Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-10-08 / 40. szám

-L.

Szülőkhöz és diákokhoz

Ha egy felnőtt „társalogni“ akar egy kisgyermekkel, először megkérdezi a nevét, azután következik az elmaradhatatlan kérdés: „Mi akarsz lenni, ha nagy leszel?“ A felelet a legritkább esetben az, hogy „Nem tudom", mert a kisgyereknek mindig határozott elképzelése van a jövőről. Mozdonyvezető, sofőr, orvos, traktoros, az utóbbi időben persze űrhajós, kislányoknál tanító néni, színésznő, táncosnő a legáltalánosabb válaszok. Az évek során, az iskolás években, a feleletek persze változnak, a gyereknek más foglalkozás tetszett meg, arra készül nagykorában, képzeletében kiszínezve annak gyönyöreit és előnyeit.

És mégis. Amikor arra kerül a sor, hogy a IX. osztályban „igazi“ pályát válasszanak, nagyon sok gyerek komoly probléma előtt áll. Rádöbben, hogy fogalma sincs róla, mi legyen belőle, hiszen villamoskalauz csak azért szeretett volna lenni, mert a kalauz egyenruhájának olyan szép fényes a gombja ... Az ilyen és hasonló érv persze édes-kevés egy életre szóló foglalkozás megválasztásához. A foglalkozásra való rátermettséget másképp kell keresni. Ha a gyerek tanácstalan — sőt akkor is, ha komoly elképzelései vannak — a szülőnek is bele kell avatkozni a pályaválasztásba. A szülőnek azonban ebben a fontos kérdésben igen józanul kell gondolkoznia. Ha észrevesz a gyermekében valamilyen tehetséget, serkentse, ne fojtsa el benne.

'Tehetség alatt nem kimondottan művészi tehetséget (pl. zenéhez, tánchoz, stb.) értünk, hanem adottságot, kedvet, érdeklődést általában. Pl. ha látja, hogy a gyerek ügyes kezű, szeret fúrni-faragni, ne kényszerítse 12 éves iskolába, majd egyetemre, hogy pl. jogi végzettséget szerezzen, hanem iparra, vagy ipariskolába írassa. De viszont az sem helyes, ha a gyereknek kedve van tanulni (és jól is tanul), de nem engedi, mert szerinte egy lány akkor is meg tudja főzni az

ebédet, ha nem ért az ábrázoló geometriához.

Általában sok szülő hibája, hogy a saját előző vágyait és életkörülményeit a gyerekével szeretné kikorigáltatni. Úgy gondolkodik, hogy: „Nekem minden vágyam az volt, hogy orvos legyek s nem sikerült, de a gyerekem, az nem lesz más, csak orvos.“ Az is lehetséges pedig, hogy a gyereknek pl. csak a gépekben telik kedve, s inkább valamilyen technikai jellegű pályát kellene választania.

Előfordul ennek az ellenkezője is: „Én sem jártam csak nyolc elemit, mégis megállóm helyemet az életben“. Ugyancsak tévesen jár el az a szülő, aki harmadik gyerekét azért adja egyetemre, mert két,idősebb gyermeke szintén egyetemre jár, ne vethesse tehát esetleg ez a szemére, hogy azokat taníttatta, őt meg nem. Hiba, mert lehet, hogy a két idősebb tehetséges volt, de a legkisebből jobb kárpitos lett volna.

Sok mezőgazdaságban dolgozó szülő „jobb életet“ kíván a gyerekének, s ezért ellenzi, hogy az szintén a mezőgazda- sági munkát válassza. Megfeledkezik arról, hogy a technika fejlődésével a mezőgazdasági munka is mind könnyebb lesz, s*ha a gyereknek éppen ahhoz van kedve, kár lenne más szakma tanulására kényszeríteni. Nem szabad persze megfeledkezni arról sem, hogy a különböző fokú mezőgazdasági iskolákban többféle szakképzettséget sajátíthat el.

Konkrét tanácsot senkinek sem adhatunk a pályaválasztással kapcsolatban. Egyet azonban minden kilencedikes komoly figyelmébe ajánlunk: csak akkor jelentkezzenek ti- zenkétéves iskolába, ha főiskolára szándékoznak menni. Aki cšak azért jelentkezik a tizen- kétévesbe, mert más éppen nem jut eszébe, vagy mert ide kevesebb a jelentkező, mint az ipariskolákba, tehát nagyobb az esélye a felvételre, nagy hibát csinál. A XII. osztályban majd ugyanis ugyanazon probléma előtt áll majd, mint a IX.-ben: nem tudja, hová menjen, mit tegyen, mit tanuljon avagy ta- nuljon-e egyáltalán. S ä IX. osztállyal szemben ekkor az lesz a különbség, hogy három évet elpazarolt. Ha nem akar tovább tanulni, s inkább hivatalba menne dolgozni, a IX.

osztályból gazdasági iskolába (hospodárska škola) kellett volna iratkoznia. Az ott szerzett érettségivel sokkal előnyösebben helyezkedhet el, hiszen szakképesítést nyert a hivatali munkára (gép- és gyorsírás, könyvelés, stb.), míg a tizenkét éves iskolai érettségi tulajdonképpen csak általános műveltséget jelent, semmi gyakorlati jelentősége nincs, hanem előkészítő az egyetemre, főiskolára.

Számos esetben fordul elő az is, hogy á diák tudja, mi akar lenni, csak nincs tisztában vele, milyen szakiskolán nyerheti el a szükséges képesítést. Hogy megkönnyítsük dolgukat, következő számunkban közöljük azon iskolák jegyzékét, ahová a kilencéves iskolából lehet jelentkezni. Feltüntetjük azt is, hol van az iskola, hány éves, s melyikben magyar a tanítási nyelv. Később pedig közöljük azokat a főiskolákat, ahová a tizenkét éves iskolai érettségi szükséges.

Végezetül: pályát egy életre választunk, jól gondoljuk meg. Vegyük tekintetbe képességünket, természetünket, adottságunkat. Ne igyekezzünk „köny- nyű" foglalkozást választani. A tudás és szorgalom minden pályánál fontos és szükséges.

MESTAN KATALIN

A myjavai gépészeti ipariskola új modern épülete.

Ötszáz ipari tanuló

A kassai metallografia laboratórium dolgozóinak egy csoportja, akik a Nové Zámky-i ásatások alkalmával talált réz és ezüst tárgyakat elemzik.

Tárgyal az ifjúság

Velencében október végén összeül az Ifjúsági Világszövetség. s a békéről és a leszerelésről fog tárgyalni. A velencei ifjúság képviselői Prágában beszélgettek a Csehszlovák Sajtóiroda képviselőivel e nagy jelentőségű akció előkészületeiről. A konferencián vagy 400 küldött vesz részt, akik országaik ifjúságának egy részét képviselik. Nemcsak a béke és a leszerelés kérdését vitatják meg, hanem számos gazdasági

és szociális problémát is, továbbá az új nemzedék iskola, kulturális és nevelési problémáit.

Masieri szerint a konferencia célja és értelme — megtalálni és kitűzni az alapvető támpontokat a világ ifjúsága további konkrét együttműködésére az életbevágóan fontos kérdések megoldásában, mint például a béke és a leszerelés kérdése.

(A)

Az öreg hajógyár csarnokaiban javarészt az ipari tanulók oktatása folyik. A munkapadoknál szőke, barna, fekete lányok és fiúk hajladoznak, a munkafogások elsajátításán ügyeskednek. Szeptemberben 268 elsőéves ipari tanulót fogadtak be a hajóépítők nagy családjába. A 168 másodéves és 64 harmadéves ipari tanulóval összesen 500 fiatal fiú és lány szakoktatása folyik. Téves volna azt hinni, hogy csak a géplakatos szakma fortélyait sajátítják el, mert a hegesztéstől kezdve a megmunkáló gépek kezelését és fortélyát is alaposan megismertetik velük.

Az egyik csarnokban Pirstitz József mester a reszelővei való megmunkálás csínját-bínját magyarázza és mutatja be. De nézzük csak meg, mivel foglalkoznak a fiatalok?

— Már a kezdettől fogva termelőmunkát végeznek — mondja Pirstitz mester és máris mutatja az egyes munkadarabokat —, a 2000 tonnás teherszállító hajóhoz, a hűtőhajóhoz készítenek lépcsőket és védőrácsokat. A 25-ös hajótól a 29-ig, tehát öt hajóhoz. Ezenkívül a hajók vežérlôpultjának fogaskerékszerelését is itt végzik, sőt a KDB-100-as jelzésű, Lengyelország számára készülő kotróhajó mintapéldányához a korlátokat is.

— Szófogadók, rendszeretők a fiatalok? Hányán vannak egy mesternél?

— Már 11 éve foglalkozok a fiatalok oktatásával és nem panaszkodhatok rájuk, hisz mi is voltunk fiatalok, megértéssel kell lennünk irántuk, mert ugye minden kezdet nehéz. Egy mester 12 tanulót oktat gyakorlati munkára. Már most ráneveljük őket a munkahely és géppark rendbentartására és elmondhatjuk, hogy jó beosztással kihasználjuk a gépeket.

Sőt még ennél is többet teszünk. A 12 éves iskolák tanulóinak hetente hatórás politechnikai oktatást nyújtanák mestereink már 8-10 éve.

— A múltban persze nehézségekkel küszködtünk, nagyon sok tanuló volt egy mesternél, ma más a helyzet. Többet foglalkozhatunk velük. A tanonc- idő három év. Az I. évfolyamnak 936 órás műhelygyakorlata van és ennek keretében a géplakatos szakma alapmunkáival foglalkoznak. A II. évfolyamnak 1092 órás a műhely- gyakorlata, a géplakatos szakma alapjaival és a gépi megmunkálással foglalkoznak. A harmadik évfolyamnak 1372 órás a műhelygyakorlata, ők már a lakatos szakma elmélyítésével és kiszélesítésével voltaképpen a kétéves tananyagnak a tökéletesítésével foglalkoznak. Ők mint ifjúmunkások dolgoznak az új hajógyár egyes munkacsoportjaiban. A nagy létszám miatt a tanulók oktatása két műszakban folyik.

Az egyik nap a hajógyár munkaerőtartalékok szakintézetében elméleti, a másik napon pedig az öreg hajógyárban gyakorlati oktatáson vesznek részt.

De nem feledkezünk meg a fiatalok egyéb igényeiről sem.

Faliújságjaik és tábláik vannak, amelyeket irányítás mellett maguk a fiatalok készítenek. Időszerű világpolitikai problémák megvitatásával, felolvasásokkal, önálló fejtegetésekkel kezdjük a napot, majd a munkahelyen a napi programot beszéljük meg a tanrend szerint. A gyakorlati munka után a fiataloknak lehetőségük nyílik az egyes érdekkörökben szórakozva tanulni. Van hajó- modellező, fényképész, színjátszó és különböző sportkörünk.

A három évi tanidő befejeztével további lehetőségek nyílnak meg fiataljaink előtt.

— A hajógyár keretében nagy a választék. Például a kétéves esti középiskola. Az ipariskolában, műszaki iskolában és még számos tagozatban nyílik lehetőség továbbképzésükre. Mi magunk, mesterek is — mondja Pirstitz elvtárs magyarázón — állandóan képezzük magunkat, a hároméves mesteriskolát már mindnyájan elvégeztük, sőt a mesterek 20 százaléka érettségivel rendelkezik.

Jobbágy Ferenc nem mester, de a tanoncokat már nyolc éve oktatja az esztergapad és más megmunkáló gépek kezelésére. Jó szakember, aki Kotthaj Géza mesterrel és Greštiak Vojtech főmesterrel együtt jó szakemberré igyekszik nevelni a fiatalokat.

A szemlélődőt jóleső érzés tölti el a fiatalok láttán. Ők már a hajóépítők nagy családjához tartoznak.

Szénássy János

a hajógyárban

Négy évvel ez_ előtt alakult

meg Csernőn a falusi tánczenekar. Először csak itthon, később azonban már más falvakban is vendégszerepeitek. Nagy sikert értek el Bélyben, Dobrán és másutt is. A zenekar tagjai: Varga Béla, Varga István, Miglécz Béla, Hanni Zoltán és Jámbor Géza. 1960-ban, amikor Varga Bélát a szaxofonost és Takács Bandit behívták katonának, akkor a zenekar feloszlott. Most •újbői elhatározták, hogy megszervezik és jelenleg már szorgalmasan gyakorolnak. A regruta-bálon már ők muzsikáltak.

Berta Béla, Csernő

TANULNI AKARUNK!

Cigányszárma- ¥ /éjťi zású vagyok, jelenleg az ipolysági mező- gazdasági technikum első osztályába járok. Jó eredménynyel végeztem a kétéves mezőgazdasági tanonciskolát és minden áron tovább akartam tanulni. J61 tudom, hogy a mezőgazdaságnak sok, alapos szakképzettséggel rendelkező fiatal munkaerőre van szüksége. Hálás vagyok rendszerünknek, hogy tovább tanulhatok. Szorgalmas munkával akarom bebizonyítani, hogy .megérdemlem a tanáraim és az osztálytársaim jóakaratát és bizalmát.

Sajnos a cigányszármazású polgárok átnevelése még nehezen halad előre. Még mindig gyakran előfordul, hogy a cigánygyerekek csak 16-18 éves korukban végzik el az iskolát. Nem járnak rendszeresen iskolába és nem tanulják meg az előírt anyagot. Tapasztalatból mondom, hogy az ilyen ese? tek egyre ritkábban fordulnak elő. Igyekszünk a szülőket is rábírni arra, hogy rendezett életet éljenek munkahelyükön gondosan végezzék el a rájukbízott munkát és a gyermekek nevelésével többet törődjenek. Igyekszünk kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek társadalmi helyzetünknél fogva évszázadokon keresztül a vérünkbe mentek át.

Hasznos tagjai akarunk lenni a társadalomnak.

Rafael János, Ipolyság

FELHÍVJUK a tanítók FIGYELMÉT...

Minden nap rendszeresen ä Dunaszerdahely—Komárom—Érsekújvár vonalon utazom. Sok fiatal utazik erre naponta az iskolákból és az üzemekből. Csevegnek, újságot olvasnak, sokan kártyáznak, nem veszik észre vagy nem akarják észrevenni, hogy az utasok között idősebbek is vannak. Nem jut eszükbe átadni a helyüket. Helyes lenne, ha az iskolák nevelői ellenőrző utazásra indulnának és meggyőződnének róla, hogyan viselkednek tanítványaik a vonaton.

Rásó Márta, Tany

MINDEN JÓ — HA A VÉGE JÓ

Ezt szerettük volna elmondani a szeptember 22- én megrendezett hagyományossá vált szüreti mulatságon is. Mintha a felkelő nap is együtt örült volna a község lakóival, olyan bőkezűen árasztotta sugarait a falu határát szegélyező domboldalra, ahol az EFSZ szőlőskertjében a népviseletbe öltözött lányok szorgoskodtak. A déli órákban felharsant a kürtjei és megkezdődött a felvonulás. Az ünneplőbe öltözött falu elindult és érdeklődéssel nézték meg az idei szőlőtermés több fajtájából megrendezett szép kiállítást. Az ünnepség után a sportpályán labdarúgóink szórakoztatták a közönséget. A szervezésért külön dicséretet érdemel az előkészítőbizottság. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül a mulatság befejező részét, amikor a fiatalok borgőzös fejjel az üvegeket és a poharakat a falhoz csapkodták. Hát szabad így viselkedni? Méltó befejezése volt ez a szép napnak?

Skopec József, Dubník PÉLDÁS TRAKTOROS

Á Vyšná Hutka-i EFSZ (kassai járás) idejében elvetett 27 hektár rozsot. Most folytatja a búza és az őszi keverékek vetését. Szép munkát végez a szövetkezetben Janocskó Ferenc fiatal traktoros, aki eddig már több mint 70 hektáron készítette elő a talajt az ősziek vetése alá. A járásban új teljesítmény-csúcsot állított fel, mivel szombat reggeltől vasárnap reggelig DT-5-s lánctalpas traktorán egyhuzamban 24 órát ült és a műszak alatt több mint 15 hektárt szántott fel.

Mató Pál, Kassá

SZORGALMASAN KÉSZÜLNEK HIVATÁSUKRA

A tapolcsányi

egészségügyi iskola növendékei többnyire az internátusbán nyertek elhelyezést, látszik is amerre csak nézünk, az internátus ragyog a tisztaságtól. A lányok, a jövendő ápolónők, gondosan ügyelnek a rendre, a tanulás mellett rendszeresen eljárnak a varró, főző- és a tánckörbe is. A színjátszó körbe is szép számban jelentkeztek és a sporttevékenységben sem maradnak le. A röplabda és a kosárlabda csapat nagyszerűen indul. A művészi tornában Kŕčová Márta szép reményekre jogosít. ígérjük, , hogy az iskolaév folyamán még sok szép teljesítményről számolunk majd be.

Grünfeld Judit, Tapolcsány SZERKESZTŐI ÜZENETEK:

Tengerész: Vysoká škola námornická Szczeczin — ez a cím elegendő (írjon ajánlott levelet.).

Élet: Str. priem, škola textilní, Brno, Francouzská 101. Str. pr. škola keramická v Bechyní, Str. pr. škola keramická v Karlových Varoch, Str. pr. škola odevní, Prostéjov, Str. umelecko- prúmyslová škola sochárs- ko-kamenická v Horicích.

Tomi: Vysoká škola novinárska, Bratislava.

K. J.: Verseit nem közölhetjük. Olvasson sokat, foglalkozzon költészettannal.

SZÍVESEN LEVELEZNÉNK:

Princ Ilona, Kazincbarcika, Rózsa utca 22 sz. 15 éves; Iványi Gábor, Budapest XVI. kér. Monoki utca 40 sz. 19 éves; Aradi Györgyi, Székesfehérvár, Széchényi utca 13 sz. 16 éves; Hegyi Erzsébet, Székesfehérvár, Útépítési és Földmérő Technikum.

(