Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-08-27 / 34. szám

„MÁRIA MÁRTA“: A bekül­dőt» kékesszürke anyag szép s személyleírása szerint meg is felel. Kétrészes ruhát tervez­tünk hozzá, mert így praktiku­sabb (a szoknyát más blúzokkal is viselheti). A felsőrész a bal oldalon két gombbal záródik s a kabátka széle itt szélesen le van tűzve s ugyanilyen szé­lesen tűzzük le a szoknya bal oldalán a ráncot is. A kabátkát hurka-öv fogja össze. «‘Wft»* „SZEPTEMBER X.“: Okosan teszi, ha a babakelengyét foko­zatosan vásárolja meg, v. i. elő­re csak azokat a dolgokat ké­szíti elő, amire a kisbabának az első hetekben szüksége lesz; a többit akkor veszi meg, ami­kor a baba nő. Az ilyen foko­zatos vásárlás azonban nem azt jelenti, hogy mindig akkor sza­lad !e a boltba egy kötött ka­bátkáért vagy papucskás nad­rágért, -amikor a geyermeket öltözteti, hanem a baba kb. 6 hetes, utána pedig kb. fél éves korában egyszerre megvásárolja mindazt, ami szükséges. Ennek még az is az előnye, hogy ak­korra már „tapasztalt“ anya lesz s így a legjobban látja, mit és milyen mennyiséget sze­rezzen be. A mennyiséget ille­tően még felhívjuk a figyelmét arra, hogy a túl sok holmi fö­lösleges, mert a gyermek kinö­vi, viszont kell, hogy annyira elegendő legyen, hogy a váltás­nál sose jöjjön zavarba. Ez elsősorban azon múlik, tud-e naponta mosni és milyenek a szátitási lehetőségek (különö­sen télen). Tehát előre ajánljuk besze­rezni kb. a következőket: 4—6 tucat pelenka, 6 drb. flanellpc- lenka, 1-2 gumipelenka. 2 púp- kötő. G drb. legkisebb ingecske, 6 drb. kis trikókabátka, (eset­leg egy garnitúra). 3 kis sapka, 2 gumipelenkanadrág, pólyapár­na két huzattal (csakis az első napokban használjuk), 2 fianell- takaró, 3 kiságylepedő, paplan vagy kisdunyha 3 huzattal ágy­ba, 3 kocsilepedő, kispaplan 1-2 díszesebb huzattal kocsiba (esetleg kispárna is, dé legjobb, ha a gyermek párna nélkül fek­szik). Ezenkívül kiskád, 2 für­dőlepedő, 2 frottírkesztyű, (arcra és testre) és a toilett- dolyok. Ezekről részletesen a kórházban tájékoztatják. Hathetes kor után szükség lesz kb. 3 flanell hálózsákra (alul gombolódó hálóing), na­gyobb ingecskékre (6 drb.), „Szabó Marika és Manfred“: A tíznapos németországi útra kosztümben utazzon, vigyen hozzá 2-3 blúzt (mintás sidará- ból, egyszínű vagy szintén min­tás puplinból vagy más mosó­anyagból), 1-2 pulóvert és szvettert. Ezeket kombinálva, nappal mindig jól lesz felöltöz­ve. Estére vigyen egy elegáns ruhát (színházba., stb.) és egy táncruhát s szüksége lesz egy szilon- vagy ballonkabátra. „Szösz! Böbe ta­nácstalan“: 1. Ké­résére gallérnél­küli kabátot ter­veztünk. Elől ragián szabású, hátul kimonó. Egy gombbal záródik, saját anyagjából egy különálló sál­lal is viselhető. 2. Az esküvőre a piros ruha nem alkalmas, legjobb lenne egy fekete vagy sötétkék ru­hakosztüm, eset­leg fehér blúzzal, vagy egy kisesté- lyi brokátruha a szilonkabáttal, a modellt kérte. 3. Falun épp' olyan rendesen és divatosan kell öltözni, mint városban. Az, hogy „kinek“ öltözni, helytelen felfogás, mert mindenki magá­nak öltözik. A „kinek“ öltözés eredménye általában az, hogy valaki csak akkor öltözik fel rendesen, ha megy valahová, ha látják, otthon pedig, esetleg munkában is, rendetlen, gon­datlan. És éppen erről kell le­szokni. A feltűnő, hipermodern dol­gokat, az ú. n. divathóbortok alkalmazását nem ajánljuk sem falun sem városban, de a szép, egyszerű s amellett divatos öl­tözködésen falun sincs semmi „megszőlnivalö". 4. A férjhez- menést nem jó erőltetni s arra is fölösleges törekedni, hogy egy lány túl fiatal korában menjen férjhez. (Ezzel a prob­lémával majd még részletesen is foglalkozunk). „JEGGYÜRÜ“: Jeggyűru kapható akkor is, ha nem adnak érte törmelék aranyat. Ára (a két gyűrűnek) kb. 600 — Kčs. A bratislavai ruhakölcsönzó (ahonnan vő­legénynek való fekete öl­tönyt kölcsönözhetnek) cí­me: Leningradská 17. (pasz- százs). A kölcsönzés díja egy napra 70 — Kčs. papucskás nadrágokra (4-6 drb. az I. nagyságból, később ugyan­ennyi a II. nagyságból), későbbi „kimenő" kötött garnitúrákra (2-3 drb.) Amint említettük, ezeknél már saját maga is fog­ja látni mi s mennyi szükséges, de ha kívánja, ismét adhatunk részletes tanácsot. „HORGOLÁS", „ÚJ BÚTOR“ és L. 1ERENCNÉ kívánságára modern mintájú recehorgolást közlünk. A minta nagy térítő­nek, sőt függönynek is megfelel, ezért K. MARGIT is elkészít­heti. Amennyiben nem ilyesmit gondolt, írja meg s akkor közlünk kimondott függönymintát. Megkezdte munkáját az Északi Sark-12 elnevezésű szovjet úszó tudományos kutató állomás. Az állomáson felvonták a Szovjetunió állami lobogóját. Hozzáláttunk a munkához. Beljakov, az Északi sark-12 állomás vezetője. ÉSZAKI SARK -1 ! „ANNAK, AKI IDEJÖN“ • A SIMÁRA EGYENGETETT JÉGMEZŐN megrázkódik a re­pülőgép teste, forogni kezde­nek a légcsavarok, nő a fordu­latszám. A gép felemelkedik és a jégtábla éppoly lakatlanná válik, mint sok ezer társa az Északi-Jegestenger felszínén. Odalent a hideg ismét hatal­mába keríti az elhagyott szál­lást, mind lejjebb nyomja a hőmérő mutatóját. Az asztalon érintetlen pezsgősüveg és né­hány konzerv búslakodik, mel­lettük hófehér cédula ezzel az orosz és angol nyelvű felirat­tal: „Annak, aki idejön!" Ezt a cédulát az Északi- sark-11 szovjet úszó állomás megszüntetésekor hagytuk itt. Az állomást a tudományos program 'végrehajtása után hagytuk el. Élelmiszert, fűtő­anyagot, gyógyszereket hagy­tunk a táborban. Mindenkinek jogában áll felhasználni. Kérjük mindazokat, akik ide­kerülnek, közöljék az új föld­rajzi koordinátákat a követke­ző címen: Szovjetunió, Lenin­grad, jSszaki és Déli Sarkvidéki Tudományos Kutató Intézet. Sok szerencsét. Minden jót“. Aláírás. Pecsét, Hidegen fe­hérük a lap. De ez még nem a hajrá. Csak a stafétabot átadása. 9 AZ ÉSZAK MEGHÓDÍTÁ­SÁT NEVETSÉGESNEK tűnő kis erőkkel kezdték meg az emberek: Gyezsnyev fabárkái a jégtáblák tömege ellen, Peary kutyaszánjai a hóviharos jég­puszták ellen, Papanyin kerék­párdinamós motorja a fél esz­tendeig tartó éjszaka ellen ... Nem véletlen, hogy a technika legújabb vívmányait — a jég­törőt és a léghajót, a repülő­gépet és a tengeralattjárót, már az első lehető alkalommal bevetették a sarkvidék ostro­mára, hiszen a legutóbbi napo­kig a természet erői voltak ott fölényben. Az emberek mint felderítők jelentek meg ezen a vidéken, mindig csak rövid időre. Ez határozta meg a sarki hagyományokat is. Itt mindig a bajtársiasság szelleme uralkodott. „Annak, aki idejön" a kutatók nyíltan felajánlották minden anyagu­kat, tapasztalataik teljes fegy­vertárát. A sarkvidéken az egyes országok olyan barátiak voltak egymáshoz, mint sehol másutt. Gyakorta szerveztek közös expedíciókat. Voltak orosz-svéd-angol, francia-bel­ga, olasz-norvég expedíciók is. A jó hagyományoknak kö­szönhető, hogy a tudomány nagy eredményeket ért el Északon a mai napig, amikor is végre sikerült a sarkvidék­hez való technikát — atom­meghajtású hajókat, repülőgé­peket létrehozni. Most már megszakítás nélkül folyik itt a munka. Amikor az egyik rádió­távirat hírül adta az Északi- Sark-11 bezárását, a másik már tudatta is, hogy új állomás nyílt meg. Az Északi-sark-12 állomást a levegőből telepítették helyé­re. Valóságos légihíd működött itt: 4-5 óránként érkeztek szál­lítmányaikkal a repülőgépek. A motorok nem hűlhettek ki az állásban. Összesen ötven- szer szálltak le a gépek és el­látták a tábort mindazzal, ami­re fél éven át tíz tudományra éhező, de egyébként is jó ét­vágyú férfinek szüksége lehet. Eltelt tíz nap és az állomás megkezdte munkáját a teljes tudományos program alapján, beleértve a széleskörű hidroló­giai, meteorológiai, aerológlai, magnetológiai megfigyeléseket is. Ennek az állomásnak a lete­lepítése az Észak-15 sarkvidéki expedíció programjának csu­pán egyik pontja volt. Ez az expedíció ugyanis azon kívül, hogy áttelepítette az Északi- sark-11 állomást, felváltotta az Északi-sark-10 állomás sze­mélyzetét, komplex oceanográ­fiai kutatásokat végzett és úszó önműködő rádiómeteoro- lőgiai állomásokat telepített a sarki vizekre. De az Észak-15 is csak egyetlen láncszemet alkot az Északi és Déli Sarkvi­déki Tudományos Kutató Inté­zet munkájában, s az intézet is csak egyike az Észak kutatá­sával foglalkozó szovjet intéz­ményeknek. Nehéz lenne teljes képet nyújtani a sarkvidéken folyó kutatásokról... 9 MIKÖZBEN RÉCEPE- HELLYEL BÉLELT nadrágunk­ban és bekecsünkben keresz- tül-kasul bejártuk a sarkvidé­ket, nem éreztünk magunk kö­rül megdermedt, megfagyott életet. Tyiksziben például ép­pen egy hajót javítottak: a szellemesen megépített „jég- dokkban" még a burkolását is kicserélték — alighanem első ízben alkalmaztak ilyen meg­oldást a hajógyártás történeté­ben. A távoli legelőkről a jakut rénszarvas tenyésztők repülő­géppel indultak egy köztársa­sági tanácskozásra. A Kolima folyó mentén szakadatlanul re­pültek a nehéz AN-12-esek: felszerelést szállítottak az új aranylelőhelyekre. A gép bel­sejéből nagy motorzúgással gördültek ki a repülőtérre a tehergépkocsik és a traktorok. A bennünket körülvevő légkört mindennél jobban jelzi annak a filmnek a címe, amelyet Csukotkában forgattak ottjár- tunkkor. A film címe: „A meleg sark­vidék“. Meleggé, otthoniassá vált ez a vidék azután, hogy a szovjet kutatók csaknem félezer expe­díciót indítottak Északra, s azután, hogy mintegy száz sarkvidéki állomás tart éjjel- nappal szolgálatot és figyel­mezteti az embereket a sarki időjárás szeszélyeire. Azután, hogy a szovjet tudomány a vi­lág legjobb sarkvidéki térké­peivel, útmutatóival, idő- és jégprognózisaival látja el a tengerészeket és a repülőket. Végül azután, hogy az Északi- Jegestenger partján egymás után jelentek meg a számotte­vő települések — Amderma, Dickson, Hatanga, Tyikszi, Nyizsnyije Kreszti, Pevek, Schmidt, Provigyenyije. Az emberek hosszú időre beren­dezkedtek ezeken a helyeken. Ezt bizonyítja az építkezések jellege is. 1961-ben a sarkvidé­ki épületek 67 százalékát kőből emelték. A Szovjetunió mérhetetlen erőfeszítéseket tett a sarkvi­dék meghódítása érdekében és természetesen óriási eredmé­nyeket is ért el. Ezen a vidé­ken ma ipar van, itt közlekedik a leghatalmasabb jégtörő flot­ta, tudományos kutatómunka folyik. Tapasztalatainkból a nemzetközi gyakorlat olyan lé­nyegbevágó dolgokat vett át, mint a jégtörőhajók építése, úszó állomások létesítése, légi jég-felderítés, kőépületek eme­lése az örökké fagyott talajon, stb. A pólus vidékének azonban még távolról sem minden dél­körén használják a tudomány és a technika modern vívmá­nyait békés célokra. A „pólus" szó mellett felhangzott a „Po- larisz" is . .. 9 A VILÁG CSÚCSÁN FEL­GYÜLEMLŐBEN van az atom­lavina. Ez a folyamat már évek óta tart, azóta, mióta a nyugati katonai stratégák rájöttek, hogy a szovjet határok felé az Északi-sarkon át vezet a legrö­videbb út, és hogy Grönlandtól 4000 kilométeres hatósugárban összpontosul (számításaik sze­rint) a világ ipari potenciáljá­nak nagy része. A háborús gyújtogatok elhatározták, hogy jelentős területet „vesznek célba“ az Északi-sarkvidékről. A sarkvidék nyugati fennha­tóságai alatt álló tájainak mindinkább kaszárnyaszaga van. Nemcsak azokra a hatal­mas méretű amerikai katonai építkezésekre gondolunk, ame­lyeket Észak-Kanadában és Grönlandban folytatnak, nem­csak az Alaszkában épült nagy­számú repülőtérre és a 70. szélességi fok mentén létrejött „Dew Line“ radarlánc hálóza­tára stb. A NATO katonai tá- maszjontjai is mind messzebb hatolnak be a sarkvidék mélyé­re. Az Egyesült Államokban azzal kísérleteznek, hogy a jégmezőkön állítsanak fel re­pülőtereket. Fenn, Északon, folynak a háború félelmetes próbái: hol tengeri hadgyakor­latokat tartanak a kanadai szi­getvilágban, hol csapatokat tesznek partra Grönlandban. A támaszpontokról amerikai tengeralattjárók indulnak nyil­vánvalóan provokatív célzattal a szovjet partok felé. Az őrültség közelsége arra kényszerít, hogy készenlétben tartsuk a kényszerzubbonyt. A sarkvidéket járva állan­dóan éreztük a szovjet katonai erő jelenlétét. A vigyázó őrkö­désre hol a hegycsúcsokon el­helyezett érzékeny lokátorok, hol pedig a felszállásra kész hegyes orrú vadászgépek em­lékeztetnek bennünket. Ezek az erők senkit sem fenyeget­nek. Csupán őrszolgálatot tel­jesítenek, nehogy valaki olyan­ná tehesse az egész Földet, amilyen az itteni kihalt jeges pusztaság. 9 AZ ÉSZAKI-SARK TER­MÉSZETÉNÉL FOGVA OLYAN FÖLDRAJZI PONT, amelytől minden irányban dél van és nincs sem nyugat, sem kelet. Ez ma már a Földön csaknem az egyetlen olyan hely, ahol a természeti kincsek lényegében még érintetlenek. A sarkvidéken keresztül ha­ladhatnának a világ különböző közlekedési vonalai. Már most erre vezet a skandináv SAS, valamint a szovjet, az amerikai és a francia légiforgalmi társa­ságok járatainak útvonala és hamarosan közlekednek erre angol, és holland repülőgépek is. Kiválóak az északi hajózási útvonalak is, melyeken a Szov­jetunió évente több * százezer tonna árut szállít. Japánban most dolgoznak egy 30 000 tonnás atomtengeralattjáró tartályhajó tervein. Az Egye­sült Államokban azzal foglal­koznak, hogyan lehetne tenger­alattjárókkal elszállítani az alaszkai és a kanadai nyers­olajat. A közeljövőben mindez valósággá válhat. ÜJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés egy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hirlapszglgálata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem őrziink meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Úrad útján tehet megrendelni. Címe: Praha 1. Jindŕišská ulica 14. — vývoz tlač«. K—15*31145

Next

/
Thumbnails
Contents