Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-11-12 / 45. szám

Bratislava, 1963, november 12. XII. évfolyam, 45. szám Ara 60 fillér Napirenden: a mezőgazdasági gépesitők kiképzése Ma Az idén és a következő két évben százezer fiatal mezőgaz­dasági dolgozó emeli a képesítését. Ezek majd alaposan ér­tenek a mezőgazdasági gépek, fejőgépek, önműködő etető­berendezések kezeléséhez és a gépberendezések karbantartá­sához is. A tanfolyamokat és az oktatást elsősorban a gép- és traktorállomások szervezik A Mladá fronta szerkesztője felkereste Antonín Paducha elvtársat, a Mezőgazdasági Tech­nika n. v. központi igazgatóját és több kérdést intézett hozzá. A Központi Mezőgazdasági jainak tevékenységét is, azt Technika n. v. milyen mér- akspjuk, hogy a tanfolyamok tékben veszi ki részét a fia- mé^Sfelelő színvonalat érjenek talok oktatásából? el. A oktatás nem jelent szá­munkra újdonságot. A gép és traktorállomások az év első felében a negyedik osztályos továbbképző tanfolyamokon 13 ezer 267 dolgozót, az ötödik osztályban 4625, és a hatodik osztályban 1459 dolgozót, túl­nyomó részben fiatalokat ré­szesítettek oktatásban. Ha ösz- szeszámítanánk, hogy eddig már hányán végeztek ilyen tan­folyamokat, megállapítanánk, hogy még nem értük el a száz­ezres számot és ezért a jövő­ben még intenzivebben kell majd a fiatalokat ezekre a to­vábbképző tanfolyamokra to­borozni. Hol rendezik a tanfolyamo­kat? A gép- és traktorállo­másokon, vagy a mezőgaz­dasági üzemekben? A jelentkezők száma szerint tűzzük ki a tanfolyam megtar­tásának helyét. Ha egy üzem­ben például sokan jelentkeznek, akkor a tanfolyamot közvetle­nül a mezőgazdasági üzemben tartják, különben a GTÁ-kon. Természetesen, ha a mezőgaz­dasági üzemekben rendezik a tanfolyamokat, akkor azok ke­vesebb kiadással járnak. Milyen eredményeket értek el a CSISZ kerületi vezető­ségek titkárai és a Mező­gazdasági Erdészeti és Víz­gazdasági Minisztérium dol­gozói számára rendezett sze­mináriumon? A galántai GTÄ-án igen ér­tékes tapasztalatokra tettek szert, hiszen már tavaly há­rom negyedik osztályos tanfo­lyamot rendeztek, csakis fia­tal dolgozók számára. Az okta­tás vezetői és a CSISZ járási vezetőségek között szoros együttműködés jött létre. A szemináriumokon azonban na­gyon hiányoltuk, hogy a mező- gazdasági termelési vezetősé­gek képviselői távol maradtak. Ez valóban nagy hiba. A je­lek szerint arra a következte­tésre jutunk, hogy a mezőgaz­dasági termelési vezetőségek vajmi keveset törődnek a fia­talok oktatásával. Valóban ezzel magyarázzuk az adott helyzetet. A fiatalokat a tanfolyamokra ugyanis nem­csak a CSISZ toborozza, ha­nem elsősorban a mezőgazda- sági termelési vezetőségek. Ezek a GTÁ-kal való együttmű­ködés folyamán áttekintést nyerhetnek a dolgozók minő­sítéséről és szükségleteikről. A Gribojedov utca bevonult a történelem­be. A moszkvai központi házasságkötő teremben elhangzott a két da — igen —, az ifjú pár megkapta az 563 206 házas­ságlevelet és Tyereskcva zavarában Andrijan Nyikolájev hófehér kesztyűjére húzta az arany jegygyűrűt. A Kreml fogadási palotájában több száz ember részvételével le­zajlott a menyegző, elhangzottak a jókívánsá­gok, pohárköszöntök — köztük Nyikita Hruscsov, az önkéntes „örömapa" tósztjai — és a Nyikolájev-Tyereskova-kettős elindult földi nászútjára. Így zajlott le vasárnap az „évszázad házassága". Ezzel a házassággal 1963. olyan újabb eseménnyel gazdagodott, ami egyedülálló az emberiség történetében; meges- küdött az első emberpár, akik mindketten megjárták a csillagok világát. Az esküvő önmagában is emlékezetes, kedves színfoltja az űrhajózás történetének, de egy­ben szimbóluma is azoknak a békés szándékok­nak, amelyek az egész szovjet űrkutatási prog­ramot vezetik. Akik az utóbbi hetekben azt emlegették, hogy valami új várható a kozmoszban, most egyszerre két szenzációval gazdagodtak. Az űrházasság bejelentésével szinte egy időben — mintegy a fiatal pár nászajándékaként — röp­pent fel a kozmoszba a Poljot-1 szovjet űrha­jó. Az utóbbi években kozmikus vonatkozások­ban hozzászoktunk a meglepetésekhez, az új szputnyik fellövése mégis azonnal szenzáció lett. Az ember mindinkább tudatosan, saját aka­rata, szándékai szerint uralkodik a világűrben. Ezért beláthatatlanok azok a távlatok, amelye­ket az első űrhajós házaspár nászajándékaként az újabb szovjet kísérlet nyitott meg a koz­mosz teljes felderítése és feltérképezése irá­nyában. Eredményes évzáró A terebesi cukorgyárban teljes lendülettel dolgoznak. A szövetkezetesek naponta feltöltik zsilipeket, amelyek mindegyike 165 vagon répát képes befogadni. A cukorgyárra az idei sze­zonban 16 000 vagon répa feldolgozása vár. Felvételünk a kirakodó állomáson készült. Hogy milyen intézkedéseket foganatosítunk? A tanfolyamokat főleg a GTÁ-k szervezik, az oktatókat a Galántán megrendezett sze­mináriumon részesítették ki­képzésben. November 15-ig még egy értekezletet hívunk össze, ahol majd megbeszél­jük, hogy a gépállomásoknak mire van szükségük, vajon ki- dolgozták-e már az oktatási terveket, és megtárgyalták-e a járási mezőgazdasági termelé­si vezetőségekkel és a CSISZ járási vezetőségekkel. Ezenkí­vül majd ellenőrizzük a Mező- ; gazdasági Technika n. v. fiók- ! Egy régi köz­mondás szerint minden ember a saját szerencséjé­nek kovácsa. Hogy mennyi igazság van benne, arról e napokban győződ­öm meg. Az én zerencsém ott ezdődött, amikor t múlt évben én Is ■Ihatároztam ma­jám, hogy kelese­imből minden hó­napban bizonyos összeget helyezek betétkönyvre az Szerencse... Állami Takarék- pénztárnál, hogy így apránként megspóroljam egy kis tranzisztoros rádió vételárát. Telt az idő, de megtakarított pén­zem igen lassan szaporodott, mert az utóbbi időben túl sok volt az úgynevezett „nem várt kiadás“. Ámde nagy meg­lepetés ért a mi­nap. Üzemi kollé­gám a Takarék- pénztár megbízott­ja örvendezve új­ságolta, hogy a be­tétkönyvek sorso­lásánál az én szá­momat is kihúzták 100 %-os nyere­ménnyel. Szeren­cse... Vasárnap már jó baráttal, tran­zisztoros rádióval megyek kirándu­lásra! Cs. L. A CSICSERI CSISZ-SZERVE­ZET nemrégen tartotta évzáró taggyűlését. A gyűlésen a szer­vezeti kérdéseken kívül meg­tárgyalták a CSISZ-tagok rész­vételét a szövetkezeti gazdál­kodásban, ahol jó munkáról adhattak számot. Szép eredményeket értek el főleg a talajjavításban. Eddig 3500 köbméter komposztot ké­szítettek. A tavaszi munkála­toknál a traktorosok, akik úgy­szólván egytől-egyig fiatalok, két műszakban dolgoztak. Nyá­ron az aratásból is derekasan kivették részüket. Lengyel Já­nos például ŽM 330-as kom­bájnon 123 hektárról takarítot­ta be a termést. Nagyrészt az ő érdemük az is, hogy a szövetkezet a tere­besi járásban elsőként fejezte be az őszi vetést. A lánctalpas traktorokon megszakítás nél­kül, éjjel-nappal végzik a mélyszántást. Az évzáró gyű­lésen ígéretet is tettek, hogy november 15-ig befejezik a mélyszántást. Teljes ütemben törik a 60 hektárnyi kukoricát is, amely fölött védnökséget vállaltak. (pl) KGST a gyakorlatban ► A Szovjetunió a szocialis­> ta világrendszer, a KGST vezető gazdasági ereje. Se­jt gítsége, együttműködése a !> szocialista országokkal p rendkívül sokrétű. ► A Szovjetunió a második ► világháború után több mint ► 1100 termelőüzem berende­► zését szállította a szociali­► sta országoknak. A Szovjet­► unió által szállított beruhá­► zási javak 80 százaléka ter­► melőeszközök előállítására ► alkalmas. Egy év alatt a 'P' szovjet segítséggel épült ► létesítményekben a szocia­► lista országokban körülbe­► lül 29 milliárd kilowattóra ► elektromos energiát, csak­► nem 10 millió tonna szenet, p csaknem 5 millió tonna ola­► jat, 10 millió tonna acélt, p 460 ezer tonna műtrágyát, ► 186 tonna kénsavat és 27 P ezer tonna szintetikus gu- p mit állítanak elő. ► A Szovjetunió jelenleg a szocialista országok lég­ii» jelentősebb kereskedelmi partnere. Külkereskedelmi p áruforgalmuk 30—50 száza- p lékát bonyolítják a Szov- p jetunióval. Lengyelország, p Csehszlovákia és Magyaror- p szág külkereskedelmi for- » galmában például a Szovjet­ig unió részaránya meghalad­► ja a 30 százalékot, az NDK ► külkereskedelmi forgalmá- P ban mintegy 45 százalékot ► tesz ki. Bulgária és Romá- 'P nia külkereskedelmi forgal­► mában 50 százalék körül ► mozog. Raul, Oswaldo és társai... Raul, Oswaldo, Rafael, Jó­sé három évvel ezelőtt lép­ték át hazánk határát. A főiskolán töltött első órákra, napokra és hetekre még sakáig visszaemlékez­nek. Az internátusbán a ku­baiak szobájában , egyre nőtt, növekedett a könyvek, a füzetek és a szótárok szá­hászati szakemberek ném mozdultak el a könyvek mellől. A matematikától és a geometriától eleinte egyenesen irtóztak. Hány­szor ismételgették maguk­ban, de hányszor: kitar­tunk: Kubának szüksége van ránk.-O­Ezek a főiskolások Kuba különböző vidékeiről szár­maznak. Túlnyomóan Havan­nából és Santiagóból. Raul Ipina a havannai Atlas ká­véházban pincéreskedett. Esti iskolába járt, mint a legtöbb társa. Egyszer el­ment a barátjával a „Cseh- szlovákia-barátaink orszá­ga“ című kiállításra. Sokáig nagy érdeklődés­sel nézegette a kiállítást. A kísérőnek is feltűnt Raul és egy könyvvel ajándékozta meg. Amint este lapozgatni kezdett a könyvben, a szép képek még inkább felkel­tették benne az érdeklődést Csehszlovákia, az ismeret­len ország iránt. Szerette volna megismerni azt az országot. Milyen szép is le­het ott — ismételgette, de még álmában sem mert vol­na arra gondolni, hogy va­laha is eljut oda. Nem sokkal később felfi­gyelt egy újságfelhívásra és ő is jelentkezett azok közé, akik főiskolára akar­tak járni. És hogy Cseh­szlovákiába mehet továbbta­nulni, annak kétszeresen örült. Az első év volt a legne­hezebb. Mind a harminc kubai diák számára. Sok se­gítségre volt szükségük, sok megértésre az asszisztensek, ' a tanárok és a diáktársaik részéről is. E téren a segít- ség várakozáson felüli volt... | Az embernek szüksége |i van valakire, akiben hihet, f: aki támaszt nyújt, aki a >2 nehéz óráiban mellette áll. Raul Ipina is ezt mondja és a többiek mind moso­lyogva bólintgatnak. Szabad j idejükben mindig a 115-ös i szobában Guilermina és Juan :i — a fiatal házasok szoba- I jában jönnek össze. Hamí- | sítatlan kubai kávé mellett beszélgetnek és visszaem­lékeznek közös kiránduló- 1 saikra, a tátrai síelésekre, ahol Raul vezetett a bukás­ban. Csúcseredményt ért el: 14-szer esett el egy ne- j gyedóra alatt. Milyen szép | volt Guilli és Juan, Annija és Jozef esküvője. A kubai diákok gyakran összejönnek és gitáron hal- j kan kísérik a rnélabús és forró hangulatú dalokat. — Szeretnék pelotát ját- j szám — emlékezik vissza| az egyik. Igen ám, de nin­csenek partnereim. Tudjá- § tok mit, énekeljük el a Sen- timentál-t. Moát Kubában is ez a legdivatosabb sláger. Harminc lelkes diák, lel­kes szakemberek, akikre Ku­ba vár és akik alig várják, ; hogy hazájukban elfoglal­ják azt a helyet, ahol szük­ség van rájuk. Jarmila Sklárová Ford.: M. M.

Next

/
Thumbnails
Contents