Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-16 / 28. szám

Aratás - felvásárlás INDEN FIGYELMET A GYORS ÉS VESZTESÉGMENTES BE- AKARlTÁSRA • TELNEK A RAKTÁRAK • JÔ PRÉMIUM- RENDSZER — GYORS ARATÁS • A termés (ami főleg az zieket illeti) jóval kisebb sz, mint a múlt évben. Az ionban az embereken múlik, így milyen veszteség mellett utunk meg. Ma már Szlová- a minden részében aratnak, •obléma azonban ennek elle­ne is bőven akad. Egyik ilyen, így a termés nem egyformán ik. Mi itt a teendő: ajánlatos így érő gabonákat kétmene- s módon aratni és mindig az ett többség határozza meg az atás időpontját. A kétmene- s aratásnál a rendrekaszá- 3sal az érett és kevésbé érett bona közötti különbség bio- giai érés következtében úgy ogy kiegyenlítődik (a SzNT ezögazdasági osztályán el- ngzott felszólalásokból). □ A rimaszombati járás inden szövetkezetében és ál- ni gazdaságában javában atnak. A tornaljaiak élen rnak az aratásban. A szobot- i állami gazdasággal együtt tők között vonultak ki a ka­rba kombájnjaikkal és rend- kóikkal. ­□ E hó 9-én a hamvai szö- tkezet traktorosai is meg- zdték az aratást. Az általá- s vélemény: „sietnünk kell, 3rt a nagy melegek követ­keztében nyakunkra érik min­den, még a zab is. Az aratás nagy részét még önkötözők végzik el. Kár, hogy a szövetkezet nem fejlesztette jobban a gépparkját (kombáj­nokra, rendrakókra, szalma­présekre gondolunk és termé­szetesen a kétmenetes aratás­ra), a hosszan elhúzódó csép- lés helyett időt' és embereket kímélhettek volna meg. minden kicsépelt mázsa gabo­nából 8 kg természetbeni pré­miumot kap még. Csodálkozhatunk hát, ha a nemesócsaiak kedvvel aratnak? □ A poprádi járásban is aratásra érett a gabona. A CSISZ járási szervezete, hogy minél gyorsabb és sikeresebb legyen az aratás, 20 fiatal Melyik kerületben - hogyan ? (SZÁMOK AZ ARATÁSRÓL) NYUGATSZLOVÁKIAI KERÜ­LI Nem így a nemesócsaiak. Elhatározták, hogy az egész aratást komplex módon végzik, LET: A kerület feladata: új hogy mennél kevesebb kézi- technológiával mintegy 234 ezer munka vevődjön igénybe. Az hektáron elvégezni a betakarí- 508 hektárnyi aratnivaló három tást. Ebből 158 ezer hektáron csoportra vár. Mindegyik cső- — vagyis több mint a felén — port a pontos (géphez mért) egyetemesen gépesített brigá- aratási terv szerint dolgozik, dók gazdálkodnak. A kerület- s a kombájnosok úgy gondol- ben különben 435 mezőgazda- ják, hogy a tervezett 16 nap sági üzemben 553 egyetemesen helyett 14 nap alatt végeznek gépesített brigád működik, így az aratással. tehát a határban 2285 kombájn Mi az, ami ilyen komoly fel- aFatÍa' csépeli a gabonát, ajánlásokra ösztönözte őket? KELETSZLOVÄKIAI KERÜ- Nem utolsó sorban a prémium- LET: Hetven egyetemesen gé- rendszer bevezetése. A nemes- pesített brigádban 123 csapat ócsiak ügyesen oldották meg összpontosul. Űj technológiával a dolgot. Minden kombájnos mintegy 40 658 hektárról — a tervezett terület learatásáért ami az összterület 41 százalé- 200 korona (a segédkombájnos kát teszi ki — takarítják be 100 korona) jutalmat kap. a termést. Ehhez 339 nagytel- Ezenkívül, ha a veszteség nem jesítményű gép áll a rendelke- nagyobb mint két százalék, zésükre. Szövetkezet a peremvárosban Alkalmasabb időpontot is laszthattunk volna látogató­nk céljaira, mint az aratási ikészületek kellős közepében, tejébe éppen reggeli „sze- posztáskor“ lábatlankodtunk szövetkezet udvarán, amikor elnök a tagok munkabeosz- iáva! foglalatoskodott. Mivel ónban pont az előkészítő inkálatok érdekeltek, „előzé- nyen“ kitértünk egy kifelé :tető traktor elől, majd ttyomban benyomultunk az ülctbe. Most pedig: Isten ne •jíts, csak csodálkozz! — ju- .t eszünkbe az egykori so- >gyi rosseb-bakák csatakiál- ;a, amikor már „birtokon lül“ voltunk a szövetkezeti dában. Serény munka folyt abent is, többek között ba- :kszüretre jelentkező iskolá- í személyi adatait vette fel yCSISZ-leány buzdító szavak iéretében. iigetfalun vagyunk, Bratisla- Dunán túli városnegyedé- n, a ligetfalusi III. típusú SZ-ben. — Hát ha nem tart sokáig, ni bánom! — adta meg ma- t Štefan Štrba vv szövet- zeti elnök, miközben gyön- özö homlokát törülgette és »fásán rnegvakarta füle tövét. Hogy körmünkre ne égjen idő, talán én adom elő mon- kámat arról, amit tudni arnak, maguk meg jegyzik, ndben van? — kérdezte és iris belefogott folyamatos iékoztatásába. — Mindent egybevetve jogos reményeket fűzök az aratási munkálatok zökkenésmentes elvégzéséhez, jóllehet csak nemrégen vettem át a szövet­kezet vezetését. Néhány nap előtt még „heveny“ traktoros­hiányban szenvedtünk, de hála állhatatos toborzásunknak, ma már teljes a szakemberek lét­száma. Gépeink ugyancsak ki­javított állapotban, bevetésre készen állnak. Kombájnnal, kétmenetes aratással 10 mun­kanap alatt meg kell birkóz­nunk a rendelkezésünkre álló 156 hektár kiterjedésű gabona- földdel anélkül, hogy brigád­tagok segítségét vennénk igénybe. — Hogy mikor látunk mun­kához? — kérdezte az immár „megbékélt" elnök elvtárs. — Ha minden jól megy, 15-e kö­rül, de talán előbb is megkez­dődik a hajrá. E hó 6-a óta kü­lönben bekvártélyozták magu­kat a ligetfalusi népművelödési otthon mezőgazdasági funkcio­náriusai. hogy tanáccsal és tettel segítségünkre legyenek szükség esetén. Éhezni nem fognak, mert amúgy is állandó üzemi konyhát tartunk fenn szövetségeseink számára ebben az épületben. — Van abból a híres ligetfa­lusi kajszibarackból is jó ter­mésre kilátás? — tesszük fel a kérdést. — Ügy 10-12 vagonra valót szándékszunk begyűjteni belő­le és már megkezdtük a szük­séges brigádtagok toborzását. Lesznek vagy százan, mert ba­rackéréskor saját embereink még a földeken lesznek elfog­lalva. Szép eredményeket vá­runk továbbá burgonya-, cu­korrépa-*, here-, kukorica- és zöldségtermesztésünktől, ame­lyet 50 hektáron folytatunk. A várható sikerhez nagyban hoz­zájárult a meliorációs szövet­kezet hathatós támogatása, amelynek segítségével megva­lósítottuk az öntözéses gazdál­kodást — Hát a CSISZ-tagokról ho­gyan vélekednek? — tudakol­juk. — Derekasan dolgoznak va­lamennyien. Azonkívül jó spor­tolók, labdarúgó-csapatjuk ki­váló. A futball-„szurkolók“ a megmondhatói. Vagy akár a Matador-gyár dolgozói, akik egyúttal védnökséget vállaltak szövetkezetünk fölött. Ha vala­miben fennakadás áll be, kész­ségesen segítségünkre siet­nek ... Az új, rokonszenves, tett­vágytól égő elnök kénytelen elhagyni bennünket, mert az udvaron már hárman is kere­sik. Jó munkát és sok-sok sikert kívánunk a jó kezekbe került szövetkezetnek. — El- menet még egyszer visszapil­lantunk arra az ősrégi épület­re, amelynek füstös falai között nem is olyan régen részeges naplopók verték a „blattot“. K. H. kombájnosí nyert meg a két és hárommenetes aratásnak. Ezenkívül iskolásokból úgyne­vezett készenléti csapatokat alakítottak. Ezek a csapatok ott segítenek majd, ahol a leg­nagyobb szükség lesz munká­jukra. A poprádi járás szövet­kezeteiben így 440 iskolás CSISZ fiatal veszi ki majd az aratásból a részét. □ A komáromi járásban el­sőként kezdődik az aratás. Nem lehet hát nagyon csodálkozni azon sem, ha az eladási köte­lezettségek teljesítésében is az élen, járnak. A felvásárló üzem­ben a dunaradványiak és az ógyallaiak voltak az elsők. □ A keletszlovákjai kerület­ben is elkezdtek telni a raktá­rak. A nagymihályi felvásárló­üzemben elsők között szállítot­tak a Szobránci Állami Gazda­ságból és a kriy szövetkezetből. Elkezdődött a felvásárlás a te- rebesi járásban is. (t) Csatornaépítők Szinte hagyománnyá vált, hogy a bratislavai ipari válla­lat mellett működő CSISZ- szervezet tagjai (tanoncok) minden évben meliorációs munkát vállalnak a dunaszer- dahelyi járásban. Két éve, hogy Várkonyra kerültek dolgozni. Igaz, ez még nem nagy idő, de ahhoz éppen elég, hogy érdek­lődéssel figyeljünk fel rájuk, hisz minden évben ugyanannál a vállalatnál dolgoznak. Hogy is volt csak az idén? Jesenský elvtárs vezetésé­vel július í-én költöztek be a felbári iskolába. 16-18 éves fiúk, lányok innen indulnak minden reggel harcra az 1150 méteres csatornával. Ugyanis a csatorna mélyítésénél és szé­lesítésénél dolgoznak, valamint az oldalsáncokat rakják ki be­tonkockákkal. S képzeljünk el olyan betonlapokat, amelyek súlya 50 és 75 kg között mo­zog. És fiatalokat, akik azzal cipekednek. Márpedig pontosan 28 ezer ,darabot kell elhelyezni szakszerűen úgy, hogy se yíz, se pedig fagy ne tegyen kárt bennük. A munka értéke kere­ken *460 ezer korona. Fekete István, a CSISZ alapszervezetének elnöke, aki különben köbölkúti származá­sú s a hangszerjavító szakmát tanulja, már veteránnak szá­mít a csatornaépítkezésnél. Többek között elmondotta, hogy azokat a CSISZ-tagokat, akik az elmúlt öt nap alatt nagyon jó! végezték munkáju­kat, a brigádtörzs dicséretben részesítette. De hogy a látoga­tók és a vendégek is tudomást szerezzenek, hogy a brigádban vannak kitűnő munkások, a jól dolgozók vállpántjára ezüst­szalag kerül. A sok ezüstszínű szalag a fiatalok igyekezetéről győzött meg bennünket. Te­kintettel a nehéz munkára, a lányokat még külön is meg kell dicsérni. Igazán megér­demlik. A fiúk véleménye is A brigádvezető Jesenský elv­társ szavaiból megtudjuk, hogy itt a munkán keresztül ková- csolódik az igazi kollektíva. Az üzemnek csaknem 80 tanonca van s mivel diákszállójuk nincs, úgy jól jön ez az együtt töltött hónap már a közösség­re való nevelés szempontjából is. A mesterek és a nevelők legalábbis örülnek neki. Hogy jó kollektíváról van szó, azt nemcsak az ezüstsza­lagok, hanem a tervteljesítés is bizonyítja. Ugyanis napi 130 százaléknál még nem volt ke­vesebb s amint a fiatalok mon­dogatják nem is lesz. Ezek szerint a havi tervüket július 21-ére már teljesítik. A jól végzett munka termé­szetesen jutalmat von maga után. A fiatalok közül az idén már hárman jártak a Szovjet­unióban, egy közülük a román tengerparton üdül majd, a kol­lektíva pedig egyhetes hazánk körüli kiránduláson vesz részt. A bratislavai ipari vállalat tanoncai tudatában vannak munkájuk fontosságának. Tud­ják, hogy korszerű mezőgaz­daság csak korszerű feltételek s-ettrieh Iván a ČSD ruttkai műhelyében már a harmadik fiatal között létezhet. Ezért jönnek dolgozó, aki kiérdemelte a szocialista munka úttörője címet, a Csallóközbe, hogy ebben, en- A javítások tervét a legjobb kivitelben 105 százalékban tel- nek a kiépítésében segítsenek, jesítik. Képünkön a Lettrich Iván (jobb oldalt) vezette brigád tagjai villanymotorszerelés közben. MAGYARICS VINCE ÁN SZEMJONOVlCS SZTOL- kés újdonságokra hívta jel a RENKÖT, a közlekedési gép- figyelmünket. Sztoljcirenko ár műszerészét, a harkovi szenvedélyesen szereti a köny- igarin-sugárút egyik köny- veket, az üzemi irodalmi és sboltjában ismertük meg. művészeti társaság egyik ala- nikar megtudta, hogy idege- pító tagja. Éppen aznapra vál- k vágyunk a városban, érdé- Iáit a, hogy vitaindítót tart egy irodalmi vitában. Iván Sztolja- renkót és irodalmi körbeli ba­rátait nemcsak Harkovban is­merik jól, hanem a környező falvakban is, ahol előadásokat, felolvasásokat, vitákat szoktak rendezni. kieget tettünk Sztoljarenko meghívásának, hogy nézzük meg magánkönyvtárát, és né­hány érdekes estét töltöttünk otthonában, ahol megismertük családja munkáját, szórakozá­sát, gondjait. Derék összetartó családdal ismerkedtünk meg. Esténként, munka után szívesen összeül­nek, hogy megtárgyalják ügyes­bajos dolgaikat, gyakran jár­nak moziba, vagy kirándulni. Emellett persze a családfőnek és a család valamennyi tagjá­nak van kedvenc szórakozása, szabad idejük jelentős részét ennek szentelik. IVÁN FELESÉGE PRASZ- KOVJA IVANOVNA közgazdász ugyanabban a gyárban, ahol a férje dolgozik. Tagja a köz­gazdászok társadalmi bizottsá­gának. E bizottság a munkafo- rijnat. egész nap sok a dolga, lyoniatok elemzésével foglalko- szen munkája mellett még zik. Önként vállalta szakszer- főiskola levelező hallgatója is vezeti megbízatását, melyet » — A kamaszkor — mondja a nagymama —, a legkomo­lyabb kori A nagymamát mindenekelőtt az érdekli, hpgyan viselkedik Szása az iskolában, milyen a magatartása a közösségben, mit tesz mások érdekében. Szása az osztály-faliújság karikaturistája. Most nyári is­kolai kirándulásra készül, me­lyet kajakkal tesznek meg a Gyesznán. A kajakokat a városi úttörő palotától kapják kölcsön, s mint oktatók, velük rqennek család a harkovi üzemek sportolói is. SZERJÖZSA, A LEGKISEBB Flü, tizenkét éves, ötödik osz­tályba jár és egészen a leg­utóbbi időkig a vívás volt a szenvedélye; az építők kultúr - házának sportkörében tanulta. A tanév végén belépett az an­gol nyelvszakkörbe, segíti osz­tálytársait, Misát, akinek nehe­zen megy az angol, és vállalta, hogy szemléltető eszközöket készít a szakkör részére. Szerjózsa mind ezt nagyon komolyan veszi. „Most — mond­ta a nagymamának — ezerszer jobban kell tudnom angolul'....“ Vajon a Sztoljarenko család érdekes, színes élete ritkaság számba megy? Az üzemi irodalmi és művé­szeti körnek ezernél is jóval több tagja van. A közgazdaságtudományi szakkörök munkájában 2298 munkás és művezető vesz részt. A üzemi kórus, mely 120 ta­got számlál, a múlt évben Ma­gyarországon, Csehszlovákiában és Lengyelországban vendég- szerepelt. Nincs tehát merev választó - fal a szórakozás és a hivatás- tudat között... Iván Sztoljarenko sok időt áldoz arra, hogy megossza fiatal munkatársaival a szakma tit­kai*“. /Q Sztoljarenko „szakmája egyenes folytatásá­nak“ tart. A gyárvezetöség a bizottság javaslatai alapján sok, a külön­böző üzemrészek munkájának megjavítását célzó határozatot hozott. A 2á ÉVES JURU, a legidő­sebb fiú, a harkovi vasútmér- nöki főiskola levelező hallgató­ja és részlegvezető a vasbeton­szerkezet gyárban. Jurij még fiatal, de sok min­dennel foglalkozott már. Isko­lás korában tagja volt a zöld­övezet-védő önkéntes társaság­nak, virágokat ápolt a város és az üzem utcáin, a tereken, tag­ja volt a művelődési ház kóru­sának, próbára tette erejét né­hány sportágban is — úszott, motorkerékpározott, tenisze ­zett —, be akart lépni az üze­mi amatör filmstúdióba, de végül mégis inkább a turisztika mellett döntött. Részt vett több ifjúmunkás- és diáktúrán, járt a Kaukázus­ban, a Kuril-szigeteken, a Sza- ján-hegységben, a Pamiroti, az Alfaj hegyei között. MATRJONA NY1KITYICS1BA NAGYMAMA — háziasszony. Különös érdeklődéssel foglal­kozik a tizennégy éves Alek- szandr nevelésével, aki hetedik osztályos tanuló.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents