Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-30 / 30. szám

Vallás és tudomány 2. Az ismeretek gyarapodása további kutatásra, vizsgálódás­ra serkentette a művelt em­bereket. Az egyház egyáltalán nem nézte jó szemmel ezt a Sürgés-forgást. Hiszen a val­lás tanítása szerint a menny­dörgés a gonosz lélek hangja; ezek a tudósok pedig azt ál­lítják, hogy az a villámlás ter­mészetes kísérő jelensége. A szentkönyvben, a Bibliában az •áll. hogy a szivárványt Isten a vízözön után feszítette az ég­boltra; ezek a tudósok pedig azt állítják, hogy a szivárvány a napsugarak törése az eső­cseppeken — tehát szivárvány volt már a vízözön előtt is. Az orvosok kezdték a beteg­ségek okait kutatni, hogy azok ismeretében gyógyíthassanak. Ezzel az egyháznak nemcsak azt a jövedelmét veszélyeztet­ték, amelyre a „gyógyító“ ha­tású imák és kegytárgyak ré­vén tett szert, hanem azt a hatalmát is. amelyet a beteg * ,W A fiatalok szívesen kirándulnak és a sátorverés sem esik nehe­zükre. Vagy a betegségtől rettegő em­berek felett gyakorolt. A sötétség birodalma táma­dásba indult a felderengő vilá­gosság ellen. Börtön és máglya lett a tudósok díja és kitünte­tése. Ám hátra volt még a leg­nagyobb ütközet: Kopernikusz felfedezése. A zsidó és a keresztény val­lás szerint isten az egész min- denséget az ember kedvéért teremtette. Természetes tehát, hogy az ember lakóhelye, a Föld, a világmindenség közepe. Annál is inkább, mert itt zajlik le: a megváltás és az utolsó ítélet is. Ezt az egész elképze­lést halomra döntötte Koperni- kus világképe, amely szerint a Nap áll, és a bolygók — kö­zöttük a Föld is — körülötte keringenek. A katolikus egyház ádáz gyűlölettel üldözte Kopernikus követőit. Giordano Brúnót máglyára hurcolta, Galileit ta­nainak visszavonására kény­szerítette. Üldözték és elvetet­ték Kopernikus tanítását a pro­testánsok, a zsidók és a moha­medánok is. A tudomány az igazság és a haladás, az egyház a hamis­ság és a maradás oldalán állt. Az előbbi mindig győz az utób­bi felett, még akkor is, ha az hatalmi 'pozícióból próbálja megállítani az idő kerekét. A feltörekvő polgárságnak szüksége volt a tudományra. A tudomány segítette űj gé­pekhez, új termelési eljárások­hoz, új nyersanyagokhoz és új piacokhoz. A polgárság harcolt a hűbéri kötöttségek ellen; az egyház a vallás fegyverével védelmezte azokat. A forradal­mi polgárság tehát szembeke­rült az egyházzal, nemcsak gázdasági és politikai, hanem világnézeti kérdésekben is. Ahol a polgárság győzött, ott szabad út nyílt a tudományos kutatás előtt. A tudomány elő­re nyomult, a vallás hátrált. Nyilvánvalóvá lett, hogy a val­lás csak olyan kérdések meg­válaszolására vállalkozhat, amelyeket a tudomány még­nem oldott meg. De nyilvánva­lóvá lett az is, hogy ezek a vá­laszok egytől-egyig hamisak; hiszen amint a tudomány egy kérdést megoldott, kiderült, hogy a vallás válasza nem felel meg a valóságnak. Mit tehet egy megvert had­sereg vezérkara? Megpróbál fegyverszünetet kötni. Igj tett az egyház is. „Osztozzunk a vi­lágon. Tied a természet, mienk a természetfeletti“ — így le­hetne összefoglalni azt a fegy­verszüneti javaslatot, amelyet a vallás képviselői a tudomány­nak tettek. Ez az ajánlat megfelelt a ha­talomra jutott és egyre reak- ciósabbá váló polgárság osz- lályérdekeinek is. A tókés ol­daláról nézve így festett a kép; „Hogy több hasznom legyen, többet és olcsóbban kei! ter­melni. Ebben a tudománytól kapok segítséget. De arra is’ kell törekednem, hogy a mun­kás minél többet, minél keve­sebb bérért dolgozzon. Ehhez a vallástól kapok segítséget. A gép tehát legyen a tudomá­nyé, a gépen dolgozó ember legyen a vallásé“. Csakhogy gazda nélkül csi­nált számítást a vallás is, meg a tőke is. A tudomány csak akkor egyezhetne ki a vallással, ha lemondaná arról, hogy fejlőd­jön — tehát lemondana arról, hogy tudomány legyen. Mert a vallás látszólag lemondott a természetről, a természeti jelenségek magyarázatáról. Va­lójában nem. Nem is teheti; hiszen az állítólagos termé­szetfelettivel semmire sem megy, ha nem használja fel a természeti és társadalmi je­lenségek magyarázatára. De ahol egyszer a tudomány meg­magyarázta a dolgokat, ott a vallásnak nincs keresnivaló­ja. Ahol a vallás még tartja magát, oda pedig rövidesen el­jut a tudomán|k így történt ez a fajok keletWzésének és az ember származásának a kérdé­sében száz évvel ezelőtt, és így történik az élet keletkezésének kérdésében napjainkban. S ha a vallás képviselői ezt nem akarják tudomásul venni, ez csak nekik rossz. Minél később vonulnak vissza, annál nagyobb a szégyen. Kopernikus müvét 200 évig -tartották a tiltott könyvek listáján; ezzel nem Kopernikus tekintélyét tépáz­ták meg, hanem a magukét. Darwin tanításait közel száz esztendeig szidalmazták, amíg végre eszükbe jutott egyezked­ni: „Lehet, hogy az ember teste az állatvilágból szárma­zik, de lelket Isten lehelt bele“. A tudomány persze nem sokat törődik az átkokkal és a szit­kokkal; megy tovább a maga útján, s a vallás előbb-utóbb félre áll onnan is, ahol ma még makacsul próbálja megvetni a lábát. (A befejezés következik) Mindenki elégedett (Aranyos alkonyai A prágai Malá Strana meg­" hitt gyönyörűségében nyújtózkodik a csendes Moldva partján. .4 forgalmasabb utcák és terek zaja nem megy a ro­mantika kárára, hiába járnak sokan az utcákon, mégiscsak Malá Strana marad ez a város­rész. Fekvése, építészetének formái, múltja, hagyományai összefonódnak a jelennel s egészben véve adják a roman­tikus várost. A várnegyeddel a szó szoros értelmében össze­épült a híres loretai városrész, ami szintén a Malá Strana egyik kiegészítője. Talán leg­szebb pontja. Sok kiránduló járt már a várnegyedtől húzó­dó Loretánská utcán s az is lehet, azt sem tudta, milyen utcán jár. A barokkpaloták da­gályosságai lekötötték hétköz­napi figyelmét, jól érezte ma­gát, teleszívta tüdejét „törté­nelmi levegővel", gyönyörkö­dött a művészi látványokban, arra gondolt, sokkal jobb lenne kettesben sétálni egy ilyen szép utcán, mint csoportosan menni vagy egyedül. A Loreta a Malá Strana-i szerélmespárok andal- gó helye. A vár előtt kiránduló autó­buszok százai állnak meg na­ponta. Sokan jönnek ide villa­mossal vagy magánautóval is, és rendszerint a vár megtekin­tése után irányt vesznek az aránylag hosszú Loretánská ut­cán a Černý palota felé, amely a csehszlovák főváros egyik legszebb, leghíresebb barokk­épülete. Mire a palota elé ér­nek, nem árt egy kicsit meg­pihenni, leülni a közeli kert­vendéglő zöld székére, elfo­gyasztani egy jó sört vagy egy málnát. Éppen hogy csak meg­rendelték az üdítő italt, egy­mást figyelmeztetik a jelenle­vők. Öt perc múlva megszólal­nak a I.oretói templom harang­jai, figyelni kell tehát, nehogy egyetlenegy hangot is elsza- lasszón valaki s ne vegye fi­gyelembe. Csakugyan, pontban akkor, amikor a nagymutató a tizenkettesre ér, lágy, kelle­mes harangjáték veri fel a csendet. A Loretói templom 27 harangja parádésan megszólal, mint valami aláfestő zene száll a hang a barokk városrész felett. Akác- és hársfák bor- zongnak a langyos szélben, su­sognak a levelek és még ezért is haragusznak egy kicsit a ki­rándulók, mert zavarja a ha­rangjáték élvezetét. Évszáza­dokkal zuhanunk vissza s úgy tűnik, mintha a fehérhegyi csata utáni szomorú években lennénk, amikor uralkodó vá­rosrésszé vált a Loreta, betört a barokk a cseh fővárosba. A protestánsok működése és az ellenreformáció időszakát ele­venítik meg a környező épüle­tek. Az ellenreformáció idősza­kának uralkodó stílusa a ba­rokk, ami inkább egyházi mű­vészet volt, hogy dagályos, cirádás épületek alkotásával, templomok létesítésével is se­gítsék a protestánsok elnyomá­sát. Hivalkodó városrész a Lo­reta. Bizonyára abban az idő­ben, amikor kiépült, nem is szerették a prágaiak. Az egy­házi hierarchia megtestesülését joggal érezhették általa a város egyik legmagasabb pontján ter­peszkedő barokkpaloták, mint­ha kardot jelképeztek volna a korábbi városnegyedek felett. A történelem azonban változik. Két-húrom évszázad nem sokat számít az időben. Ma műemlék az egész negyed. Ma úgy néz mindenki az itteni templomok­ra, volt egyházi épületekre, hogy szorosan hozzátartózik a főváros szépségéhez, s nélkülük nem is lenne Malá Strana a Malá Strana-i oldal. Az itt sétálók alig gondolnak arra, miképpen emelkedtek a palo­ták, inkább csak élnek a mának, nagyon helyesen alkalmazzák a régmúlt idők szépségeit a Az egyik Duna menti község határában nemrég sátortábor létesült. A HESZ járási vezető­sége, karöltve a járási katonai parancsnoksággal és a többi tömegszervezetekkel itt ren­dezte meg a tényleges, katonai szolgálatra bevonuió katonák gyakorlati lövészetét. Amikor vezényszóra eldördültek a fegy­verek, pár perc múlva jelentet­ték a találati eredményeket. A legjobb találatot Vajda Ká­roly érte el. Ügy látszik bele­való gyerek és jó katona lesz belőle. Minden bizonnyal nemcsak Vajda Károlynak, hanem a töb­bi céllövőnek is sikerül kitűnő­re vizsgázni lövészetből. Hogy a fiúk jól vizsgáztak politikai és szakmai felkészültségből, mindenekelőtt annak köszön­hető, hogy jó volt az együtt­működés a beavatott szervek között. Mosolyognak a fiúk, de örömükben osztoznak a veze­tők és parancsnokok is. Érthe­tően mindenki elégedett. M. V. ízlik az ebéd az izgalmas lövészet után modern korszakban egy csen­des szigetnek. C randák, németek, magya­* rok beszélgetnek az ut­cákon. Az idegenvezető udva­riasan tessékeli őket tovább, mosolyogva bíztatja egy rövid sétára, s egyelőre csak dióhéj­ban vázolja fel nekik, hogy mit fognak látni az útkanyarulaton túl, vagy fönt a parttetőn. Fényképezőgépek kattannak, megjegyzések hangzanak, sok az érdeklődő és csodálkozó arckifejezés. Kis sörözök kínál­m A Loretánská utca Prágában jak meghittségüket, telve rej­telemmel, érdekességgel. Fes­tetten tölgyfaasztalok s ugyan­olyan székek körben a falak mellett. A vendégek pedig na­gyon csendesen viselkednek. Az asztalon a hamutálcák üresek, itt nem dohányzik senki. E he­lyekre nem inni járnak az em­berek, hanem kikapcsolódni, egy kicsit feloldódni a múltban, amikor a jelenből már csak csodálkozni lehet az elmúlt sö- tétebb időszakokon, sőt moso­lyogni is lehet rajtuk. Az időt kinevetni, nagy boldogság. Min­den ember fejedelem, aki ezt megteszi. A késő alkonyat arany fény­ben fürdeti az egész Malá Stranút. A Loretát ellepik a szerelmes párok, lassan anda- logva közelítik meg a Petráit, ami már nincs is ide olyan na­gyon messze. A múlt századok barokkvilága különös hangula­tot ébresztett bennük, azután, amikor kiérnek a Petrini rózsa­ligetekbe, bizonyára azt gon­dolják, hogy ma szombat van, hozzáteszik még a pontos dá­tumot is s egy-kettőre a való- ságot veszik alapnak. Arra is rögtön rájönnek, hogy a Petrin összes rózsái, virágai mind ne­kik nyitnak, a nyár minden gazdagsága őket övezi körül és az a pad is az övéké, amire 1eülnek. BAGOTA ISTVÁN LEVÉL NAGY- FÖDÉMESKÖL A gyermekna­pot Nagyfödé- mesen ünnepélyes keretek között tartottuk meg. A pio­nírok szép kulturális mű­sorról gondoskodtak. Az is­kola minden tanulója egy üveg málnaszörpöt és nya­lókát kapott. A gyerekek megfürödtek a Dunában, csónakáztak és egy gyönyö­rű nap emlékével tértek haza. A személyazonossági iga­zolvány kiosztása is ünne­pélyes keretek között zaj­lott le. Az ünnepséget Ker- gyó elvtárs, a HNB titkára nyitotta meg, majd a szlo­vák és a magyar tannyelvű iskola kulturális műsora kö­vetkezett. Nagyon tetszett a hatodikosok népi tánca, melyet Czadrá Ilona tanító­nő gyakorolt be. Dicséretet érdemel a Petrik István ve­zette iskola-zenekar is. A személyazonossági igazolvá­nyokat a tanulók meghatót - tan vették át és fogadalmat tettek, hogy mindig becsü­letesen megállják a helyü­ket. és hasznos tagjaivá vál­nak a társadalomnak. Katona Róland, Nagyíödémes KI MII TUD - SOMORJÁN Somorján a vetélkedőn az ipari tanulóotthon növendé­kei valóban kitettek maguk­ért. Az első három helye­zést ők érték el. Vontszemü Mária lett az első, a máso­dik helyet egy tánccsoport nyerte, amelyet Horváth Imréné tanított be. A har­madik helyre Vajda Rozália és Lipka József került. Az esztrádműsorral a szomszé­dos falvakban is nagy si­kerrel vendégszerepeitek. Sármány Ilona, Felbár ESZTRÁDMÜSOR RIMASZÉCSEN Az AKI tanulói esztrád­műsorral kedveskedtek a közönségnek . A műsort a CSISZ vezetősége készítette elő. Szép sikerrel szerepelt Kurbel Zdena és Gyömbér Mária. Az iskolai zenekar táncdalokat játszott, Pász­tor Ilona és Oláh Katalin énekelt. A műsor többi szá­mában Kolár Zsuzsanna és Furman Katalin tornamu­tatványokkal szerepeltek. A közönségnek különösen tet­szett Melicher Erzsébet és Szabó László twiszt tánc­száma. Kolár Zsuzsi Arany; A walesi bárdok című bal­ladáját szavalta mély átér- zéssel, majd váltakozva szlovák és magyar költők verseit adták elő. A műsort Simkó Katalin dala zárta le. Az esztrádműsorral még el­látogattak Lénártfalvára és Oroszkára is. Dávid Elemér, Hanva UTÓSZÓ A LÉVAI ALKOTÖVERSENYHEZ A versenyzők túlnyomó része énekszámokkal szere­pelt, a pedagógiai iskola énekkara is részt vett a versenyen. Halász tanár elv­társ, az énekkar vezetője fáradságot nem ismerve mindent elkövetett, hogy az énekkar sikert arasson. Az eredmény valóban nem ma­radt el és a járásban a má­sodik helyre került. Jövőre még jobban igyekeznek majd, hogy még magasabb színvonalat érjenek el. Peller Júlia, Léva. MEGKÉSETT HlR A komáromi Pionírház színjátszó köre egymás után hatszor mutatta be a Hen­cegő nyuszi című mesejáté­kot. A pionírok egész télen szorgalmasan eljártak a Pionírházba és készültek az előadásra. Kiemeljük Cha- tár Mártát, Cigány Verát, Cigány Évát és Ivonyics Marikát. Külön dicséretet érdemel a színjátszó kör vezetője, Benda István, aki sok szaktudással és szere­tettel vezeti a kört. Tóth László, Komárom EGY KIÁLLÍTÁSRÓL Az ifjúsági technikai al­kotóverseny keretében rendkívül érdekes kiállítást rendeztek a Kovosmalt és az Építőipari Vállalat mel­lett működő szaktanintéze­tek. A kiállított tárgyak közül egy önműködő lift aratta a legnagyobb sikert, amelyet Parkó János és Le- hoczký Péter készített. Na­gyon szép volt a családi ház makettje is. A kiállítást nagy érdeklődés kísérte. Balia Károly, Fülek A NEMESÖCSAIAK SEM MARADNAK LE Mi is rendeztünk „Ki mit tud“ vetélkedőt. Tizenketten jelentkeztek. A szereplők közül Földes György tűnt ki a.,legjobban. Nagyon tet­szettek Tóth Ilona és Zokál Gyula is. Megemlítjük még Fekete Olgát és Lobi Ellát, akik valóban igen tehetsé­gesek. A verseny számok fi­gyelemre méltó színvonalat értek el. Nagy Edit, Izsapuszta A FIATAL BÁNYÁSZOK ÉLETÉBŐL A Fučík bányában dolgo­zó fiatalok helyes úton ha­ladnak. Szabad idejükben esti iskolákat látogatnak és sokat sportolnak. Szorgal­masan látogatják az érdek­köröket és részt vesznek a brigádmunkákban. Sokan meghosszabbították a bri­gádidőt és véglegesen ott maradnak. Például Nagy Béla elvtárs már harmad­szor írta alá a meghosszab­bítást. Csoportunk szocia­lista munkabrigád címért áll versenyben. ✓ Kmotrík István, Ostrava Fučík-bánya. SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Zsoké: Forduljon a kö­vetkező címre; Štátny ma­jetok, Hubice, dunaszerda- helyi járás. Tanácstalan: Ha a pót­érettségi terminusát febru­árra tűzték ki, az még elég kedvező, mert rendszerint egy évre tolják ki a vizsgát. Esetleg forduljon az iskola igazgatóságához, az érettsé­giztető bizottságtól függ, hogy a pótvizsga terminusát mikorra tűzik ki. Melinda: Vegyészeti kö­zépfokú szakiskolák: SPŠ Banská_ Bystrica, Bratislava, Nitra, Žiar nad Hronom, Ži­lina. Valaki mégis van: Ha nyári szünidőben mint az iskola takarítónője rendkí­vüli munkát végez, mint például festés után takarít, akkor a túlórákért külön díjazás jár. A rendes mun- > kaidon belül kell a folyó munkát elvégezni és amit |J azon túl végez, azért külön fj díjazás jár. Ha az igazgató ij ezt az érvet nem fogadja el, u panasszal élhet. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK:1 Boldis Erzsébet, 18 éve»‘íj varrónő, Budapest. II. kér. Nagyajtai utca 1 b; Gulyás ! Klára, Vésztő, Bocskai utc» M 22 sz; Morandíni Mária, Bu- ,J dapest, XI. kér. Kalotaszeg | utca 5 sz; Ferenczy Judit. B Dabrony, Petőfi utca 1 Veszprém megye; Mátis Ke talin, Dabrony. Szabadsá utca 43 sz. 15 évesek.

Next

/
Thumbnails
Contents