Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-10-22 / 42. szám

„RENÁTA 20“: A fehér szö­vetet mi is jónak találjuk. Két­részes ruhát terveztünk hozzá, így elegánsabb és később is jobban kihasználhatja. A ruha szűk, egybeszabott, a felsőré­szét elói-hátul csipkebetét dí­szíti. A kabátka szabása egye­nes, egy nagy gyöngyházgomb­bal zárul. Az ujjak széleit, va­lamint a kabátkát körül három­szor szélesen lefűzzük. „FECSKE“: A beküldött, nagyon szép brokáthoz a mellékelt ruhát terveztük. Derék­részét négy pié díszíti, úgy, hogy az utolsó pié az öv helyére kerül. Hátul a kivágás a pieézett részig spiccben végződik. Ne vegyék rossz­néven, akiket érint, de nem túl­zás, ha azt állít­juk, hogy az utóbbi időben na­gyon sokan azt sem tudják, mi az a cipőtisztítás. Reggel mielőtt munkába men­nek. — esetleg — sebtiben át­törülik cipőjüket, s azt hiszik, ez elég is. Tévedés. A cipőt, ha azt akarjuk, hogy jót mutásson s tovább tartson, ápolni, tisztí­tani kell. Az első tudnivaló: a cipőtisz­títást este végezzük, reggel nincs rá idő. A másik: a színes cipőket ki­véve, mindig a cipó színével egyező színű krémet használ­junk. Fehér, illetve színtelen krémmel csakis színes cipőket tisztítsunk, mert idővel kiszívja a színét. Tudni kell, hogy nem szüksé­ges sok krémet kenni a cipőre, viszont fontos, hogy ne csak kenjük, hanem — különösen, ahol valamilyen foltot látunk — dörzsöljük is. A fényesítéshez vékony, nem bolyhos szövet a legalkalmasabb . Ne sajnáljuk azt a néhány uercet, amit a cipőtisztítás igénybe vesz. Érdemes ezt a tanácsot megszívlelni, mert a gondozatlan cipő — akármi­lyen szép és drága volt erede­tileg — sosem elegáns. Még annyit, hogy a sáros, de nem nedves, cipőt azonnal ki­tisztítjuk, nem hagyjuk rászá­radni a sarat. A nedves cipőt viszont először megszárítjuk — sámfára húzva vagy kitömve, és sosem tűz mellett, mert akkor a bőr összehúzódik, — s csak azután tisztítjuk ki. Egy jó recept Almáslepény: 30 dkg lisztet összegyúrunk 25 dkg zsírral vagy 20 dkg vajjal, csipet só­val, 1 evőkanál rummal, 3 evő­kanál porcukorral, 3 tojássár­gájával és annyi tejfellel, hogy pogácsakeménységű tésztát kap­junk, Felét kisodorjuk, tepsibe tesszük és köv. töltelékkel ken­jük meg: Vi kg sült, szitán át­tört almához 30 dkg porcukrot, 10 dkg mazsolát, 10 dkg darált diőt vagy mandulát, fél citrom levét és reszelt héját keverünk. A tészta másik felét ráborítjuk, megkenjük tojással és lassú tűznél megsütjük. Rácsozva is készíthetjük. • • „EGY SZOMORÚ LÄNY“: _ Föltétlenül alapos orvosi ki­vizsgálásra van szüksége. A • körzet) orvossal utaltassa • magát belgyógyász szakor- _ voslioz. Mondja el neki rész­letesen a panaszait, s azt Is, A hogy mindeddig csupán g cseppekkel kezelték. Kérje meg, vizsgálja ki alaposan, esetleg röntgeneztesse meg A az epéjét és máját. Lehet, sót valószínű ugyanis, hogy nem gyomor — hanem epe- bántalmakról van szó. (Az epe néha ott fáj, ahol a gyomor van). Hibát követett M. LÄSZLÓNÉ: Reméljük, ez az ovális terítő tetszeni fog, és a formája is megfelel. Ugyanez elkészíthető gömbölyű térítőnek is. Ha kívánja, taajd közöljük a mintáját. el, hogy a fertőző sárgaság után nem tartotta pontosan a diétát. Bizonyára most is diétát fr majd eló az orvos; azt ajánljuk, akármilyen ne­hezére esik is egyedül elké­szítenie az ételét, tegye meg, mert az egészsége fo­rog kockán. Ha az orvostól nem kap elég pontos utasí­tást a diétára vonatkozóan, írja meg nekünk, hogy nagy­jában milyen diétáról van szó, mi szívesen segítségére leszünk az összeállításában. „ALFRÉD": A tollat a leg­jobb, ha papírzsákokba cso­magolva küldi Bratislavába. Mellékeljen tiszta angint is, amibe a kitisztított tollat átöntik, vagy pedig írja meg, hogy visszatölthetik a régi­be. A tisztítás kb. 14 napig tart. a tiszta tollat utánvét­tel küldik vissza a címére. Egy kg toll tisztításának az ára 4.— Kčs. Cím: Čistenie peria. Bratislava, Ul, 29. au­gusta. rs i U J- ZELAMM ORSZÁG A VILÄG PEREMÉN Turbogenerátoros hajóöriások és a sugárhajtású repülő­gépek korszakában is az maradt Üj-Zéland az európai, sőt az amerikai ember számára is, ami 1642-ben, felfedezője, Tasman idejében volt, ország a világ peremén. Az új-zélandi nagyvárosoktól a Csendes-óceánon át, az amerikai San Fran- ciscóig 12 000, a másik irányban, India és a Közel-Kelet érin­tésével Londonig kereken 20 000 km a távolság. Legközelebbi szomszédjától Ausztráliától „csak" 2000 km választja el, de mivel Üj-Zélandnak még nincsen sugárhajtású gépek foga­dására alkalmas repülőtere, a légiút Sydneytől Üj-Zéland fő­városáig, Wellingtonig kereken 4 óra hosszat tart. A posta- hajók a Panama-csatornán áthaladva 33, Dél-Afrikát körül­hajózva 35 nap alatt jutnak el Oj-Zélandból valamelyik angol kikötőbe. Ez a magyarázata, hogy a légitársaságok hatalmas forgalmat bonyolítanak le, egyetlen esztendő alatt az alig kettő és félmillió lakosú országnak 745 000 légiutasa volt. Kanadát, az Egyesült Államokat, Párizst rendszeres légijára­tok kötik össze Üj-Zélanddal, az angol gépek újabban a Sar­kon át repülve rövidítik az irdatlan távolságot. MIT TUDUNK ÜJ-ZÉLANDRŐL Tűi iskolás könyveinkből, útleírásokból szerzett ismeretein­ken — nem sokat. A felfedező nagy holland tengerész, Tas­man neve ötlik fel bennünk és James Cook-é, aki 1769-ben járt a két nagy, az Északi- és a Déli-szigetből álló országban. A bennszülött őslakók, a maorik gyönyörű fafaragásai és színpompás szőtteseiről készült fényképek villannak fel em­lékeinkben, a szüntelenül, vagy időszakosan magasra szökő gejzírek vize, amelyben azonnal meg is fő a szomszédos tóból kifogott kitűnő ízű hal. Világháborús híradókról ismerjük a búrkalapos új-zélandi katonákat, akik Görögországban, Kré­tán, olasz földön harcoltak a hitleri német és a Csendes-óceán szigetein a japánok ellen. És ismerjük azt az újzélandi em­bert, aki nepáli társával együtt elsőként jutott fel a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Csomolungmá-ra. Sir Edmond Pálmaliget a város körül. Hillary, a neve. Aki sok keresztrejtvényt fejt, néha találkozik Wellington a főváros, és a közel félmillió lakosú Auckland nevével is. ÉS AMIT NEM TUDUNK Az ausztrál gyapjúból készült pulóverek és kardigánok után áhítozó nők — valószínűleg nem tudják: ennek a hosszúszálú merinó gyapjúnak egy jelentős része Oj-Zélandból jön. A szi­getországban közel 50 millió juh legel óriási nyájakban. Min­den egyes új-zélandi emberre, legyen férfi, nő, vagy gyermek, kereken 20 juh esik. Üj-Zéland a világ második legnagyobb gyapjútermelö országa. Másik jelentős exportcikke: a vaj. Kétmillió kitűnő fajú szarvasmarha — sőt a korszerű te­nyésztés eredményeként — szarvatlan marha szolgáltatja a tejet, amelyet hatalmas gyárakban dolgoznak fel gépi úton. így érthető, hogy az összesen 752 milliós nemzeti jövedelem­hez az állattenyésztés 231 millió fonttal járult hozzá. — Oj-Zéland a hegyek hazája is. Ezek mélyéből évi 3 mil­lió tonna szenet, jelentős mennyiségű aranyat, vasat, ezen­felül rezet, antimónt és mangánt bányásznak. Legfőbb vá­gyuk, hogy nyersolajból is önellátók legyenek, mindeddig még nem teljesült. A néhány éve felfedezett források mindössze 190 000 gallont szolgáltattak egy év alatt. Pedig a motorizált országok sorában Üj-Zéland a tiszteletreméltó harmadik hellyel dicsekedhet: minden harmadik lakosra jut egy gép­erejű jármű. A gejzír nemcsak idegenforgalmi látványosság. A geother- mál erőművek energiáját az igába fogott feltörő, hőforrások szolgáltatják, mintegy 80 nagy erőmű vízienergiával dolgozik. Az áram szinte korlátlan mennyiségben és ezért olcsón áll rendelkezésre. Ez a magyarázata hogy az új-zélandi háztar­tások jelentős részében a villanyárammal nemcsak világíta­nak, hanem fűtenek is. Az új-zélandi farmer minden nehe­zebb munkát villanymcghajtású gépekkel végez, a kazalra­kástól, a fejősen, a tej szeparáláson át a birkanyírásig. Az új-zélandi gyerek is tanul. Hat évestől tizenhét éves koráig kötelező az iskolai oktatás, de a szülők kívánságára ingyenes oktatásban részesülhet minden gyermek öttől tizen­kilenc éves koráig. NÉHÁNY KÜLÖNLEGESSÉG Üj-Zéland félúton fekszik az Egyenlítő és a Déli-Sark kö­zött A nyár november, december és január hónapokra esik, feb­ruár, március és április az ősz, a téli hónapok a május, jú­nius, július és augusztus, szeptember, októberben tavaszodik. Az idő tizenkét órával jár az európai előtt. Amikor Lon­donban éjfélt üt a Big Ben, Üj-Zélandban a tornyokban már másnap délre harangoznak. A bennszülött maorik száma a múlt század derekán már 42 000-re csökkent. Számuk ötven év alatt megduplázódott és ma már meghaladja a 150 000-et. Üj-Zéland legnagyobb városa a közel félmilliós Auckland, fővárosa mégis a negyedmillió lakosú Wellington. Ezt az elő­kelő szerepet központi fekvése miatt ruházták rá, régebben Auckland volt az országgyűlés és a kormány székhelye. Ezt az aucklandiak még ma sem bocsátják meg a wellingtoniak- nak. Üj-Zélandban fejlesztették ki legtökéletesebben a lakóvá- ros, az úgynevezett suburbs intézményét. Ennek az a lényege, hogy a nagyvárosok lakói csak munkájukat végzik a kőren­getegekben, lakói földszintes házú kertvárosokban laknak. Ezért van az, hogy az Auckiandot a lakóvárosával összekötő és tengeröböl felett átvezető hídon naponta 20 000 gépkocsi halad át. Az új-zélandi tájakra évente átlagosan 2000 órán át süt a nap, viszont ugyancsak átlagban 157 napon át esik az eső. Nemzeti jelkép lett Üj-Zélandban az országban élő, szárny nélküli ritka madár, a kiwi. A hatalmas erdőségekben nem kevesebb, mint 112 fajta él. Az Északi-szigeten szubtrópikus a növényzet, a Déli-szigeten szubantarktikus. Az állatfajok nagy része nem őshonos. Elődeiket a telepe­sek hozták magukkal. A rovarokat is. A tavak és patakok ízletes halakban gazdagok. A horgászat Üj-Zélandban nemzeti sport, és idegenforgalmi propaganda. A nagy távolság részben előny, de hátrány is. A világ nagy eseményeinek híre csak messzi visszhangként ér el a távoli országba, amelyet még sohasem fenyegetett ellenséges tá­madás. Ugyanakkor az eszmék és tapasztalatok lassú áram­lása hátráltatta a fejlődést. Talán a hegyek között, tavak partján, szeszélyesen kanyar­gó utak okozzák, de az új-zélandi ember gépkocsival sem siet. A télen-nyáron zöldellő ország egy írója azt'állítja, hogy az újzélandiak a természetben és a természettel élnek. Sze­rinte a civilizált országok között már csak itt őrzik az élet ősi, természetes ritmusát. Üj-Zélandban szó szerint értelmezik a hétvégi pihenőt. Aki balszerencséjére egy hét végen száll le a repülőtérre, meg­döbben a kihalt városok szinte kísérteties csendjétől. Minden zárva. A bisztrók, a számtalan kávéház, az üzletek, még az éttermek is. Wellingtonban ülésezik a parlament két háza, itt székelnek a minisztériumok és az országos hatóságok. Üj-Zélandi rossz nyelvek szerint itt minden hatodik ember — kormányhivatal­nok. Wellington egy tengeröböl félkörívére épült és három ol­dalról dombok szegélyezik. Közöttük csak a Hutt-völgy vezet át, ezt viszont ellepték az ipartelepek. így a repülőtér beton­kifutóit a tengerbe építették. A széles betonpászták csak néhány méterrel emelkednek ki a vízből. A szállodákban — ha kéri a vendég, ha nem — reggel 7 órakor felkeltik. Ez a reggeli teázás ideje. Agyban is el le­het fogyasztani, de teázni kell. A négy nagyvárosnak, más más az arculata. Aucklandban pezseg az élet. Wellingtonban méltóságteljesen komoly, Christ­church jellegzetes angol vidéki város, Dunedin pedig annyira skót, mint ha lakostól, házastól, templomostól és unalmával együtt egy darabban szállították voJna e távoli szigetekre Skóciából. A parlament alsó házának nyolcvan tagja van, ebből négy a maori. Az arány nem teljes, mert a maorik a lakosság hét százalékát képviselik. Üj-Zélandban a nőknek már 1893-tól kezdve van választó­joguk. Az új-zélandi emberek nagy újságolvasók. A gyéren lakott országban 42 napilap, 34 hetilap és 25 egyéb folyóirat jelenik meg. Akire, mint honfitársára minden új-zélandi büszke: a Nó- bel-díjas Rutherford, az atomfizika tudományának egyik megalapítója, akinek először sikerült elemet átalakítania. Statisztikusok megállapítása szerint Üj-Zélándnak 1975-re 3 000 000 lakosa lesz. Mivel területe kereken 1 170 000 négy­zetkilométer, akkor sem lesznek népsűrúségi gondjai. Elfér­nek. UTÖSZÖ Lapozzuk az új-zélandi idegenforgalmi hivatal egész halom színes prospektusát. A címek csábítók, a képek is. Gyönyörű maori lány áll színes szőttesében egy csodálatos tó sekély parti vizében, a János-bogárka-barlang mennyezetére — a milliónyi odatelepedett kis bogárka testéből sugárzó fény rajzol szikrázó furcsa alakzatokat, a Mount Egmant hófödte csúcsa előtt hangulatos, Svájcra emlékeztető táj, egy horgász gazdag zsákmányát fűzi zsinórra, gejzír párolgó vize szökken a magasba, egy erdők koszorúzta réten csodálatos virágok nyílnak és nagyszerű lejtőn tarkaruhás, síelő lányok suhannak le a völgybe. • „Jöjjön Üj-Zélandba!" „Üj-Zéland a természeti szépségek hazája.“ „Üj-Zéland nemzeti parkjai megőrizték az őstermészetet.“ és a sok csábító felhívásnak mégis kevés foganatja van. Húszezer kilométer — távolság a mi korunkban is, amelyről pedig azt mondják, hogy nem ismer távolságot. (Világ Ifjúsága) Timaru város egyik utcája. ŰJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció. Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés egy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem örziink meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Ürad útján lehet megrendelni Címe: Praha 1. Jindŕišská ulica 14. — vývoz tlače. K-05-31409

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents