Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-11-12 / 45. szám

„NEGYEDIKES LÁNYOK”. „FEI EDHEIEU.EN DIÁKÉVEK“ és „ANNAMÁHIA“ kívánságéra a fenti szalagavatóra, valamint balla­gásra Is alkalmas ruhákat közöljük. Az első modell három részből ál): szoknya, a sajátjából blúz és kiskabátka. A szoknya a blúzzal ruha benyomását kelti — ez esetben divatékszerrel vagy gyöngy­sorral díszítjük, — viszont fehér blúzzal is viselhető, és így a kabátkával a ballagásra nagyon szép lenne. A kabátka gallérjá­nak és ujjának széle, valamint az egyik oldalon fönt, a másikon lent elhelyezett zsebet fehérrel szegélyezzük és fehérből készüi a megkötő is. A kompié vékony sötétkék szövetből a legszebb. A másik kompié anyaga szintén sötétkék szövet. A ruha princesz szabású, felsó részét fehér csipkehetét díszíti. A boleró egészen a testhez simul, és így ruha benyomását kelti. Nyakklvagását, alját és az ujjak széleit szintén lehérre! szegélyezzük. Hátul apró gombokkal zárul. „HULL A HŐ“: Budapestre szoknyában, pulóverben és téli kabátban, ill. bundában utazza­nak. Vigyenek még egy szok­nyát és 1-2 pulóvert, esetleg szövetblúzt és szvettert, ezeket napközben viselhetik. Szükségük iesz továbbá egy elegáns szö­vetruhára, délutánra és estére társaságba, valamint egy kises- télyire, tánchoz, színházba, hangversenyre. Föltétlenül vi­gyenek magukkal egy meleg háziruhát. . • „TANÁCSTALAN“: Ahhoz, 0 hogy ne menjen moly a 9 szekrénybe, nem elég, ha 0 a szekrényeket tisztán lart­O o o 0 o 0 0 0 o 0 o 0 0 ja és időnként kirakja a ru­hákat (bár ez is nagyon fontos). Főként arra kell nagyon ügyelni, hogy a ru­hák tökéletesen tiszták le­gyenek, a moty ugyanis csakis a piszkos holmit „szereti“. Elég tehát egy pecsét a ruhán, vagy adott esetben, gyapjúkendon, s a molyoknak márts van mit „lakmározni“. Az első felté­tet tehát, hogy a szekrény­ben teljesen tiszta holmi legyen, a második: azokat a dolgokat, amiket nem vi­selnek, DDT-porral szórja meg s — a legjobb újság­papírba — becsomagolva tegye el. Ezenkívül a szek­rény alját szintén szórja meg DDT-porral. (Kabátok, bundák eltevésévei, majd a „szezonéban, v. i. tavasszal foglalkozunk.) ütött modellek „TÉL“ és „LIDI" sportos, de nappali viselethez is jól ki­használható pulóvert kérnek. „EDIT" is elkészítheti, de az ó részére 47. számunk­ban közlünk. Az itt közölt modell eredeti színezése nyersszín, halványzölddel hí­mezve. A színén si­ma, a visszáján ford, szemekkel dóig. a patentkötés 1 sima, 1 ford-al készül. Háta: 60 szemmel kezd. egyenesen kö­tünk 17 ejn magassá­gig, itt a sor elején és végén 1-1 szemet szapor. majd ezt a szapor.-t 7 cm-eri- ként még 3X megtsm. 43 cm köt. magasság­nál 3X2 szemenként karöltöt fogy. 20 m-es karöltömagas- ságnál 4X5 szemen­ként elfogy, a vállát. Eleje: A háta sze­rint készül, csak 26 cm-es köt. magas­ságnál középén két-, felé vesszük a mun­kát és két részben folyt, tovább. A kö­zépre eső szélénél minden színen kötött sorban 2 szemet egy­beköt. 4X. Egyenesen I ?>' . 11 m I még 32 em-t köt. majd 1X2, 2X1 sze­menként elfogy. a nyakkivágást. Cjja: 44 szemmel kezd. fent. Minden sor végénél szapor. 1-1 szemet 4X. Ezu­tán 3.5 cm-enként fogy. a sor elején és végén 1-1 szemet 10X. 43 cm-es köt. mag-tő1 8 cm-t köt. paten'kötéssel. Gomboláspánt és gallér: Paténtkötésse! vészül. A jobboldali gomblyuka» pántot 3 szemmel kezd. Min­den sor végén szapor. 1 szemet, amíg 15 szem lesz, 7,5 cm-es köt. mag.-nál bele­köt. az első gomb­lyukat A többi gomb­lyukat 7.5 cm távol­ságra készítjük. • 36 cm-es köt. mag.-nál befejezés nélkül fél­retesszük a munkát á?"* *** / és 13 szem szélessé­gűre megköt, a bal­oldali gomboláspántot is. Ha a két pánt el­készült, felszedünk közéjük 49 új szemet és ezután mind a 75 szemmel folyt. a munkát. Az 5. sorban a 14-15. és a 61-62. szeme' összekötjük. Tehát a gallér kezdő szemeit a gombolás­pánt . 12-13 szemén belül. Az iménti fogy,-t négysoron­ként még 4X megisrn. mindig a gombolás­pánt szemein belül. 13 cm-es gallérma- gasségnál egysorban befejez. Átvasaljuk és bele­hímezzük a mintát, majd újra vasaljuk es összeállítjuk. (A méretet az elő­re elkészített kis mintához kel! arányí- tani). ói &6MJMĹ OrthxirCt hCkJtii fki A tetterőt nem lehet csupán az életkorból megállapítani. Er- re a következtetésre jut min­denki, aki nap mint nap talál­kozhat Fjodor Nyikolájevics Petrov akadémikussal, a vete­rán kommunistával, a Szocialis­ta Munka Hősével. Fjodor Nyikolájevics hamaro­san 87-ik életévét tapossa, de még mindig dolgozik s a párt tevékeny harcosának tartja magát. Mindennap korán kel. Mielőtt munkához látna, könnyebb testi mozgást végez, majd derékig megmosakszik hideg vízben. Lehet tél vagy ősz, ebből a szo­kásából nem enged Ennek is köszönheti, hogy életében még soha nem volt meghűlve. Megiszik egy csésze teát, majd íróasztalához ül és mun­kához lát. A Tudományos Ta­nács — melynek hosszú évek óta tagja — véleményezésre megküldte neki a Szovjet En­ciklopédia „Államkapitalizmus“ és „Grúz SZSZK“ című cikkei­nek kéziratát. Megcsö'ren a telefon. F. Osztrográdszkij közli vele a Nagyszínházból, hogy az idős művészek ki akarják adni Szta- nyiszlavszkijra és Nagyszínház- beli működésére vonatkozó visszaemlékezéseiket, s arra kérik Fjodor Nyikolájevicset, írjon előszót a könyvhöz. Ö szí­vesen adja beleegyezését. A tudós orvosprofesszor, a politikai kérdések nagy ismerő­je, a párt történetének szem­tanúja, a művészetekben is jártas. A polgárháború befeje­zése után az akkoriban létre­hozott Tudományos Főigazga­tóság vezetésével bízták meg. Ennek az volt a feladata, hogy a kutatóintézetek, múzeumok, színházak, irodalmi és képző­művészeti alkotóközösségek te­vékenységét irányítsa. Az itt eltöltött öt év alatt közelről megismerte a művészetet, első­sorban Sztanyiszlavszkijt. Alighogy letette a kagylót, újra csengett a telefon. Ezúttal a Marxizmus-Leninizmus Inté­zet jelentkezett és figyelmez­tette a tudóst, hogy az SZKP hatkötetes története első köte­tének szerkesztő bizottsága délután háromkór tartja ülését. Még egyszer átnézi az Iszk- ráról készült cikket. Ez már a harmadik, sőt negyedik vál­tozat, s a szerző végre meg tudott birkózni feladatával. Jól emlékszik arra az idő­szakra, amikor Lenin az Iszkra köré gyűjtötte a legjobb erőket és kidolgozta egy hatalmas párt létrehozásának tervét. A II. kongresszus idején, amikor a párt megszületett, Petrov bör­tönben ült. Azért ítélték el, mert részt vett a kijevi mun­kások és diákok május 1-i tün­tetésén. ■ . . Tíz óra. A professzor lá­nyai már dolgozni mentek, ö maga is indulni készül. Be kell mennie a Szovjet Enciklopédia szerkesztőségébe. Csak unoká­ja, Masenyka marad otthon, Ö délután jár iskolába. — Várj, nagyapa, kitisztítom a cipődet! — Előbb nézd meg, piszkos-e? — Nahát — duzzog a kislány —, hiszen te már kitisztítottad. De milyen fényesre! Hogy volt rá időd ? — Akinek sok a dolga, annak mindenre jut ideje. Dolgozószobájának ajtaja előtt rendszerint ott várakoz­nak n kiadók munkatársai, szerzők. Olykor egyszerre hívja be mindnyájukat: egy-egy cikk megvitatása közben szereti el­lenőrizni saját véleménye he­lyességet, kíváncsi mások véle­ményére is. Üjabb látogató érkezik — a Lengyel-Szovjet Baráti Társa­ság képviselője. Felkéri Petro- vöt — aki a Társaság vezetősé­gi tagja —, hogy szólaljon jel a Lengyelország felszabadulá­sának évfordulóján rendezendő ünnepségen. A professzor haj­landó erre, hiszen vannak bő­ven lengyelországi emlékei is. .,. 1906 végén — meséli — Varsóban tartottuk meg a ka­tonai szervezetek képviselőinek értekezletét. A házat váratlanul körülfogta a rendőrség. Amíg betörték az ajtót, sikerült meg­semmisítenünk a legfontosabb iratokat. Alig hogy ezzel végez­tünk, a rendőrség behatolt a házba, mindnyájunkat letartóz­tatott és bezárt a varsói várba. Kilenc hónap múlva bíróság elé állítottak bennünket. A katonai ügyész rám életfogytiglani bör­tönbüntetést kért. A bírák azonban „kegyesek" voltak, és hét évi kényszermunkára ítél­tek. Ezután Varsóból vasraver- ve átvitték a Schliisselburgi várba, s ott hét évig raboskod­tam. ...A szobába■ most egy tag­baszakadt férfi, Jevgenyij Filo - monov tép be. Ez a fiatalember néhány éve börtönbe került. Amikor büntetése felét javító- nevelő munkában töltötte, leve­let írt a professzornak, akinek a nevét az újságban olvasta. Őszintén piegírt mindent há­nyatott ifjúságáról, bűnbánatá­ról, öreg édesanyjáról, akinek férje és idősebbik fia elvesztése után csak ő maradt egyedül. Megírta, hogy nagyon szeretne becsületesen élni és dolgozni. Fjodor Nyikolájevics hitt ne­ki, Jevgenyij bűntettét véletlen kisiklásnak tulajdonította és segítő kezet nyújtott feléje. A Sokat mesélhetne a fiataloknak Petrov professzor, kommunista, a Szocialista Munka Hőse. veterán fiatal hegesztő azóta becsülete­sen dolgozik, tanul, családot alapított, s hamarosan apai örömök elé néz. Most azért jött, hogy ezt az örömhírt el­újságolja annak, akit a legkö­zelebb érez magához. — Nagyon-nagyon örülök, — mondja mosolyogva Fjodor Nyikolájevics, — Kívánom, hogy fia legyen. S most a fiáról, Sűrűről kezd beszélni, aki orvos, kommunis­taj s mindenben apja nyomdo­kain halad. A professzor évek­kel ezelőtt vette magához mint elhagyott gyereket és két lá­nyának azt mondta: „Mától kezdve a testvéretek .. — Derék embert nevelni ne­hezebb, mint fémet hegeszteni, bár az sem könnyű dolog, — ezzel búcsúzik a fiatal hegesz­tőtől és keményen kezet szorít vele. ... Odakint már sötétedik, a mai nap is véget ér. Fjodor Nyikolájevics azonban nyugta­lanul tekintget az órájára: ma még fel kell szólalnia a Liha- csov-autógyár kultúrpalotájá­ban, ahol olvasókonferenciát hívtak össze az ö „65 év a leni­ni párt soraiban“ című könyvé­vel kapcsolatban. Ez a könyv voltaképpen Petrov életútjának története, melynek legemléke­zetesebb eseménye 1900-ban játszódott le, amikor személye­sen is találkozhatott Leninnel, A HOSSZÚ ÉLET TITKA Jó néhány példát ismerünk arra, hogy száz esztendős és még hajlottabb korú emberek egészen jól érzik magukat. Mi a hosszú élet titka? Az újságok nemrégiben hírül adták, hogy Libanonban 163 éves korában meghalt „a világ legöregebb embere“. Magas korú, de teljesen friss öregeket találhatunk a Kaukázus hegy­vidékein, Mongólia sztyeppéin, a tajgák és tundrák borította Jakutiban és Afrika dzsunge­lben is, vagyis a világ legkü­lönbözőbb tájain. A hosszú élet tehát, korántsem mindig csak a természeti körülményektől függ. Az öregek életformája sem azonos, mert az egyik nem ivott bort és nem dohányzott, a másik nem tartózkodott sem az egyiktől, sem a másiktól, akad olyart, aki főleg fizikai munkát végzett, mások meg csak szellemi munkát) egyesek nem válogattak, ha evésről vagy ívásról volt szó, mások meghatározott ételeket része­sítettek előnyben. Ezen az ala­pon tehát nem tárhatunk fel olyan törvényszerűségeket, amelyek megkönnyítenék a hosszú élet titkára boruló fá­tyol fellebbentését. De egy közös vonás mégis van. S ha néhány szóval akar­nánk meghatározni, ez nem más, mint a munka, a boldog­ság, az egészség. Elsősorban természetesen a munka. „Egyetlen naplopó sem ért el magas kort" — írta több mint százötven esztendővel ezelőtt Ch. Hufeiand, a híres német gondolkozó. Ez a tétel nap­jainkban i^ érvényes. Természetesen nem az erőt kimerítő, hanem az érdekes, örömteli munkára gondolunk, amely a mélységes elégedett­ség és boldogság érzését kelti. A tudomány bizonyltja, hogy a boldogság érzésének fiziológiai alapja van. Lényege a folyama­tok sajátos harmóniájában rej­lik, amely a központi idegrend­szerben jön létre, kihat tehát az egész szervezetre, hiszen annak funkciói nagyrészt az ember gondolataitól, érzéseitől, hangulatától, vagyis az idegfo­lyamatok lezajlásának sajátos­ságaitól függnek. így hát szinte önmagától adódik a következtetés, hogy a szociális tényezők nagy je- lentőségűak lehetnek az élet meghosszabbításában. Gondos­kodni kell tehát arról, hogy az emberek jó körülmények kö­zött éljenek, és munkájuk ál­landó megelégedettséget adjon nekik. Minderről a Szovjetunió­ban az állam gondoskodik. Bármilyen jók is azonban a szociális körülmények, a szer­vezet mégis felmondja a szol­gálatot, hogyha valamilyen be­tegség támadja meg. A szovjet orvosoknak — az állam segít­ségére támaszkodva — több fertőző betegséget sikerült fel­számolniuk, Ezzel máris meg­szüntették azokat az okokat, amelyek sok millió ember korai halálát idézték elő. Erőteljesen kutatják a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a rák, a reuma, a gümőkór és más be­tegségek gyógymódjait. Ezeknek az intézkedéseknek a nyomán mind több a magas életkort megérő emberek szá­ma. Húsz esztendő alatt (1939- 1959) a 70 évesek és idősebbek száma a Szovjetunióban 4,5 millióról 8 millióra nőtt. A hosszú élet problémája az idő előtti megöregedés megakadá­lyozásának a problémájává vá­lik. Az utóbbi években gyors ütemben fejlődött az orvostu­dománynak egy új ága, amely arra hivatott, hogy az öregedé­si folyamatok lényegét megis­merje, és megtanítsa az embe­reket a helyes életmódra, hogy száz esztendő az emberi élet­nek éppen olyan megszokott korává váljék, mint jelenleg a engedelmeskedik. Pontosan er­re az elvre épülnek az intéze­tünkben végzett kutatások. Az eddig végzett munka le­hetővé tette a vitaminok és fermentumok szerepének tisz­tázását a sejtek életében. Elő­állítottunk egy új készítményt, a „Vigeron“-t, amely több vi­taminból áll. Űj, célszerűbb gyógyszeradagolást dolgoztunk ki az idős korúak részére. Az orvostudomány legújabb felfe­dezései alapján több mint 30 ezer nyolcvan éves és idősebb embert vizsgáltunk meg és ta­nulmányoztunk. Intézetünk pá­ciensei között persze nemcsak öregek, hanem középkorúak és egészen fiatalok is vannak, mert véleményünk szerint az öregkori változások elleni ered­ményes küzdelem érdekében a szervezetet valamennyi fejlő­dési stádiumában tanulmányoz­ni kell. Ezzel nem kizárólag a mi intézetünk foglalkozik. Több mint 50 tudományos köz­pont és orvos-egyetem, számos gyógyintézet végez az ország­ban ilyen irányú kutatásokat. Véleményem szerint a geron­tológia most fordulathoz érke­Minden idős ember díjtalan tanácsban részesülhet a Kijevi Gerontológiai Intézetben. Képünkön Sz Fugyely-Oszipova pro­fesszor, az orvostudományok doktora beteget vizsgál. hatvan-hetven éó. Ez a tudo­mány — a gerontológia. Az a meggyőződésünk, hogy az öregedést előidéző okok meghatározhatók a szervezet komplex tanulmányozásával. Elsősorban a molekulákban le­zajló anyagcserét kell tüzete­sen megvizsgálni. Ezután az egyes sejtekben és szövetek­ben végbemenő folyamatok tit­kait kell felfedni. És végül, meg kell fejtenünk azoknak a rendkívül bonyolult kölcsönha­tásoknak a lényegét, amelyek­nek az egész szervezet élete zett, és nagy felfedezések kü­szöbén áll. A szovjet orvosok­nak a véleménye megalapozott. Elsősorban soha még nem fog­lalkoztunk ilyen behatóan és komolyan az öregség tanulmá­nyozásával. Másrészt az a fi­gyelem, amelyet az állam az egészségügyi kérdésekre fordít, egyre több lehetőséget teremt ahhoz, hogy javaslataink valóra váljanak. D. F. Cserbotarjev, a Szovjet Orvostudományi Aka­démia levelező-tagja, a Geron­tológiai Intézet igazgatója ÜJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztő­ség és adminisztráció Bratislava Pražská 9 - Telefon 445-41 _ Postaflők 30 - Főszerkesztő Szőke József - Nyomta a ZápadoslovenLé tlaľiarne 01 E.ôfizetés egy ľvre 312Ô Terjeszti a Posta Hírlap»,nlga tata előfizetni lehet minden postán. - Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza - A lapot külföld számára a Poštový Novinový Cra út ián lehet megrendelni. Címe: Praha 1. Jindrisska ulica 14. — vyvoz tlače. rusiuvy ixovinuvy ura utján * K—05*31439 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents