket, a legmunkaSzeretőbbe- ket kell kiválasztani. A válo­gatásnál csak a pályázó fiata­lok személyes tulajdonságait kell mérlegelni. Pontosan így járunk el mi. Hatalmas munka szükséges ahhoz, hogy elérjük a felső­fokú oktatás demokratizmusát. Ehhez mindenekelőtt minden­ki számára elérhetővé kell tenni a középfokú oktatást. A Szovjetunióban az oktatás valamennyi formája (a felső oktatást is beleértve) ingyenes. A hallgatók csaknem háromne­gyed része ösztöndíjban része­sül, amely biztosítja megélhe­tését. Diákjaink többsége mun­kás- és parasztszülök gyerme­ke. Kiterjedt a levelező és esti oktatás rendszere. A Szovjet­unió jelentős tapasztalatokat gyűjtött a demokratikus rend­szerű oktatás létrehozása te­rén. Ez a rendszer meghozza gyümölcseit. Nálunk minden feltétel megvan ahhoz, hogy több tudós legyen, és mindenki azért legyen képzett, mert enélkül nem lehet a holnap társadalmát építeni. A különböző országok előre­haladása sok tényezőtől függ. E tényezők jelentősek a nagy tudósok, a kultúra kiemelkedő művelői, akik tudásukat az iskolában, egyetemen alapozzák meg. Minél gazdagabb egy or­szág tehetségekben, annál gyorsabb a fejlődés. Ez alap­igazság. És a tehetség — mint ismeretes — nem a csekkönyv- töl függ. A tehetségeket a nép között kell keresni. A felső iskola nemes célja: megtalálni és fejleszteni a tehetségeket, irányt adni nekik, s arra ne­velni őket, hogy az emberiség fejlődését szolgálják. Galina Alekszejevna Logunova megtekintette a sásai EFSZ-t is. Kedves vendégeink Régi szokás a vendégnek zsiványpecsenyével kedves­kedni. A jő hagyományt a piesoki gépgyár dolgozói is betartották. A világ legerősebb embere Az emberi erő megtestesítői, a súlyemelők, egytől-egyig izomkolosszusok, kik hatalmas erőkifejtést igénylő, évekig tartó fáradságos edzéssel érik el sokszor lehetetlennek tar­tott rekordjaikat. Közülük je­lenleg a nehézsúlyban küzdő szovjet Jurij Vlaszov a legis­mertebb, legerősebb. Fantasz­tikus eredményei már néhány­szor túlhaladták az ember fizi­kai képességeiről alkotott el­képzeléseket. A stockholmi világ- és Euró- pa-bajnokságon Jurij Vlaszov ismét két világrekordot javí­tott: olimpiai hármasban 557,5 kilót, lökésben pedig 212,5 kilót emelt: Hogy eredményét kellő­képp értékelhessük, tudni kell, hogy harminc évvel ezelőtt a legjobb nehézsúlyú versenyzők sem tudtak triatIonban 4.00 ki­lónál többet emelni. Álmodni sem mertek arról, hogy lökés­ben valaha is 200 kilót emeljen valaki. John Davies amerikai atléta merészelte elsőként állí­tani, hogy a lökés felső határa 195 kilogramm is lehet. Feltűnt utána Paul Anderson, aki 197,5 kilós eredménnyel állított fel világcsúcsot. A nagyszerű testalkatú, 28-ik életévében járó szemüveges atléta még kezdő versenyző volt, amikor Anderson 1955- ben Moszkvában járt, aki nem is gondolta, hogy valaha is nyomába lép csodálóinak egyi­ke. Vlaszov kemény és rend­szeres edzéssel azóta megsok­szorozta erejét: 1957-ben or• szágos csúcsot javított, két évvel később 196,5 kilogrammos eredménnyel megdöntötte An­derson világcsúcsát, s mindjárt ezután — első nemzetközi ver­senyén, Varsóban — világbaj* nők lett.

Next

/
Thumbnails
Contents