Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-08-27 / 34. szám
Jeleňa Lazarenko postája Negyvennégy évvel ezelőtt. 1919. május 10-én, a Moszkva- Szortyirovocsnaja vasúti fűtőház munkásai saját kezdeményezésükre először szerveztek biakat írta erről a kezdeményezésről: „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldozón, nehéz munkával megbirkózva kezd gondoskodni a munka termelékenységének emeléséről, arról, hogy minden púd gabonát, szenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is a „hozzátartozói“, hanem „távolállók“, azaz a társadalom egésze, tíz- és százmillió ember .. A Lenin által elemzett tulajdonságok azóta a szovjet emberek jellemvonásává váltak. Minszkben megismerkedtünk egy fiatal szövőnővel, Jeleňa Lazarenkóval. Nevét nemrég még csak a munkahelyén, a finom gyapjúszövő kombinátban ismerték. Lazarenko címére most százával érkeznek a levelek a Szovjetunió különböző vidékeiről, sőt külföldről is. Miért lett Jeléna oly híresnevezetes? Lazarenko, a XXII. pártkongresszus küldötte, a kombinát pártbizottságának tagja, az elsők között követte az országban Valentyina Gaganova példáját: vállalta azt a nehéz feladatot, hogy a kiválók közé visz fel egy lemaradt brigádot. A belorusz szövőnő tavaly 4.5 százalékkal növelte a szövőgépek termelékenységét, s ugyanakkor kizárólag elsőrendű árut termelt. Talán már ennyi is eléfl lett volna, hiszen munkahelyén nagy megbecsülésnek örven- i dett, az újságok is írták róla. j De Lénát nem olyan fából fa- I rágták, hogy megelégedett vol- j na az elért eredményekkel. I Figyelemmel kísérte a párt j Központi Bizottságának novemberi plénumán elhangzott felszólalásokat, amelyekben arról volt szó, hogyan lehetne eredményesebben építeni a kommunizmust, gyorsabban fejleszteni a gazdaságot. A szövőnőt nyugtalanította, hogy bírálat érte egyes vállalatok termékeinek minőségét. — Vajon a magam részéről mindent elkövettem-e, hogy szöveteink valóban tartósak és szépek is legyenek? — gondolkodott el a dologról. A következtetés csak ennyi volt: nem és nem. A szövőmunkások tudják, milyen nehézségekkel jár az újfajta textilanyagok gyártásának beindítása: meglassul a termelés üteme, romlik a minőség és csökken a munka termelékenysége. Léna azonban utána járt a dolognak és meggyőződött róla, hogy mindezt el lehet kerülni, ha minden munkás jó előre tanulmányozza az új szövet szerkezetét, sűrűségét és rajzát, ha elsajátítja a kísérleti gépen az új technológiát. Más szóval, ha minden munkás tevékenyen részt vesz az új termékek gyártásának előkészítésében, akkor rövid idő alatt rendes kerékvágásba kerül a gyártás. Az újító-szövőnő ezt a gyakorlatban bizonyította be. Az idén elhatározta, hogy gépein 66 százalékban új textilanyagokkal dolgozik, ilyen körülmények közt is csak elsőrendű árut gyárt és 500 méter kiváló minőségű szövetet termel terven felül... Jeleňa készséggel adja át másoknak tudását: beszámol munkájáról a gyűléseken, a sajtóban, a televízióban. S az eredmény: a minszki finom gyapjúszövő kombinátban több mint 900 munkás vette át kezdeményezését. Kiszámították, hogy ez évente 75 000 méter szövet terven felüli gyártását teszi lehetővé, és sokkal rövi- debb idő alatt tudják megkezdeni az új áruk termelését... Jeleňa Lazarenkonak már sok helyütt vannak követői. Kezdeményezését felkarolták s a legszélesebb körben alkalmazzák. Az idei napos nyár — az e'lmúlt évekhez viszonyítva — korábban érlelte be a „zöld aranyat“, a komlót. Úgyhogy már a múlt héten, a segítségül érkező fiatal brigádosok több járásban megkezdték a komló szüretelését. Felvételünk a Zateci Állami Gazdaság liboéani részlegén készült. Interjú egy tyúkkal A minszki íínomgyapjúszövő «ombinát egyik műhelye, ahol Jeleňa Lazarenko dolgozik. a Szovjetunióban szombatot, elhatározták, hogy a rendes munkanap után még néhány mozdonyt megjavítanak. Lenin a Nagy kezdeményezés című cikkében az alábO A Brnol Nemzetközi Nagy- vásár szervezői a szövetkezeti parasztságnak is egész sor meglepetést készítenek. Többek között egy univerzális pótkocsit is bemutatnak, amelyet mint vontatott eszközt kilenc formában lehet felhasználni. A pótkocsi ÜV-2 jelzésű lesz s a sninai Vihorlat üzem készíti. Az üzem már eddig is több külföldi megrendelést kapott. A sokoldalúan felhasználható pótkocsi prototípusát a Lettországi Szovjet Szocialista Köztársaság kiállítására is elküldik. Az üzem a negyedik negyedévben nagyobb mennyiségű pótkocsit szállít külföldre. • Az ifjúsági fényszórók hónapokon át kutatták a keletszlovákiai kerület 189 üzemében az eddig felhasználatlan gépeket és más anyagi eszközöket. Az akció keretében eddig több mint 35 millió korona értékű anyag, gép, stb. került nanvíláora. A CSISZ-tagok a Keletszlovákiai Gépgyárban két millió korona értékű gépet találtak, a kassai járásban ez az összeg 16, a rozsnyói járásban 10 millió koronára emelkedett. A CSISZ-tagok most azon igyekeznek, hogy a megtalált értékeket népgazdaságunk még e hónapban értékesítse. Sajnos, nem mindenütt találnak megértésre. így jártak a poprádi Vagonkában is. A hencovcei papírgyárban azonban megértették a fiatalok jószándékát. Ebben az üzemben 682 ezer korona értékű gépet találtak a CSISZ-tagok, s 580 000 korona értékű anyagot. Eddig már 878 000 korona értékű gépet és anyagot eladtak s a többit még az év végéig eladják. Rumanován három leány a választott malacoknál 28, az előhizlalású sertéseknél 40, s a hízósertéseknél 42 dekagramm napi súlygyarapodást ért el. Vagyis 2—3 dekával többet, mint amennyit a terv előír. A sertéshúseladást 100 százalékra teljesítik. naszomra megrökönyödve kijelentette, hogy neki sose voltak záptojásai. — Egyébként — úgymond — adjam be panaszomat írásban a Zdroj igazgatóságához, mert ö nem kispipe és különben sincs bent a tojásokban. — Erre enyhe guta- ütéshez hasonló tünetek kezdtek környékezni. Lelki egyensúlyom néminemű visszabillenése után elhatároztam, hogy meginterjúvolom a legilletékesebbet, egy tojás tyúkot, mint a tojások ősi szülőanyját. Felkerestem tehát egy város környéki szövetkezet baromfigazdaságát és íme — mintha már várta volna látogatásomat — ott terpeszkedett előttem égy gyönyörűséges, hófehér tojó. Azon melegében felelősségre vontam az általa termelt selejt miatt: — Miért árasztja el, nagy- sád, olyan gyanús illatú biliárdgolyókkal a piacot? Hogy a kakas csípje meg! — Mit-mit-mit? Mit kot- kot-kotnyeleskedik velem az űr? — méltatlankodott a kakasvilág dédelgetett kedvence — Hogy én, a dicső Leghorn- nernzetség kései leszármazottja selejt árut termelek? Ilyent még nem tojt a tyúkvilág! Lel- kemtöl leikezett gyönyörű to- jüsmagzataim olyan fehérek, mint a hó, olyan frissek, hogy szürcsölni lehet őket szalmaszálon! Hogy ne kot-kot-kot- kodácsoljak ezen a ko-ko-ko- misz rágalmon! Pedig — köziünk szólva — munkaközösségünk kakasa nem éppen legénykakas, megette az már az árpája javát. Azután napról napra lustul a tunya, pipogya fráter, mert kezdődő érelmeszesedés gyöiri tagjait. Ö ugyan azt rebesgeti, hogy a mésztartalmú takarmánytól roggyan- tak meg térdei, de mi, öreg tyúkok, ismerjük ökelme kicsapongó életét. Minket nem lehet átejteni! — Beszélgessünk vidámabb dolgokról, például a tojásokról! — vetettem oda végül, hogy íjét vegyem a tisztes anya Miután feleségemnek a „zsákban macska“-ként csomagolt öt darab tojás közül kettőt is* mételten ki kellett dobnia, méltó haragra gerjedtem. Zord kedélyállapotomat még jobban felpaprikázta a két tojásból feltörő és a konyhában terjengő napkeleti illatár. Az önki- szolgáló bolt vezetőjének végre sikerült dühömet a fehér izzásig hevítenie, amikor paHatafmas hőerőmű Moszkva észak- nyugati részén épül a 21-es hőerőmű, a hétéves terv során felépítendő 628 hőerőmű egyike. Idén üzejn- behelyezik két bíokját, melyeket százezer kilowat- tos turbinákkal szerelnek fel. Valamennyi termelőfolyamatot elektronikus számológép vezérel. Az erőmű földgázzal és pakurával fűthető. Még idén 1, 200 000 m2 lakóterület távfűtését biztosítja. Képünkön az épülő hőerőmű látható. Aratási összefoglaló Az idei aratásból az ifjúság is derekasan kivette részét. Szlovákiai viszonylatban több mint 660 ifjúsági kombájnos- kettős dolgozott. Csaknem négyezer tanuló fiatal pedig a magtisztításban, valamint a kévehordásban segített. Igaz, hogy a déli járásokban már feledőben van az aratás, de Szlovákia északi járásaiban, valamint Csehországban még javában aratnak. A fiatal kombájnosok, valamint traktorosok több mint 115 ezer hektár gabonát arattak le. A fiatal kombájnosok versenyében eddig Kürthy elvtárs vezet a gútai szövétkezetből, aki SzK-4-es gépével 470 hektárról takarította be a termést. Második helyen Egri László áll (galántai gépállomás). Teljesítménye 340 hektár. Az idei aratásban a legjobb eredményeket a nyugat-szlo- ákiai fiatalok tudják felmutatni, akik a termés árról takarították be. KUKORICÁS szakemberek ha találkoznak... Először is mindjárt csoportokba verődnek és kezdődik... — Te, hogy néz ki, neked meg lesz az ötven? — Szemesből ötvenen felül várok, silóból pedig úgy 600 mázsa körül. — Most rám is nagy szemmel mosolyog a szerencse. Ti kapáltatok kézzel? — Hát, persze... — Mi nem. Csak háromszor megsaraboltuk. Tudod micsoda kukoricám van. A környékről járják nézni... És mind az ötvenkét hektár gyönyörű. — Én nem mertem kockáztatni ... — Te, hisz ezzel semmit sem kockáztatsz, van gyomirtód és... És kezdődik a hevenyészett, de tüzes szak-előadás, vita. Kedvesen, vagy mérgesen, de minden a cél érdekében, illetve így történt ez a közelmúltban is, amikor a CSISZ KB mellett működő ifjú szakemberek tanácsa tagjai találkoztak a nádszegi szövetkezetben, s körülvizsgálták a szövetkezet 643 hektárnyi kukoricáját. — Hogy ... ? — Mit...? — Miért...? Özönlöttek a kérdések a szövetkezet mezőgazdásza felé. utána a kis csoportok mindig tovább vitatták a dolgokat. E beszélgetések, viták középpontjában gyakran lehetett látni Kiszling Jánost Gömörből, pontosabban Tornaijáról. Izig- vérig szakember. Mondhatnők a kukorica szerelmese. Mindenki kiváncsi volt hát a véleményére, a tanácsaira, s ő nem is fukarkodott velük. Felvételünk is egy ilyen beszélgetés közben ábrázolja az w ling elvtárs, Muzslay Vidor, Ján). -tóes minden a kukorica érdekében, ifjú szakemberek tanácsa tagerkölcsi kéjelgésének — Pi-pi-pimaszokról csakugyan kár vitatkozni! — adta be derekát csőrbiggyesztve Leghornné asszonyság. — Ve- gyük tehát szemügyre tojása- :y inkát, amelyekből szavatoltan selejtmentes példányokat termelünk. Nem a mi hibánk, hogy ezerszámra hagyják őket fel- gyülemleni és csak azután kerülnek a felvásárló vállalat raktárába. Nem mi, hanem az emberek „ülnek" rajtuk azáltal, hogy egyre újabb kerülő utakat találnak ki, amíg tjéha már áporodásnak induló termékeink eljutnak a fogyusz- tókhoz/ Előzőleg persze még leltározzák, osztályozzák, mázsái jak, válogatják és pecsételik szegény meg nem született gyermekeinket, ami ugyancsak minőségük rovására történik. Csirkemellemben összeszorul a szívem, ha néhány szívtelen ember hanyagságára gondolok! Ezeknek fejétől bűzlik a tojás, nem tőlünk, szerény tojóktól. Ez a valóság, és most kot-kot- kotródjék! K. Felhívás őszre Még alig fejeződött be az aratás, s máris az ősz jelentkezik jussáért. Az ősz gondjai kerülnek előtérbe. Dél-Szlová- kia szerte az aratást már csak az itt-ott még kint heverő szalma kupacok idézik és itt- ott néhány tarló-parcella, amelyen nem végezték el a tarló- hántást. Közép- és Kelet-Szlo- vákiában azonban, ahol korántsem használták ki a gépesítés adta lehetőségeket még rengeteg gabona kereszt vár csép- lésre. S amikor még az északi kerületekben javában aratnak nem azért beszélünk az őszről, mert már érezni közeledtét, hanem azért, mert a nyári munkálatok olyan komoly hiányosságokat tártak fel, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, s amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül éppen az őszi munkálatok sikere érdekében. Nehéz lenne megmondani, hogy miként győztük volna meg az aratást, ha az időjárás csak kicsit is kedvezőtlenebb. Persze azt senki sem mondhatja, hogy földműveseink nem tartották eléggé szem előtt a veszteségmentes aratást, hisz senki sem ellensége önmagának. A hiba főleg a munkaszervezésben mutatkozott meg. Sokan (és sok helyütt) látva a kedvező időjárást csökkentették a munkatempót, elodázták az időt. Az egyetemesen gépesített brigádok és csapatok sem végezték mindenütt a várakozásnak megfelelően munkájukat. Most, amikor már az ősziek alá készítjük a földeket, s a jövő évi termést alapozzuk meg, mezőgazdasági dolgozóink (az irányító szervektől kezdve egészen a manuális munkát végzőkig) nem hagyhatják figyelmen kívül az aratásban mutatkozó hiányosságokat, valamint azt sem, hogy miért ért el az egyik\ ugyanolyan gazdasági feltételek között gazdálkodó szövetkezet jobb termés- eredményeket mint a másik. Ha az elemzés módszerével élnek rájönnek, hogy a gazdag terméseredményekért folytatott harc fontos tényezője az agrotechnika (gépesítés) és a munkaszervezés. A talajelőkészítés és a vetés az őszi munkálatoknak azonban csak egyik fontos részét képezi. A másik s nem kevésbé fontos része az ősziek; így a burgonya, cukorrépa, kukorica stb. gyors- és veszteségmentes betakarítása. Fontos ez azért, hogy a talajt, időben elő lehessen készíteni a jövő évi termés alá. Felelősségteljes munka vár itt fiataljainkra is. Főleg, ami az egyetemesen gépesített ifjúsági brigádokat, csoportokat és csapatokat illeti. Mert nem túlzunk, amikor azt mondjuk, hogy az őszi munkálatok elvégzése sokkal jobban igénybe veszi az embereket, gépeket és sokkal pontosabb munkaszervezést követel meg mint az aratás Ne fordulhasson elő, mint az elmúlt évben, hogy még decemberben is volt töretlen kukorica, sőt egyes helyeken még silóztak is. Ha földműveseink teljes sikert akarnak elérni az őszi munkálatokban, javasolhatjuk, hogy mind az előkészítő, mind pedig a megvalósító munkálatokban kerüljék a formális megoldásokat. Minden szövetkezetben, valamint állami gazdaságban és egyetemesen gépesített brigádban a feladatoknak legyen egy pontosan meghatározott felelősük. Használják fel itt az eddig gyűjtött tapasztalatokat. A helyi (falusi) pártszervezetekre is fontos feladat hárul. Vigyázniuk kell arra, hogy a munkaszervezésből végleg eltűnjön a felszínesség, a sok felelőtlen ígérgetés. Oda kell hatniuk, hogy minden emberben felébredjen a munkájából eredő felelősség tudat. Ezen a téren a kommunista elvtársaknak elől kell járniuk. Bizonyára nem egyszer lesz még szó az őszi munkálatokról, írásunkkal azonban már most , szerettük volna a mezőgazdaságban dolgozó fiataljaink fi* gyeimét ebbe az irányba terelni, hogy az ősz folyamán még több szépet, még több jót hallhassunk felőlük. -t-
