Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-10-08 / 40. szám

-L. Szülőkhöz és diákokhoz Ha egy felnőtt „társalogni“ akar egy kisgyermekkel, elő­ször megkérdezi a nevét, az­után következik az elmaradha­tatlan kérdés: „Mi akarsz len­ni, ha nagy leszel?“ A felelet a legritkább esetben az, hogy „Nem tudom", mert a kisgye­reknek mindig határozott el­képzelése van a jövőről. Moz­donyvezető, sofőr, orvos, trak­toros, az utóbbi időben persze űrhajós, kislányoknál tanító néni, színésznő, táncosnő a legáltalánosabb válaszok. Az évek során, az iskolás években, a feleletek persze változnak, a gyereknek más foglalkozás tetszett meg, arra készül nagy­korában, képzeletében kiszí­nezve annak gyönyöreit és elő­nyeit. És mégis. Amikor arra kerül a sor, hogy a IX. osztályban „igazi“ pályát válasszanak, na­gyon sok gyerek komoly prob­léma előtt áll. Rádöbben, hogy fogalma sincs róla, mi legyen belőle, hiszen villamoskalauz csak azért szeretett volna len­ni, mert a kalauz egyenruhájá­nak olyan szép fényes a gomb­ja ... Az ilyen és hasonló érv persze édes-kevés egy életre szóló foglalkozás megválasztá­sához. A foglalkozásra való rá­termettséget másképp kell ke­resni. Ha a gyerek tanácstalan — sőt akkor is, ha komoly el­képzelései vannak — a szülő­nek is bele kell avatkozni a pályaválasztásba. A szülőnek azonban ebben a fontos kér­désben igen józanul kell gon­dolkoznia. Ha észrevesz a gyer­mekében valamilyen tehetséget, serkentse, ne fojtsa el benne. 'Tehetség alatt nem kimondot­tan művészi tehetséget (pl. zenéhez, tánchoz, stb.) értünk, hanem adottságot, kedvet, ér­deklődést általában. Pl. ha lát­ja, hogy a gyerek ügyes kezű, szeret fúrni-faragni, ne kény­szerítse 12 éves iskolába, majd egyetemre, hogy pl. jogi vég­zettséget szerezzen, hanem iparra, vagy ipariskolába íras­sa. De viszont az sem helyes, ha a gyereknek kedve van ta­nulni (és jól is tanul), de nem engedi, mert szerinte egy lány akkor is meg tudja főzni az ebédet, ha nem ért az ábrázoló geometriához. Általában sok szülő hibája, hogy a saját előző vágyait és életkörülményeit a gyerekével szeretné kikorigáltatni. Úgy gondolkodik, hogy: „Nekem minden vágyam az volt, hogy orvos legyek s nem sikerült, de a gyerekem, az nem lesz más, csak orvos.“ Az is lehet­séges pedig, hogy a gyereknek pl. csak a gépekben telik ked­ve, s inkább valamilyen techni­kai jellegű pályát kellene vá­lasztania. Előfordul ennek az ellenke­zője is: „Én sem jártam csak nyolc elemit, mégis megállóm helyemet az életben“. Ugyan­csak tévesen jár el az a szülő, aki harmadik gyerekét azért adja egyetemre, mert két,idő­sebb gyermeke szintén egye­temre jár, ne vethesse tehát esetleg ez a szemére, hogy azokat taníttatta, őt meg nem. Hiba, mert lehet, hogy a két idősebb tehetséges volt, de a legkisebből jobb kárpitos lett volna. Sok mezőgazdaságban dolgo­zó szülő „jobb életet“ kíván a gyerekének, s ezért ellenzi, hogy az szintén a mezőgazda- sági munkát válassza. Megfe­ledkezik arról, hogy a technika fejlődésével a mezőgazdasági munka is mind könnyebb lesz, s*ha a gyereknek éppen ahhoz van kedve, kár lenne más szakma tanulására kényszeríte­ni. Nem szabad persze megfe­ledkezni arról sem, hogy a kü­lönböző fokú mezőgazdasági iskolákban többféle szakkép­zettséget sajátíthat el. Konkrét tanácsot senkinek sem adhatunk a pályaválasz­tással kapcsolatban. Egyet azonban minden kilencedikes komoly figyelmébe ajánlunk: csak akkor jelentkezzenek ti- zenkétéves iskolába, ha főisko­lára szándékoznak menni. Aki cšak azért jelentkezik a tizen- kétévesbe, mert más éppen nem jut eszébe, vagy mert ide ke­vesebb a jelentkező, mint az ipariskolákba, tehát nagyobb az esélye a felvételre, nagy hibát csinál. A XII. osztályban majd ugyanis ugyanazon probléma előtt áll majd, mint a IX.-ben: nem tudja, hová menjen, mit tegyen, mit tanuljon avagy ta- nuljon-e egyáltalán. S ä IX. osztállyal szemben ekkor az lesz a különbség, hogy három évet elpazarolt. Ha nem akar tovább tanulni, s inkább hiva­talba menne dolgozni, a IX. osztályból gazdasági iskolába (hospodárska škola) kellett volna iratkoznia. Az ott szer­zett érettségivel sokkal előnyö­sebben helyezkedhet el, hiszen szakképesítést nyert a hivatali munkára (gép- és gyorsírás, könyvelés, stb.), míg a tizenkét éves iskolai érettségi tulajdon­képpen csak általános művelt­séget jelent, semmi gyakorlati jelentősége nincs, hanem elő­készítő az egyetemre, főiskolá­ra. Számos esetben fordul elő az is, hogy á diák tudja, mi akar lenni, csak nincs tisztában ve­le, milyen szakiskolán nyerheti el a szükséges képesítést. Hogy megkönnyítsük dolgukat, kö­vetkező számunkban közöljük azon iskolák jegyzékét, ahová a kilencéves iskolából lehet je­lentkezni. Feltüntetjük azt is, hol van az iskola, hány éves, s melyikben magyar a tanítási nyelv. Később pedig közöljük azokat a főiskolákat, ahová a tizenkét éves iskolai érettségi szükséges. Végezetül: pályát egy életre választunk, jól gondoljuk meg. Vegyük tekintetbe képességün­ket, természetünket, adottsá­gunkat. Ne igyekezzünk „köny- nyű" foglalkozást választani. A tudás és szorgalom minden pá­lyánál fontos és szükséges. MESTAN KATALIN A myjavai gépészeti ipariskola új modern épülete. Ötszáz ipari tanuló A kassai metallografia laboratórium dolgozóinak egy csoport­ja, akik a Nové Zámky-i ásatások alkalmával talált réz és ezüst tárgyakat elemzik. Tárgyal az ifjúság Velencében október végén összeül az Ifjúsági Világszö­vetség. s a békéről és a lesze­relésről fog tárgyalni. A velen­cei ifjúság képviselői Prágában beszélgettek a Csehszlovák Sajtóiroda képviselőivel e nagy jelentőségű akció előkészüle­teiről. A konferencián vagy 400 küldött vesz részt, akik orszá­gaik ifjúságának egy részét képviselik. Nemcsak a béke és a leszerelés kérdését vitatják meg, hanem számos gazdasági és szociális problémát is, to­vábbá az új nemzedék iskola, kulturális és nevelési problé­máit. Masieri szerint a konferencia célja és értelme — megtalálni és kitűzni az alapvető támpon­tokat a világ ifjúsága további konkrét együttműködésére az életbevágóan fontos kérdések megoldásában, mint például a béke és a leszerelés kérdése. (A) Az öreg hajógyár csarnokai­ban javarészt az ipari tanulók oktatása folyik. A munkapa­doknál szőke, barna, fekete lá­nyok és fiúk hajladoznak, a munkafogások elsajátításán ügyeskednek. Szeptemberben 268 elsőéves ipari tanulót fo­gadtak be a hajóépítők nagy családjába. A 168 másodéves és 64 harmadéves ipari tanuló­val összesen 500 fiatal fiú és lány szakoktatása folyik. Té­ves volna azt hinni, hogy csak a géplakatos szakma fortélyait sajátítják el, mert a hegesz­téstől kezdve a megmunkáló gépek kezelését és fortélyát is alaposan megismertetik velük. Az egyik csarnokban Pirstitz József mester a reszelővei való megmunkálás csínját-bínját magyarázza és mutatja be. De nézzük csak meg, mivel fog­lalkoznak a fiatalok? — Már a kezdettől fogva termelőmunkát végeznek — mondja Pirstitz mester és már­is mutatja az egyes munkada­rabokat —, a 2000 tonnás te­herszállító hajóhoz, a hűtőha­jóhoz készítenek lépcsőket és védőrácsokat. A 25-ös hajótól a 29-ig, tehát öt hajóhoz. Ezen­kívül a hajók vežérlôpultjának fogaskerékszerelését is itt végzik, sőt a KDB-100-as jel­zésű, Lengyelország számára készülő kotróhajó mintapéldá­nyához a korlátokat is. — Szófogadók, rendszeretők a fiatalok? Hányán vannak egy mesternél? — Már 11 éve foglalkozok a fiatalok oktatásával és nem panaszkodhatok rájuk, hisz mi is voltunk fiatalok, megértéssel kell lennünk irántuk, mert ugye minden kezdet nehéz. Egy mester 12 tanulót oktat gyakorlati munkára. Már most ráneveljük őket a munkahely és géppark rendbentartására és elmondhatjuk, hogy jó beosz­tással kihasználjuk a gépeket. Sőt még ennél is többet te­szünk. A 12 éves iskolák tanu­lóinak hetente hatórás poli­technikai oktatást nyújtanák mestereink már 8-10 éve. — A múltban persze nehéz­ségekkel küszködtünk, nagyon sok tanuló volt egy mesternél, ma más a helyzet. Többet fog­lalkozhatunk velük. A tanonc- idő három év. Az I. évfolyam­nak 936 órás műhelygyakorla­ta van és ennek keretében a géplakatos szakma alapmunkái­val foglalkoznak. A II. évfo­lyamnak 1092 órás a műhely- gyakorlata, a géplakatos szak­ma alapjaival és a gépi meg­munkálással foglalkoznak. A harmadik évfolyamnak 1372 órás a műhelygyakorlata, ők már a lakatos szakma elmélyí­tésével és kiszélesítésével vol­taképpen a kétéves tananyag­nak a tökéletesítésével foglal­koznak. Ők mint ifjúmunkások dolgoznak az új hajógyár egyes munkacsoportjaiban. A nagy létszám miatt a tanulók okta­tása két műszakban folyik. Az egyik nap a hajógyár munkaerőtartalékok szakinté­zetében elméleti, a másik na­pon pedig az öreg hajógyárban gyakorlati oktatáson vesznek részt. De nem feledkezünk meg a fiatalok egyéb igényeiről sem. Faliújságjaik és tábláik van­nak, amelyeket irányítás mel­lett maguk a fiatalok készíte­nek. Időszerű világpolitikai problémák megvitatásával, fel­olvasásokkal, önálló fejtegeté­sekkel kezdjük a napot, majd a munkahelyen a napi progra­mot beszéljük meg a tanrend szerint. A gyakorlati munka után a fiataloknak lehetőségük nyílik az egyes érdekkörökben szórakozva tanulni. Van hajó- modellező, fényképész, színját­szó és különböző sportkörünk. A három évi tanidő befejez­tével további lehetőségek nyíl­nak meg fiataljaink előtt. — A hajógyár keretében nagy a választék. Például a kétéves esti középiskola. Az ipariskolában, műszaki iskolá­ban és még számos tagozatban nyílik lehetőség továbbképzé­sükre. Mi magunk, mesterek is — mondja Pirstitz elvtárs ma­gyarázón — állandóan képez­zük magunkat, a hároméves mesteriskolát már mindnyájan elvégeztük, sőt a mesterek 20 százaléka érettségivel rendel­kezik. Jobbágy Ferenc nem mester, de a tanoncokat már nyolc éve oktatja az esztergapad és más megmunkáló gépek kezelésére. Jó szakember, aki Kotthaj Gé­za mesterrel és Greštiak Voj­tech főmesterrel együtt jó szakemberré igyekszik nevelni a fiatalokat. A szemlélődőt jóleső érzés tölti el a fiatalok láttán. Ők már a hajóépítők nagy család­jához tartoznak. Szénássy János a hajógyárban Négy évvel ez­_ előtt alakult meg Csernőn a falusi tánczenekar. Először csak itthon, később azonban már más falvakban is ven­dégszerepeitek. Nagy sikert értek el Bélyben, Dobrán és másutt is. A zenekar tagjai: Varga Béla, Varga István, Miglécz Béla, Hanni Zoltán és Jámbor Géza. 1960-ban, amikor Varga Bélát a sza­xofonost és Takács Bandit behívták katonának, akkor a zenekar feloszlott. Most •újbői elhatározták, hogy megszervezik és jelenleg már szorgalmasan gyakorol­nak. A regruta-bálon már ők muzsikáltak. Berta Béla, Csernő TANULNI AKARUNK! Cigányszárma- ¥ /éjťi zású vagyok, jelenleg az ipolysági mező- gazdasági tech­nikum első osz­tályába járok. Jó eredmény­nyel végeztem a kétéves mezőgazdasági tanoncisko­lát és minden áron tovább akartam tanulni. J61 tudom, hogy a mezőgazdaságnak sok, alapos szakképzettség­gel rendelkező fiatal mun­kaerőre van szüksége. Há­lás vagyok rendszerünknek, hogy tovább tanulhatok. Szorgalmas munkával aka­rom bebizonyítani, hogy .megérdemlem a tanáraim és az osztálytársaim jóaka­ratát és bizalmát. Sajnos a cigányszármazá­sú polgárok átnevelése még nehezen halad előre. Még mindig gyakran előfordul, hogy a cigánygyerekek csak 16-18 éves korukban végzik el az iskolát. Nem járnak rendszeresen iskolába és nem tanulják meg az előírt anyagot. Tapasztalatból mondom, hogy az ilyen ese? tek egyre ritkábban fordul­nak elő. Igyekszünk a szü­lőket is rábírni arra, hogy rendezett életet éljenek munkahelyükön gondosan végezzék el a rájukbízott munkát és a gyermekek ne­velésével többet törődjenek. Igyekszünk kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek társadalmi helyzetünknél fogva évszázadokon keresz­tül a vérünkbe mentek át. Hasznos tagjai akarunk lenni a társadalomnak. Rafael János, Ipolyság FELHÍVJUK a tanítók FIGYELMÉT... Minden nap rendszeresen ä Dunaszerdahely—Komá­rom—Érsekújvár vonalon utazom. Sok fiatal utazik erre naponta az iskolákból és az üzemekből. Cseveg­nek, újságot olvasnak, so­kan kártyáznak, nem veszik észre vagy nem akarják észrevenni, hogy az utasok között idősebbek is vannak. Nem jut eszükbe átadni a helyüket. Helyes lenne, ha az iskolák nevelői ellenőrző utazásra indulnának és meggyőződnének róla, ho­gyan viselkednek tanítvá­nyaik a vonaton. Rásó Márta, Tany MINDEN JÓ — HA A VÉGE JÓ Ezt szerettük volna el­mondani a szeptember 22- én megrendezett hagyomá­nyossá vált szüreti mulat­ságon is. Mintha a felkelő nap is együtt örült volna a község lakóival, olyan bőke­zűen árasztotta sugarait a falu határát szegélyező domboldalra, ahol az EFSZ szőlőskertjében a népvise­letbe öltözött lányok szor­goskodtak. A déli órákban felharsant a kürtjei és megkezdődött a felvonulás. Az ünneplőbe öltözött falu elindult és érdeklődéssel nézték meg az idei szőlő­termés több fajtájából meg­rendezett szép kiállítást. Az ünnepség után a sportpá­lyán labdarúgóink szórakoz­tatták a közönséget. A szer­vezésért külön dicséretet érdemel az előkészítőbizott­ság. Nem hagyhatjuk azon­ban szó nélkül a mulatság befejező részét, amikor a fiatalok borgőzös fejjel az üvegeket és a poharakat a falhoz csapkodták. Hát sza­bad így viselkedni? Méltó befejezése volt ez a szép napnak? Skopec József, Dubník PÉLDÁS TRAKTOROS Á Vyšná Hutka-i EFSZ (kassai járás) idejében el­vetett 27 hektár rozsot. Most folytatja a búza és az őszi keverékek vetését. Szép munkát végez a szövetke­zetben Janocskó Ferenc fia­tal traktoros, aki eddig már több mint 70 hektáron ké­szítette elő a talajt az őszi­ek vetése alá. A járásban új teljesítmény-csúcsot állított fel, mivel szombat reggeltől vasárnap reggelig DT-5-s lánctalpas traktorán egyhu­zamban 24 órát ült és a műszak alatt több mint 15 hektárt szántott fel. Mató Pál, Kassá SZORGALMASAN KÉSZÜLNEK HIVATÁSUKRA A tapolcsányi egészségügyi iskola növendé­kei többnyire az internátusbán nyertek elhe­lyezést, látszik is amerre csak nézünk, az internátus ragyog a tisztaságtól. A lá­nyok, a jövendő ápolónők, gondosan ügyelnek a rend­re, a tanulás mellett rend­szeresen eljárnak a varró, főző- és a tánckörbe is. A színjátszó körbe is szép számban jelentkeztek és a sporttevékenységben sem maradnak le. A röplabda és a kosárlabda csapat nagy­szerűen indul. A művészi tornában Kŕčová Márta szép reményekre jogosít. ígérjük, , hogy az iskolaév folyamán még sok szép teljesítmény­ről számolunk majd be. Grünfeld Judit, Tapolcsány SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Tengerész: Vysoká škola námornická Szczeczin — ez a cím elegendő (írjon aján­lott levelet.). Élet: Str. priem, škola textilní, Brno, Francouzská 101. Str. pr. škola keramic­ká v Bechyní, Str. pr. škola keramická v Karlových Va­roch, Str. pr. škola odevní, Prostéjov, Str. umelecko- prúmyslová škola sochárs- ko-kamenická v Horicích. Tomi: Vysoká škola novi­nárska, Bratislava. K. J.: Verseit nem közöl­hetjük. Olvasson sokat, fog­lalkozzon költészettannal. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Princ Ilona, Kazincbarci­ka, Rózsa utca 22 sz. 15 éves; Iványi Gábor, Buda­pest XVI. kér. Monoki utca 40 sz. 19 éves; Aradi Györ­gyi, Székesfehérvár, Széché­nyi utca 13 sz. 16 éves; He­gyi Erzsébet, Székesfehér­vár, Útépítési és Földmérő Technikum. (

Next

/
Thumbnails
Contents