Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-22 / 3. szám

A parasztbecsületért HA AZ EMBER becsületesen gondolja... Motto: Elmegyek valamelyik szövetkezetbe a mi csoportunk módsze­rei alapján dolgozni. Segítek nekik meg­tartani vagy fokozni a fejési szintet. A saját csoportomban pedig úgy irányítom munkatársaimat, bogy nálam nélkül is tudják teljesíteni a tervet... VADÖCZ FERENC, a Dunaújfalusi Álla­mi Gazdaság fejője — Ki a fejők csoportjának a vezetője? ;*lt — V a d ó c z Ferenc, kom­munista. Már négy éve, hogy állan­dóan 9-10 liter között mozog a tehenenkénti évi fejési átlag. Még tavaly is így sikerült, holott a tehenek 60 százaléka elsőborjas volt s a hetven üszőből csak mintegy 15-öt ne­veltek saját maguk Mégis, mi a siker titka, hol kezdődik? Ezt elmondani ők maguk a leghivatottabbak lgaz-e Vadőcz elvtárs? Hisz tud maga úgy beszélni is, mint dolgozni. — Attól a 15 saját nevelésű üszőtől a borjazás utáni 3.-4. hónapban már 15—20, sőt 25 litert is fejtünk. Meg kell je­gyeznem azonban, hogy ezeket Krivánek elvtárs már régi tagja a brigádnak. Fejési átlaga kilenc liter az üszőket születésüktől kezd­ve teljes értékű tejen nevel­tük. Az elválasztásig mintegy 450—520 liter tejet kaptak. S a súlygyarapodásuk a napi 80 dkg-ot is elérte. Persze egy pillanatig sem feledkeztünk meg róluk a ké­sőbbiek során sem. És az ered­mény? 14-18 hónapos korukra elérték a 380 körüli súlyt, be- folyattuk őket és ezáltal a te- nyészidő 8-10 hónappal rövi­dült. — És hogyan volt nevelve a többi üsző? — Körülbelül így: két három hétig teljes értékű tejen ne­velték őket, később azonban már fölözöttel etették. Az el­választás után már nem törőd­tek velük, a teheneket részesí­tették előnyben. — De miért így? — Sok helyütt megy ez a gyakorlatban. Azt tartják, hogy a borjak nem tejelnek, kár hát a sok jó takarmányért. Innen adódik aztán, hogy a fejlődé­sük lelassul. Az állatok fejlet­lenek, kondícióban gyengék lesznek. Az így nevelt üszőnek borjazás után sokszor még a saját borja részére sincs teje. Vadőcz elvtársék szerint a jó tehén nevelését mindjárt az elején kell kezdeni. Ez a leg­fontosabb, mert csak egészsé­gesen fejlett, kondícióban erős tehenektől lehet várni jó teje- lékenységet. — A közmondás szerint „száján fejik a tehenet". Mi a takarmányozást úgy végez­zük, hogy a tél elején etetjük a gyengébb minőségű takarmá­nyokat. Márciusban, áprilisban pedig a legjobb silót, lucernát, szárított takarmány-sárgarépát- és marharépát etetünk. így a tejelékenység nem, hogy csökkenne, inkább emelkedik. — Nagyon sok helyen elha­nyagolják a takarmányozást. Ami jön, azt etetnek. Nem aka­rom azt mondani, hogy úgy csinálják, mint mi — habár minket a saját tapasztalatunk tanított meg erre — de talán érdemes lesz elgondolkodni fe­A XII. kongresszus szelemében Üzemeinkben, szövetk ezeteinkben és más munka­helyeken is egyre többen tesznek egyéni vagy kol­lektív munkafelajánlást, amely mindegyike országunk gazdasági fejlődését hivatott szolgálni. Ezek a válla­lások pártunk XII. kongresszusának útmutatása alap­ján születnek. VÁLLALTÁK - TELJESÍTIK Az új év első napjaiban a Keletszlovákiai Vasmű egyik jelentős munkahelyén, a cső­hegesztőben, elkészítették az első száz tonna acélcsövet. A kunovcei gépgyárban csök- centik a s§lejtet s az önkölt- ;égen több mint száz ezer ko- ■onát takarítanak meg. A vál- alásokban. többek között szó ran arról is, hogy harminc onnával csökkentik a szén- iziikségletet, a villanyáram izükségletet pedig 16 ezer ki- owattórával. Az ostravai Urx üzemben ez Ívre is szép kötelezettségvál- alásokról számolhatnak be. Az ;lső negyedévben többek kö­tött terven felül 150 tonna fűtőolajat és 20 tonna tisztí- óolajat, továbbá 30 tonna pi- •idint készítenek. Az önkölt­ségen csaknem 140 ezer koro­nát takarítanak meg, főleg a gáz, a villany és a szénszük­séglet csökkentésével. A prágai Krížik üzemben 4. Šrádl hattagú kollektívája sgy újítási javaslat realizálá­sával 42 ezer koronát takarít meg. A kisújfalusi szövetkezetesek egy liter tejjel fejnek többet tehenenként, s így a szövet­kezetből 140 liter tejjel jut több naponta a piacra. A vrbčani (kolíni járás) szö­vetkezetesek az idén 360 ezer corona értékű növényi erede­tű terméket termelnek terven felül « az állattenyésztési tér­n ékekből félmillió knrnnn ér­bet a tervezettnél. Vállalták, hogy hektáronként 263 kiló húst és 783 liter tejet adnak eL A csúzi szövetkezet az év első hetében 7500 tojást adott el s a napokban piacra szállít­ja az első vagon sertéshúst is. A rozsnyói járásban idén to­vábbi 160 ezer köbméter kom- posztot készítenek s ezzel jó- váteszik az elmúlt és fogya­tékosságait, amikor keveset törődtek a komposztkészítés- sel. A moheínickéi MEZ üzemben František Zbožínek kollektívá­ja vállalta, hogy 232 ezer ko­ronát takarítanak meg. Válla­lásukat jól teljesítik. Csökken­tették a hulladékot is. Novákyban, az Ifjúsági Bá­nyában az ifjúsági szocialista munkabrigád az 1201-es fai­ról Jozef Buzalka elővájár ve­zetésével az első negyedévben ezer tonna szenet fejt Ki ter­ven felül. Fábián élvájár cso­portja pedig vállalta, hogy az első negyedévben háromszáz tonna szenet fejt ki terven felül. A fiatalok szép eredménye­ket mutatnak fel a rejtett tar­talékok és készletek feltárá­sánál. Így például a komáromi hajógyárban 1,500 000 korona értékű gépet, alkatrészt és anyagot tártak fel, illetve ta­láltak meg. A nyugatszlová­kiai kerületben ez az akció 35 millió korona értéket jelent. m <A> Vadócz Ferenc, a csoportvezető lette, mivel ezáltal az első zöldtakarmányokat nem kell feletetnünk mindjárt, hogy a zuhanó tejelékenységet ment­sük, hanem eltehetjük a kö­vetkező télre. A takarmányozásban fontos szerepe kell. hogy legyen a le­geltetésnek is. Duna-újfaluban a magas tejelékenységhez a legeltetés is alaposan hozzájá­rult. Hisz az elmúlt év máju­sában, júniusában és júliusá­ban, amikor legeltettek, a napi átlagos tejhozam 11 liter volt tehenenként. Első pillantásra nem lát itt az ember semmi különlegeset, semmi újat. De éppen ez a tit­ka Vadócz Ferenc egész kol­lektívájának, amely a szocialis­ta munkabrigád büszke cím elnyerése után a XII. kongresz- szus tiszteletére tett vállalását teljesítette. Mindez azonban céltudatos, sok év tapasztalataival alátá­masztott munkájuknak és a soha nem lankadó akarásuknak köszönhető, mert mindenütt lehet eredményt elérni, ha az ember becsületesen gondolja. És ez az igazság a fejőknél két­szeresen érvényes. (b) tékű termékkel adnak el töb­• • MINDENÜTTIGV! TANULNI KELL! A mezőgazdaságban egyre jobban terjedő gépesítés az új munkamódszerek, mütrágyá k és gyomirtószerek alkalma­zása egyre több szakembert követel a termelésbe. Persze nem elég csak a vezetők szak képzettsége. Ma már ahhoz, hogy a legegyszerűbb gyalog munkás is helyet tudjon állni munkahelyén: tanulnia kell, meg kell ismernie a munka új technológiáját, a növény életét, fejlődésének törvényszerű­ségeit, tulajdonságait, stb. Szövetkezeti dolgozóink ilyen irányú képzését a szövetkezeti munkaiskolák (népi egyete­mek) hivatottak szolgálni. S mikor van a legtöbb idő a tanulásra? Természetesen té­len. A felsőpatonyi Vörös Csillag szövetkezetben az egész veze­tőség a tervező-asztalnál szor­goskodott ottjártunkkor. Kivé­ve Renczés Sándor elnököt, akinek mindig akad dolga a gazdaságban, különösen amióta egy kalap alá tartoznak a csé- csénypatonyiakkal. Az irodában kitüntetések, diplomák egész sora borítja a falat. Nézem őket, dátum sze­rint. 1957-ben Az Építésben Elért Eredményekért állami kitüntetést, 1960-ban Munka­érdemrendet kapott a szövet­kezet, s 1962-ben a XII. kon­gresszus brigádja címet érde­melte ki a 15 tagú kertészeti brigád. Ismerőssel is találkoztam. Schuster Gyuri bácsit még a Nagymegyeri Mezőgazdasági Iskolából ismerem. — Hogy kerül ide? — kér­deztem tőle. — Dolgozni akarok! 61 éves fejjel csak nem megyek nyug­díjba? Hát idejöttem, úgy gon­dolom hasznát veszik annak, amit tudok, amit eddig tapasz­taltam. — A mérnök elvtárs vezeti majd a szövetkezeti munkais­kolát is — mondja Tóth Vince mezőgazdász. — Az igaz — hagyja jóvá Gyuri bácsi. - Tizennégy napon keresztül az egész anyagot át­vesszük. Főleg a takarmány­termesztéssel, az egyetemesen gépesített brigád szervezésé­vel és munkájával, trágyakeze­léssel foglalkozunk majd, de beszélünk a növénytermesztés feladatairól is. — Megszakítás nélkül tanul­nak 14 napot? — Igen! Ez új dolog, de annyiból is előnyösebb, hogy az anyagot jobban átvehetjük és ismételhetjük is. Szerintem így többet adunk az emberek­nek, mintha hetente egyszer vagy kétszer találkoznánk csak velük. — Persze van még egy má­sik oka is a dolognak. Azelőtt egészen a tavaszba belenyúl­tak ezek az iskolázások. A pa­rasztember meg azért csak úgy van vele, hogy tavasz ele­jén már szívesebben tartózko­dik kint a határban, mint az iskolapadban. Egyrészt tehát tapasztalatok alapján valósít­ják meg ilyen formában a szö­vetkezeti tagok iskolázását, hogy elkerüljék a hiányzáso­kat. Okos gondolat volt. Közben magunkra maradunk az agronómussal. — Menjünk, keressük meg az elnököt — indítványozom — s ő szó nélkül beleegyezik. A gazdasági udvart járva tu­dakolom tőle a fiatalok szá­mát a szövetkezetben. S meg­tudom, hogy 25 éves korig 91-en dolgoznak a szövetke­zetben. Amint ráakadunk Renczés elvtársra, mindjárt azt kér­dem tőle, hogy mi az, ami', itt tartja a fiatalokat? . — Nem mondom azt, hogy anyagiasak a fiatalok, de 17,50 koronát fizetünk nekik egy­ségenként, míg a tagoknak csak 15.- koronát. Ami a ke­reseti lehetőségeket illeti, megvannak itt is, fölösleges tehát „kivándorolniuk“. Ami pedig a kulturális igényeket illeti, rövidesen azt is meg­találhatják szövetkezetünkben. — Mit gondol Renczés elv­társ, hányán vesznek részt majd az iskolázáson? — Mintegy 70—80 ember részvételével számítunk. Ter­mészetesen az egyetemesen gépesített brigád minden tag­ját bevonjuk az iskolázásba. — Ha végzünk a tervezés­sel, mert most az nagyon fon­tos, 20-án indul az iskola. Már magam is nagyon várom — mondja Schuster mérnök. Mos­tantól kezdve készülök elő­adásaimra. A felsőpatonyi Vörös Csillag szövetkezetben a télen 70—80 ember ismeri meg munkájá­nak fontosságát, fortélyait és szükségességét. örvendetes dolog, hogy a fele fiatal. A gépesítésből, az istállókból és a kertészetből jövő fiatalok, akik munkájukban már nem­csak a munkát látják, hanem egyelőre mást, egy kevés bá­tortalan örömöt is. Tél! A Vörös Csillagban ta­nulóasztalhoz ülnek az apukák, fivérek, nővérek, mert az ed­digi sikerek már őket is kö­telezik a még többre és a még jobbra. S ahhoz, hogy így le­hessen, hogy előbbre lehessen lépni, tanulni kell egy telet, talán kettőt-hármat, vagy egy egész életet is.-tó­üiiiiililiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinir Erős fiatalok Mintegy 120 fiatal dolgozik a Dunaivánkai Állami Gazda­ságban. S ezt a 120 embert négy alapszervezetbe tömöríti a CSISZ. A részlegek egyik legjobb csoportja az Éliás Terkáé, a baromfifarmon. Kitűnően lát­ják el feladatukat, s az 1962- es tervüket is túlteljesítették minden vonalon. De nem ria- doznak az 1963-as évtől sem, pedig ez még nehezebbnek ígérkezik, ugyanis nem keve­sebb, mint 3057 ezer tojást kell kitermelniük farmjukon. Ebből 2 032 400 darab étkezés­re, 1 024 600 darab pedig kel­tetésre kerül. Ezenkívül a pe­csenyecsirke eladásának a ter­ve is elég magas. A fiatalok azonban bíznak erejükben. S z i g 1 László Mivel pártunk és kormá­nyunk az eddiginél is szigo­rúbb takarékosságra hívta fel a lakosságot a villanyáram­fogyasztás terén, kíváncsiak voltunk azokra a rendszabá­lyokra, amelyeket olyan nagy- fogyasztó foganatosított, mint a Bratislavai Elektrotechnikai Mővek a Győzelmes Február utcában. Már a portán „otthonosan“ éreztük magunkat, amikor át­léptük gyárváros korszerűsí­tett adminisztrációs épületé­nek küszöbét. Ugyanis bratis­lavai „bennszülöttre“ ismer­tünk a jó öreg portás bácsi­ban, aki már 40 év óta isme­ri ott a dörgést“. — Persze, hogy beszélhetnek vele, máris feltárcsázom — válaszolta kérdésünkre kész­ségesen, s két perc sem telt bele rokonszenves fiatalember üdvözölt bennünket: Matúš elvtárs, az üzemi főenergeti­kus. Meglátszott rajta, hogy „rendben van a szénája“, nem kell majd kifogásokat keres­gélnie. — Amint tudják — kezdte — a már hosszabb ideje tartó zavarokat a rendkívüli aszá­lyon, a Vág és a Vltava ala­csony vízállásán kívül a gőz­erővel hajtott Tisová-i villany- erőmű gyakori kiesése is nö­velte. Nem utolsó sorban pe­dig az idő előtt beállott, tar­tós fagyok. Pont ezek hiá­nyoztak még — teszi hozzá keserűen. — Talán azért — folytatta Matúš elvtárs elgondolkodva — mert valamennyien éppen a villamossági szakmában dol­gozunk, tanúsítottunk nagyobb megértést a takarékossággal kapcsolatban. Ennek érdeké­ben naponta 10-től 11-ig és 19-től 20 óráig bevezettük az ún. „vysekové hodiny“-kat, vagyis napi 2 órát mintegy ki- kanyarítottunk, elcsíptünk az áramfogyasztásból, amikor csak olyan berendezéseket sza­bad üzemben tartani, amelyek elengedhetetlenül szükségesek. E két óra egyikét nem érez­zük annyira, mert arra tettük át a különbeni pihenés idejét. De a második óra bizony hiányzik a tervteljesítésben. Hogy behozzuk a mulasztást, ésszerűbben kihasználjuk a munkaidőt, éjjel pedig hatvá­nyozott hatékonysággal dol­gozunk. És bízvást állíthatom: valamennyien! — Mindez persze nem je­lenti azt, hogy a csökkentett áramfogyasztás két órája alatt végignyújtózkodunk az eszter­gapadon, mert akad más mun­ka bőven! — magyarázta Ma­túš elvtárs. — Sőt, ha további korlátozásokat kellene beve­zetnünk, már előre kiszámítot­tuk, hogy az eddigi két órát további egy-két órával is meg­tolhatjuk anélkül, hogy érzé­kenyebben érintené a terme­lést. Az erre vonatkozó tervet már nagyjában kidolgoztuk. — Elfelejtettem még megemlíte­ni saját Diesel-motorunkat, amely havi sok MW-órával te­hermentesíti az állami áram- fogyasztásunkat, a jelenlegi áramfogyasztásnak tehát kb. egyharmadával. Mindent egy­bevetve egyharmadára szorí­tottuk le óránkénti átlagos áramszükségletünket. — Ellenőrzi valaki a taka­rékossági rendszabályok be­tartását? — vetődik fel a kér­dés. — De mennyire! — hang­zik a válasz. — Jóllehet csak­nem minden dolgozó szívügyé­nek tekinti a spórolást, külön „villany-karbantartó“ - brigá­dokat is szerveztünk, amelyek megalkuvást nem ismerő eréllyel „dörgedeznek“ ott, ahol erre szükség van. Főleg a Murin és Forró elvtársak ve­zetése alatt álló csoportok kér­lelhetetlenek... A Bratislavai Elektrotechni­kai Művekben betartják pár­tunk felhívását. így kellene ennek lennie minden más üzemben is. k. h. A fiatalok segítenek A CSISZ ipolynyitrai alap­szervezete 800 brigádórát dol­gozott a mezőgazdaságban. Az EFSZ eínöke kimutatta, hogy 3200 korona értékű munkát vé­geztek a fiatalok. Ezért a CSISZ-szervezet számára egy szép ifjúsági klubhelyiséget lé­tesítettek a faluban. A klub berendezései közé tartozik egy televíziós készülék, rádió-gra­mofon és könyvtár. Rubint Jó­zsef, az EFSZ elnöke köszöne­tét mondott a fiataloknak a szövetkezetben végzett mun­kájukért és sok sikert kívánt a CSISZ-szervezetnek a klub- helyiség avatóünnepélyén. Orisz Tibor, Ipolynyitra Antonov szovjet repülőgép- tervező véleménye szerint a közeljövőben hangsebességen túli repülőgépek bonyolítják majd le a személyszállító for­galmat a 3—4000 kilométeres távolságokon. Az ilyen közép­távon 2500—3500, hosszú tá­volságokon pedig, mint példá­ul a Moszkva — Vlagyivosztok vagy Moszkva — New York-i vonalon 5—7000 kilométer lesz az átlagós órasebességük. Az új gépek szárnya háromszög alakú lesz, a motort a meg­hosszabbított törzs tatjában helyezik el, hogy ezáltal csök­kentsék a motorbúgást. Deniel Defoue világhírű if­júsági regényének hőse, Ro­binson Crusoe, a valóságban egy Selkirk nevű angol tenge­rész volt, aki 1704-től 1709-ig remeteéletet folytatott egy el­hagyatott szigeten Chile part­vidékén. Egy vállalkozó szel­lemű chilei polgár most an­nak a temérdek arányból és drágakövekből álló kincsnek a felkutatására indult, amelyet az egykori matróz több ládá­ban elásott a sziget ismeret­len rejtekhelyen. Sok szeren­csét! Az amerikai hadügyminisz­térium „szakértőinek“ elkép­zelése szerint a „jövő katoná­ja“ olyan súlyos felszerelést lesz kénytelen cipelni, hogy csak egy kisebb motor segít­ségével tud majd helyet vál­toztatni. Kormánykereke, féke és kerekei lesznek. 1962-ben a Szovjetuniób több mint egymillió tói nyersolajat és kerek négyn liárd köbméter földgázt t meltek terven felül, össze: tehát 186 millió tonna kőo jat és 75 milliárd köbmé földgázt tett ki az össztern lés. Ez a 17, illetve 25 szá lékos termelésnövekedés i gyobb arányú, mint az Eg; sült Államokban. K. :

Next

/
Thumbnails
Contents