Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-09 / 27. szám

I tt az aratás — ugyanis egy­két nap múlva mindenütt teljes „gőzzel“ indulnak neki a sárguló tengereknek, kombájnosaink traktoro­kilencszáz csoportja vesz részt az aratásban. DUNASZERDAHELY: Szed- 1 š k Ferenctői, a járási CSISZ- szervezet elnökétől érdeklőd­ni .Horváth Istvánék Kürtről bői, úgy hogy heten lesznek (18 tagú az ifjúsági gépesített a fiúk. csoport) már aratnak. A so- — Hány nap alatt végeznek? mórjai Bodó István csoportja — Tessék, nézze meg — idén lépett versenybe a szocia- mutatja a falra szögezett ara­lista munkabrigád címért, s a tási tervet — tizenhat nap. És nyáron máris rekordot akarnak mindent kétmenetesen. javítani a ŽM-330-as gépükkel. Elnéztünk a gazdasági udvar VÁRKONY: Baranyai Jó- túlsó csücskébe is, aholakom- zsef titkár szerint tíz nap alatt bájnok sorakoznak. (KÖrülbe­— persze ha az időjárás enge- lül 10-én kezdik az aratást.) di — Várkonyban vége lesz az A kombájnosok gépeik körül aratásnak. foglalatoskodnak. Bokros Jenő Mintegy 440 hektárnyi gabo- is árgus szemmel vizsgálgatja na vár aratásra. ŽM-330-as gépét. — Az. a kár, hogy csak há- — Nem szeretném, ha valami rom kombájnnal rendelkezünk hiba kijavítatlanul maradna — — mondja a titkár. — De azért mondja. megleszünk vele Szorgalmas Bokros Jen6 tavaly 130 ??“ 'nép; ? rePánkat, ha meg- hektárt aratott ,e. idén az el­látnák, csak csodálkoznának — osztás szerint, csak 90 jut, de Bokros Jenő gépével. saink. Jelszó: „Ki többet, ki tünk az aratási előkészületek jobban, ki hamarább!“ Cél: felől. gyorsan, könnyen (komplex — Minden alapszervezetben módon) a lehető legkisebb megkapták már a mozgósító szemveszteség mellett betaka- felhívásokat, amelyekkel sze- rítani a termést. Aratóinkra retnénk elérni, hogy Méry és (szövetkezeteseinkre és az ál- Jamrich elvtársak példáját lami gazdaságok dolgozóira) az mintegy 46 ifjúsági kombáj- idén 695 844 hektár gabona noscsoportunk kövesse, s lega- aratása és kicséplése vár. Az lább 4600 hektárról gyűjtsék őszieket nagyon megviselte a be a gabonát, — kétmenetes tél. Ritkák, rövidszalmájúak. módon — a járás területén — Alacsonyabb lesz a hozam, ke- mondotta, vesebb a szalma. A betakar!- — S hogy lesznek a brigá- tásban vigyázzunk hát legalább dokkal? dicsekszik. A várkonyiak mind a 440 hektárt kétmenetesen aratják le. BŐS: Béli Ferenc agronó- mus mondja: — Kérem, 705 hektár az ami megtermett. Idén ne történjen meg sehol sem — mint az elmúlt években — hogy még szeptemberben is kint heverjen a szalma. Az idei aratásba a fiatalok is bekapcsolódnak. Csak az ifjú­sági kombájnosok több mint ben Az alma nem esik messze a fájától Gaston Reiff, a 2000 és 3000 méteres táv volt világ- csúcstartója hamar abbahagy­ta a versenyzést. Most fia folytatja ott, ahol apja abba­hagyta Ő is a 2000 és 3000 mé­teren versenyezik, egyelőre az apjánál jóval kisebb sikerrel. Ám rr.Vnden kezdet nehéz, Reiff sem futott nyomban vi­lágcsúcsokat. örülnek majd a halászok a Szignál nevű halpedzőnek, amely tízféleképpen használ­ható. különösen a rendkívül óvatos halaknál alkalmas. Már a napokban forgalomba kerül. ☆ A dohánytermelésben nagy károkat okoz a vírusos mozaik nevű betegség. A legújabb ku­tatások eredményei szerint a tejjel való permetezés kitűnő gyógyszernek bizonyult. A szőnyeggyártó ipar hazánk­ban szép múltra tekint vissza. A Vratislav nad/N textilüzem­ben állították fel a világ legna­gyobb, 18 m bosszú szőnyeg­szövő állványát. Dél-Morva vidéken a pioní­rok és az ifjúsági Micsurin- körök ezer berkenyefát ültet­nek ki A berkenyefán 80-90 kg gyümölcs is megterem és rend­kívül sok C vitamint tartalmaz. Bratislavában a Pihenés és Kultúra Parkban augusztus 29- én nyílik meg az első or­szágos gyümölcs- és zöldség- kiállítás, amely szeptember 30- ig marad nyitva. A kiállítók között verseny indul. Jelent­kezni június 50-ig lehet. Ez idén Bruntái vidékén is­mét hozzáláttak a már jól be­vált akcióhoz: Minden polgár 1 mázsa szénát! Ezt az akciót a nemzeti bi­zottságok szervezik s a polgá­rok kötelezettségeket vállalnak és teljesítik is azokat. A Moravské Beroun-i CSISZ- tagok és pionírok jól végzik a munkájukat. Kézzel lekaszál­ták és a bruntáli járásnak le­— Ahol szükség lesz rá, mozgósítjuk a tanulóifjúságot is. , — Az egyes ifjúsági csopor­tok hogyan készültek fel az aratásra ? A legutóbbi ellenőrző látoga­tásunkkor már mindent tend­ha segíteni kell valahol, bizo­nyos, hogy rá lehet számítani. MARCELLHÄZA: B a k u 1 á r János — a komáromi járás és az ország egyik legjobb kom- bájnosa. — Nálunk 839 hektár vár aratás­ra. Hatan vagyunk hozzá fiatalok. Mind a hatan je­lentkeztünk a kombájnosok ver­senyébe. Névsze- rint Takács András, Kiének János, Wieder- m a n Géza, Mol­nár Lajos, Ke­szeg Elemér és jómagam. Az ara­Takács András és Bakulár János — ver-tási terv tizenhat senybe léptünk — mondják. napra készült, mi azonban vállaltuk, A határvidékre induló családokat modern lakásokkal várják az egyes ifjúsági állami gazdaságok. Képünk a Frymburk) Állami Gazdaság biatnái részlegén készült. (A jobboldali háztömbben lakik a Naszvadről kikerült Kelemen-család). 600 q gabona egy hektáron találtunk. aratnivalónk. Ehhez van öt rendrakónk és hat saját kom­bájnunk. Egy brigádos is jön a Kroméŕíži Állami Gazdaság­adtak több mint 27 mázsa szé­nát. ★ Az útrendészet dolgozói is vállalták, hogy 900 mázsa szé­nát adnak be az útment! ka­szálásokból. Az útiőrök már nagy munkában vannak. ★ Lichnovban a HNB szervezi a nehezen hozzáférhető helye­ken a kaszálást. A széna nagy­részét az államnak adják le. ★ A Trenčianska Turná-i cu­korgyár gazdaságában meg­kezdték a nyugatszlovákiai fia­talok ifjúsági építkezését. A 600 férőhelyes sertéshizlalda alapjainak kiásását a Trenčíni Járási Építészeti Vállalat ta­nulói végzik. Az eredeti terv szerint a hizlaldának december elején kellett volna elkészülni, de a fiatalok két hónappal ha­marább elkészítik. © A keletszlovákiai Húsipari Vállalat dolgozói vállalták, hogy az árutermelést 9 millió koronával teljesítik túl, fél millió koronával csökkentik az önköltséget s a termelés minő­ségét í százalékkal növelik. E munkából az ifjúsági szocialis­ta munkabrigádok is kiveszik részüket. (A) hogy 15 nap alatt végzünk. — Aztán merre? — A kroméŕiži járásba, s ha ott is végeztünk, megyünk fel­jebb északnak. Mind a hat kombájnos CSISZ- fiatal. Már szinte égnek a vágytól, hogy megnyergelhes- sék kombájn-paripáikat, hogy megmutathassák a világnak: íme ezek is mi vagyunk — fia­talok. — Nem lehettem ott Novotný elvtárs fogadásán Prágában. A többiek 500 hektáros fel­ajánlásokat tettek. Én hatszá­zat szeretnek elérni — ,mon- dotta még Bakulár a búcsúzás­nál. Aratók. Hol van már a szó régi értelme. A kaszájuk fölé görnyedő férfiak, marokszedő asszonyok — az ilyen beállítá­sú képek hol vannak már. El­tűntek az életünkből, mint egy nehéz álom, s így van ez rend­jén. -tó­JCukoAica Nem messze Novgorodtól alacsony halmok között fek­szik egy régi orosz falu: Fész­kű Itt él Nyikandr Baronov, akit méltán neveznek az orosz föld varázslójának. Mi tette híressé Nyikandr Baronovot, az egykori tanítót? Az idős kutató immár máso­dik évtizede fáradhatatlanul igyekszik a növények számára olyan körülményeket teremte­ni, amelyek között azok fel­tárják és átadják az ember­nek igazi erejüket. Kiszámította: minden hektár földbe hét-nyolc millió magot vetnek. Ezekből csak 1 millió fogan meg! És miért csak eny- nyi? Mert az emberek rosszul ismerik a növények növekedé­si és fejlődési körülményeit! Kevés figyelmet szentelnek minden egyes mag sorsának. Ezen a területen kezdte meg kutatásait Nyikandr Baronov. — ft — Tíz négyzetméternyi területű kísérleti parcelláját tíz egyen­lő részre osztotta. Az elsőbe egy szem magot vetett, a má­sodikba négyet, a harmadikba kilencet és így tovább... Az utolsó, tizedik négyzetméterbe száz mag került. Nyár végén a nemesítő mérleget vont. A legnagyobb termést az ötödik négyzetméter adta, amelybe huszonöt magot vetett. Tehát a novgorodi területen egy mag számára a legjobb „élettér“ 400 négyzetcentiméter. Ezen a térségen a növény szabadon helyezi el gyökérrendszerét, kitünően táplálkozik, elegendő fényt és nedvességet kap. Baronov még nagyobb lelke­sedéssel folytatta kutatásait. A parcella kísérleti földdé ala­kult. Oj megvilágításban tűnt fel a tanító előtt a régi igaz­ság, hogy a növény — szerve­zet, amelynek élete a külső környezet körülményeitől függ, ez biztosítja legutolsó atomjáig testének összetételét. A nemesítő izgalommal fi­Egy nagy sumavai szövetkezet agronómusa mesélte nyugodt, szinte monoton hangon: — A káposzta csuk alig karácsonyig tartott ki és meglett a baj. A tejjel mentünk lejeié a lejtőn. Tavaly alaposan ráfizettünk arra, hogy aránylag sok kukoricát vetettünk, aztán csak gaz lett belőle. A szövetkezei földjei 500—700 teng er szín fölötti magasságon fekszenek. Megkérdeztük: — És máskor sikerült itt a kukorica? — Soha! Itt már úgy szeptember 10-körül kisebb-nagyobb fagyok vannak. — Hát akkor miért termesztik? — Ez a parancs. — mondotta újra olyan hangon, mintha már nem is tudna nekibőszül- ni. — A járás kapta feladatul. — No, de hogyan növelik akkor a tejeié- kénységet? — Csűrjük-csavarjuk a dolgokat, ahogy lehet. Falazunk. Az országút mellé tiszta ku­koricát vetünk, oda pedig ahová már nem látni, hüvelyes keveréket, — Az beválik? Megélénkül: — De mennyire! És még tudja, mire lenne szükségünk? Káposztára. Az lenne aztán a takarmányozás. Ha úgy mindenüvé, ahová kukoricát kell vetni, káposztát ültethet­nénk, micsoda tejhozam lenne. Tapasztalt jó földműves volt ez. Pártonkí- vüli paraszt. De ha. párttag lenne sem tudná meggyőzni a járási vezetőket. De gondoljuk csak el, milyen érzés lehet az, ha az ember kénytelen „csalni" azért, hogy többet adhasson a társadalomnak! Az újságíróknak azt mondják: — Ha a párt vonalát képviselitek, részrehajlás nélkül írja­tok mindenről és mindenkiről. Igen, megírni mindent meg lehet, de mielőtt megjelenik a cikk, valakinek azt jóvá kell hagyni. És az illető akadékoskodik. — Már megint a kukorica! A múlt héten is letolúst kaptunk. — De hisz mi nem a kukorica ellen emelünk kifogást, hanem az ellen, hogy a „bölcs" irá­nyítás alapján ne oda vessék, ahol nem terem meg. — Én elhiszem. De mondom, hogy a múltkor is letolúst kaptunk, amiért éppen vetés idején aratta le. Egy papírzacskó magból hat zsák gabona lett. Hektárra átszámolva hatszáz­nagyarányú vetőmag-megtaka­rítás — a ritka vetéssel tized- huszad annyi vetőmagra van szükség, mint a szokásos sűrű vetésnél. Ám a legfőbb előnye nem ebben van. A ritka vetés, amely a bokrosodást befolyá­solja, lehetővé teszi, hogy egy hektárról 50—600 mázsás ter­mést takarítsunk be. Baronov visszaemlékezett azokra a kísérletekre, amelye­ket a lett földművelési kutató- intézetben folytattak. Kiderült, hogy a parcellákon, amelyek hektáronként 30—35 mázsás termést adnak, zömmel jól bokrosodnak a növények és 2-3, sőt ennél is több kalászt hoznak- A bokrosodás — a ga­bonakultúra természetes álla­pota, amelynél a mag egész ereje kibontakozik. Fordítva viszont, a sűrű vetésnél min­den növény csak egy kalászt hoz. A KÍSÉRLETEKTŐL A TERMELÉSIG De ez még nem minden. A gabonabokor kiépíti a maga hatalmas gyökérrendszerét. Aszályos időben a növényt nedvességgel látja el, amikor pedig elhal, kitűnő trágya. Jelenleg egy egész kutató- csoport tenyészt gabonabokro­kat, s egy hektárról 100—200 mázsás gabonatermést takarít be. • A szakemberek véleménye megoszlik. Egyesek azt mond­ják, hogy még kiegészítő mun­kálatokra van szükség. Mások viszont vallják, hogy a ter­méstöbblet bőven visszafizeti a befektetést. A vitát tavaly Alekszandr Szemjonov, a Ieningrádi Bolse­vik szovhoz igazgatója dön­tötte el. A termelésben ellen­őrizte az új módszert. Néhány hektáron úgy vetette el a ga­bonát, hogy a szokásos vető­gépet előzőleg átalakíttatta ritkasoros vetésre. Ősszel, amikor a termést betakarítot­ta, zabból 63, árpából 48 má­zsás termést ért el. — A régi módszerű vetésnél, — mondja Szemjonov, — amely hektáronként, 9 mázsás termést adott, az egy hektár­ra eső termelési költség 73,8 rubel volt. Tehát egy mázsa gabona önköltsége 8,2 rubel. Az új módszerrel az összes harminc mázsa. Még néhány költség 105,88 rubel. Egy mázsa vetés — és Baronov újabb dús termést takarított be. Most más feladat várt reá. Tanulmányoznia kellett az ösz- szegyüjtött megfigyeléseket, mérlegelni azokat, egybevetni azzal, amit a tudományos ku­tatás ezen a téren már megál­lapított. Mi az előnye e ritka gabonavetésnek a mezőgazda­ságban jelenleg használatos sűrű, tömör vetési módszerrel szemben? Mindenekelőtt szembetűnő a zab önköltsége — 1 66 tubel, az árpáé — 2,2 rubel. Idén a szovhozban az őszie­ket 52 hektáron vetették el az új vetési módszerrel, a tava­szi árpát 100 hektáron A Le- ningrád-területi végrehajtó bizottság három termelési igazgatóságának hogy a tavasziakat vetéssel vessék el hektáron. így születik meg a kutatás­ból a gyakorlat. javasolta, ritka sorú háromezer gyelte, hogyan gyarapodik az jöttünk ki a kukoricás cikkel. Várj vele, amíg élet a hajtásokban, hogyan nö- megnő. . vekednek egyre bátrabban. Jú­— Nem lesz késő? niusban a búza bokrosodni — Azt hiszed, hogy most valaki valamit kezdett. változtatna a dolgon? A vetési terv már úgyis p, termést augusztusban rég eldöntött dolog. Majd ha nagy lesz a ku­korica megírhatjuk, hogy a jövőben őrizked­jünk az ilyen hibáktól. Szent ég, annyi éve, annyi ember mondja már, hogy a magasabb fekvésű vidékeken a kukorica nem terem meg, de az újságokból eddig valahogy mindig kimaradt a dolog. És továbbra is vetik a kukoricát, mert muszáj, ha el is fagy, ha be se érik. Emlékszem a mélníki állami gazdaság agronómusára, miként dicse­kedett: — A kukorica ilyenre nőtt ni. — A közel kétméteres ember feje fölé emelte a kezét, úgy mutatta. Csakhát ez Mélmken volt. Ugyancsak voltam szövetkezeti üdülők kö­zött, akik tüzesen védték a kukoricát. Szlová­kiából voltak. Kukoricás vidékről. Ilyen alapon próbálod hát meggyőzni az ille­tő felsőbb szervet, hogy miért nem lehet meg­írni, hogy a kukoricát nem lehet hegyekben vetni, ahol már évek óta csak gaz nő helyette. Azért nem írhatod meg — mondja — mert ® a kukoricát Hruscsov elvtárs propagálja. Örü- letes logika. De hisz — magyarázod — Hrus­csov elvtárs azért beszél és propagálja a ku­koricát, hogy több legyen a tej! És nem mondja, hogy hegyes vidéken termesszék. Hu jól emlékszem, nagyon ajánlotta Chým vidékét Prága mellett. Ott olyan egyenes minden, mint az asztal. A régi tapasztalat azt mutatja, hogy a hegyvidékeken borsót termesztenek és Hruscsov mindig olyan növény termesztését javasolja, amely az adott körülményeknek megfelelően a legtöbb, legmagasabb hozamot adja. Vagy talán Hruscsov nevével is lehet fedezni az egyáltalán nem hruscsovi irányításmódot, amely elnyomja a tömegek kezdeményezéséŕ, amely nem bízik az emberekben, s amely nem Az érsekújvári járás szövetkezetesei az idén 222 hektáron fogad el kritikát és nem hajlandó tudomásul termeltek korai burgonyát. Többek között a muzslaiak is. A venni, hogy szövetkezeti parasztjaink nagy kiásott 14 hektáron 130 mázsás átlaghozamot értek el. A többsége, becsületesen gondolja a termelés nö- burgonyaásásnál naponta száz asszony munkálkodott. Felvé- velését?! «ű D. telünkön a niuzslai asszonyokat látjuk munka közben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents