Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-11 / 23. szám

ÖT SZOKNYA — EGY FOGASON Ezt az ötletes és praktikus fogast barkácsolni szerető férj is elkészítheti. 3 léc szükséges hozzá, a középsó 2 cm magas, 1.5 cm széles és 33 cm hosszú. A két oldalsó léc 12 cm hosszú (a többiben egyezik a középső­vel). A leceket a mellékelt rajz szerim egymásba srófoljuk, ?egy-egy oldalra öt szoknya- akasztót, a középső léc közepé­be pedig egy nagy akasztót csavarunk. Műanyaggal bevon­juk vagy pedig védöburkot hor­golunk rá. Színiakadémiák XL nemzetközi fesztiválja „KOVÁCS CUNI": A kilenc- napos balatoni társasutazásra, amennyiben nem lenne túl me­leg, kiskosztümben utazzon, hozzá két blúzt (tarkákat) vi­gyen. Nagy meleg esetén vá­szon vagy karton szoknyában utazhat, szintén két blúzt vi­gyen hozzá és szvettert. Az említett szilonruha nem alkal­mas, inkáb> két szép elegáns ruhát vigyen, amelyeket nappal és este Is viselhet. A ruhákhoz nyári kabáttal is számoljon, mert az esték hűvösek. Für­dőruhát, strandöltözékot, pan­tallót és ballon- vagy esőkabá­tot föltétlenül vigyen. Levelező partnerének töltő­tollat vagy verzatil ceruzát és írómappát vigyen ajándékba. mér a virágos s más mintázatú batlsztokat is használják ágy­neműre. (Hátránya, hogy nem elég tartós.) M a már nem olyan nagy probléma az asztalnemű, mint azelőtt volt. Min­dennapi használatra megfelel­nek a könnyen tisztán tartható műanyag abroszok, úgyhogy elég 3-4 szép hatszemélyes színes abrosz, és 1-2 hatszemé­lyes, sőt ha lehetséges egy 12 személyes fehér damasztabrosz, ünnepélyes alkalmakra. A konyhatörlő is a kelengyé­hez tartozik. 12-18-24 darabra van szükség (aszerint, vezet-e a fiatal házaspár háztartást vagy üzemi konyhán étkeznek s csak vacsorát főznek), végül ne feledkezzünk meg 4-6 kéz­törlőről. A testi fehérneműről annyit, hogy a házasság előtt ajánlatos „feltölteni", vagyis újabb da­rabokkal kiegészíteni, hogy ne legyen az ilyesmire gond mind­járt a házasság elején. *♦♦♦< SZ. ROZÁLIA: Színjátszó mű­anyag kabátját föltétlenül vegyi tisztítóba adja. „ANIKÓ": Szilon anyagot há­zilag festeni nem lehet, esetleg egyes selyemmel átszőtt szllont vegyi úton befesthetnek. Leg­jobb lesz, ha ezt a vegytisztí- tóban megkérdezi. BÉCS - PÁRMA — FIRENZE — VEI ENCE Reggel autóbuszunk elhagyta Párniát. Mivel az út hosszúnak ígérkezett, a tájra terelődött figyelmünk. Sajnos ezen a na­pon az időjárás is kissé barát­ságtalannak mutatkozott, így örömünk is kissé alábbhagyott. Lassan az eső sűrű cseppjei fátylat vontak az autóbusz ab­laküvegére s a táj is homályba burkolódzott. Csakhamar megközelítettük Firenzét, mivel kitűnő úton haladtunk, ami egyébként két dologról híres: az egyik az. hogy Milánót és Rómát köti össze, modern és kétirányú; a másik, hogy 2000 lírát (kb. 50.— Kčs) kell fizetnie minden egyes magánkocsi vezetőnek, aki ezen az úton szándékszik közlekedni, tekintet nélkül az út távolságára. Végre Firenze. — A legszebb kilátóhelyen állt meg az autó­buszunk, így magunkba tudtuk szívni a város panorámájának oly különleges sajátosságait, amivei csak Firenze büszkél­kedhet. Siettünk a városba, csábítottak ezek a remek rene­szánsz és barokk épületek. Szépségük varázsát leírni kép­telenség lenne. Az ember csak áhítattal szemlélhette a város főterén egymás közelében álló művészi halhatatlanságokat: a firenzei Dómot, a Groce Bazili­kát, a paloták sokaságát; Giot­to, Verocchio és Michelangelo müveit. Kimondhatatlanul bol­dog voltam, hogy közelről lát­hattam Michelangelö Sám­sonját \ és Dávidját, s megismerkedhettem azokkal a márványokkal, melyeket va­lamikor a géniusz vésője for­mált emberi csodákká. Még ma is keserű érzés fog el, ha rá- gondoiok, milyen rövid ideig nézhettem azt, amit nem képes közönséges földi halandó egy­szerre teljesen felfogni és meglátni. Búcsút vettem Firen­zétől és elindultam autóbu­szunk irányába. Az eső sűrű cseppje verdeste arcomat, ami még jobban homályt vont a vá­ros szépségétől amúgy is ittas szememre. Sajnos, lassan elérkezett az utol­só nap. Pármától is búcsút kellett vennünk. Pedig ez az ősi város telje­sen a szívemhez nőtt. Még egyszer mély alázattal néz­tem végig román templomait, vég­telenül szűk ut­cáit, reneszánsz színházát, és ba­rokk épületeit. Megszerettem az egyszerű pármai embereket, akik naponta kínálgat- ják áruikat a hu­zatos pármai pia­con. Szívesen gon­dolok a sofőrre, előzékenységéért; a munkásra, akit 1943-ban Bratisla- vában tartottak foglyul a németek, s örült, hogy el­mesélhette újból valakinek, hogy csehszlovák em­ren úszó város s mikor látom tudott szimpátiát ébreszteni meg a vízmosta reneszánsz bennem, az a rengeteg kutya MINDENÜTT JÖ, DE LEGJOBB házakat, s még inkább a ten- e macska volt _ azt hiszem OlTHON gert, melynek tükre oly gyo- . ... ^ , nyörű azúrkékre festi az eget. megbocsa^thatjak allatkea- Reggel arra ébredtem, hogy Végre, az álom valósággá vált. velőink. — Semmiképpen sem Becsben vagyunk, ahol újból A gondolák sorban várják az utasokat. Bal szélen a Dózse-palota látható rohant a tengeren tudtam közös nevezőre hozni egy egész napot töltöttünk, őket a történelmi hagyomá- Sajnos, ez már csak élmény is- nyokkal. métlődést jelentett mindny'á­A szűk utcákból kikerülve junknak. A honvágy vett erőt A vonat nyugvó sínpáron, s Velence mint segítséget váró város tél­víz idején, úgy állt csaknem a tenger színe alatt. Az aránylag modern pálya­udvaron átsiettem, hogy minél előbb a városba juthassak; A megszokás szerint trolibuszra gondoltam — szaladok le a lépcsőn, s csaknem vízbe lép­tem. Se trolibusz, se villamos, de még csak utca sem fogadja itt az embert, hanem a tenger vize. A gondolák mint a ten­gerparti fókák úgy dugják ki fejüket a tenger utca partjára Várják az új velencei vendége­ket, hogy kényelmesen körül- gondolázzák ezt a csodálatos történelmi kristályt. Sajnos, közülünk senki sem engedhette meg magának ezt a luxust, Egy kommunista agitátor A firenzei Dóm bernek köszönheti életét- a mandulaszemű karcsú mert a gondola nagyon draga olasz kislányra, aki első este — többe került volna egész a színházig kísért, hogy el ne héti zsebpénzkészletünknél, tévedjek. Kezet szorítottam a Felsétáltam a Sóhajok-hídjá- római diákkal, akivel hű barát- ra, - megálltam s néztem, ságot kötöttem s felszálltam néztem és csodáltam; csodál az induló vonatra, mely Velen­cén keresztül hazafelé szágul­dott. VELENCE A búcsúzás keserűsége nem sokáig émelygett bennünk, mert olyan város megtekintése várt ránk, amely bizonyára szövevénye minden ember gyermekkori álmának. Az úti­tervünk szerint Velencében sajnos csak egy napot tölthet­tünk. Lelkileg mindenki már előre felkészült erre a páratlan napra. Velence még távol volt, de az üde tengeri levegő sejtette közeledtét. A lélegzetem meg­gyorsult, s vártam, mikor buk­kan fel az a csodálatos, tenge­tam és imádtam mindent kö­rülöttem Lassan elindultam Velence gyalogjárdáin, s hagytam, hogy elnyeljen a város népes em­bertömege. Itt is, mint Olaszországban mindenütt az utcákat különbö­ző pártok transzparensei díszí­tették — ugyanis éppen a vá­lasztások előtt, állt az ország. A szociáldemokrata párt mel­lett a kommunista pártnák volt legnagyobb esélye ebben az évben, hogy megnyerje a sza­vazók bizalmát. így Velence utcái is elképzelhetetlenek let­tek volna különböző pártok plakátjai és szónoki emelvé­nyek nélkül. Egyetlen valami^ ami nem óriási Szent Márk-tér, emberek sokasága, galambok ezrei, pa­loták csillogása, a harangok kongása, zenekarok átszűrődő muzsikája oly erős hatással van az emberre, hogy képtelen egy lépést is tovább haladni. Egy oszlopnak támaszkodva hagytam hogy szemem meg­pihenjen a Szent Márk Bazi­lika kupoláján és homlokzatán, s próbáltam örökre emlékeze­tembe vésni ezt a remekművet, hogy majd egyszer az életem­ben mondhassam: láttam már csodálatosat. Közben figyelmem lassan a Dózse-palotára terelődött. Örültem, hogy közelében lehet­tem ennek az épületnek, ahol valamikor minden idők legna­gyobb olasz festői és építészei mérték össze tudásukat. A Dózse-palota udvarára ér­ve a szökőkút szélére ültem, — s elmerengtem, eltűnődtem: mily titokzatos dolgokról me­sélhetnének e reneszánsz bal­konok, e kopott lépcsők, s a pincebörtönök penészes falai, karvastag rácsai. Néztem ezt az óriási palotát, s örömmel töltött el, hogy láttam, mily bölcs s nagy volt egyszer az ember s ma bár a világűrbe repül — itt mégis törpe marad. Lassan újból a Sóhajok-híd- jára értem, de sóhajtásom bi­zony most fájdalmasabb volt, mert a búcsúzást jelentette. A vonat lassan elindult, — az idő is későre járt; s még egyszer öröm és bú fojtogatá- sa közepette visszatekintettem a tenger vizében tükröződő esti fénypompás Velencére. rajtunk ezen a napon, s vártuk, hogy minél előbb otthon le­gyünk. Végre Bratislava. Szaladok a trolibuszra, ami éppen indul­ni készül. Nagy nehezen fel­jutok, de táskám a becsukódó ajtó közé szorul. Kiszabadítom. Jegyet váltok. A meglódult embertömeg a kasszához szo­rít, s valaki közben alaposan bokán rúg. Felsóhajtok; — No, végre itthon BEKE Michelangelo: Sámson Kelengyegondok M (Folytatás) s még valami 6 kelcngyé gyűjtésével kapcsolatban. Ne csak a lány gondoljon rí, hanem a fiú is. Jó, ha szintén félretesz valamit a keresetéből, hogy személyes használati dol­gokkal (felsőruha, testi fehér­nemű, törülközők) úgy ellát­hassa magát, hogy erre a há­zasság legelején ne legyen gond. Az alábbiakban „Egy tanács­talan barna lány", „Menyasz- szonjr" és „Veronika" jeligéjű olvasóinknak adunk tanácsot a kelengyét illetően. A kelengye mennyiségének számát pontosan megha­tározni nem lehet, az attói függ, ki mennyit tud a vásárlásra fordítani. Általános­ságban mondhatjuk, hogy ágy­neműből 4-6 váltás a normális. Egy váltás alatt 2 párnahuza­tot, egy dunnahuzatot és egy lepedőt értünk (akik kispárnán Is alszanak, minden váltáshoz egy kispárnahuzatot számolja­nak). Abban az esetben, ha csak egy párnán alszanak, (ez az egészséges), elég egy vál­táshoz egy párnahuzat, bár jobb a párnahuzatot gyakrabban vál­tani, mint a többit, mert a haj­tól jobban piszkolódik. A mi­nimum három váltás ágynemű, ennyire minden házaspárnak szüksége van. Az ágynemű be­vásárlása a kelengye leglénye­gesebb része, a legtöbbe is kerül. Mégis azt ajánljuk, jő minőségűt vegyünk, nehogy hamarosan pótlásra legyen szükség. A színes ágynemű szép és divatos, sőt újabban bet a saját anyagjából is, csak a csikók a ruhával eltérő irányban haladjanak. „CSINIBABA“: Piros-fehér pettyes anyagjára fiatalos ru­hái terveztünk Felsőrésze a legújabb divat szerint ujjatlan. A kivágást övező gallérszerű; pánt szélesebb pánt középen; nagy masniban végződik. „Érettségiző lány“: Tarkai kockás anyagjához egyszerű, de érdekes modellt terveztünk. Élői végig egy ferdén szabott pánt disziti, amely alól a kivá­gásnál masnit bújtatunk ki. Ferdék a zsebklapnik és az öv is. „Három szöszi": Rózsaszínű szövetjére egyszerű, divatos ruhát terveztünk. A felsőrésze feszes, elöl a középen rejtett gombolással. Minden disze a saját szinéve! egyező tűzés. A ruhát semmi esetre se gyön­gyözze ki, mert akkor tavasz- szal-nyáron nem viselhetné. Gyöngysorral viselheti, ez di­vatos és elegáns. „Divat": Pettyes anyagját a 2. modell szerint csináltassa A ruha princesz szabású, elöl- hátul egyformán hóiba szabott, melybe a deréktól lefelé mind­két oldalról egy beleszabott gloknirészt dolgozunk. A gást övező pántszerü gallér masniszerüen megkötődik. Érettségiző Ju- lika": Csíkos anyagjához kéré­sére vállpántos modellt küldünk A csíkok kereszt­ben mennek, csu­pán a vállpánto­kat képező 5 ern­es pántokat szab­juk hosszában. r s ugyanolyan szé- lességben a szok- f'j nya alján is, kö­rül. Az öv ké­szülhet a csík színében, de le* ŰJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció Bratislava, Pj^ká 9. — Telefon 445-41 — Postatiók 50 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés tgy évre 51,20 Terjeszti a Posta Hír lapszolga lata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza — a lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útján Iahet megrendelni. Címe: Praha L Jindŕišská ulica 14. — vývoz tlače. K-16 ☆ 31334

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents