Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-11-26 / 47. szám
GOTTWAIDOVI FIATALOK 1 ' . í£É . 5 Kétségkívül Gottwaldov hazánk egyik legszebb és legmodernebb városai közé tartozik. Cipőgyára révén világhírnévre tett szert. Az üzemben ma túlnyomórészt fiatalok — elsősorban is lányok dolgoznak. A becsületes és odaadó munka mellett jut idő bőven pihenésre, szórakozásra és továbbtanulásra is. Nagy segítséget nyújt ebben a fiataloknak — Móžiš Miloš elvtárs szerint — az üzemi klub Jelenleg a Svit nemzeti vállalat üzemének főbejáratánál levő épületben vannak helyiségeink. A klub kezdetben csak saját üzemünk fiatal dolgozóit szolgálta, ma már azonban mind a három gottwaldovi, vagyis a Svit, a Finom Gépipari és a Vörös Október üzemek alkalmazottal is maga köré csoportosítja. Az üzemi klubnak 50 különböző érdekköre működik rendszeresen, melyek között megtalálható a népművészeti, fényképész, méhész, vadász, halász és még sok más érdekkör. Az egyes érdekkörökben többnyire fiatal fiúk és lányok dolgoznak. Jó az együttműködés az egyes CSISZ-szervezetekkel is. A fiatal lányok részére fózö- és varrótanfolyamot is rendeztek. Az egyes érdekkörök rendszeres munkájában kb. 2000 fiatal vesz részt. — Nagy súlyt fektetünk a Népi Akadémiákra is — magyarázza tovább a titkár, — melynek első ciklusát négy évvel ezelőtt indítottuk el. Ebben az évben ezt tovább bővítettük, így jelenleg már 10 különböző témában folyik az oktatás. A termelési ökonómia szakaszáról öt különböző ciklust is beiktattunk, s ezekbe főleg üzemeink azon fiatal alkalmazottai jelentkeznek, akik munkájuk mellett tanulnak. Az akadémia keretén belül beiktattuk az idegen nyelvek, mint pl. a német, spanyol és angol nyelv tanulását is. A fiatalok körében a legnagyőbb érdeklődés a német és angol nyelv tanulása iránt nyilvánul meg, de ugyanígy nagy közkedveltségnek örvend a spanyol nyelv is. Mint érdekességet megemlíthetem még azt is, hogy e téren, vagyis az idegen nyelvek tanulása terén nagy hasznát vesz- szük az üzemeinkben tanuló külföldi diákoknak is, akik készségesen foglalkoznak fiatal alkalmazottainkkal az idegen nyelvek elsajátítása érdekében. Viszonzásul a három gottwaldovi üzem ipari iskoláiban a külföldi diákok részére speciális tanfolyamokat szervezünk tanulmányaik megkönnyítése érdekében. Nagy Árpád AZ,IFJÚSÁG IS RESZT VÁLLAL A* közép-szlovákiai kerületben az ősz folyamán 50 000 hektár rétet és legelőt kell megjavítani, előállítani 370 000 köbméter komposztot, kiültetni 250 000 gyümölcsfát, 10 000 hektár területen pedig rekultivációt kell végezni. Nem csekély feladatok, amelyek alapos erőfeszítést követelnek. Az ifjúság, mint a múltban már annyiszor, ezúttal is részt vállal a munkákból. Nemrégiben kerületi értekezleten tárgyalták meg a segítés módját. Már akkor Ígéretet tettek 12 000 hektár rét és legelő megjavítására, 25 000 köbméter komposzt elkészítésére és 30 000 gyümölcsfa kiültetésére. A CSISZ kerületi bizottsága annak az érdekében, hogy minél több fiatalt kapcsoljon be az akcióba, versenyt indított a legjobb járás, alapszervezet és pionirszervezet címért. Az ifjúsági fényszórók tevékenységét is ezután e feladatok megvalósítására irányítják, azonkívül részt vesznek a termőföld kihasználásának felülvizsgálásában. A feltárt földtartalékok termővé tételét azáltal biztosítják, hogy bizonyos területek felett védnökséget vállalnak. (pl) Óriási töldásógép kezdett dolgozni az ukrajnai Nyikopol városban. A forgó exkavátor kotróvedreinek befogadóképessége 16 000 liter, kiöntő-szállító hídjának hossza több mint 260 méter, a kőzetet öt kilométer hosszúságú futószalag szállítja el. Egy műszak alatt az új gép annyi kőzetet fejt ki, hogy elszállításához 500 nagy teljesítményű önrakodóra lenne szükség. Az exkavátor 19 emelet magas. Az ifjú baromfitenyésztők sikere Jánské-ban az elmúlt héten a baromfitenyésztő-farm CSISZ- tagjai évzáró gyűlésekre jöttek össze. Az évzáró gyűlésen ott volt Libor Batrla, a CSISZ KB titkára, Jiŕí Neubert, a CSISZ KB elnöke, és több más elvtárs. Jánské-ban nagy baromfitenyésztő-farm van. E farmon már a gyakorlatban érvényesítik a szocialista mezőgazdaság nagytermelési alapelveit. A farmot a déčíni és a rumburki gépgyárak, a Centroplax, a ČSD műhelyei, az építészeti ipariskola és a járási építészeti vállalat fiataljai segítettek-Telépíteni. E CSISZ szervezetek képviselői az évzáró gyűlésen a CSISZ járási bizottságától diplomát kaptak. A, baromfitenyésztő-farm idei tojáseladási terve 3 millió 740 ezer darab tojás volt. Eddig már 3 639 000 tojást adott el a farm s minden előfeltételük megvan arra, hogy vállalásukat, — terven felül félmillió tojást, — az év végéig eladjanak. A Jánské-i baromfitenyésztőfarm ezenkívül 100 000 kiló baromfihúst adott a piacra a tervezett 56 000 kiló helyett. (A) MM Az alábbiakban a cserepoveci kohókombinát egyik kommunista munkabrigádjának életével ismertetjük meg olvasóinkat. A brigád tagjai — Borisz Korcságin és társai — együtt dolgoznak a hármas számú kemencénél, s nagyon sokat vitatkoznak. Csak néhány napot töltöttem Cserepovecben, de ezalatt jól megbarátkoztam a fiúkkal. Együtt laktam velük a munkásszállóban, együtt jártam velük mindenhová. ESTE A Kohász-sugárúton levő munkásszálló háromszobás lakásokból áli. Minden lakásban kilencen — minden szobában hárman laknak. Van klub, tanulószoba, a fiúk mégis szívesebben jönnek össze Borisz Korcságin szobájában. A házigazda nem mindig örül a látogatóknak: nemrég végezte el a tízosztályos iskola esti tagozatát, s most a főiskola levelező tagozatánk felvételi vizsgájára készül. Esténként rendszerint nála gyűlnek össze a szállóban lakó olvasztárok. Igaz, Borisz elvonulhatna a tanulószobába, de az az igazság, hogy ö maga is örül barátai lármás összejöveteleinek. MÁSNAP REGGEL A fiúk korán ébresztettek s együtt indultunk a kombinátbrigád két napja ba, ahol hét órakor kezdődött a műszakjuk. Borisz Korcságin, Jurij Dudrov, Nyikoláj Kljuse- vics beöltözve néhány „bemelegítő mozdulatot“ végeztek, majd betöltötték az anyagot a dugaszológépbe. Nyugodt, hozzáértő mozdulatokkal dolgoztak. De a legnehezebb munka abban a tágas teremben folyt, ahol a vezérlőasztalok állnak. Ez Vjacseszlav Szlobod- kov művezető birodalma. Ö mindössze két-három évvel idősebb társainál, sokan egyszerűen Szásának hívják. Moszkvában végezte az acélipari főiskolát nyolc évvel ezelőtt. Cserepovecben lett belőle tapasztalt olvasztár. MŰSZAK UTÁN ‘ Műszak után a forró tus hatására elszállt a fiúk fáradtsága. A mai csapolásról beszélgetnek, s közben gyakran emlegetik ezt a furcsa kifejezést: „a kemence térfogatának kihasználási tényezője“. A Szovjetunióban több óriáskohó működik, de az említett kihasználási tényező Cserepovecben a legmagasabb nemcsak országos, de alkalmasint világviszonylatban is. S a fiúk becsületbeli kötelességüknek tartják, hogy ebből az elsőségből ne engedjenek. — Mit csinálunk ma? — kérdi Jurij. A brigádnak kétnapos pihenője van. Kurlikov sapkáját lengetve búcsúzik társaitól — vizsgája van a főiskolán. Borisz Korcságin azt javasolja, hogy holnap ránduljanak ki Turovó- ba, a ribinszki víztároló partjára, ahol a kombinátnak sátortábora és hétvégi üdülője van. Jurij nem ért vele egyet: „No és Szolodkovval mi lesz? Hiszen holnap utazik szabadságra, ki akartuk kísérni a vonathoz. Aztán meg Kurlikov kislányának ma van a második születésnapja, elmegyünk fel- köszönteni...“ Este a fiúk ismét együtt vannak. A többség azt javasolja, hogy nézzenek meg egy új filmet, a kisebbség egy operett mellett szavaz. Végül megszületik a döntés: „Menjünk moziba!“ Kilépünk a munkásszálló kapuján. A társaság csakhamar meggyarapszik — csatlakoznak hozzánk a fiúk lányismerösei. SZABADNAPON Kimentünk az állomásra és kikísértük a vonathoz Szláva Szolodkovot. Borisz és Jurij a stadionból jöttek, edzésről. Hamarosan befutott az ünnepelt — Vjacseszláv Szolodkov is. Boldogan mosolygott — Bulgáriába indult üdülni. Tavaly hat Duna menti országba látogatott el. Este csaknem mindnyájan elmentünk a Kohász-téren levő „Sekszna“ étterembe. Odabent. csakhamar heves vita kereke- ] dett a fiúk között. A vita mindenkit az elevenén érintett, mert a jövőről, a munkáról folyt a szó. — Voltam bányász — mondta Borisz, — lakatos, gépkocsivezető, katona. Most 25 éves vagyok és olvasztár. Szeretem ezt a munkát. A főiskolán is ezt szakmát akarom tovább tanulni. S nemcsak azért, mert itt többet keresnek. Ez lett a hivatásom ... — Komoly fiú, — jegyzi meg a felszoigálónő, mialatt kiállítja a számlát. Hangjában nyoma sincs a gúnynak, s látszik rajta, , hogy tetszenek neki ezek a legények. Nekem is tetszenek. Az utcán egy szempillantás alatt tovatűnik az előbbi komolyság. — Menjünk egyet táncolni, — indítványozza váratlanul Vale- rij. Máris elcsípünk két taxit. Az árnyas cserepoveci parkban az óriáskerék, a hajóhinta mellett hatalmas táncparkett várja a fiatalokat. Késő estig szórakoztunk. Ä látszat kedvéért? Fiatalok. A szemük gyulladt, az erős fénytől. A kezük repedezett, érdes, a rozsdás vasaktól. A homlokukon szemüveg. Nem akármilyen — hegesztőszemüveg. Dolgoznak! Tizenegyen egy csoportban. Hegesztenek! És aztán ami jön, azt csinálják. — Hát azért jó lenne azt az ifjúsági hegesztöpartit „összeütni" — mondja Miklós, a fiatalok csoportvezetője: — Azt, hogy gondolod? — A mérnök találta ki, s azóta már úgy rág bennem a dolog, mint fában a szú. Még három-négy embert átvennénk valahonnan és egy 16 tagú ifjúsági csoport hegesztene. Isten bizony még az eget is összehegeszte- nénk! Tizenhatan! Huh! * * * A mérnök elvtárs hogyan gondolja? — Kérem! Ugye! Nekem mindenem a fiatalság! Nem akarok dicsekedni, de János mondd meg az elvtársnak, hogy mennyire szeretem én a fiatalokat. — Juj. a mérnök elvtárs nagyon szereti a fiatalokat! — Nem akarok dicsekedni ugye, de István mondd el az elvtársnak, hogy milyen jól dolgozunk mi. — Igen, mi nagyon jól dolgozunk. Főleg a mérnök elvtárs! — Soha életemben nem dicsekedtem! Az elvtársak, akik itt szóltak, csupán 10 éve tartoznak az irányításom alá. És látják nem befolyásolom őket. A saját véleményüket mondják. És kérem nem azért, de én nem szakadtam el a termeléstől, Feri nyilatkozz az elvtársnak! — A mérnök elvtárs nem szakadt el a termeléstől. * * * Abszolút igazság nincs. És a jó és rossz fogalma is relatív. Ami nekem jó, nem biztos, hogy másnak is az. Egy ember bebizonyítja neked a saját igazát és egy perccel később, mindemnek pont az ellenkezője derül ki. Azt mondja az üzem pártelnöke (és tegyük hozzá igen okosan): a régi dicsőségből nem lehet évekig élni! Olyan emberek kellenek ma mindenüvé, akik nem állnak meg a hiúságukra legjobban sütő magaslaton, hanem állandóan haladnak előre, a napokkal. * * * Tizenhatan lennénk! Ti mit szóltok hozzá fiúk? — kérdezi a brigadéros a kör- benállókat. — Én azt gondolom, úgyse adnák nekünk ide a hegesztőket. Méghozzá mindet. Kizárt dolog — mondja egy alacsony zömök fiú. A többiek „csak jó lenne“, benne vagyunk“-kal vála- szolgatnak. — A mérnök mondta! • — Mondta, annyi mindent mondtak már, mégsem lett belőle semmi. — De ő el is intéz mindent. így mondta. És akkor a mi brigádunk végzi majd az összes hegesztői munkálatokat. — Hű, az anyját! De jó lenne! — S a tenyerüket is összeütögetik és hunyorognak is, mintha már az orruk alatt táncolnának a hegesztőpisztoly alól a csillagok. * * * — Ugye kérem én inkább nem szólok, még azt találná gondolni az elvtárs, hogy dicsekszem. Beszéljenek mások helyettem! Jancsi, mondd el az elvtársnak, hogy milyen nagy sikereink voltak. — Irtózatos nagy sikereink voltak! — Na kérem és engem vádolnak dolgokkal, amikhez semmi közöm. János, mondd meg az elvtársnak, van nekem ezekhez a dolgokhoz egyáltalán közöm? — A mérnök elvtársnak nincs hozzá köze. — Én azt mondom, beszéljenek helyettem mások; látja... * * * Én is azt mondom, beszéljenek, de ne mások, hanem az eredmények, a végzett munka! És majd a fiatalok, akik már lelkesednek a hegesztöbrigádért. Az ember nagyon kellemetlenül érzi magát, ha a statisztikai és mindenféle papírokkal alátámasztott igazságról kiderül, hogy az nem is igazság, hogy az, csak csapkodás, vergődés, védekezés. Az így bizonyított jó munkavégzésnek a hallatlan sikereknek szemébe röhög — a főmérnök által foganatosított szankció, fizetéslevonás. De nagyot csalódik az ember. És hányszor. Az érintett pedig mosolyog, bókol, hajlong, aztán bedobja a hegeszt óbrigádot. Stanislaw Jerzy Lee egyik velős megfogalmazású gondolata jut eszembe: „Egyes jellemek törhetetlenek, mert rugalmasak". Erről lenne szó most is? Szorul a hurok, s a kivezető út máris készen van — a hegesztöbrigád?! Hegesztő * * je fejünkbe ültette, most már majd Ha a bogarat a járunk is utána. — — Megígérte. — Tizenhatan! Te jó isten! Mit össze lehetne hegeszteni. Mindig pontosan ugyanazok váltanák egymást a gépen! Te jó isten, de nagyszerű lenne. — Versenyre hívhatnánk az egész országot! Minden hegesztőt. * * * — Hát kérem én nem szeretek dicsekedni! De ha ezt nem csinálom meg, szembeköphet. * * * Eljövök majd egy-két hónap múlva. Mert engem is érdekel, izgat már annak a 11 fiatalnak a lelkesedése. Jobban mondva az emberek, és a szavak súlya.
