Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-09-17 / 37. szám

Bérelszámolási hajrá folyik az Űrsújfalusi Állami Gazda­ságban. Számológépek monoton kattogása zavarja a csendet, néha egy-egy megjegyzés röp­pen. Aztán egy percnyi szünet, mert el kell fogyasztani a sza­tyorba csomagolt tízórait. Tömösközi Gyöngyi ez alatt az idő alatt bepillantást enged hi­vatalos dolgaiba, lapozhatok a bérelszámolási ívekben. Nevek sorakoznak gyöngybetűkkel, hogy olvasható legyen. Munka­Harkovi óriásturbinák A Dnyeper-menti erőműben a világ legnagyobb tur­binájának üzembehelyezésére készülnek. Teljesítőké­pessége 300 000 kW. Ezt a harkovi turbinagyár készí­tette, amely turbinákat gyárt a Dunamenti hőerőmű számára. A gyár tudós-kollektíváját Leonyid Subenko- Subin, a szocialista munka hőse, Állami díjas gőztur­bina-tervező irányítja. Mialatt a Dnyeper-menti óriásturbinát üzembehelye­zik, a harkovi gyár fő tervezőjének irodájában már el Is felejtették. A mérnökök asztalán, a rajzolótáblákon, Subenko-Subin dolgozószobájában már egy új, 500 000 kW-os gép rajzai láthatók. Félmillió kW egy agregát- ban! 1965 januárjában Lidija TJgolnyikova, a tervező­csoport vezetője, megilletődve írta alá gyártásbaadá- sakor e turbina első műhelyrajzát. Hamarosan leadják az utolsó rajzot is. A gyár gőzturbinaüzemében már készülnek az új turbina alkatrészei és részegységei. Ezalatt a szer­kesztőirodában már új, még nagyobb gépeken dolgoz­nak, melyeknek a teljesítménye 750 000 és 800 000 kW lesz. 1980-ban a Szovjetunió naponta kb 3000 milliárd kW/óra villamosenergiát termel majd. Ebből az óriási mennyiségű energiából nem keveset szolgáltatnak azok a gépek, melyeket a harkovi turbinagyártók készítettek. A K—300 jelű, 300 000 kW teljesítményű gőzturbina óriási futókereke. Szerelése éppen hogy befejeződött és ezért vizsgálja olyan figyelemmel a kereket Mihail Javelszkij mérnök. teljesítmények, számok és a kereset, ami a legfontosabb. Elámulok, amint nézem. A leg­több 1500 koronán felül keres, 1800, sőt kétezer koronás téte­lek is szerepelnek egy-egy munkásnál a havi kifizetések között Igaz, vannak 800 koro­nás keresetek is, de nem ez a fő. Nem érdemes gazdaságveze­tőnek lenni — jegyzem meg, az sem keres többet egy hónap alatt, mint más munkások. Nem is veszik zokon a meg­jegyzésemet, rám se figyelnek, annyira természetes folyamat náluk az itteni kereseti lehe­tőség. A teljesítmény számít és kész. Megszokták, hogy kor­szerűen kell termelni, így aztán ^jön a kereset. Az Őrsújfalusi Állami Gazda­ság központja jókora kiterje­désű. A gazdasági épületek csaknek újak, sok új lakóházat is láthatunk. Legelőször egy egészen korszerű négysoros is­tállót mutatnak. Erre a leg­büszkébbek a gazdaságban. Német szabványok szerint épí­tették az istállót, négy sorban állnak benne a tehenek, telje­sen automatizált, gépesített. Következtethetünk abból is, hogy 170 tehenet nyolc munka­erő gondoz. Horján József, a gazdaság vezetője ugyan nincs a közelünkben, de helyette Benkő Lajos a farmár készsé­gesen mutogatja a gépi beren­dezéseket, a tejhűtőt, az egész technikai berendezést, ami a fejést és a tej kezelését szol­gálja. Príma, levegős, világos istálló, napfény áramlik be az ablakokon. A tejelési átlag li­terekkel haladja meg a régebbi típusú istállókban elhelyezett tehenek tejelési átlagait. Nem csoda tehát, ha az itt dolgozó munkások béralapja is növeke­dik a termeléssé! párhuzamo­san. Egy érdekes dolgot beszél­nek. Az egyik istálló padlásán mély almozáson baromfitenyé­szetet rendeztek be. Kihasznál­ják még a padlásteret is. Min­den fifikát, fortélyt előszednek a termelési önköltségek csök­kentésére, csoda-e hát, hogy kétezer korona felé mozog a legtöbb ember keresete, aki ebben az állami gazdaságban dolgozik? A padláson 5600 da­rab naposcsibét helyeztek el és 76 nap alatt 1.27 kg átlagsúly­ra nevelkedtek fel. Pontos szá­mítások szerint 3 kg és 7 dkg takarmány kellett 1 kg barom­fihús előállítására. Igaz, vannak ennél jobb eredmények is, de nem egy épületpadlás terében, hanem korszerűbben berende­zett baromfi nevelőkben. Az ötlet és az itteni eredmény a helyi viszonyokhoz képest mégis kielégítő, említésre mél­tó. A gazdaság vezetősége úgy látszik igen sokat törődik a termelés állandó emelésével és nem csoda,' hogy a jövedelmük is magasabb az itt dolgozók­nak, mint több más állami gaz­daságban. B. I. Studenec EFSZ-ében először indul munkába az NDK-ból behozott E 675-ös jelzésű kombi­nált burgonyaszedőgép. „Ha olyan lehetőségek lennének!11 Štefan Zeleňák, a paiárikovói szövetkezet elnöke a gépesítő központban a csoportvezetők­kel befejezte a másnapi mun­kabeosztás megbeszélését, s végre kérdezhettem: — Mondja elnök elvtárs, hány fiatal dolgozik a szövet­kezetben? — Hát 26 évig, CSISZ-korban huszonnyolcán vannak, s a szö­vetkezet szempontjából nagyon fontos, hogy itt vannak. Ez komoly dolog. Igaz, hogy nyá­ron a traktorosok közül ezer koronánál kevesebb előlege egynek sem volt. — Mi a véleménye a fiata­lokról? — Elég jó. A fiatalok két éve és tavaly is az összes gabonát kitisztították. — Azt beszélik magáról, hogy törődik a fiatalokkal. Hányán tanulnak? — Ez. idén az alapfokú szö­vetkezeti iskolából 33 tanuló jelentkezett a mezőgazdaság­ba, jóval többen, mint tervez­ték. Közülük tizenhárommal szerződést kötöttünk. Huszon­nyolc tanulónk van különféle mezőgazdasági iskolában. Két leány kertésznek tanul. Segít­jük őket. Évente több ezer ko­ronát költünk rájuk. Az egyik fiúnak például húsvétra ruhát vettünk. De beszéljünk a lé­nyegről! Azt hiszem, hogy ha a mezőgazdaságban is olyan kereseti lehetőségek lennének, mint máshol, semmilyen nehéz­ség nem állna elő a fiatal mun­kaerőkkel kapcsolatban. S most nézzük a fiatalokat! Vendo Varga a legjobb kom- bájnos Palárikovom Lovát be­vitte a szövetkezetbe és kom­bájnra cserélte. Építkezik, ősz­re kész lesz a háza. Már csak a feleség hiányzik. — Mi a véleménye a szövet­kezetről, a mezőgazdasági mun­káról? — Gyerekkorom óta ezt csi­nálom. Szép munka ez, nekem tetszik. Minden jól megy, csak kevesen vagyunk. Nemrég kap­tam 5500 korona előleget. — Ogy tudom, 230 hektárt aratott le. Milyen volt az ara­tás? — Tavaly munkaegységre dolgoztunk. A norma -szilárd volt, 8 hektárért 2 munkaegy­ség. Tudja, szinte repültünk a mezőn. \ Magda Birkuš tavaly az isko­lából került a szövetkezetbe. Ő zootechnikus. — Mi a véleménye a mező­gazdasági munkáról? — Nem tudom, hogy a leá­nyok miért félnek a mezőgaz­daságtól? Igaz, sohasem szá­A CSISZ SZKB plénuma előtt a mezőgazdasági dolgozók véleményt mondanak Idén 27 koronát kaptunk hektáronként s á kétmenetes aratásért 23 koronát. Most re­dukált egyessel jártunk. Imrich Šilhavík a szövetke­zeti klub vezetője. Elbeszélget­tem vele. Megkérdeztem, elé­gedett-e az eredményékkel? — Hát csak úgy 25-30 szá­zalékra. Hiányzik egy rendes kultűrház. Asztaliteniszt a volt traktorállomás helyiségeiben játszunk. Klubhelyiség kellene a sakk- és foto-körnek. A sporttevékenységnek nálunk aránylag jó az előfeltétele. — Aratás idején, hogy dol­goztak? — Kint láthatta az aratásról készített felvételeket. © Szlovákiában a CSISZ- szervezetek segítenek a kom- posztkészítésben. Ez idén a fiatalok 950 000 köbméter kom- posztot készítenek. E mennyi­ségnek eddig már több mint a felét készítették el.. Főleg a dunaszerdahelyi járás fiataljai végeztek jó munkát, ahol már több mint 58 000 köbméter komposztot készítettek. A kas­sai járásban a períni szövetke­zetben az egyetemesen gépesí­tett ifjúsági csoport tagjai komposztkészítési tervüket szintén túlteljesítették. O A sviti Chemosvitben a CSISZ-tagoknak nemrég még nagy gondjuk volt az ifjú szak­emberek tanácsával. Most azon­ban a tanács tagjai jó eredmé­nyekkel dicsekedhetnek. Mun­ll!lllllllllill!llllllllll!!!l!lllllllll!ll!!l!l!l!!llllllllllllllllllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!lll!l!l!lllll!lllllllllllllll!i!illlll!l!ll!llll!ll!ll!lllllll!l!l!l!l!l> Áz illatszerek és a különböző kozmetikai cikkek előállítása terén Franciaország világhírre tett szert. A Lancőme-üzem, ahol a vi­lághírű kozmetikai cikkek ké­szülnek, Chevilly-Larue-ben van, alig félórás autóútra a város szívétől. Csendes, fákkal, virágos parkkal körülvett kör­nyezetben állnak a gyár épüle­tei. Modern, vasból és betonból készült csarnokai világosak, levegősek, ä minden épület és minden emelet más és más színre van festve. Az ablako­kon kitekintve szinte virágme­ző övezi az üzemet. A gyár laboratóriumaiban ál­modják meg az újabb és újabb illatokat, s a gyár modern „boszorkánykonyhájában“, nagy üstökben, modern automatikus gépekben válnak valóra a „megkomponált“ illatszerek. A gépek mellett mérnökök ügyel­nek a kiváló minőségre, s az üde színű, tágas csarnokokban ügyes női kezek töltik üvegek­be, tégelyekbe, tubusokba a parfümöket, krémeket, púde­rokat, rúzsokat. Az egyes üzemrészek, labo­ratóriumok megtekintése során a gyár főmérnöke az illatszer­gyártás történetéről és tech­nológiájáról is felvilágosítja a látogatót. 1LLATGYAR A szépségápolás szinte egy­idős az emberiséggel. A test rugalmasságának és szépségé­nek ápolásával már az ókorban is foglalkoztak. Az európai szépségápolás az- egyiptomiak­tól és a babiloniaktól ered. Időszámításunk előtt ötezer évvel elterjedt volt már a Nílus völgyében a szépítöszerek használata. A görögök és a ró­maiak az egyiptomiaktól ta­nulták meg a szépségápolás módjait. Az ókor híres tudósai­nak kozmetikai receptjeit vet­ték át' és használták a XI. szá­zadtól kezdve Nyugaton is. Korunkban a természettudo­mány és kémia teremtetté meg a bőr fiziológiájának és kozme­tikai problémáinak figyelembe­vételével a modern, egészséges test- és szépségápolást. A modern kozmetikai labora­tóriumokból kerülnek ki ko­runk szépségápoló szerel. A különböző illatú parfümöket növényi, állati eredetű vagy szintetikus alapanyagokból ál­lítják elő. Az állati mirigyek váladékából készült mosusz, ámbra, cibet más illatot adó anyagokkal együtt kiváló par­füm. Az illóolajok, például a citrus-félék (narancs, citrom) héjának kisajtolásával kitűnő illatot nyerhetünk. Különböző virágok szirmaiból, zsírral vagy olajjal kioldva, párolgó oldó­szerekkel „extrahálva“, továb­bá vízzel vagy gőzzel desztil­lálva pompás illatokat kapunk. A mesterségesen előállított, szintétikus illatanyagok kuta­tása közben sok meglepő és véletlen eredmény is született. Sokatígérő vegyületek okoztak nemegyszer csalódást, míg má­sok nem remélt illattal gazda­gították a választékot. Egy-egy új illatköltemény elkészítése nagy hozzáértést, s nem utolsó sorban különleges orrot igé­nyel. Az összetett illatok, az úgynevezett fantázia kompozí­ciók előállítása bonyolult mű­velet. Például az orgona par­füm 21 alkotórészből áll, s eb­ből 15 mesterséges, 6 termé­szetes vegyi anyag. Ezért bátran állíthatjuk, hogy az il­latok megkomponálása, készí­tése több, mint ipari feladat — művészet. Nem kevésbé komplikált a különböző krémek, púderek, ajakrúzsok és egyéb kozmetikai cikkek előállítása sem. Hiszen például a krémekhez különböző mennyiségben — hosszú kísér­letezések és tudományos kuta­tások eredményeképpen — nagytisztáságú zsírokat, zsíral­koholokat, glicerint, fedő, tar­tósító, színező és illatosító anyagokat használnak fel. A púderek különlegesen tisztított és előkészített a alapanyagok­ból: talkumből, kaolinból, mag­nézium- és kalciumkarbonát­ból, cinkoxidból, titánoxidból, rizskeményítőből, különböző színező és illatosító anyagokból készülnek. Az ajakrúzs előállí­tásánál különösen figyelemmel kell lenni az alapanyagok tisz­taságára. Zsírok, viaszok és a bennük oldódó színező anya­gok, ízesítők és illatosítok ke­verékéből készül. Ezeket a kozmetikai cikkeket a Láncomé gyárban modern gépek készítik, — nagy meny- nyiségben; s ízlésesen csoma­golva eljuttatják a világ szinte minden részébe. Ezekb“" a hatalmas tarlályokban készül a parfüm a Raphael- gyárban. molhatok azzal, hogy csak 8 órát dolgozom! Ez világos! Ha azonban az idősebbek is jól vélekednek az ember munkájá­ról, ennek örülök. Kezdetben, itt-ott én is tévedtem. Ellen­kezés is akadt. Nem szívesen emlékezem vissza ezekre a dolgokra. Ha nekem akkor az idősebbek nem segítettek vol­na, ki tudja ma hogyan lenne! Az a fontos, hogy a munka rendes kerékvágásban halad. Ennyit mondtak ők. Mi még annyit teszünk hozzá, hogy örülni fogunk, ha fiataljaink írnak a problémáikról, arról, hogyan látják ők a dolgokat a mezőgazdaságban! (A) YYYVYYTYYYYYYYY kájukat elsősorban az ifjúsági fényszóró sikerei gyarapítot­ták. Ellenőrzést tartottak az egyes termelőhelyeken s az el­fekvő gépeket nemcsak hogy feljegyezték, de az értéküket is megállapították. A celofán­készítőben teljesen új gépeket fedeztek fel, amelyek még nem dolgoztak, amióta az üzemben a termelés megindult. E gépek értéke 800 000 korona. Ily módon a sviti Chemosvit­ben a CSISZ-tagok csaknem másfél millió korona értékű elfekvő gépet, anyagot, stb. ta­láltak. Most az ifjú szakembe­rek tanácsa az üzemben az if­júsági újítómozgalmat segíti hatékonyabban. © Az ostravai Május 1. bá­nyában František Halko veze­tésével ifjúsági munkacsoport alakult, amely elhatározta, hogy versenyre lép a szocia­lista munkabrigád címért. A csoport szeptember első heté­ben feladatul kapta egy új, 600 méter hosszú folyosó meg­nyitását. A feladatot két hónap alatt kell elvégezni. A csoport nagy lelkesedéssel látott mun­kához s elhatározta, hogy va­sárnaponként. is dolgozni fog s így jelentősen lerövidíti a határidőt. Nemrég egy új falmarógépet kaptak, amellyel már lényege­sen könnyebb lesz a munka. Ügy tervezik, hogy a folyosó hajtását legkevesebb négy nap­pal a kitűzött határidő előtt befejezik. Ha ez sikerül, akkor üzemi költségen háromnapos kirándulásra mennek. • Palárikovón 11 fiatal el­végezte a kilencéves iskolát és mind a tizenegy a surányi kö­zépfokú mezőgazdasági műsza­ki iskolába jelentkezett. Vala- mennyiüket felvették. Az ér­dem főleg az iskola vezetősé­géé, továbbá a szülőké, akik jövőt látnak a mezőgazdaság­ban, s a gyermekeikben társa­dalmunk jobblétének támaszát. Okos' fiatalok ők, mivel nép­gazdaságunk követelményeit is figyelembe veszik. * Szeptember elsején az épít­kezési vállalatok 921 tántermet adtak át rendeltetésének. Negy­ven tanteremmel túlteljesítet­ték a tervet. Decemberig még 386 tanterem épül fel. BÉRELSZÁMOLÁS

Next

/
Thumbnails
Contents