Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-16 / 28. szám

/

\

Maurice Bell, a belga buchenwaldi bizottság tagja megtekinti a Hans Clobke bűntetteiről rendezett kiállítást, melyet abból az alkalomból rendeztek az NDK fővárosában, hogy megkezdődött a Hans Globke elleni bírósági tárgyalás.

«MW-.

MOSZKVÁRA SZEGEZÖDIK MINDEN SZEM. A nemzetközi közvélemény nagy várakozással tekint a néhány nap múlva kezdődó háromhatalrai leszerelési megbeszélések elé. Ennek a tanácskozásnak a kilátásai a világsajtó általános véleménye szerint erősen megjavultak Hruscsov ismert javaslatai révén. Megkülönböztetett figyelemmel hallgatták az újságírók Spaak belga külügyminisztert, aki a Szovjetunióból visszatérve a brüsszeli repülőtéren rögtönzött \ sajtóértekezleten, ha szűkszavúan is, de adott némi

felvilágosítást arról, mit beszélt a szovjet miniszterelnökkel.

A moszkvai eszmecsere kilátásainak megítélése végett valósággal megostromolták az újságírók Spaak belga külügyminisztert, amipt a Szovjetunióból visszaérkezett a brüsz- szeli repülőtérre, Spaak az újságírók kérdései elől azzal tért ki, hogy szigorúan magántermészetű beszélgetést folytatott Kijevben Hruscsovval, nempe- dig hivatalos tárgyalást. Mindazonáltal kijelentette: a szovjet kormányfő változatlanul a

békés együttélés meggyőződé- ses híve, majd hozzátette: „a Nyugatnak kamatoztatnia kellene Hruscsov Jószándékát“.

A belga külügyminiszter elmondta, hogy érintették a kelet-nyugati kapcsolatok kérdését, de arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy esett-e szó Hruscsov két berlini javaslatáról (megnemtámadási egyezmény a NATO és a Varsói Szerződés között, valamint részleges megállapodás a kísérleti robbantások betiltásáról.)

A SZOVJET FŐVÁROS hamarosan fontos nemzetközi tanácskozás színtere lesz: a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia képviselői a nukleáris kísérletek betiltásáról tárgyalnak majd. Kennedy elnök megbeszélést folytatott Harrimannal, aki elindult Moszkvába. Az amerikai közvélemény sokat vár a hármas tanácskozástól.

T) agyogó nyári napfényben fürdött az ódon koronázási város. Négy fehér 16 há- nyavetin repítette a pehelykönnyű udvari hintót az akkori Kossuth Lajos téren ,végig. A kocsiban tiszti egyenruhás fiatalember tisztelgett jobbra- balra mosolyogva. Jobbján sápadt arcú fiatalasszony hordozta körül bágyadt tekintetét. Kettőjük között egy mat- rózblúzos, öt év körüli kisfiú gépies unalommal integetett a járdán bámészkodóknak. A koronázási dómban megtartott istentisztelet végeztével a többi vallásfelekezetek főpapjai is megáldották a családot, majd a Duna-hídon át a Ligetben rendezett Honvéd-ünnepélyre indult az udvari fogatok hosszú sora. — Egy vesztett háborúnak, egy európai nagyhatalom összeroppanásának viharfellege akkor már előre vetette árnyékát ..

1917 júliusát írták akkor, amikoi a mai bratislavai Hviezdoslav téren végiggördült IV. Károly virágdíszes kocsija. Ma már kevesen emlékeznek a monarchia utolsó uralkodójára, Ausztria császárára és Magyarország királyára. Az akkor ötéves trónörökös azonban időközben trónkövetelővé nőtte ki magát, hogy megbolygassa a népek nyugalmát és a* nemzetek békés együttélését, jóllehet „hivatalosan“ váltig tagadja nagyravágyó terveit. Habsburg Ottó kizárólag mint „magánember“ kíván Ausztriában letelepedni — hangoztatja rendületlenül. Sőt, a nagyobb nyomaték kedvéért 1961. május 31-én ún. hűségnyilatkozatot is aláírt, amelyben lemond uralkodói jogairól. Arról persze hallgat a honvágytól sanyargatott, hazájába 45 évi távoliét után pont most visszatelepülni készülő szegény száműzött, hogy leányának útlevelébe „foglalkozásként“ — csak úgy mellesleg — bejegyeztette: Ausztria főhercegnője és Magyarország örökös hercegnője! De ő maga, a „főhercegnő“ kedves papája, csak azért is szürke polgár —

Karvalyfészek a láthatáron

mondja ő. Egyelőre! Ottő ebben a tekintetben is pontosan apjára ütött. IV. Károly a monarchiának 1913-ban bekövetkezett összeomlása utál ugyancsak^ „végérvényesen1 lemondott uralkodói jogairól de alig két év leforgása alat két ízben is visszatért Magyar- országra, mert ünnepélyes lemondása ellenére újból a trór

A SZOVJET FŐVÁROSBAN FOLYÓ SZOVJET-KÍNAI MEGBESZÉLÉS is fokozza a Moszkva iránti érdeklődést. Erről az eseményről hivatalos közleményt eddig még nem adtak ki. De a megbeszélések szempontjából figyelemre méltó az SZKP Központi Bizottságának nyilatkozata, amely erélyesen figyelmezteti a kínai vezetőket, hogy amennyiben nem változtatnak a Szovjetunióval szem* beni barátságtalan magatart sukon, ezzel megrontják a k ország kapcsolatait és zavarj a vitás kérdések megvizsgál sához szükséges feltételek 1 alakítását. Az SZKP az állar közi kapcsolatok normáin megsértése gyanánt regisztrí ja azt a tény, hogy a szovj hatóságok tiltakozása ellené a kínai nagykövetség műnk társai illegálisan terjeszten olyan anyagokat, amelyek r galmazzák az SZKP-t és m kommunista pártokat, továb Sajnálatosnak minősíti, ho: Pekingben egy tömeggyűlés t vatalos szónokai igazolni pr bálták ezt a fajta magatartái A nyilatkozat nyomatékos, hangsúlyozza, hogy az SZÍ a történtek ellenére szeret megakadályozni a nézeteltér sek tovább mélyülését és ss vósan harcol a kommunis világmozgalom egységéért.

Hogyan lopjam be mtgsm közéjük ?

A Láng Gépgyár KISZ-szer- a legyártás után nem volt aki vezete az elsők között ismerte azt mondja: tessék, ezt így és fel a fiatal műszakiak foglal- itt kell használnia. A munká- koztatásának, s az ebben rejlő sok segítségünkre voltak a kí- lehetőségek kiaknázásának sérleti gyártás időszakában, szükségességét. Négy évvel Valójában ők értékelték legin- ezelőtt alakult meg a Fiatal kább fáradozásunkat, hiszen az Műszakiak Tanácsa, amikor jó- ő munkájukat tették könnyeb- íormán minden támpont nél- bé és termelékenyebbé ezek a kül, de lelkesen fogtunk mun- készülékek, kához. Csupán annyi volt élőt- De már itt jelentkezett az tünk világos, hogy a KISZ tér- első buktató, amin egy na- melést segítő munkáját kell gyobb megrázkódtatás árán kibontakoztatnunk. alig tudtunk túljutni. Ugyanis

A kezdeti időszakban nagy a gazdasági vezetés olyan felambícióval törekedtünk a vál- adatot is adott számunkra, lalat problémáinak megoldá- amelyről később kiderült, hogy sában és ezért védnökséget nincs rá szükség, elkerül a vállaltunk az önberuházási gyár profiljából. Szerintünk ezt program végrehajtása felett, előre kellett látnia a vezetés- Ez a munka rengeteg energiát nek, s jobban, meggondoltab- igényelt. A legyártott szerszá- ban kellett volna a mi energi- mok és készülékek munkába- ánkkal gazdálkodnia, állításáért folyó harcunk máig Ez a döccenő a kezdeti lel- is egyik legszebb s legered- kesedésünket lehűtötte ugyan, ményesebb akcióként maradt de változatlanul vágytunk arra, meg emlékezetünkben. Tizen- hogy hasznos tevékenységet egy féle megtervezett és le- fejtsünk ki, hogy részt vállal- gyártott készüléket emeltünk junk a gyárvezetés gondjaiból, fel a műhelyek porából, mert Kérésünkre ránkbízták a vegyipari létesítmények gyártmányai feletti védnökséget. Megkaptuk a hatalmas listát, mely feltüntette, hogy a Tiszamenti Vegyiművek vagy a többi vegyipari létesítmény milyen gyártmányokat mikorra kér tőlünk. Mi komplexbrigádot alakítottunk s addig hajtottuk minden szinten ezeket a munkákat, amíg csak el nem érkezett a nagy pillanat, hogy kilöktük a megrakott vagont a gyárkapun.

Nagyszerű pillanatok voltak ezek. Akkor is megérte a fáradságot, ha rengeteg energiával, vitával, utánjárással és magyarázkodással is járt. Mert ne higgye senki, hogy egy vállalaton belül ‘ olyan könnyű „zöld utat" adni egy-egy gyártmánynak. Mi a tervezést is igyekeztünk élőrehozni, sőt az anyagmegrendelést is és minden fázisnál itt álltunk védencünk mellett. És nem kis ügyek voltak ezek. Itt százezer forintos nagyságrendű munkák határidejének előrehozásáról volt szó.

Munka közben megnövekedett létszámunk, ma már ötven fiatal műszakit foglal magába a Láng-gyári FMT. Az áhított elismerés azonban még máig is várat magára. A párt- szervezet és a KISZ részéről megkapjuk az erkölcsi elismerést, de a gazdasági vezetőktől akár be is csukhatnánk a boltot — nekik nem hiányoznak. Az igazgató, a főmérnök elvtárs nem mondaná: „Na gyerünk, fiatal kollégák, nézzék csak, mennyi a bajunk, beszéljük meg együtt, mit tehetnénk a megszüntetéséért." Sokszor mondjuk az alapító FMT-tagokkal, hogy ha mi „nem csipkednénk magunkat“, ha minket nem hajtana valami, akkor senki nem venné észre, hogy a világon vagyunk.

Pedig mi, akik 20-30 év közötti fiatal műszakiak vagyunk, rengeteg problémát látunk, sokszor szinte az ember torkát szorongató dolgokat, de nincs hol elmondanunk. Nekem például, aki évek óta vezetem a Fiatal Műszakiak Tanácsának munkáját, nincs hol elmondanom a terveimet, az észrevételeimet. Azt mégsem tehetem, hogy belopjam magam azokra a megbeszélésekre ,ahol terítéken vannak az izgalmas műszaki feladatok. Az ember érzékeny, nem szeret tolakodni, s nem tagadom, hogy mindeme észrevételeimben is van egy adag érzékenység, egy kis idealizmus, mert valahogy olyan körülményekre vágyom, ami talán a mai gazdasági helyzetünkben még megoldhatatlan.

A másik ilyen fájó pontunk a -szakszervezeti bizottsággal való együttműködés hiánya. Úgyszólván semmiféle kapcsolatunk, közös tevékenységünk nincs a munkások legnagyobb szervezetével, a szakszervezettel. A műszaki tanács és az FMT közösen sok feladatot megtudna oldani, s a szakszervezet segítségével talán betekintést nyerhetnénk átfogóbb gyári kérdésekbe.

Én tudom, nemcsak a mi üzemünk van ilyen vagy ehhez------------------------------------Világos

Willy Brandt, Nyugat- Berlin főpolgármestere ösz- szegezte Kennedy látogatásának tanulságait. Tíz pontba foglalta véleményét, és közöttük a nyolcadik így hangzik: „A szövetségi kormány egyetért Kennedyve: és De Gaulle tábornokkal de ez utóbbi nem ért egyet Kennedyvel."

Rendkívüli érdekes állapot. Az következik belőle, hogy a nyugatnémet kormány egyetért a két szembenálló fél — Kennedy és De Gaulle tábornok — mindegyikével. Ügy ért azonban egyet De Gaulle-val hogy egyetért Kennedyvel aki viszont nem ért egyet De Gaulle-val. A nyugatnémet kormány egyaránt egyetért az egyetértővel is és az egyet nem értővel is Ügy támogatja De Gaulle-t hogy támogatja Kennedyt aki viszont nem támogatj; a tábornokot. Pontosabbat szólva: a nyugatnémet kormány úgy támogatja a Kennedyt nem támogató D( Gauile-t, hogy támogatj. Kennedyt.

Ez pillanatnyilag a nyugatnémet kormány külpolitikai vonala. Nem egyszeri ugyan, de legalább világos.

Tragikus

sors

Meghalt az a néger diák aki Mississippi állambal megpróbálta áttörni a faj elkülönítés korlátját nég; évvel ezelőtt, hogy Jame Meredith a Mississippi ál lamegyétem első nége hallgatója lett. Kennard, chicagói egyetem hallgató ja, megpróbált bejutni „csak fehérek számár fenntartott" főiskolára Mis sissippi államban.

A rendőrség ezért az „oktalanságért" 25 dollár ellő páséval vádolta meg és héi évi börtönbüntetésre ítélte A börtönben azonban csal két esztendőt töltött. Ta valy télen Mississippi állan kormányzója váratlané megkegyelmezett Kennard nak. Később kiderült, hog. a fiatal néger rákban meg betegedett és hogy a Mis sissippi állami börtönbei kegyetlenül bántak vele Kennard a július 4-re vir radó éjjel meghalt.

hasonló helyzetben. Azt is ,- lítom, ennek az a fő oka, ho nincs meg irántunk a szüks ges„ bizalom, nem értéke megfelelően és nem is ígér lik a segítségünket.

Megfelelő együttműködés: megoldható lenne például gyár fiatal műszakiakkal v; utánpótlása. Mi a Fiatal M szakiak Tanácsában jól látji hogy azt a 15 főnyi fiatal m< nökgárdát, aki évente nálu tölti a gyakorló idejét, jóit mán csak adminisztratív úl fogadják és helyezik el, S an kor letöltik a gyakorlati év sorra elmennek tőlünk.

Mint már említettem, csa nem 50 tagja van a Láng-gy ri MFT-nek. Azonban sokl többen lennénk, és sokkal r gyobb horderejű dolgokra le nénk képesek, ha a szerkes tésben és egyéb helyeken U nák a fiatal mérnökök, hogy mi munkánkat a gazdasági zetés igényli és elismeri, együttműködés kérdése tel a további fejlődésünkre is 1 hatással van.

összegezve, ez a beszámol! nem a legoptimistább báni De nem lenne helyes olyan li vetkeztetésre jutni, hogy ebi a helyzetből nincs kiút és nem látunk kiutat. Van me oldás, ebben hiszünk, de cs együttesen, a gazdasági ve2 téssel karöltve.

SZEGEDI RÜBE

Budapest

énekelték valamikor a császári himnuszt (174. old.). Vagy: Korunk újból megértést tanúsít a császár személye és a birodalom fogalma iránt (193. old.). — Kell ehhez bővebb magyarázat? Vajon nem a saját nótáját fújja könyvében a szerző?

Néhány kivénhedt és levitéz- lett tekintélyimádön kívül a mai nemzedék nem ismeri és nem is kíváncsi a Habsburgokra sem Ausztriában, sem a szomszéd államokban. Mivel azonban az alattomos trónkövetelő fondorlatai senki számára nem lehetnek közömbösek, egy-két történelmi példával világítjuk meg a Habsburgok, nevezetesen a „jó öreg Ferenc Jóska“ viszonyulását a magyarokhoz a mai fiatalság részére. Amikor a császáriak nem bírtak a magyarokkal, az orosz cárhoz fordultak segítségért, akinek hadserege előtt 1849. augusztus 13-án kénytelenek voltak letenni a fegyvert. 1856-ban azután „hálából“ ellenséges magatartást tanúsított Ferenc József a krími háborúban egykori szövetségesével, Oroszországgal

szemben.

Vagy: még közvetlenül az első világháború kitörése előtt is az udvari oktatók Ferenc József utasítására azt verték a főhercegi csemeték fejébe, hogy: Ha magyarul szólnak hozzátok, mondjátok, hogy sem kínaiul, sem tatárul nem tudtok! — Ezt írta Brehms, a különben cseh származású udvari alkalmazott Weder Kaiser noch König című könyvében

U ogy a monarchia fölött eljárt az idő, hogy korhadt rendszerének szükségszerűen össze kellett roppannia, azt annak fennállása alatt maga egy „vérbeli“ herceg is előre látta: „őszinteségi rohamában“ ezeket mondotta Win- dischgrätz Lajos 1916. szeptember 15-én elhangzott bizalmas parlamenti beszámolójában: „ ... Ki kell térnem azokra a szociális átalakulásokra, amelyekkel a háború befejezése után számolnunk kelL Biztosítom önöket, hogy a nép bennünket fog felelősségre vonni azért a rendszerért, amelyet megtűrtünk és hallgatólagosan támogattunk... A tömegek el fognak bennünket söpörni! És én vagyok az első, aki bevallja: ha elsöpörnek, az ő oldalukon lesz az igazság!“ (nevezettnek a Mein Kampf gegen das K. u. K. System című könyvéből.)

Bécsi jelentések szerint az osztrákok javarésze az „Isten tartsa, Isten óvja császárunkat, országunkat...“ kezdetű eredeti szöveg helyett ekképpen dúdolja most a régi himnuszt: Isten mentse, Isten óvja császárságtól országunkat! Ehhez a magunk részéről azzal a •megjegyzéssel járulunk hozzá, hogy nem nézzük jó szemmel szomszédságunkban a karvalyfészket. Az uralkodóház bölcsője ugyanis az Aare és Reuss folyók összefolyásánál ringott Habichtsburg — karvalyvár néven, amiből a HSbsburg elnevezés keletkezett. És a karvalyok, veszélyes, vérengző ragadozók! K. H.

Megoldódott a koolaj ellátásunk

, Moszkvában csehszlovák, { lengyel magyar, NDK-beli és i szovjet szakemberek részvéte- lével hat napon át tárgyalták- a Barátság-olajvezeték műkö- désének tapasztalatait.

r A kőolajvezeték, amelynek hosszúsága 5500 kilométer lesz, t és amelyet öt ország közös- erőfeszítéssel rak le, még nem- épült meg teljes egészében, i, Csehszlovákia és Magyarország- azonban már több millió tonna- kőolajat kapott a délnyugati- elágazásból, amely másfél év- vei ezelőtt kezdte meg műkö- dését.

Az elhangzott beszámolók- i- ban megállapították, hogy sikeresen megoldódott Csehszlovákia és Magyarország kőolajjal való gazdaságos és folyamatos ellátása A délnyugati elágazás átbocsátó képessége még növekedni fog, ha majd üzembe helyezik az összes fővezetéket a Volga partjától a nyugati szovjet területekig.

Az értekezleten Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió képviselői megállapodást írtak alá az olajvezeték észak- nyugati fővezetékének kihasználásáról. Ez a több mint 1100 kilométer hosszúságú vezeték ez év végén készen áll majd az olaj továbbítására.

Ili Hf ' mmmlm-'/m

felé hajtotta öröklött uralom- ■ vágya. A Habsburgok csakugyan semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek, vagyis: nem okultak saját hibáikon és ;nem felejtették el az általuk elnyomott nemzeteknek, ha a legcsekélyebb megmozdulást észlelték náluk De Habsburg Ottő még tovább ment arcátlanságában. 1961-ben, tehát ugyanabban az évben, amelyben „hűséget“ fogadott a köztársaságnak, könyvet adott ki a Herold-kiadó gondozásában Im Frühling der Geschichte (A történelem tavaszán) címen, amelyben többek között ezeket írja: Ausztriában nem merik Haydn csodaszép dallamú szerzeményét játszani — értsd a Gott erhalte kezdetű egykori osztrák himnuszt — amely után a nép áhítozik, mert erre a dallamra