Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-11-12 / 45. szám

Vasárnapi riport Mintha sietne valahová, a sárguló nap is egyre rövidebb- re fogja az útját, szinte a föl­det súrolva talán vsak köléles­ségből gördiil át az égbolton. Egyre rövidebbek, egyre hűvö­sebbek a napok. Sárgul az érett termés. Sürgetnek az őszi Traktor fordul ki az útra. A pótkocsin sárga kukoricacsö­vek mosolyognak a napsugár­ban. A keréknyomok egy ku- koncakombájn mellett állnak meg A legénység cigarettáz- yat. közben sütkérezik a csa­lóka napon. a kétszázhúsz hektár kukori­cát — mire kijelentése nyom­dafestéket lát, szavai szerint már valószínűleg végeztek is vele. — Az a biztos, ami a raktár­ban van és egy ekkora terület­tf»l rpnnpfpn u munka -— a fnh­— veti oda a lánctalpas veze­tője, Árva József, nem sokkal járhat túl a harmadik ikszen. — A Péternek még borotvál­kozni sincs ideje. A kombájn­kezelőt ugratják, nehogy -oda- álljon a képre, még szégyent hozna a falura, szőrös ábráza­tával. — Nézzen csak be a gazda­sági udvarba. A fél falu dolgo­zik Jó a termés, negyven má­zsára számítunk hektáronként. Ezt a kis áldozatot megéri — mondja a titkár, de készülőd­nek is tovább, mert nyomunk­ban a másik két kombájn. Palágyi Lajos munkák. Itt a sárgától a rozs­dabarnáig játszik a kukorica, amott a cukorrépa élénkzöld levelei, dacolnak az enyészet­tel, s az egész határt keresz- tül-kasul bejárva, méltó va­sárnapi köntöst borít a renge­teg szín kavalkádjára az ökör­nyál. — Igyekezni kell. Az időjá­rás nem ismer pardont — ma­gyarázza egyikőjük, Nagy Pé­ter, Aranykalász HNB-titkára, a rendkívüli műszak okát. — Meghát nem csak egyszer van egy évben vasárnap. Majd rá­érünk ünnepelni, ha letörjük biek rábolintanak. — hosszab­bak az esték, akkor egyébre is jut az időből — erre meg Mé­száros Janinak villan meg a tekintete, aki a legfiatalabb közöttük, ö a termést meg a silót hordja be az udvarba. — Szóval rajtunk ne múljon Városi 'Véletlenül találkoztunk. A bolyi szövetkezet fiatal cso­portvezetőjével, Hogya Bé­tával jártuk a határt. Bég nem jártam szülőfalumban, megkérdeztem hát, mi újság. Legények közt másról sem lehet szó, *■ögvest azzal kezdte, hogy a nagykaposi mezőgazdasági iskolából gyakorlaton van itt egy csi­nos lány. Határjárásunkban a kukoricáshoz értünk, ott találtuk aztán a beszédté­mát, Dörner Juditot. — Városi lánynak talán nem szabad a mezögazda­Atmeneti időre átalakított helyiség szolgál irodaként az ekecsi szövetkezet telepén. Itt jönnek össze reggelenként az egyes részlegek vezetői, a napi problémákat megvitatni. De kilenc óra tájt már ritkán ta­lálni bent mást a nyilvántar­tást vezető lányon ! kívül. Ezen a napon azonban nagy hangos­kodás hallatszott ki az irodá­ból. Csak nem veszekednek? Amint benyitottam, látom, hogy mindenki arca derült s mind­járt újságolják is, hogy Csabá­nak megjött a behívója. S ez mindenfelé ok az ugratásra. Aztán komolyra fordul a szó. Rácz Csaba jegyzőkönyv alap­ján átadja a sertéstenyésztő részleget, amelynek 15 hónapon keresztül ő volt a vezetője. Az összlétszám 2950 darab, ebből 222 anya, 48 tenyészsüldő, 1105 Édes lesz a karácsony A Prága melletti modrany-i Orion csokoládégyár a kará­csonyi vásárra több mint egy és fél millió cukorka-kollekciót készít. A már hagyományos és iij kollekciókon kívül még 70 tonna deszerttel töltött csoko­ládét küldenek az üzletekbe. 110 tonna nemcsokoládés cu­korkaféle, karamella, stb. is ér­kezik Modranyból az üzletekbe. A csokoládé és cukorka túlnyo­mó része már készen van. Az Orion jelzésű cukorkafélék. ságban dolgoznia? — gú- nyorosan, kérdéssel tért ki a kérdésem elől. Bélától tudlam meg, hogy Judit Kassáról való. Nem, a szülei nem dolgoznak a mezőgaz­daságban, mint az ilyen esetben lenni szokott, ő vá­lasztotta a mezőgazdaságot. — Éppen úgy megkérdez­hetne egy fodrászlányt, hogy miért választotta éppen azt a mesterséget. Talán ő sem tudna egyenes választ adni, Tudja, erre nehéz válaszolni — magyarázta aztán megle­pő közvetlenséggel. — Any- nyit mondhatok, nem bán­tam meg. Az idén érettségizik. Ami­kor erre terelődött, a szó, csak annyit árult el, hogy legszívesebben valahol Kassa környékén dolgozna, ám ha ide, a Bodrogközbe helyezik, az sem baj. Itt jár iskolába, a nyári vakációk alatt ide járt gyakorlatra. Megked­velte már a vidéket. Meg aztán, mint ő mondja; mindegy, hogy hol dolgozik az ember, csak jól dolgoz­zon. Palágyi Lajos lány Segítenek. A komáromi Stei­ner Gábor Hajógyár fiataljai hathatós segítséget nyújtanak a védnökségük alá tartozó két szövetkezetnek, a madarinak és a cserhátinak. A napokban például 20 fiatal hajóépítő se­gített a cserháti szövetkezete- seknek a kukoricatörésben. A fiatalok nagyrésze a konstruk­ciós osztályról került ki és Ölvecky elvtárs szerint (a szö­vetkezet elnöke) munkájuk alapján csak dicsérni lehet őket. Szénássy János, Komárom * + ♦ Kivették részüket. A Krásne Pole-i állami gazdaság dolgo­zói már lemondtak arról, hogy segítség nélkül idejében beta­karítják a burgonyát és a cu­korrépát. Gáspár János az ál­lami gazdaság vezetője gon­dolt egyet és segítségért for­dult VZKG tanoncintézetének fiataljaihoz, akik mindjárt ren­delkezésére is állottak. A fia­talok több mint 13 hektár te­rületről szedték össze a bur­gonyát és tíz hektáron kiásták a cukorrépát. Papp Pál, Ostrava * * * A Német Demokratikus Köz­társaságban is kiváló eredmé­nyeket értek el a homokos ta­laj javításában. Egerszegi, a kiváló budapesti szakember ta­pasztalatai nyomán a talajt mésszel, szerves anyagokkal, főleg zöldtrágyával dúsítottak és valóságos csodákat értek el. * * * A kutatóintézetekben megfi­gyelték, hogyha a tyúkok ele­delébe három százalékos arány­csokoládék külföldön is jó hír­nevet szereztek, fgy például minden héten 14 tonna csoko­ládés drazsét szállítanak teher­autókon a Német Szövetségi Köztársaságba. Angliába pedig 27 tonna cukorkát szállítanak s az Egyesült Államokba 5 ton­na szaloncukrot. Cukorkafélé­ket szállítanak továbbá Olasz­országba, Luxemburgba, Kana­dába és több más országba is. (Á) ban őrölt lucernát adnak, ak­kor a tojás sárgája sokkal élénkebb színű. A hatás már néhány nap múlva jelentkezik. * * * A Libechovi Állami Haltenyé­szet (mélníki járás) e napok­ban hat métermázsa pisztrán­got szállított a Német Szövet­ségi Köztársaságba és kará­csonyig még további küldemé­nyeket szállít. süldő, 40 kg-ig, 663 darab hí- : zósertés, 895 darab szopósma­lac és 11 darab tenyészkan. Rácz Csaba az ipolysági me­zőgazdasági műszaki középis­kola elvégzése után vette át ezt az egész embert követelő munkahelyet. S ahogy vissza­emlékezik az elmúlt 15 hónap­ra, elmondja: a kezdet bizony nehéz volt. Nem mindegy az * a gondtalan diákéletből bele- | cseppenni egy ilyen felelősség- ♦ gél járó beosztásba. Meg nem :: is olyan egyszerű dolog apám- : mai egyidős emberek munkáját ellenőrizni, tanácsolni nekik. | A fö-zootechnikus segítsége i nagyon jól jött az elején. S pár ; hónap után már önállóan ve- - zettem a részleget. S hogy : munkáját becsülettel elvégezte, * bizonyítják beosztottjai és köz- : vetlen főnöke is. Volt azonban j egy valami, amiről Csaba azt j állította, hogy sohasem lehet j megszokni — a koránkelés. : Mert reggeli öt órakor már , kint kellett lenni a telepen. — Kicsit szokatlan lesz nél­küle. Hiányoznak majd a viták is, amelyeket az emészthető í fehérjéről és keményítőérték- • ről folytattunk. Ki számítja i most már ki, hány gramm táp- j port kell keverni 100 kg takar- j mányhoz, ha elmegy a tizedes I számok szerelmese, — mondo- % gatják az etetők. De hiába, a hazafiúi köteles­ségnek eleget kell tenni. Csaba ’ azzal búcsúzott, hogy majd » csak eltelik az a két év és í ismét visszatér munkatársai közé. Kovács Elvira, Balóny » A jövő szakemberei? A mezőgazda­ság fejlesztése egyik legfonto­sabb problé­mánk. A kor­szerű munka- módszerek be­vezetése, a tu­domány legú­jabb vívmánya­inak kihaszná­lása, ez a me­zőgazdaság leg­főbb feladata. Ahol ezt meg­valósítják, ott nem marad el az eredmény — ezt látjuk a du- naszerdahelyi mezőgazdasági kiállításon is. Azokban a szí­vetkezetekben, v .W# •' UŠÍ ; amelyekben be- I l§x* JWk tartják a kor- j ,« .*• fej szerű agrotech- i- .........’, Vww ___; nika követelményeit, olyan tér- növendékei elismeréssel néze- mesereamenyek vannak, ame- * lyekről azelőtt azt hitték, a t,k a vetőmagnak termelt hib- 7 csallóközi földekén elérni nem ridkukorica szabályos szemso- lehet. A Mezőgazdasági Tér- rait, a szépen fejlett csöveket. | melési Igazgatóság dunaszer­dahelyi kiállításán az iskola -os­Gépek az NDK-ból Az ember gondolkodott, tervezett, kísérletezett és végül feltalálta a gépet. A gépet aztán formálta, ala­kította, tökéletesítette, hogy terveit, számításait teljes egészében kitöltse, hogy segítséget jelentsen, hogy »könnyítse, gyorsítsa munkáját. Ez volt mindig is a cél, és most is ez. A különbség csak annyi, hogy míg az első gépektől idegenkedtek, addig ma már igényeljük, követeljük az állandó újat, a jobbat. TÉLÉN SEM TÉTLENKEDNEK j A períni CSISZ-tagok (kas- t sai járás) a téli hónapokban ■■ sem tétlenkednek. Legutóbbi gyűlésükön megtárgyalták a ; CSISZ KB határozatait. ügy í döntöttek, hogy tizennyolc S traktoros télen a szövetkezeti * munkaiskolát látogatja majd, í és kombájnosi vagy gépesítői : szakképesítést szerez. A gép- j javítók is tanulással töltik a I téli hónapokat. A traktor és * vontatott eszközöket javító tanfolyamot végzik el. A CSISZ-tagok ezenkívül el­határozták, hogy a téli hóna­pokban 10 leányt nyernek meg * a Szövetkezet zöldségtermelő f csoportjába. A leányok részére ♦ egyúttal zöldségtermelő tanfo­lyamot rendeznek. (A) : A B—750-es alagcsövező A közelmúltban a Malacky melletti Plav. Štvrtok-on újságírók és szakemberek előtt mutatta be legújabb vívmányait a Lipcsei Gép- és’ Traktorgyár, valamint a Weimari Cséplögépgyártö Üzem. A gépek bemutatóját (munka közben figyelhették meg őket), a szakemberek élénk érdeklődése követte. Főleg ami a talajjavító gépeket illeti. Tudjuk, hogy évente milliókat költünk talajjavításra, meliorációs munkálatokra, a nedves, talajvizes területek lecsapo- lására. Köztudomású dolog az is, hogy eléggé lassan, vontatottan haladnak ezek a munkálatok, éppen a mun­kaerőhiányból és korszerű gépek hiányából kifolyólag. A B—750-es gép tervezői és szerkesztői is ebből az alaptételből indultak ki az alagcsövező gép megszer­kesztésénél. Komoly segítséget jelentenek ezek a gé­pek nemcsak munkagyorsaság, hanem munka-higiénia szempontjából is. Hogy mielőbb rendelkezzünk velük, saját érdekünk!-O­A B—750-es jelzésű alagcsövező gép-újdonság a ta­lajvizek gyors levezetésére szolgál. A gép műanyag- csövet rak le, illetve húz maga után a földben. Napi teljesítménye 2000 méter, vagyis 62 kézileg dolgozó alagcsövező munkás munkáját végzi el. A műanyagcső élettartama 15^-20 tv közötti, előnye még, hogy sem A B—175-ös rekultivációs eke a rágcsálók, sem más férgek nem támadják meg, olyan összetételű anyagokból készült. A gép maximális dol­gozó mélysége 130 cm, minimális 50 cm. Előnye még többi között a hidraulikus vezérlés is.-O­A másik fontos és jelentős gép a B—175-ös jelzésű rekultivációs eke Jól kihasználható a talajjavító mun­kálatokban, faiskolák létesítésénél, és szőlőtelepítés­nél ugyanis dolgozó mélysége 70 cm. A gépnél külön ki kell emelni a munkastabilitást és hidraulikus vezérlést, (60—80 lóerős traktor után való).-O­A német gépgyártás sok kitűnő univerzális géppel dicsekedhet. Ilyen a nálunk is jól ismert és bevált RS—09-es traktor is. A bemutatón újra alkalmunk volt megcsodálni a német mérnökök leleményességét az Az EMPOR T—157/2-es univerzális eke EMPOR T—157/2-es jelzésű univerzális (rakodó, fúró, ásó stb. munkálatokat képes végezni) gépben. — Az univerzális gépek fejlesztésénél arra törek­szünk, hogy minél több ember munkáját tudjuk pótol­ni, mivel a mezőgazdaságban kevés a munkaerő — mondotta a gyártó üzem képviselője. A gépre hétféle munkaeszköz kapcsolható és mintegy 15—20 ember munkáját végzi el. így például óránkénti teljesítménye homokból 40 tonna, szénből 45 tonna, istállótrágyából 30 tonna. A gép mondhatjuk csaknem minden munkavégzésre alkalmazható. Az itt ismertetett három gépből az első kettő talaj­javító szövetkezeteink érdeklődésére tarthat szántót, míg az utóbbit állami gazdaságaink és szövetkezeteink alkalmazhatnák sikerrel. Most már csak egyvalami van hátra, éspedig, hogy az Angliában, Franciaországban és több más helyütt is kipróbált és bevált gépek ha­zánkban ne csak a kísérleti nyúl szerepét töltsék be, hanem hogy mielőbb és minél nagyobb számban ke­rüljenek a termelésbe, és segítsék mezőgazdaságunkat a továbbfejlődésben. -tó­KÉT EV MÚLVA

Next

/
Thumbnails
Contents