Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-08-20 / 33. szám

Az elmúlt napokban a CSKP és a kormány mezőgaz- SE SE dasági bizottsága felhívással fordult mindazon dolgo- — SS zóklioz, akik a tejtermelésnél tevékenykednek: tegyenek SE SS meg minden intézkedést annak érdekében, hogy a tej- == termelés nyáron elért szintje megmaradjon a száraz, ss téli takarmányozásnál is. A CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságán a fiatal szakembe­rek és fejők részvételével an- kétot rendeztek a tejtermelés növelésének lehetőségeiről. Szlovákiai viszonylatban ugyan­is az első fél évben a mező- gazdasági üzemek négy és fél millió liter .tejjel maradtak adósak. Ezt az adósságot a zöld futószalag bevezetésével sem sikerült letörleszteni. E nem- kívánatos helyzetnek a meg­javításáról vitatkoztak az ifjú zootechnikusok és fejők. A szakemberek a takarmány­alapot hibáztatják. Ezzel egyet is lehet érteni, hisz mindenki tudja, hogy a gazdag takar­mányalap biztosítéka a több tejtermelésnek. Ahogy a zoo­technikusok elmondották, nem minden szövetkezet dicseked­hetik jó minőségű takarmány- bázissal, elsősorban szálas és silótakarmánnyal. Az erötakar- mány pedig már régi betegség szövetkezeteinkben. Az ifjú szakemberek arra a meggyőződésre jutottak, hogy nemcsak a takarmányhiány okozza a tejtermelés csökke­nését, hanem sok esetben a gondatlan munka is. Többek között erről szólt vitafelszőla- lásában Magyarics István, a vásárúti szövetkezet zootech- nikusa. Elmondotta, hogy ez év márciusában az EFSZ tehené­szetében ifjúsági brigádot ala­kítottak, amikor a napi fejési átlag csak 2.9 liter volt. Ma 9 literes tehenenkénti fejési át­laggal dicsekedhetnek, 4.10 %-os zsírtartalom mellett. A sok panaszos sző után, szinte felüdülést jelentett a teremben Tóth Júliának, a nádszegi EFSZ segédzootech- nikusának a felszólalása, aki arról beszélt, hogy náluk a szálas és jó minőségű silóta­karmányban nem lesz hiány. Minden előfeltétel megvan te­hát a zökkenőmentes tejter­meléshez. A vita bebizonyította, hogy a takarmányalap mellett na­gyon sok függ az emberektől is, hogy milyen emberek és hogyan gondozzák az állatokat. Igaza van a közmondásnak, amikor azt mondja: „Az állat­nak ember az istene“. sét. A legszebb eredményt a kis- tárkányi alapszervezet mutat­hatja fel, amely 2853 köbméter komposztot készített, a kisgé- resi 1500 köbmétert, a zétényi 2000 köbmétert és a járási nemzeti bizottság mellett mű­ködő alapszervezet a hardicsai szövetkezetben 250 köbméter komposztot készített. A rétek és legelők javításá­nál jó igyekezetről adhatnak számot a hardicsai fiatalok, akik 97 hektáron végezték el ezt a munkát. De dicséret illeti az egresieket (45) a zemplé­nieket (95) és a szinyérieket (40) is. (pl) M. V. A Gombai Állami Gazdaság kertészetében fiatal lányok dol­goznak. Pénzt keresnek. Nagyszerű szünidő-kihasználás. Most végezték el a 9 éves iskolát és szeptemberig Nagy Alajos ker­tész nagy-nagy megelégedésére végzik munkájukat a kerté­szetben. Képünk zellerkapálás közben mutatja be őket. Foto: -mv­H éhez Imre huszonhat éves. Ha csak így, ennyit mondok róla. alig jelent va­lamit, de ha hozzáteszem azt is, hogy a dunaszerda- helyi járás és a Nagymegye­ri Állami Gazdaság góly ás részlegének egyik legjobb fejője (a járási CSISZ-elnök mondotta róla), hogy tagja a vele héttagú brigádnak, amely 1962 decemberében elnyerte a XII. kongresszus brigádja címet, 1963 júliusá­ban pedig a szocialista munkabrigádét, ezenkívül a héttagú csoport a Munkasi­kerekért érdemrend birto­kosa is, már egészen más­képp fest a dolog. A kitün­tetések, címek, különleges, egyedülálló fénnyel vonják körül az embereket. Növelik a hitelüket. Henczet fejés közben za­varjuk. — Tizenhét tehenet gon­dozok (etet, fej, trágyáz és pucolja a teheneket) — mondja csak úgy a tehén alól, mert a gép után utána kell fejni. — Mióta dolgozik az ál­lattenyésztésben? — tesz- szük fel a szokásos kérdést. — Két éve. Három dolog volt, ami ide húzott. Első, a lakás, — igaz, hogy nem a legideálisabb, de mégjárja. Második a kereset — mint lakatos (ez a kitanult mes­terség ) 1600 korona körül jöttem ki. Itt átlagosan szá­mítva megkeresem a 2100• at. Harmadszor, — az, hogy itt lehet szőrösen is járni — elneveti magát — mert bo­rotválkozni aztán nem sze­retek. — Sose érje nagyobb baj a világot, különben meg ki szeret borotválkozni? — nevetünk vele mi is. De az­tán újra komolyra fordul a szó. A részleg vezetője, Károlyi Pál és Rigó László, a gazdaság zootech- nikusa, mondják róla. — Szófogadó, belevaló gyerek. Jól dolgozik. Egész évben tizenöt tehéntől 45 000 liter tejet kell kifejnie. A félévi terve 22 400 liter volt. Teljesítve: 27 704 liter. A számok mindent elárul­A járás ifjúságának segítsé­ge, különösen a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztését és azon belül a talaj termővé té­telét szolgálja, összesen 17 200 köbméter komposztot készítet­tek, 11 200 fát ültettek ki, 600 hektár rétet és legelőt javítot­tak meg és 210 hektáron meg­oldották a vízlevezetés kérdé­nak. Nincs titkuk. Hcncz félévi tehenenkénti fejési átlaga 11,67 liter volt 3,68 %-os zsírtartalom mellett. Szép! A tggnapi (1963. jú­lius 31.) tehenenkénti átlag pedig 12,10 liter. A brigád, s egyben istállóátlag is 10,52 liter. Gyönyörű! Ennek a fe­jési szintnek a megtartására kötelezték magukat s egy­ben felhívást tettek közzé a gólyási részleg tehenesei. Nagyszerű! ló lenne, ha na­gyon sokan felvennék a „do­bott kesztyűt“. Hogy újra körülötte „ólál­kodunk", azt mondja Imre: — Naponta háromszor fe­jünk. Négykor kezdjük a munkát s este fél hat, hat körül végzünk. A legeltetést meg mindennap más-más kettős végzi közülünk. Hát így élek, — mondja. Kihívom az istálló mellé. Le akarom fényképezni. — így szőrösen? — így hát — mondom. Megállóit az ajtóban. A többiek oldalról nézték. El­kattant a gép és ezzel befe­jeződött a riport. De csak a riport. Mert Hencz Imre és társái hősi munkája to­vábbra is tart, állandóan is­métlődik a napokkal, az órákkal... -tó A kőhídgyarmati EFSZ-ben a gabonabetakarítás okozta mun­kaerőhiányt a CSISZ-tagak és a pionírok pótolták a kerté­szetben. Sok paradicsomot, paprikát gyűjtöttek be és juttattak el a fölvásárlás' számára. Kara M. felvétele A több tej érdekében .lllllllllllllllllllillllllllliilllllllF O A sobéslavi Jitona üzem e napokban több mint ezer la­kószoba bútort szállított Ma­gyarországra. © A Dél-Morva vidéki Fruta üzem 641 vagon uborkát tartó-* sított júliusban. 370 vagonnal túlteljesítették a tervet. © A brnói őszi vááár iránt óriási az érdeklődés. Eddig már v76 országból jelentkeztek láto­gatók. © Még 1958-ig évente átlag 6 milliárd lazacikrát hoztunk be Dániából. Most már mi szál** Htunk lazac- és pisztrángikrá­kat a Szovjetunióba, Ausztriába és Marokkóba is. © Kelet-Szlovákiában még 547 hucul fajló él. Ezeket az erdőgazdaságban, nehéz szál­lítmányoknál használják fel. ® E napokban tartják meg Prágában a gyógyszerészek világkongresszusát, amelyre több száz szakember érkezik a világ minden sarkából, © Külföldön is nagy az ér­deklődés a csehszlovák málná­ból, eperből, és szederből ké­szült borok iránt. 0 A privigyei járásban d pionírok 72 000 kg málnát és 560 kg borókát gyűjtöttek ösz­sze. © A Csehszlovák Mikológiái Társaság versenyt indít a „Fia­tal gombázó“ címért. A ver­seny feltétele a következő: a Jednota vagy a Mykoprodukta n.y. gyűjtőhelyén 10 kg frissen szedett vagy egy fél kilogramm szárított gombát kel! leadni. © A nižbori Aroma n. v. rílár megkezdte a fokhagyma-kivo­nat gyártását. Érsekújvárról futott be az első fokhagyma szállítmány. Az Olicin néven ismert fokhágyma-kivonatot a gyógyszer- és a húsiparban értékesítik. JUiol a papír születik Az ember kitalálta a papírt, hogy írhasson. Hogy csomagol­hasson, díszíthessen, könyvet készíthessen, újságot i nyom­hasson, számlát állítson ki és kérdőíveket tölthessen. És a papír bevonult mindennapi éle­tünkbe. Nélkülözhetetlenné vált, pótolhatatlanná. Gömör- horkán, a papír- és cellulóze- gyárban talán nem is gondol rá a munkás, mikor méter — sőt! — kilométerszámra tekeredik a tárcsákra vagy kötődik bá­lákba az értékes portéka. De talán most azért mégiscsak elgondolkodik az ember is — a papír gyártója és ura — a papír sorsán. Szeptemberre tervezik ugyanis egy automati­zált svéd gyártmányú gépsor üzembehelyezését a gömörhor- kai gyárban. Ez a gép hat-hét ember munkáját végzi el. Igaz ugyan, most többen bábáskodnak fö­lötte. mert a beállítás és elhe­lyezés nem kis feladat, de ha megindul ez a modern, fotocel­lákkal felszerelt gépsor, csak a kezelő és vezérlő asztaloknál foglalatoskodik majd ember. Az üzem első negyedévi tervét országos méretben is elsőnek teljesítette, a félévi kimutatá­sok is szép sikerről tanúskod­nak. Annál inkább elszomorítja a látogatót, hogy a CSISZ-szer- vezet az utóbbi időben gyen­'iiimmiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiEimiiiiiiiiiimiiimiiiiiiii gébben működik. A szervezet­nek harminc tagja van, java­részt nem horkai lakosok, akik bizony munka után hazautaz­nak, és így a gyárban nem igen marad idejük aktív CSISZ-mun- kát kifejteni. Kocsárdi Julianna és Fehér Éva a CSISZ-szer- vezet elnöknője és titkárnője. Őket faggatom az okok felől, s nekik is ez a válaszuk: bejár­nak a tagok a szomszéd fal­vakból, s munka után igyekez­nek haza, ami érthető is. De mást is mondanak. Hogy vala­hogy kevés a tagokban az aka­raterő, a kezdeményezés. (Ezt egyébként egy idősebb elvtárs is mondta). Viszont az is igaz, hogy a tánccsoport és a szín­játszócsoport keretén belül működnek, csakhogy a CSEMADOK szervezetében. Vé­leményünk szerint ez a körül­ményeket figyelembevéVe he­lyeselhető törekvés, hiszen in­kább dolgozzanak más szerve­zetben, a falujukban a CSISZ- tagok, csak dolgozzanak. A kultúrát nem aszerint mérik, hogy ki milyen szervézet tagja, hanem az a döntő, hogy végez­zenek minél többen kultúrmun- kát, fejlesszék szépérzéküket, olvassanak, színdarabbal szóra­koztassák a falvakat, stb. Az üzemnek négyszáznyolc­van dolgozója van. Az üzemi könyvtárnak (nem a műszaki­nak) hatvan olvasója. A könyv­táros Virág Barna, aki elmond­ja, hogy főleg Jókait, Móricz Zsigmondot, Hemingwayt ol­vassák, a hazaiak közül Egri Viktort, s szeretik az útirajzo­kat, kalandos regényeket ki­kölcsönözni. Meghökkentő és nagyon gondolkodásra készte­tő, hogy egyetlen olvasó sem kölcsönzött ki az utóbbi kßt esztendőben verseskötetet. Il­letve mégiscsak kikölcsönzött egy kultúrfelelős, aki alkalmi verset választott belőle. Ez azonban kényszer-vezérelte lé­pés volt inkább, nem önszán- dékű elhatározás. Hát így van ez Gömörhorkán, a papír és cellulózé gyárban. Dicsérik a fiatalokat, jól dol­goznak munkahelyükön, meg­bízhatók, pontosak. Kevésbé dicsérők a szavak a szervezeti munka tájáról. Kapott a gyár egy drága, svéd gépsort. És kapott évenként 2000 koronát könyvekre. Verset nem olvas senki. Hideg zuhany, meleg zuhany. Kontrasztok. Akár az új meg a régi lúgtorony egy­más mellett a gyárudvaron. Hisszük, hogy a jövő másról beszél majd. b. gy. ülllilllllllllllllllllllllllllHIIIIII A kongresszus szellemében Néhány hónap telt csak el a CSISZ IV. kongresszusa óta, amelyen többek között kitűzték a népgazdaság építésében az ifjúságba váró feladatokat is. Az azóta eltelt néhány hónap alatt a terebesi járás ifjúsága is bebizonyította, hogy a kong­resszus határozatait magáévá tette. Nádszegen még az elmúlt héten megkezdték a silókukorica vágását. A 643 hektár kukori­cából (ennyit termelnek a szövetkezetben) 143 hektár silókukorica. A szövetkezet mezőgaz­dásza szerint azért kezdték korábban a silózást, mivel csak két silókombájnnal rendelkez­nek, s így ha minden táblával bevárnák a tejes-viaszos érést, az utolsó hektárok végül is teljesen beérnének. A szővetkezetesek a 143 hektárnyi silókukoricából speciális silót készí­tenek. ' ' Foto: -tó­Erzsiké, a csoportvezető A szövetkezet irodájában két fiatal lány társalog. Az egyik szőke a másik sötétbarna. Az utóbbira a fekete jelző se len­ne túlzás. A barna szemű Gyurcsek Erzsiről lerí, hogy sokat tar­tózkodik a szabadban. Mikor az ember megtudja róla, hogy nem irodai erőként dolgozik a csifári szövetkezetben (nyit- rai járás), hanem mint növény- termesztési csoportvezető, ter­mészetesnek tartja a napbarní­tott arcot. A csaknem gyer­meknek látszó csoportvezetőt persze a bátorság szempontjá­ból is érdemes meg^gyelni. Mert az a tény, hogy fiatalon vállalkozott erre az egész em­bert követelő tisztségre, nagy bátorságra vall. Azt mondja Erzsi; egy éve dolgozik a szövetkezetben. Ezt megelőzően Ipolybélen kétéves mezőgazdasági mesteriskolán tanult. Ma 19 éves. Állítása szerint még egyszer sem sírt, pedig munka közben akadnak néha olyan dolgok is, amin a vezetőséghez tartozó férfinép kacifántosán fejezi ki érzel­meit. Szó, ami szó az asszony­nép ilyen esetben inkább sírni szokott. Erzsinél azonban még nem tört el a mécses, termé­szetesnek veszi a dolgokat. Valószínű jó előre számított rá, hogy az életben néhanapján szóváltásokra is sor kerül. Ahogy a szülei mondják minden vágya az volt, hogy a mezőgazdaságban dolgozhas­son. Nem mindennapi kíván­ság. mert ami igaz, az igaz, leggyakoribb esetben a <szülők úgy nevelik az utódokat, hogy akárhol csak a mezőgazdaság­ban ne dolgozz. Gyurcsekéknál másképpen történt. Ügy vélték, ha a gyereknek tetszik, menjen mezőgazdasági iskolába. El is ment és most kedve szerint dolgozik a határban, nagy tu­dást követelő munkakörében. Ne vegyük a dolgot azért úgy, hogy a fiatal lány minden tekintetben már tökéletesen helytáll. Teszem azt a gyakor­latban még nagyobb jártasság­ra van szüksége. De mint ahogy mondani szokás: gya­korlat teszi a mestert, s úgy néz ki, hogy hamarosan elsa­játítja ezt a fogást is, akár­csak az elméleti tudnivalókat.-&gy a ké közül — Az irodában nem nehéz a munka — jegyzi meg Erzsi­ké. Mintha ezzel is arra bíztat­ná magát, hogy nem is szabad azt nehéznek találni. De való­ban az irodai munka nem okoz nehézséget neki. Az aratás alatt úgy jött ki a lépés, hogy a gabonával együtt a here is kasza alá érett. Mind a k^ttő nagy érték és egyik sem veszhet kárba. A vezetők úgy oldották meg a helyzetet, hogy a harmat fel­száradásáig a takarmánnyal dolgoztak, majd mikor lehetővé vált a gabona cséplése, a trak­torosokat a kicsépelt mag szál­lítására osztották be. így mind a két munkát gazdaságosan végezték. A kora reggeli mun­ka közben a heréről nem hullt le a levél, napközben viszont a cséplésnek kedvezett az idő­járás. Ilyen szervezési fogások jól jönnek a gyakorló csoportveze­tőnek. S mint fiatalra ragadnak is a jó példák. De úgy jó, ha minél előbb szerez gyakorlati tapasztalatot, mert nagyobb jártassággal könnyebben bol­dogul az emberek között is. Máskülönben minden munka­helyével elégedett, amiben az is közrejátszik, hogy szereti a szakmáját, a növényeket, a természetet. B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents