Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-09 / 27. szám

A Szlovák Nemzeti Tanács elnöke Lénárt elvtárs a főiskolások között. HITLER DEL-AFRIKABAN Sokan közülünk bizonyára értelmetlenül bámulnak majd erre a felíiásra. De a nemrégen napvilágot látott délafrikai törvény a „fajok összeírásá­ról“, harrtarosan kinyitja a sze­münket. Mindjárt elöljáróban így intézkedik: „Fehér ember alatt olyan szeméiyt értünk, aki kinézésé­re nézve fehér, mások is ilyen­nek ismerik el és nemcsak hogy nem téveszthető össze nem-fehérrel, de maga is nyil­vánosan teljes határozottság­gal utasítja vissza az esetleges feltevést, hogy származása te­kintetében bármily köze volna színes emberekhez“. Ez a, minden humanista ér­zést meghazudtoló fogalmazás magán viseli annak az erkölcsi süllyedésnek le nem törölhető bélyegét, amelyben ez a tör­vény megszületett, mert so­rompót állít 3 millió fehér és 13 millió ún. .másodrendű“ ember között; ide tartoznak a kafferek (négerek) és a színe­sek „félvérüek“ Az amerikai négerek körében folyamatban levő erjedés és az Addis Abe- bában nemrégen aláírt sokat ígérő megállapodás nem ma­radhattak visszhang nélkül még a legvadabb fajuralom or­szágában sem, bár sem sajtó, sem rádió egy szóval sem em­lékezhettek meg az Egyesült Államok-beli és az afrikai szí­nesek itt elért sikereiről. Néhány hét óta a félelem uralja a pretoriai kormány minden cselekedetét. Mi más. mint a félelem indította Verwoerd miniszterelnököt an­nak bejelentésére, hogy „elha­tároztuk a fegyver- és muni- ciógyártás megduplázását! (n^ert a külföld most már megtagadta a további fegyver­szállítmányokat). Mi más, ha nem a félelem bírta rá Jim Fouchet hadügyminisztert an­nak bevallására, hogy „a sor- katonaság 100 °/o-át fogjuk be­hívni, az egyszeműeket és lúd- talpúakat sem véve ki“. És a félelem volt az indítóoka hat fotoriporter letartóztatásának, akik május 28-án fényképezni mertek „egy lázító tüntetést“. És ebbe a kategóriába tartozik hat kaffernek elítélése, akiket azzal vádoltak, hogy a fehér faj megmérgezését tervezték, — továbbá két fiatal asszony­nak kínvallatása, hogy megka­parintsák tőlük a titkos „pán- afrikai kongresszus“ tagjainak birtokukban levő' név- és cím­jegyzékét A világ egyetlen országában sem történhetnek olyan képte­len dolgok, mint amilyenek napirenden vannak ebben a délafrikai köztársaságban, ahol pl. egy néger meggyilkolását 20 font pénzbírsággal büntetik, — ahol elég, ha egy néger olyan kijelentést tesz, melyet egy fehér ember udvariatlan­nak minősít, hogy az illető kaffer életveszélybe kerüljön, — ahol a négereket, akárcsak a vágómarhát élősúly szerint adják el, hogy aztán az arany­bányákba menjenek dolgozni rabszoigabérért. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a humanizmus fogalmai is egé­szen visszás értelmezést kap­nak. Kirívó példa gyanánt em­lítjük, hogy komoly újságok is hírül adták 5 sebész „sikerét“, akik közös erőfeszítéssel egy sziámi macskát mentettek meg a megfulladástól. Dél-Afrikában a fajuralom a négerek elleni sorozatos és embertelen erőszakosságokban tombolja ki magát, amikre maga az államfő bújtogatja a haszonleső és rabszolgatartő fehéreket. De újabb időben ezek az erőszakosságok már nem maradnak válasz nélkül. A négerek izzó gyűlölete fok­ról fokra növekszik, vannak már védelmi szervezeteik — kaffer nyelven „poko“ — ame­lyek mindenre elszánt tagjaik­ba beleoltják a fehérek ellejrt“' ellenállást A délafrikai kor­mány kénytelen volt széleskö­rű biztonsági intézkedéseket tenni Azokon a vidékeken, ahol a „pokok" tanyáznak, a fehérek autói csak fegyveres kísérettel mernek közlekedni. De a gépfegyverek sem hasz­nálnak a pokok villogó kései ellen. Egy vezetőjük mondotta: „Üzenetünk afrikai testvé­reinkhez roppant egyszerű. Minthogy a délafrikai fehérek nem hajlandók velünk békés megállapodást kötni, mi sem vagyunk erre többé hajlandók. A mi válaszunk az erőszak, a mi célunk Dél-Afrika felsza­badítása“. A poko-mozgalom a fehérek évtizedek óta tartó féktelen A BERLINI NAGYGYŰLÉS biztosításának lehetőségeiről. HRUSCSOV NDK-beli látogató- A szovjet kormányfő csaknem sának legkiemelkedőbb esemé- kétórás beszéde két rendkívül nyei közé tartozik. A szovjet fontos javaslatot tartalmazott, miniszterelnök nagy beszédé- Mindkettő a nemzetközi fe- ben vázolta kormányának ko- szültséget van hivatva enyhí- runk néhány leglényegesebb tenn Az egyik javaslat a nuk- nemzetközi kérdésében vallott ieáris kísérletek betiltására álláspontját. Kifejtette véle- vonatkozik. Hruscsov közölte: ményét a német kérdés megöl- kormánya a nyugati hatalmak dásáról, a nukleáris kísérletek álláspontját figyelembe véve, betiltásáról és az európai béke a megegyezés érdekében kész olyan megállapodást kötni, amely a légköri, a világűrben történő és a víz alatti nuk­leáris kísérletek tilalmát ren­delné el. Ez a megállapodás nem érintené a föld alatti rob­Ék erőszakoskodásai után szüle­tett meg. A mozgalom első szerves megalakulása a Sharp- ville-i tömeggyilkosságok köz­vetlen következménye. Azok­ban a napokban, 1961. március 21-én Verwoerd rendőrsége hidegvérűen tűz alá vette az afrikaiak gyülekezését abból az ürügyként felhozott okból, hogy nem volt a törvény által előírt passzusuk. Hatvankilenc néget lelte ott halálát. Nem ez volt az első lömeggyilkosság, melyet a fehérek minden elő­zetes provokáció nélkül ren­deztek. csakis azért, hogy ha­talmukat a bennszülöttekre rá- kényszeritsék. De az utolsó volt, melyet a négerek felelet nélkül hagytak. Ro. hántásokat. Éppen ezért elesik a kísérleti robbantások betiltá­sának eddigi leglényegesebb akadálya: a helyszíni nemzet­közi ellenőrzés, amelyhez a nyugati hatalmak kémkedés céljából ragaszkodtak. A másik javaslat arra vonatkozik, hogy a Varsói Szerződés és az Északatlanti Paktum tagálla­mai kössenek megnemtámadási egyezményt. Mint Hruscsov mondotta: ennek az indítvány­nak az elfogadása megnyitná az utat az átfogóbb leszerelési megállapodás felé. Az alábbiakban t észletet köz­lünk a szovjet kormányfő nagyfontosságú berlini beszé­déből: Salam Adilor iraki hazafi özvegye koszorút helyezett Moszkvában a férjéről elnevezett utca emléktáblájára. el ^ JAVASLAT RÉSZLEGES NUKLEÁRIS EGYEZMÉNYRE A SZOVJET KORMÁNY BI­ZONYOS ABBAN, hogy a népek érdekeinek mindenfajta atom­fegyver-kísérlet — légköri, űrbéli, víz alatti és föld alatti — tilalmi egyezményének mie­lőbbi megkötése felel meg. De most ez a nyugati hatalmak álláspontjának figyelembevéte­lével lehetetlen. A szovjet kormány, gondosan mérlegelve a kialakult helyze­Mint a BTA hírszolgálati iroda jelepti. Szófiában jú­lius 2-án aláírták a Bolgár Népköztársaság és az Egye­sült Államok közötti pénz­ügyi egyezményt, amelynek értelmében az Egyesült Ál­lamok kormánya felszaba­dítja az Amerikában zárolt bolgár követeléseket, ugyan­akkor az egyezmény át­alányösszegben határozza meg Bulgáriának az Egye­sült Államokkal szemben fennálló tartozásait. Az említett egyezmény aláírása lehetővé teszi a két ország közötti kereskede­lem fejlesztését, miután az Egyesült Államok megszün­teti a kereskedelmet gátló eddigi korlátozásokat. \ Zafrulah Khán, a Pakisztáni Köztársaság állandó ENSZ- képviselője hazánkban tett látogatása alkalmából megtekin­tette a prágai vár nevezetességeit. Az egyezménnyel kapcso­latban kiadott közlemény egyebekben hangsúlyozza, hogy a kereskedelem növe­lése kölcsönösen hasznos lesz. Bulgária kereskedelmi kirendeltséget létesít New Yorkban és a két kormány további lépéseket is fonto­lóra vesz, amelyek az egy­más közötti kereskedelem kibővítését célozzák. Kenya december 12-én el­nyeri függetlenségét, s Tan- ganyikával és Ugandával együtt szövetségi államot létesít. A brit kormány szó­vivője egyidejűleg közölte, hogy a kenyai angol katonai támaszpontokat felszámol­ják és az angol csapatok tizenkét hónap múlva kivo­nulnak az országból. Ily módon újabb ország válik ki a megcsappant angol gyarmatbirodalomból. ' Csaknem ezzel egyidejű­leg közölték továbbá, hogy Victoria Fallsban megegye­zés jött létre a Közép­afrikai Államszövetség fel­bontásáról. Ezt az államszö­vetséget, amelynek tagálla­mai Észak és Dél-Rhodézia, valamint ' Nyasszaföld — 1953-ban tákolták össze az angol kormány javaslatára a gyarmati érdekek biztosí­tása érdekében. tét, a népek sorsáért érzett magasrendű felelősségtől ve­zettetve, kijelenti: mivel a nyugati hatalmak akadályozzák valamennyi atomfegyver-kísér­let tilalmi egyezményének megkötését, kész megegyezni a légköri, a világűrben végre­hajtott és a víz alatti atom­fegyver-kísérletek betiltásáról. Már korábban is javasoltuk ezt, de a nyugati hatalmak meghiúsították az egyezményt azzal, hogy olyan pótlólagos követelményeket támasztottak, amelyek területünkön széles­körű helyszíni ellenőrzés vég­rehajtását helyezték kilátásba. Ha most a nyugati hatalmak beleegyeznek javaslatunkba, akkor az ellenőrzés kérdése teljesen elesik. Ugyanis a nyu­gati hatalmak már korábban kijelentették, hogy azoknak a kötelezettségeknek teljesíté­sét, amelyek az államokra a légköri, űrbéli és viz alatti atomfegyver-kísérletek betil­tásából hárulnak, nem kell helyszínileg ellenőrizni. A kér­dés megoldásához az út tehát megnyílt. A szovjet kormány reméli, hogy a nyugati hatal­mak, a népek vágyai elé sietve, pozitívan fogadják a szovjet kormánynak ezt a javaslatát. — Természetesen — folytat­ta — a nukleáris fegyverkísér­letek megszüntetéséről -szóló szerződés bármilyen nagy je­lentőségű lépés, mégsem állí­taná meg a fegyverkezési|ver- senyt, nem háríthatja el, sőt lényegesen nem is csökkenthe­ti a termonukleáris veszélyt. A szovjet kormány tehát úgy véli, hogy már most, a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­tiltásáról szóló szerződés meg­kötésénél egy másik nagy lé­pést is kellene tenni a nem­zetközi feszültség enyhítése és az államok közötti »bizalom megszilárdítása felé: megnem­támadási szerződést kellene kötni a NATO-országok és a Varsói Szerződésben részt vevő országok között. A Szovjetunió és a többi szocialista állam már évek óta javasolja ilyen szerződés megkötését. A Komszomolszkaja Pravda című szovjet ifjúsági lap és az angol nyelven megjelenő Mos­cow New című lap érdekes an­kéttől lepte meg olvasóit. Kép­zeljük el — írják ezek a lapok — hogy a Marson valóban em­ber — ____ no mondjuk gon­dolkodó lények élnek. Tegyük fel, túlestünk már a találkozás első izgalmán, mit felelnénk a Mars-lakók kérdéseire. Például, ha történetesen ezt a kérdést tennék fel: Milyen az élet a Földön, hogy élnek ott az em­berek! Mivel azt szeretnénk, hogy a Mars-lakók a legponto­sabb feleletet kapják, abban állapodtunk meg, hogy a Mars­ra 15 olyan dolgot viszünk ma­gunkkal, amelyek majd hozzá­segítik az ottaniakat ahhoz, hogy a lehető legreálisabban képzeljék el a mi életünket. A rakétán azonban csak ke­vés a hely és így a tizenöt tárgy csak a következő lehet: 1. Századunk“ legérdekesebb eseményének fényképe, 2— egy világtörténelmi jelen­tőségű dokumentum, 3. korszakunk egyik nagy emberének életrajza, 4. évszázadunk egyik hősének fényképe, 5. egy tudományos felfedezés ismertetése, 6. egy jelentékeny technikai vívmány modellje, 7. egy modern munkaeszköz, 8. egy tipikusan mai háztar­tási eszköz, 9. egy sporteszköz, 10. regény, 11. gramofonlemez, 12. filmtekercs, 13. egy festmény vagy szo­bor másolata, 14. egy épület modellje, 15. tetszés szerinti tárgy. A két szovjet lap szerkesztői felteszik olvasóik számára a kérdést, vajon mit vinnének tehát a Mars-lakók számára? Az ankétot óriási érdeklődés kíséri, nemcsak a Szovjetunió­ban, hanem a világ minden sarkából garmadával érkeznek a levelek. A levelezők vélemé­nye természetesen megoszlik. A beküldött javaslatok közül kiemeljük a következőket: Szá­zadunk legérdekesebb esemé­nyének túlnyomó részben a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat tartják és az Auróra páncélos hajó fényképét ajánl­ják; mások a Szmolnij vagy a Bratszkij erőmű fényképét, amely a legnagyobb a világon; azt a felvételt, amikor a máso­dik világháború végén a berli­ni Reichstag épületére kitűzték a szovjet zászlót; sokan az ENSZ New York-i palotájának a fényképét ajánlották. Vajon melyik történelmi do­kumentumot olvassák a Mars­lakók először? Sokan az emberi jogok dek­larációját ajánlják, a stockhol­mi Békefelhívás szövegét, Marx és Lenin müveit, a Szovjetunió XXll. kongresszusának anya­gát, a Szovjetunió békejavasla­tát, Ázsia és Afrika népeinek felszabadítására vonatkozó do­kumentumokat. A legjelentékenyebb ember életrajzaként a legtöbben Le­nin, U Thant, Einstein és Hrus­csov életrajzát ajánlják. Az ankét résztvevői Gagarin, az első űrhajós képét akarják a Marsra vinni, sokan Lenin, Joliot-Curie képét ajánlják. A tudományos felfedezésekre vonatkozólag nagyon eltérnek a vélemények. Sokan a világűr- utazásokat, az atomreaktort, az elektromos áramot, a plaz­mát tekintik a legnagyobb tu­dományos felfedezésnek. A technika vívmányai közül az atomjégtöröt, a TU-124-es jelzésű repülőgépet, a kiberne­tikai berendezéseket és az elektronikus számológépeket tartják a legjelentékenyebb vívmányoknak. A modern mun­kaeszközök közül is nehezen válogatnának a Mars-lakók. Korszakunk legjellegzetesebb munkaeszközének az ankét résztvevői többnyire az írógé­pet, a rádiót, az esztergapadot és az arató kombájnt tartják. Sokkal könnyebb válogatni a háztartási eszközök között. A legtöbben ezeket sorolják fel: hűtőszekrény, töltőtoll, telefon, karóra, vasaló és villanyégő. A legtöbben azonban a TV-t em­lítik, mert amint azt egy lit­ván tanítónő írja, „a Földön ez a berendezés űzi ki a legtöbb embert a saját otthonából." A sportfelszerelések felsoro­lásában 60 százalékban egybe­hangzó feleletek futottak be. A legtöbben futball-labdát, versenyautót és motorcsónakot szeretnének vinni. Többen sportkönyveket ajánlanak, so­kan például a Mount Everest megmászásáról szóló könyvet. Melyik regényt ? > A szovjet válaszok szerint Solohov Oj barázdát szánt az eke, vagy a Csendes Don című könyvét és Gorkij Anya című regényét. A többi részvevő közül legtöbben Pablo Neruda chilei író és Hen­ri Barbusse műveit ajánlják. A zenemüvek közül Beetho­ven IV. és VI. szimfóniáját, Csajkovszkij Diótörő szvitjét, Sosztakovics Leningrádi szim­fóniáját, Dvoiák Szláv táncait, az Internacionálét, latin-ame­rikai és indiai népdalokat aján­lanak. A filmek közül a Patyemkint, a Szállnak a darvak, Ballada a katonáról című filmeket és Chaplin Modern idők című filmjét. A festmények és szobrok kö­zül azt ajánlják, hogy a Mars­lakók elsősorban Picasso Béke- gciambjával, a milói Vénusszal, Rodin A gondolkodó című szobrával ismerkedienck meg. Sokan Marx Károly szobrát ajánlották. A szovjet résztve­vők a moszkvai egyetem mo­delljét szeretnék vinni gyak­ran emlegetik a New-York-i Empire State Building és az ENSZ központi épületet, i'ala- mint Brazília új fővárosának több érdekes épületét. Ügy látszik az ankét részt­vevői a szabadon választott tárgy kérdésében nehezen ha­tároztak. Chilei bori, színes nagyít óber endezé s t, világi érké­pet, magnetofont aiánlottak. Dániából például sokan Bidst- rup dán karikaturista rajzait. Az ankétot külön zsűri érté­kelte ki, melynek tagjai ismert tudósok, írók és közéleli sze­mélyiségek voltak. A válaszok 47 országból futottak be, a résztvevők közöli tárgyi aján­dékokat sorsoltak ki. Az első hat helyezett Gagarin és Tyi- tov autogramjával ellátott albumot kapott. Sok jutalom ment az Egyesült Államokba, Indiába, Ceylonba és Indoné* ziába is.

Next

/
Thumbnails
Contents