Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-04 / 22. szám

Majd a fiatalok Pográny éppen úgy fest, mint több évve] ezelőtt. Mély völgy­ben fekszik, egy-két ház épült ugyan, de alapjában véve nincs a faluban változás. Talán még az utcákon az akácfák is olya­nok, mint öt-hat évvel ezelőtt. A Főtéren levő kocsmaépülete is viharvertebb, rogyadozóbb. Így mondhatjuk, hacsak a falut nézzük, de ha az emberekkel beszélünk, észrevesszük, hogy ők megváltoztak. A közös gazdálkodás hozott nagy változást a lakosság lel­kivilágára. Bár mindenütt azzal fogadnak, hogy a tömegszerve­zetek a faluban nem működ­nek, a CS1SZ papíron létezik, leszámítva azt a minimális munkát, amit esetleg egy tánc- mulatság rendezése alkalmából kifejt. Pedig kellene neveim ám itt a fiatalokat, hadd le­gyen még több változás, — beszélik az idősebbek, köztük a falu vezetői is. A CS1SZ mű­ködésétől és a többi tömeg­szervezet munkájától várják a megújhodást, mert ha a mai fiatalok felnőnek, azok más­képp vezetik a szövetkézetet és az egész falut. Jogos a re­mény, de most is kell tenni valamit a falu és a szövetkezet érdekében. A falu élete alapvetően függ a szövetkezet fejlődésétől. Nem erkölcsi kérdés ez, hanem az anyagi lét kérdése is. Nem mindegy az, hány koronát fi­zetnek egy munkaegységre. Pogrányban ugyan jelenleg ki­lenc koronát fizetnek, de több is lehetne ha éppenséggel jobb gazdasági eredményeket értek volna ei A nép hangyaszorga­lommal dolgozik. Egy ízben vasvillával estek egymásnak az emberek az istállóban. A vere­kedés azon robbant ki, mert valaki nem pontosan adagolta a teheneknek a takarmányt, ilyen elrugaszkodottságra ugyan nincs szükség, de ebbői is látni, hogy komolyan veszik a szövetkezetét a faluban. Végre van már kertészetünk is! — újságolja Péli Mihály, az EFSZ elnöke, Jancsovics Fe­renc, a pénztárnok és Bús Ferenc az agronómus. — Eddig nem volt? — kér­deztem. A járási nemzeti bizottság nem engedélyezte a pogrányi EFSZ-nek a zöldségtermesz­tést. A falu a szövetkezet megalakitása előtt gyümölcs­ös szőlőtermelésből, zöldség- termelésből és állattenyésztés­ből él. Most számottevő gyü­mölcsös nincs a faluban, de létesítenek közösen. Az állat- tenyésztést felváltotta olyan növények termesztése, amit azelőtt csak hírből ismertek, mert itt végképp nem kifize­tődő. Például tavaly tíz hektár mustárt kellett vetni és több műtrágyát szórtak rá, mint amennyi haszon lett az egész termésből. Ez volt a parancs — meg kellett csinálni. A kerté­szetért három éven át kellett verekedni a járási hivatalok­ban, végre az idén engedélyez­ték. Húsz hektár kertészet durva számítással 25 ezer hek­táronkénti bevétel esetén fél­millió koronás jövedelmet je­lent a közösnek, Kitűnő álla­potban van minden a zöldség- termesztésben, lelkesen dol­goznak az asszonyok és fiata­lok is. Tehát évről évre félmillió koronával rövidítették meg a felettes hatóságok a pogrányi EFSZ-t csak a zöldségtermesz­tés esetében. Nem csoda, hogy ilyen intézkedések mellett ne­hézségekkel küzd a szövetke­zet. Ha újságíró járt a faluban, riportanyag nélkül tért vissza, mert ott nem lehetett jő dol­got szerezni. A lakosság zömét pedig belekergették abba a tudatba, hogy tíz év múlva, amikor a mai fiatalok majd tesznek valamit — akkor jó lesz, — mert ők nem tudnak már semmit, sem csinálni. Ilyen károkat képes okozni a bürok­rácia a mezőgazdaságban, s még jó, hogy a XII. párt- kongresszus pontot tett a vé­gére. i Bagota István Vigyázzunk az erdőre Füttyentett a rigő. Magabiz­tosan, követelődzőén. Minden reggel elfütyüli: itt a tavasz! Elsőnek — úgy látszik — a szomorűfüz hajlott az éb­resztő füttyszóra. Társai még téli álmukat aludták, amikor ereiben csörgedezni kezdtek az éltető nedvek, vesszői pattaná­sig feszültek, majd sárgálló­zöldellő rokolyát húztak pucér törzsére. Kacér tavaszi divat- bemutatóját sorra megirigyel­ték az erdő többi fái és csak­hamar bolondos rügyezési ver­senyre keltek előnyt szerzett vetélytársukkal. Bármilyen ve­szettül marcangolja a tél a ter­mészetet, késleltetheti, de meg nem hiúsíthatja a tavasz nagy­szerű szabadtéri elödásának kezdetét. RABLÓGAZDÁLKODÁS Szlovákia gazdag erdőállomá­nyát a régebbi kormányrend- szerek idején tetemes károso­dás érte Az erdők termőké­pessége képtelen volt pótolni a garázda módon irtott faállo­mányt. Ezeket a károkat még ma sem heverte ki teljesen országunk erdőgazdasága, jól­lehet javában folyik az erdősí­tés és újrafásítás. Egyedül a közép-szlovákiai kerületben több mint 21 000 hektárnyi te­rület fásítását vették fel a tervfeladatok közé és a facse­meték kiültetése máris meg­kezdődött. Ugyancsak megkez­dődött a magas hegyek lejtői­nek borókafenyővel való befá- sításä. hogy meggátolják a hő- és földlavinák képződését, illetve pusztítását. Végül pedig gyorsan növő fák, nevezetesen nemes nyárak és füzek kiülte­tésével igyekeznek a „régi bű­nök“ okozta hiányokat feltölte­ni. AZ ERDŐK RENDELTETÉSE Ha manapság is fát használ­nánk arra, amit régebben kizá­rólag fából készítettek, előbb­Késő délután utóbb kipusztulnának erdeirik. A technika gyors fejlődése azonban rengeteg olyan mű­anyagot juttat népgazdasá­gunknak, amelyek csaknem maradéktalanul pótolják a fa használatát. Az erdő hivatása különben sem merül ki a faki­termelésben. Bebizonyosodott, hogy az erdőknek szakértelem nélküli, kíméletlen irtása ked­vezőtlenül befolyásolja a kör­nyezet éghajlatát, elapasztja az erdei források vizét, csök­kenti a környék talajnedvessé­gét és terméshozamát. Ennek nyomán hegyes vidéken beáll a talaj ún. karsztosodása, sík­ságon pedig többnvire sivatagi jelleget ölt a vidék. Mindkét folyamat fokozatosan maga után vonja a növényzet és ál­latállomány pusztulását. Élén­ken szemlélteti ezt Afrika északi partvidéke, ahol a hajó­építéshez szükséges famennyi­séget a hajdan sűrű erdőknek valóságos letárolásával szerez­ték. Az egykor oly üdén ter­mékeny partrészletek mindin­kább sívár pusztaságokká sor­vadnak. GONDATLANSÁG VAGY GONOSZSÁG? Kétségtelen, hogy az erdei tisztáson rögtönzött szalonna­pirítás vagy kukoricasütés „fe­lejthetetlen élményt" jelent főleg a városlakók számára. Igen ám, de a „vadregényes“ tábortűznek egyetlen zsarátno­ka felbecsülhetetlen károkat okozhat, ha távozásunk előtt elhanyagoljuk a tűz gondos el­fojtását. Ilyen vétkes könnyel­műségről számolt be az Állami Erdöigazgatőság bratislavai er­dészeti üzeme: a dévényi he­gyek lejtőjén ültetett sarjúer­dőben tüzet rakott egy kirán­duló család, majd „sorsára" bízta a hamu alatt még izzó parazsat. Alig ért le a társaság a Károlyfalvi útra, amikor füstfelhőbe burkolódzott a sar- júerdő. A tavalyi rendkívüli aszály folytán csakhamar lán­gok csaptak fel a hegyoldalon: 20 hektárnyi területen a tűz martaléka lett valamennyi 4—5 éves facsemete és a szó leg­szorosabb értelmében csak „felperzselt föld" maradt nyo­mában. Felesleges részletezni, milyen károsodás érte népgaz­daságunkat. SZERESSÜK ÉS KÍMÉLJÜK ERDEINKET! A természet valóságos mese­erdőkkel ajándékozta meg Szlovákiát. Becsüljük meg te­hát kiváltságos helyzetünket, amelyért sok nemzet méltán irigyel bennünket. Élvezzük ki maradéktalanul az erdők és az egyes városok környékén léte­sített ún. erdei parkok nyúj­totta gyönyöröket, de ne él­jünk vissza azzal, hogy hiszen „erdőben vagyunk“. Ne hesse- gessük az amúgy is megtize­delt erdei állatokat! Kíméljük a szegény párákat, amelyek keservesen átvészelték az idei borzalmas telet és nyugalomra van szükségük, akár a hosszú betegségből felépült embernek. Ne szaggassunk virágot azért, hogy később elhajítsuk a csok­rot, ne tördeljünk ágakat, paj- kosságból, ne verdessük le a leveleket! És főleg ne rakjunk tüzet! Legyünk méltó, fegyel­mezett és hálás csodáiéi az erdei világ páratlan szépségei­nek. Ne alacsonyodjunk le, az erdőben is maradjunk — em­berek. K. H. 'mimimiiimimmiiiiimmiimiiiimiiiiiimiiimimiiiiiiiiiiiiifiiiiiimmiiimiiiiiiiiiiiH:1;- iiimiimmmiimiimmiimmmmiiiiimiiľ A Mag as-Tátrában sok he- ** lyen találunk hegyőr iá­sokkal körülzárt mélyedéseket. Valaha a jégkorszakban a gleccserek fimgyiíjtö medencéi voltak, ma mélyükben kristá­lyos víztükör csillog: a tenger­szem. Kizéjük tartozik a Csor­ba-tó is, a tátrai tavak gyön­gye. A tátrai tavak gyöngye A tavat kétezer méteren je­lül hatalmas csúcsok zárják körül, másfelől pedig a poprádi völgy mélysége határolja. A hatalmas hegyek és a mély völgy közti platón' csilfog a Csorba-tó vize, 1354 m tenger­színt feletti magassággal és közel 20 hektárnyi területet ölél jel Vize helyenként 20 m mély A nagy tavat három vagy négy kilométer hosszú gyönyö­rű sétány övezi Özondús leve­gőben jár rajta az ember, mert a sétány másik oldalán fenyő - rengeteg kezdődik. Olyan szép ez a táj. hogy mindenkit meg­ragad, aki a tóparti sétányon jár. 1910 júliusában Ady End­rét is megihlette aki ezeket a sorokat írta a Csorba-tőr ól: Itt tó vár a Tátra ölén Csillogó tiszta vad. Keresem benne a századokat Az életemet A sirató dalokat A szállaló időt S a tükröt a varázsosat. A napokban ott jártam a tó partján és felfigyeltem az egyik sétáló csoport magyar beszédjére. Nem győzték a táj szépségét dicsérni. Megkérdez­tem, hová valók, azt válaszol­ták, hogy Kossúlról. A Csorba­tó partján is megváltozott az élet. Szentiványi József, a régi kapitalista tulajdonos, aki a tó melletti nyaralókat kezdte épí­teni, már rég eltűnt az időből. A kossúti munkás ott sétál a gyönyörű tó partján. Rend­szerünk tudatában van, hogy mit jelent a Csorba-tó és nap­ról napra szebbé teszik. Ma emeletes épületek szegélyezik a tó partját, szanatórium és a Krivárj szálló. De a tó az új környezetében mit sem vesz­tett ősi szépségéből. Nyaranta pompás uszoda áll a kirándulók és pihenők rendelkezésére, té­len pedig a síelők tömege indul ki innen a Tátra bércei felé, úgy, hogy a Csorba-tó partján jóformán egybeolvad a nyári és a téli évad. Víg csónakoso­kat majdnem mindig látni a tó vizén, melynek hullámait ezüst­be fodrozza a nap. A turista, a Tátra jellegzetes típusa, majd mindig megtalálható a tó partján. Nem is csoda, hiszen a Tarpataki vízesés, a Téri menház, a Eátyolgerinc vagy a Tengerszem-csúcs mindig csábít Az autópark gyakran alig képes befogadni a motoros jár­műveket, melyek az üzemi dol­gozókat hozzák ide társas ki­rándulásra. Amikor ott jártam, három kék lengyel autóbuszt számoltam meg az ismert Wy- ciczka felirattal éi a Mávaut, a magyar autóbuszközlekedési vállalat külön járatának két Ikaruszát, A vVlarnosvasút is rengeteg utast szállít ide és hányszor szakítja meg jelleg­zetes szirénájával a tátrai bér­cek csendjét. A tátrai tavak gyöngyét, melynek partjain valaha Ady Endre álmodott egy fi) és szebb világról, ma az vette birtokába, aki azt egye­dül érdemli, a dolgozó nép. Mártonviilgyi László HASZNOS VERSENGÉS A sülyi és fel- bári szervezet ez év elején kö­zös útra lépett — egyesült. Az évzáró tag­gyűlést már közösen tar­tották meg. Elhatározták, hogy két színjátszó cso­portot alakítanak. A szer­vezet elnöke Szigeti Pál ál­dozatkész munkájáért va­lóban dicséretet érdemel. Sanka Benő, a CSISZ titká­ra sokoldalúan támogatja. Egyelőre a sülyi részleg te­vékenykedik eredménye­sebben. Jól sikerült eszt- rádműsort rendeztek, a sze­replők közül Nagy Frigyes igen tehetséges színészként mutatkozott be. A sülyi fiatalok egy lé­péssel előre haladtak, most már a felbáriakon a sor. Bereck József, Felbár MIT CSINÁLNAK KÁRVÁN? A mezőgazdasági szakis­kola tanulói elhatározták, hogy brigádmunkát szer­veznek és a munkáért ka­pott összeget kirándulások­ra használják fel. A fiata­lok a csenkei erdészetben facsemetéket ültettek. Na­gyon meg voltak velük elé­gedve, mert pontosan, szakszerűen végezték a rá­juk bízott feladatokat. Bir- csák Tamás és Gulyás Ist­ván tanítók vezették a bri­gádot. Grobi Lajos 700, Liptai Géza 600 facsemetét ültetett ki. Fekete Ferenc, Karva SZÉP AZ ÉLET KALÁSZON Kalász község nagyon kiépült ; ] az utóbbi évek­ben, szép kul- túrház áll a falu közepén. Az idén négy színdarabot adott elő a színjátszó gár­da. A fiatalok rendszeres teadélutánokat rendeznek. Az Iskola tanulói is gyak­ran készülnek kulturális műsorra. Az iskolában most legújabban bevezették, hogy a tanulók meleg tízórait kapnak. Nagyon szeretjük falunkat és mindent elkö­vetünk, hogy még szebb legyen. Fazekas Imre, Kalász PADÄNYBÓL ÍRJÁK A CSISZ padá- nyi szerveze­tének , tagjai szorgalmasan készültek a Zsuzsi című háromfelvonásos színdarab előadására. A szereplők kö­zül senkit se emelünk ki külön, mert kivétel nélkül mindannyian tudásuk legja­vát nyújtották. Bodó Árpád, a színjátszó csoport veze­tője sok dicséretet érde­mel. Sok hozzáértéssel és szeretettel foglalkozik a fia­talokkal. A kultúrcsoport további munkájához sok si­kert kívánunk. Lábadi Imre, Padány EGY A SOK KÖZÜL Alig hat hónapja, hogy Mészáros József először vette fel a katonaruhát. A magyar tannyelvű iskolát végzett bányászfiút sok ne­hézség várta. Ott kellett hagyni barátait, akikkel a szocialista munkabrigád cí­mért állt versenyben. Erős akarattal azonban leküzdöt­te a nehézségeket. Társai szerény modoráért, közvet­lenségéért hamar megsze­rették és segítségére siet­tek. Alig öthónapos szolgá­lat után már elnyerte a példás katona címet. Mé­száros József a katonai szolgálat után hazamegy a szövetkezetbe, mert úgy érzi, hogy ott van rá a legnagyobb szükség. Bene Altréd ROZSNYÓI LEVÉL Rozsnyó kö­zönsége izga­lommal várta, hogy milyen műsorral lép­nek a közönség elé a CSISZ-tagok és a L pionírok. Az előadást ke­mény munka előzte meg. Strausz Gizella tanítónő Mark Twain Koldus és ki­rályfi című mesejátékát rendezte. A darabban /I szereplő vett részt. Balázs Gyuszit a kiskirályt it — emeljük ki, mert lehetet­len felsorolni a többi sze­replőt. A színdarabot eddig már hatszor mutatták be. Megfogadták, hogy minden évben legalább egy színda­rabot tanulnak be. Koday Angela, Rozsnyó SZÉP KIRÁNDULÁSON VOLTAK A födémesi ekola felső tagozatának tanulói felejt­hetetlen szép kiránduláson vettek részt Bratislavában. Felkeresték a Slavínt es megkoszorúzták a szovjet hősök sírját. A Szlovák' Nemzeti Múzeumban sok \ érdekeset láttak, átsétáltak a Duna-hídon és megnéz­ték a Petőfi szobrot. A bra- tisiavai állatkertben szíve­sen időztek, szép és élmé­nyekben gazdag nap emlé­keivel tértek haza. Katona Róland, Födémes KEDVES VENDÉG NÁDSZEGEN Falunkba egy spanyol fiú látogatott el, aki részt vett a CSISZ-kongresszuson és és azután végigjárta ha- * zánkat. Meg akart ismer­kedni az itteni fiatalok éle­tével. Nálunk megnézte a szövetkezet állattenyész­tését, minden nagyon érde­kelte. A gyűlésteremben tolmács segítségével el­mondta az élettörténetét. Milyen szomorú életük van a fasiszta terror alatt élő fiataloknak. Milyen boldo- gak lehetünk, hogy mi sza­bad szocialista államban él-I hetünk — gondoltuk mind­nyájan. Gombos Klára, Nádszeg H. E. Alsópéter: Beszá-] mólóját rövidesen közöljük.; írjon máskor is. Azóta is bánatos a szí­vem: Forduljon a következő F címre: Park kultúry a od­dychu, Bratislava, ahol időnként tehetségkutató | versenyt rendeznek. Száz új idegen táj: Jazy­ková škola Bratislava, Slo- vanská 14. Csak nyelveket» tanítanak, bővebb felvilágo­sításért forduljon közvetle- 1 nül az igazgatósághoz. Sikerülni fog: Szeretem a szakmám. Riporter: Riporter-iskola nem létezik, érettségi után iratkozzanak be az újság­író főiskolára, (Vysoká ško­la novinárska, Bratislava, Šafárikovo námestie). Ha a fényképészetben akarna , szakképzettségre szert ten­ni, akkor a képzőművészeti ipariskolát ajánljuk. Stred-; ná škola umeleckého prie­myslu, Bratislava, Palisády 57. Költészetet kedvelő: Jev- j tusenko szovjet költő élet­rajzát a Kultúrny život az: elmúlt hetekben folytatás­ban közölte. Forduljon a többi könyv miatt a Ma­gyar könyvesbolthoz, Bra­tislava, Michalská ulica, esetleg a könyvantikváriu- j sokhoz. Toncsíka: Versei kifor­ratlanok, olvasson sokat és művelődjön! Május est: A kerületi székhelyeken vannak gyógy­növényfelvásárló - közpon­tok. Csorba-tó a tátrai tavak gyöngy*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents