Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-22 / 3. szám
A parasztbecsületért HA AZ EMBER becsületesen gondolja... Motto: Elmegyek valamelyik szövetkezetbe a mi csoportunk módszerei alapján dolgozni. Segítek nekik megtartani vagy fokozni a fejési szintet. A saját csoportomban pedig úgy irányítom munkatársaimat, bogy nálam nélkül is tudják teljesíteni a tervet... VADÖCZ FERENC, a Dunaújfalusi Állami Gazdaság fejője — Ki a fejők csoportjának a vezetője? ;*lt — V a d ó c z Ferenc, kommunista. Már négy éve, hogy állandóan 9-10 liter között mozog a tehenenkénti évi fejési átlag. Még tavaly is így sikerült, holott a tehenek 60 százaléka elsőborjas volt s a hetven üszőből csak mintegy 15-öt neveltek saját maguk Mégis, mi a siker titka, hol kezdődik? Ezt elmondani ők maguk a leghivatottabbak lgaz-e Vadőcz elvtárs? Hisz tud maga úgy beszélni is, mint dolgozni. — Attól a 15 saját nevelésű üszőtől a borjazás utáni 3.-4. hónapban már 15—20, sőt 25 litert is fejtünk. Meg kell jegyeznem azonban, hogy ezeket Krivánek elvtárs már régi tagja a brigádnak. Fejési átlaga kilenc liter az üszőket születésüktől kezdve teljes értékű tejen neveltük. Az elválasztásig mintegy 450—520 liter tejet kaptak. S a súlygyarapodásuk a napi 80 dkg-ot is elérte. Persze egy pillanatig sem feledkeztünk meg róluk a későbbiek során sem. És az eredmény? 14-18 hónapos korukra elérték a 380 körüli súlyt, be- folyattuk őket és ezáltal a te- nyészidő 8-10 hónappal rövidült. — És hogyan volt nevelve a többi üsző? — Körülbelül így: két három hétig teljes értékű tejen nevelték őket, később azonban már fölözöttel etették. Az elválasztás után már nem törődtek velük, a teheneket részesítették előnyben. — De miért így? — Sok helyütt megy ez a gyakorlatban. Azt tartják, hogy a borjak nem tejelnek, kár hát a sok jó takarmányért. Innen adódik aztán, hogy a fejlődésük lelassul. Az állatok fejletlenek, kondícióban gyengék lesznek. Az így nevelt üszőnek borjazás után sokszor még a saját borja részére sincs teje. Vadőcz elvtársék szerint a jó tehén nevelését mindjárt az elején kell kezdeni. Ez a legfontosabb, mert csak egészségesen fejlett, kondícióban erős tehenektől lehet várni jó teje- lékenységet. — A közmondás szerint „száján fejik a tehenet". Mi a takarmányozást úgy végezzük, hogy a tél elején etetjük a gyengébb minőségű takarmányokat. Márciusban, áprilisban pedig a legjobb silót, lucernát, szárított takarmány-sárgarépát- és marharépát etetünk. így a tejelékenység nem, hogy csökkenne, inkább emelkedik. — Nagyon sok helyen elhanyagolják a takarmányozást. Ami jön, azt etetnek. Nem akarom azt mondani, hogy úgy csinálják, mint mi — habár minket a saját tapasztalatunk tanított meg erre — de talán érdemes lesz elgondolkodni feA XII. kongresszus szelemében Üzemeinkben, szövetk ezeteinkben és más munkahelyeken is egyre többen tesznek egyéni vagy kollektív munkafelajánlást, amely mindegyike országunk gazdasági fejlődését hivatott szolgálni. Ezek a vállalások pártunk XII. kongresszusának útmutatása alapján születnek. VÁLLALTÁK - TELJESÍTIK Az új év első napjaiban a Keletszlovákiai Vasmű egyik jelentős munkahelyén, a csőhegesztőben, elkészítették az első száz tonna acélcsövet. A kunovcei gépgyárban csök- centik a s§lejtet s az önkölt- ;égen több mint száz ezer ko- ■onát takarítanak meg. A vál- alásokban. többek között szó ran arról is, hogy harminc onnával csökkentik a szén- iziikségletet, a villanyáram izükségletet pedig 16 ezer ki- owattórával. Az ostravai Urx üzemben ez Ívre is szép kötelezettségvál- alásokról számolhatnak be. Az ;lső negyedévben többek kötött terven felül 150 tonna fűtőolajat és 20 tonna tisztí- óolajat, továbbá 30 tonna pi- •idint készítenek. Az önköltségen csaknem 140 ezer koronát takarítanak meg, főleg a gáz, a villany és a szénszükséglet csökkentésével. A prágai Krížik üzemben 4. Šrádl hattagú kollektívája sgy újítási javaslat realizálásával 42 ezer koronát takarít meg. A kisújfalusi szövetkezetesek egy liter tejjel fejnek többet tehenenként, s így a szövetkezetből 140 liter tejjel jut több naponta a piacra. A vrbčani (kolíni járás) szövetkezetesek az idén 360 ezer corona értékű növényi eredetű terméket termelnek terven felül « az állattenyésztési térn ékekből félmillió knrnnn érbet a tervezettnél. Vállalták, hogy hektáronként 263 kiló húst és 783 liter tejet adnak eL A csúzi szövetkezet az év első hetében 7500 tojást adott el s a napokban piacra szállítja az első vagon sertéshúst is. A rozsnyói járásban idén további 160 ezer köbméter kom- posztot készítenek s ezzel jó- váteszik az elmúlt és fogyatékosságait, amikor keveset törődtek a komposztkészítés- sel. A moheínickéi MEZ üzemben František Zbožínek kollektívája vállalta, hogy 232 ezer koronát takarítanak meg. Vállalásukat jól teljesítik. Csökkentették a hulladékot is. Novákyban, az Ifjúsági Bányában az ifjúsági szocialista munkabrigád az 1201-es fairól Jozef Buzalka elővájár vezetésével az első negyedévben ezer tonna szenet fejt Ki terven felül. Fábián élvájár csoportja pedig vállalta, hogy az első negyedévben háromszáz tonna szenet fejt ki terven felül. A fiatalok szép eredményeket mutatnak fel a rejtett tartalékok és készletek feltárásánál. Így például a komáromi hajógyárban 1,500 000 korona értékű gépet, alkatrészt és anyagot tártak fel, illetve találtak meg. A nyugatszlovákiai kerületben ez az akció 35 millió korona értéket jelent. m <A> Vadócz Ferenc, a csoportvezető lette, mivel ezáltal az első zöldtakarmányokat nem kell feletetnünk mindjárt, hogy a zuhanó tejelékenységet mentsük, hanem eltehetjük a következő télre. A takarmányozásban fontos szerepe kell. hogy legyen a legeltetésnek is. Duna-újfaluban a magas tejelékenységhez a legeltetés is alaposan hozzájárult. Hisz az elmúlt év májusában, júniusában és júliusában, amikor legeltettek, a napi átlagos tejhozam 11 liter volt tehenenként. Első pillantásra nem lát itt az ember semmi különlegeset, semmi újat. De éppen ez a titka Vadócz Ferenc egész kollektívájának, amely a szocialista munkabrigád büszke cím elnyerése után a XII. kongresz- szus tiszteletére tett vállalását teljesítette. Mindez azonban céltudatos, sok év tapasztalataival alátámasztott munkájuknak és a soha nem lankadó akarásuknak köszönhető, mert mindenütt lehet eredményt elérni, ha az ember becsületesen gondolja. És ez az igazság a fejőknél kétszeresen érvényes. (b) tékű termékkel adnak el töb• • MINDENÜTTIGV! TANULNI KELL! A mezőgazdaságban egyre jobban terjedő gépesítés az új munkamódszerek, mütrágyá k és gyomirtószerek alkalmazása egyre több szakembert követel a termelésbe. Persze nem elég csak a vezetők szak képzettsége. Ma már ahhoz, hogy a legegyszerűbb gyalog munkás is helyet tudjon állni munkahelyén: tanulnia kell, meg kell ismernie a munka új technológiáját, a növény életét, fejlődésének törvényszerűségeit, tulajdonságait, stb. Szövetkezeti dolgozóink ilyen irányú képzését a szövetkezeti munkaiskolák (népi egyetemek) hivatottak szolgálni. S mikor van a legtöbb idő a tanulásra? Természetesen télen. A felsőpatonyi Vörös Csillag szövetkezetben az egész vezetőség a tervező-asztalnál szorgoskodott ottjártunkkor. Kivéve Renczés Sándor elnököt, akinek mindig akad dolga a gazdaságban, különösen amióta egy kalap alá tartoznak a csé- csénypatonyiakkal. Az irodában kitüntetések, diplomák egész sora borítja a falat. Nézem őket, dátum szerint. 1957-ben Az Építésben Elért Eredményekért állami kitüntetést, 1960-ban Munkaérdemrendet kapott a szövetkezet, s 1962-ben a XII. kongresszus brigádja címet érdemelte ki a 15 tagú kertészeti brigád. Ismerőssel is találkoztam. Schuster Gyuri bácsit még a Nagymegyeri Mezőgazdasági Iskolából ismerem. — Hogy kerül ide? — kérdeztem tőle. — Dolgozni akarok! 61 éves fejjel csak nem megyek nyugdíjba? Hát idejöttem, úgy gondolom hasznát veszik annak, amit tudok, amit eddig tapasztaltam. — A mérnök elvtárs vezeti majd a szövetkezeti munkaiskolát is — mondja Tóth Vince mezőgazdász. — Az igaz — hagyja jóvá Gyuri bácsi. - Tizennégy napon keresztül az egész anyagot átvesszük. Főleg a takarmánytermesztéssel, az egyetemesen gépesített brigád szervezésével és munkájával, trágyakezeléssel foglalkozunk majd, de beszélünk a növénytermesztés feladatairól is. — Megszakítás nélkül tanulnak 14 napot? — Igen! Ez új dolog, de annyiból is előnyösebb, hogy az anyagot jobban átvehetjük és ismételhetjük is. Szerintem így többet adunk az embereknek, mintha hetente egyszer vagy kétszer találkoznánk csak velük. — Persze van még egy másik oka is a dolognak. Azelőtt egészen a tavaszba belenyúltak ezek az iskolázások. A parasztember meg azért csak úgy van vele, hogy tavasz elején már szívesebben tartózkodik kint a határban, mint az iskolapadban. Egyrészt tehát tapasztalatok alapján valósítják meg ilyen formában a szövetkezeti tagok iskolázását, hogy elkerüljék a hiányzásokat. Okos gondolat volt. Közben magunkra maradunk az agronómussal. — Menjünk, keressük meg az elnököt — indítványozom — s ő szó nélkül beleegyezik. A gazdasági udvart járva tudakolom tőle a fiatalok számát a szövetkezetben. S megtudom, hogy 25 éves korig 91-en dolgoznak a szövetkezetben. Amint ráakadunk Renczés elvtársra, mindjárt azt kérdem tőle, hogy mi az, ami', itt tartja a fiatalokat? . — Nem mondom azt, hogy anyagiasak a fiatalok, de 17,50 koronát fizetünk nekik egységenként, míg a tagoknak csak 15.- koronát. Ami a kereseti lehetőségeket illeti, megvannak itt is, fölösleges tehát „kivándorolniuk“. Ami pedig a kulturális igényeket illeti, rövidesen azt is megtalálhatják szövetkezetünkben. — Mit gondol Renczés elvtárs, hányán vesznek részt majd az iskolázáson? — Mintegy 70—80 ember részvételével számítunk. Természetesen az egyetemesen gépesített brigád minden tagját bevonjuk az iskolázásba. — Ha végzünk a tervezéssel, mert most az nagyon fontos, 20-án indul az iskola. Már magam is nagyon várom — mondja Schuster mérnök. Mostantól kezdve készülök előadásaimra. A felsőpatonyi Vörös Csillag szövetkezetben a télen 70—80 ember ismeri meg munkájának fontosságát, fortélyait és szükségességét. örvendetes dolog, hogy a fele fiatal. A gépesítésből, az istállókból és a kertészetből jövő fiatalok, akik munkájukban már nemcsak a munkát látják, hanem egyelőre mást, egy kevés bátortalan örömöt is. Tél! A Vörös Csillagban tanulóasztalhoz ülnek az apukák, fivérek, nővérek, mert az eddigi sikerek már őket is kötelezik a még többre és a még jobbra. S ahhoz, hogy így lehessen, hogy előbbre lehessen lépni, tanulni kell egy telet, talán kettőt-hármat, vagy egy egész életet is.-tóüiiiiililiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinir Erős fiatalok Mintegy 120 fiatal dolgozik a Dunaivánkai Állami Gazdaságban. S ezt a 120 embert négy alapszervezetbe tömöríti a CSISZ. A részlegek egyik legjobb csoportja az Éliás Terkáé, a baromfifarmon. Kitűnően látják el feladatukat, s az 1962- es tervüket is túlteljesítették minden vonalon. De nem ria- doznak az 1963-as évtől sem, pedig ez még nehezebbnek ígérkezik, ugyanis nem kevesebb, mint 3057 ezer tojást kell kitermelniük farmjukon. Ebből 2 032 400 darab étkezésre, 1 024 600 darab pedig keltetésre kerül. Ezenkívül a pecsenyecsirke eladásának a terve is elég magas. A fiatalok azonban bíznak erejükben. S z i g 1 László Mivel pártunk és kormányunk az eddiginél is szigorúbb takarékosságra hívta fel a lakosságot a villanyáramfogyasztás terén, kíváncsiak voltunk azokra a rendszabályokra, amelyeket olyan nagy- fogyasztó foganatosított, mint a Bratislavai Elektrotechnikai Mővek a Győzelmes Február utcában. Már a portán „otthonosan“ éreztük magunkat, amikor átléptük gyárváros korszerűsített adminisztrációs épületének küszöbét. Ugyanis bratislavai „bennszülöttre“ ismertünk a jó öreg portás bácsiban, aki már 40 év óta ismeri ott a dörgést“. — Persze, hogy beszélhetnek vele, máris feltárcsázom — válaszolta kérdésünkre készségesen, s két perc sem telt bele rokonszenves fiatalember üdvözölt bennünket: Matúš elvtárs, az üzemi főenergetikus. Meglátszott rajta, hogy „rendben van a szénája“, nem kell majd kifogásokat keresgélnie. — Amint tudják — kezdte — a már hosszabb ideje tartó zavarokat a rendkívüli aszályon, a Vág és a Vltava alacsony vízállásán kívül a gőzerővel hajtott Tisová-i villany- erőmű gyakori kiesése is növelte. Nem utolsó sorban pedig az idő előtt beállott, tartós fagyok. Pont ezek hiányoztak még — teszi hozzá keserűen. — Talán azért — folytatta Matúš elvtárs elgondolkodva — mert valamennyien éppen a villamossági szakmában dolgozunk, tanúsítottunk nagyobb megértést a takarékossággal kapcsolatban. Ennek érdekében naponta 10-től 11-ig és 19-től 20 óráig bevezettük az ún. „vysekové hodiny“-kat, vagyis napi 2 órát mintegy ki- kanyarítottunk, elcsíptünk az áramfogyasztásból, amikor csak olyan berendezéseket szabad üzemben tartani, amelyek elengedhetetlenül szükségesek. E két óra egyikét nem érezzük annyira, mert arra tettük át a különbeni pihenés idejét. De a második óra bizony hiányzik a tervteljesítésben. Hogy behozzuk a mulasztást, ésszerűbben kihasználjuk a munkaidőt, éjjel pedig hatványozott hatékonysággal dolgozunk. És bízvást állíthatom: valamennyien! — Mindez persze nem jelenti azt, hogy a csökkentett áramfogyasztás két órája alatt végignyújtózkodunk az esztergapadon, mert akad más munka bőven! — magyarázta Matúš elvtárs. — Sőt, ha további korlátozásokat kellene bevezetnünk, már előre kiszámítottuk, hogy az eddigi két órát további egy-két órával is megtolhatjuk anélkül, hogy érzékenyebben érintené a termelést. Az erre vonatkozó tervet már nagyjában kidolgoztuk. — Elfelejtettem még megemlíteni saját Diesel-motorunkat, amely havi sok MW-órával tehermentesíti az állami áram- fogyasztásunkat, a jelenlegi áramfogyasztásnak tehát kb. egyharmadával. Mindent egybevetve egyharmadára szorítottuk le óránkénti átlagos áramszükségletünket. — Ellenőrzi valaki a takarékossági rendszabályok betartását? — vetődik fel a kérdés. — De mennyire! — hangzik a válasz. — Jóllehet csaknem minden dolgozó szívügyének tekinti a spórolást, külön „villany-karbantartó“ - brigádokat is szerveztünk, amelyek megalkuvást nem ismerő eréllyel „dörgedeznek“ ott, ahol erre szükség van. Főleg a Murin és Forró elvtársak vezetése alatt álló csoportok kérlelhetetlenek... A Bratislavai Elektrotechnikai Művekben betartják pártunk felhívását. így kellene ennek lennie minden más üzemben is. k. h. A fiatalok segítenek A CSISZ ipolynyitrai alapszervezete 800 brigádórát dolgozott a mezőgazdaságban. Az EFSZ eínöke kimutatta, hogy 3200 korona értékű munkát végeztek a fiatalok. Ezért a CSISZ-szervezet számára egy szép ifjúsági klubhelyiséget létesítettek a faluban. A klub berendezései közé tartozik egy televíziós készülék, rádió-gramofon és könyvtár. Rubint József, az EFSZ elnöke köszönetét mondott a fiataloknak a szövetkezetben végzett munkájukért és sok sikert kívánt a CSISZ-szervezetnek a klub- helyiség avatóünnepélyén. Orisz Tibor, Ipolynyitra Antonov szovjet repülőgép- tervező véleménye szerint a közeljövőben hangsebességen túli repülőgépek bonyolítják majd le a személyszállító forgalmat a 3—4000 kilométeres távolságokon. Az ilyen középtávon 2500—3500, hosszú távolságokon pedig, mint például a Moszkva — Vlagyivosztok vagy Moszkva — New York-i vonalon 5—7000 kilométer lesz az átlagós órasebességük. Az új gépek szárnya háromszög alakú lesz, a motort a meghosszabbított törzs tatjában helyezik el, hogy ezáltal csökkentsék a motorbúgást. Deniel Defoue világhírű ifjúsági regényének hőse, Robinson Crusoe, a valóságban egy Selkirk nevű angol tengerész volt, aki 1704-től 1709-ig remeteéletet folytatott egy elhagyatott szigeten Chile partvidékén. Egy vállalkozó szellemű chilei polgár most annak a temérdek arányból és drágakövekből álló kincsnek a felkutatására indult, amelyet az egykori matróz több ládában elásott a sziget ismeretlen rejtekhelyen. Sok szerencsét! Az amerikai hadügyminisztérium „szakértőinek“ elképzelése szerint a „jövő katonája“ olyan súlyos felszerelést lesz kénytelen cipelni, hogy csak egy kisebb motor segítségével tud majd helyet változtatni. Kormánykereke, féke és kerekei lesznek. 1962-ben a Szovjetuniób több mint egymillió tói nyersolajat és kerek négyn liárd köbméter földgázt t meltek terven felül, össze: tehát 186 millió tonna kőo jat és 75 milliárd köbmé földgázt tett ki az össztern lés. Ez a 17, illetve 25 szá lékos termelésnövekedés i gyobb arányú, mint az Eg; sült Államokban. K. :
