Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-10-22 / 42. szám
A markovói szenzáció Az Ob folyó menti nyersolaj felfedezését követően a másik szibériai folyó, a Léna mentén is találtak olajlelőhelyet. Markovo falu közelében nyertek először földtörténeti ókor kezdő korszakából származó kőols az euráziai kontinensen. A geológusok folytatják a I A éalovói EFSZ-ben az őszi mélyszántást végzik. „Hazánkat ***Jgg*** varázsoltok“ Egyszer helikopteren négy óra hosszat köröztünk a geológusokkal együtt, leszállóhelyet kerestünk. Az ablakon túl erdők és mocsarak, lápok és kiégett erdőrészek suhantak el, amelyeket csak a vadak szeltek át. Két járószarvas, a motorzúgástól megijedve, közvetlenül az alacsonyan szálló gép alól szökellt tova. Valamelyik kis folyó kanyarulatában végre találtunk egy tenyérnyi helyet. Körös-körül sűrű erdő,- száz kilométernyire se kémény, se Ösvény. A balesetvédelmi intézkedések előírják itt a kutatóknak a puska viselését. — És most tegyük fel, olajat találnak itt... A csoport vezetőjéhez intézett szavaim félig kérdésnek hangzottak. A vezető elnevette magát. — Hát bizony, galambocs- kám, reméljük, hogy találunk. Azért is jöttünk. Ha megtaláljuk, házat építünk. Azután másikat, Település nő, kezdődik az élet. Ez a valóság logikája, amelyet a tapasztalat igazolt: Ke- let-Szibériában 1935-től 1960- ig. vagyis egy negyedszázad alatt 22 új város és 140 település épült a gyárak, a bányák, a villamoserőművek körül. Az új települések mérföldkövekként jelzik azt az utat, amelyen az ember meghódította a vad természetet. És sok ilyen mérföldkövet emelnek még erre ... Mikor a hajó elhagyta velünk Markovót, egy fürge motorcsónakkal találkoztunk. Az oldalán felirat: „Nyeftyelenszk“. így hívják majd a várost, amelynek helyét már kijelölték a közeljövő Szibériájának térképén. íPIÍ^äéSíESí + A kassai Magnezit-gyár ifjúsági reflektora a közelmúltban tartott ellenőrző kőrútján több kihasználatlan köszörűre, ventillátorra, szalag- nyíróra, acetilénkészülékre, villanymotorra és a vashulladékok egész tonnáira bukkant. Főleg a bányaüzemnél. Talált topábbá betemetett szállítószalagokat, olajszivattyúkat és több más tárgyat is, amelyek értéke összesen meghaladja» a 200 ezer koronát . A fiatal magnezitosok tehát működnek. Az üzem vezetősége azonban jobban is támogathatná értékes munkájukat. Mató Pál, Kassa. + A komáromi járás ifjúsági reflektorai az eddig talált gépekből eddig már mintegy 1 millió korona értékben segítettek vissza a termelésbe. Munkájukat azonban még nem fejezték be és a továbbiak során még jó pár nagy értéket képviselő gépet találtak. A legjelentősebb felfedezést a hajógyár ifjúsági reflektora tette Rámutattak a 634 536 értéket képviselő — irányítóberendezésre — amely ez ideig még nem szolgált hivatásának. Pasztorek Iván, Komárom Emberek, villamosok, boltok Ha az ember Kassára gondol, egyre inkább egybekapcsolja a város nevét azzal, hogy Keletszlovákiai Vasmű. A Keletszlovákiai Vasmű pedig annyit jelent, mint Közép-Európa legnagyobb kohászati üzeme. Minthogy egy ilyen monumentális építkezés rengeteg ember munkája eredményeképp születhet csak meg, mindenki tudja az országban, hogy Kassa lakossága egy pár éven beiül csaknem megkétszereződik. Ez a folyamat már megindult. A legkülönbözőbb nemzetiségű munkások, mérnökök, technikusok választották lakóhelyül Kassát, s szinte naponta nőnek ki a földből az új lakónegyedek. A megszaporodó lakosság természetesen nagyon megváltoztatja a város arculatát. Több ember forog az utcán, és több ember vásárol az üzletekben. Megnőtt az óvodások száma és többen járnak iskolába. És itt kezdődnek a bökkenők. Mert egyelőre nem tud a város elegendő óvodát, iskolát biztosítani. Egyes iskolákban kénytelenek szinte három műszakban tanítani. A közlekedés is elég lassú. Ki kellene cserélni néhány villamost, főleg • hetes vonalon, mert a most közlekedő kocsik elavultak már, nem felelnek meg se a köve telményeknek, se a megnövekedett forgalomnak. A tizenötös autóbusz vonalán javuiás állt már be. Ez talán a legforgalmasabb autóbusz- vonal. A várost köti össze a legújabb negyeddel, a Mlynský náhon-nal. A legnagyobb problémát azonban a boltok okozzák. Az élelmiszerboltok. Nem szaporodtak ugyanis egyenes arányban a lakosság számával, és így nagyon sokszor hosszú sort kell állni az élelmiszercikkekért. Főképp a zöldség és gyümölcsárusító boltokra vonatkozik ez. Ezekben az üzletekben igazán nagy a forgalom, s hiába igyekszik az üzlet személyzete példásan ellátni feladatát, az igyekezetbe bizony sokszor akaratlanul is hiba csúszik Mindezt az okozza, hogy a tizenötezernyi lakost számláló Mlynský náhon alig két-három zöldséges és gyümölcsös bolttal rendelkezik. Épül, terebélyesedik Kassa, a keletszlovákiai metropolis. Sok a nehézség, a gondok, de napról napra javul a helyzet, s hisszük, a jövőben ez még inkább így lesz. b. gy /Q fiatal zoötecUnikus jj — Csuda rendes ember ez % János. A világért sem késne le a reggeli etetést — szólt át az egyik etető a szomszédjának, amikor meghallotta a motorberregését. — Rendes, rendes — dohogta a másik. Igazán bízhatna már bennünk, hisz a lelkünket is kiadjuk, annyira igyekszünk... — Eltoltuk a múlt héten, mégiscsak rá kellett volna hallgatnunk. Persze hogy rájött, amikor tehenenként fél literrel kevesebbet fejtünk. — Igaz, de azért... — csapkod még a másik. — Most már nincs de. Most már bizonyítani kell — torkollja le a másik. ★ • ★ Vrba János, az alsóke- reskényi szövetkezet fiatal zootechnikus mérnöke, nagy gondban ült íróasztala mögött. Ötezer liter tejjel lemaradtak a tervteljesítésben és év végére mindenképpen be kell hozni a lemaradást. Igen ám, de hogyan. Ez foglalkoztatta amikor megzavartuk. S innen is indult mindjárt a beszélgetés. — Tudja régi tervem, hogy a város (Nyitra) közelségére való tekintettel szövetkezetünket tejtermelésre állítjuk át. Eleinte étié nézték a szövetkezetesek, ma azonban már megértették a jelentőségét. Cigarettára gyújt, kínál minket is. Aztán folytatja. — Egy év alatt százról százhatvan darabra növeltük a tehénállományunkat. Mennyiségileg ez hatalmas előrelépés, a minőség azonban nem növekedett egyenes arányban a mennyiséggel. Elgondolkodik. — És állandóan csökken a fejési átlag. — Nincs elég takarmány? — kérdezem. — Van, hogyne lenne, silónk is több van, mint taVRBA JÁNOS, a fiatal zootechnikus valy. Az okot én az állomány minőségi romlásában látom. Meg kellene már végre találnunk a mi viszonyainknak legmegfelelőbb tehénfajtát és azt tenyészteni. Mert különben hova-tovább gyengébb eredményekkel számolhatunk. — S hogyan akarják hát mégis behozni a lemaradást és teljesíteni a régi tervet ? — Fokozzuk a takarmányozás pontosságát s reméljük (már egy éve hiába), hogy majd csak kapunk egy kis sörélesztöt is. Elhallgat. Közben megszólal a telefon, felemeli a kagylót, s amikor befejezi a beszélgetést, újra hozzánk fordul. — Jártam Trousilnál. Nála egy 6-7 mázsás tehén 60- 70 kg silót kap (a mi 30-40 kg-al szemben). Mi is bevezetjük ezt. Fárasztó, de szép munka ez a mienk — mondja. Türelem és türelem kell hozzá. A jelenlegi fejési átlag 6,9 liter. Ez a múlt télitől is jóval alacsonyabb. Vrba Já nos azonban bízik, hogy idén is kiegyenlített számlával zárják az évet. ★ • ★ Reggel négy óra. Vrbáék- nál is úgy mint Alsókeres- kényben még jó pgr helyen kigyúl a villany. Aztán az istállóban találkoznak mérnök és fejők. Az utóbbiak kicsit maradnak is, hogy ott van velük, de mindannyian tudják, hogyha nem lenne ott, valahogy rosszabb lenne. Es örülnek neki, hogy ott van, hogy szól, hogy tanácsol. Mert kell az. A legjobb akarat mellett is kell a figyelő szem. ■a■4 tatásokat. I dőről időre azelőtt is ta- ■ láltak olajat ezeken a helyeken, mennyisége azonban csak literekre rúgott. A harmincas években kezdett kutatások sikerébe vetett hit csak többé-kevésbé megalapozott feltételezéseken alapult. És 1962. március 18-án a régi falu, Markovo közelében hirtelen szökőkútként tört fel a kőolaj... Elsőnek Vitalij Jefimenko fúrókezelő látta meg a lénai kőolajat, amelyről annyit vitatkoztak, amelynek a feltételezett létezéséhez annyi reményt fűztek. Boldogan rohant Jefimenko próbát venni, az események zűrzavarában azonban nem yet- ték azonnal észre, hogy a belélegzett gáztól elgyengülve, belezuhant a ragacsos áradatba. Jefimenkót már nem tudták megmenteni. Az olajmunkások új településének egyik utcája most az ő nevét viseli. Körös-körül a tajgában emlékművekként emelkednek a magasba a karcsú fúrótornyok. Az öt olaj- kútből három már üzemszerűen adja az olajat, kettőből pedig nemsokára mintát vesznek. Közben pedig további hét kutat fúrnak. A Léna partjain talált olaj a földtörténeti ókor kezdő korszakából származó rétegekben települ. Minősége nagyon jó: könnyű részpárlat — benzin, petróleum és ligroin — tartalma eléri a 60 százalékot. A környék lakói e helyi üzemanyagot használják a motorkerékpárokhoz és motorcsónakokhoz. A Szovjetunióban föld- történeti ókor kezdő korszakából származó olajat először találtak. ilyen olajra eddig csak Afrikában és Amerikában bukkantak. Ez a felfedezés rövid története. A kutatásokat azonban nem koronázza azonnal siker. A markovói gyűrődés hatalmas, a földkéreg rétegeződési mozgásaival kapcsolatos képződmény, amely ötszáz kilométer hosszan húzódik és további tanulmányozásra vár. Az eddigi furatoknak a legújabb módszerek szerinti alapos tanulmányozása megerősíti azt a meggyőződést, hogy az úgynevezett szibériai tábla nyersolajgázban gazdag. Bármelyik szakemberrrel is beszéltem Markovóban, Ir- kutszkban, Moszkvában a Lénánál talált lelőhelyről, a beszélgetés lényege mindig az az állítás volt, hogy új felfedezések, hatalmas olajkincsek feltárása előtt állunk. Geológuscsoportok mennek — helyesebben repülnek — a tajgába. le ig v; Közös cél: a jó minőség 9 A fiatalok már több üzemben harcot indítottak a selejt ellen. 9 Az eredményre még várni kell. 9 Hazánk egyes üzemeiből már is biztató híreket hallunk. 9 Növekedik a személyes felelősség és az ellenőrzés. A legjobb minőségi ruhaanyagért. A Česká Tfebova-i „Perla 02“ üzemben 136 leány versenyez a szövődében a legjobb minőségért és a legtöbb első osztályú anyagért. Munkájukat a CSISZ bizottság havonként és negyedévenként értékeli. A legjobb minőséget Jana Reis érte el. Ö a szövődé CSISZ bizottságának tagja. Jutalmul a legjobb ruhaanyagot választhatta ki magának. Ezenkívül még öt jól dolgozó leányt is kitüntettek. Ostraván jótálással. A lakásépítés gyors üteme az építőket silányabb munkára csábítja. A hangsúly gyakran a mennyiségen, nem pedig a minőségen van, főleg a befejező munkálatoknál. Ezért nagyon üdvös dolog Kovács Pál, a karvinai építkezési szövetkezet (Bytostav Karvina) ifjúsági kollektívája vezetőjének kezdeményezése. Azt ígérték, hogy az én végéig terven felül 3500 négyzetméter vakolást befejeznek s egyúttal jó minőségű munkát végeznek. Igyekvésüket a kerületi köz- gazdasági bizottság, is értékelte, s nevüket beírta a kerületi pártbizottság „becsületkönyvébe“. Milan Kubíček szocialista munkabrigádja az ostravai Bytostavból. ahol szintén fiatalok dolgoznak, jótáll az építőgépek javításáért. Május óta műhelyükbe egyetlen reklamációt sem kaptak. (A) A közelmúltban Privigyén a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága kezdeményezésére értekezletet tartottak a CSISZ- szervezetek azon képviselőinek részvételével, akik az 1959-ben indított —• gyümölcsfa-csemeték és cserjék telepítése — mozgalomba bekapcsolódtak. Szlovákia CSISZ- és pionírszervezetei vállalták, hogy öt év alatt két millió gyümölcsfát ültetnek ki. E kezdeményezés „Hazánkat virágzó gyümölcsössé varázsoljuk" elnevezést kapta. Szlovákiai viszonylatban több helyen találkozhatunk a fiatalok védnöksége alatt álló gyümölcsösökkel. A CSISZ-ta- gok és pionírok 1959-től 1300 ezer fát ültettek ki, 700 ezerrel azonban még adósak. Ezt a mennyiséget idén ősszel és 1964-ben teljesítik, főleg belterjes gyümölcsösök létesítésénél. Az elkövetkező időszakban 50 ilyen gyümölcsöst létesítenek majd Szlovákia fiataljai. Az ifjúság hozzá akar járulni ahhoz, hogy hazánk megállja a helyét a gyümölcstermelésben világviszonylatban is. Hazánkban a gyümölcsfogyasztás 1961- ben egy személyre 48 kg volt, míg az élen járó szocialista államokban, mint Bulgária 100 kg. Az alacsony gyümölcstermelés következtében behozatalra szorulunk. A távlati tervek alapján el akarjuk érni, hogy 1970-ig minden egyes lakosra 100 kg gyümölcsöt termeljünk, ezt pedig csakis az összefüggő belterjes gyümölcsösök létesítése teszi lehetővé. Nálunk főleg külterjes gyümölcskertészet folyik —’ az eredmény — egy fáról átlag 12-15 kg gyümölcsöt kapunk. A belterjes gyümölcsös-kertekben az elért hektárhozam nálunk körülbelül 300 mázsa. Bulgáriában azonban az alacsonytörzsű fáknál elérik az 1000 mázsás hektárhozamot is. Szlovákiai viszonylatban 1965- ig több mint 17 millió kis fát kell kiültetni. A gyümölcsösök területét pedig 22 ezer hektárral kel! növelni, de belterjes Jóllehet a vonatkozó rendelet már 1963 július 1-én lépett életbe, a kisebb kertek tulajdonosai gyakran ma sincsenek még tisztában jogaikkal és kötelességeikkel. Az új rendelet értelmében a 30 árnyi kiterjedésű meg nem haladó kertek tulajdonosai vagy haszonélvezői termésfeleslegüket közvetlenül eladhatják kisfogyasztóknak, vagy a kertjükben, vagy a fogyasztónál, eladhatják például iparvállalatok kollektívája számára is. Másutt csak akkor jogosultak terményfeleslegüket eladni, ha ezt az illetékes nemzeti bizottság — például városokban — egy számukra kijelölt helyen engedélyezi. , Egy másik csoportja a kis- kertészeknek, akik 30 árnál nagyobb földterületen gazdálkodnak. Ezeket ugyanazok a jogok illetik, mint a fentebb említett gyümölcsösök telepítésével. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak belterjes gyümölcsösöket lehet telepíteni. Rengeteg még az útszél, ahol kitűnő a talaj és kedvező az éghajlat. Ki kell használni minden mezsgyét utak mentét, eddig parlagon heverő földeket, gyártelepeket, gyümölcsösök létesítésére. A CSISZ SZKB 1965. október 27-től november 3-ig ifjúsági hetet hirdet gyümölcsfák ültetésére és cserjék telepítésére. M. V. csoportba tartozókat azzal a feltétellel, hogy állami felvásárlási kötelezettségüknek eleget kell tenniük. A rendelet nem határozza meg ugyan a kiskertészek terményeinek eladási árát. Nyilvánvaló azonban, hogy azok nem haladhatják meg az állami kiskereskedelmi árakat. K. H. A gcttwaldovi Obuva n. v. már forgalomba hozott új téli női cipőket. A „kordovanky“ néven árusított cipő műanyagból készült, emellett melegen bélelt. Az állattenyésztésben a tudományos dolgozók megállapították, hogyha a hízók táplálékába etilalkoholt kevernek, akkor lényegesen emelkedik a súlygyarapodás. Kiskertészek figyelmébe
