Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-04 / 22. szám

♦ A CSISZ SZLOVÁKIA» KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1963. június 4. XII. évfolyam, 22. szám Ara 60 fillér BÄNYÄSZFIATALOK KEZDEMÉNYEZÉSE, MELYNEK REMÉLJÜK, ORSZÁGOS VISSZHANG­JA LESZ Minden erőnket a nehézségek leküzdésére Értékelnek az iskolai szervezetek Ezekben a napokban számos iskolában értékelik a CSISZ évi munkáját. A problémák néhol közösek, néhol eltérnek egymástól. Az alábbiakban a galántai Általános Középiskola CSISZ-tagjainak adunk hangot. František Pene elvtárs, a CSKP KB titkára e napokban fogadta a Dőlni Jiretín-i Cent­rum bányaüzem mellett műkö­dő CSISZ-szervezet képviselőit, akik átnyújtották azt a felhí­vást, amelyet a bányaüzemük­ben dolgozó ifjúsági kollektí­vák hazánk bányászaihoz in­téztek. Penc elvtársnak hasonló fel­hívást nyújtott át ezenkívül Ľubomír Metličky a Suchá Stonava-i bányákban dolgozó CSISZ-tagok nevében is. A két felhívás azt bizonyítja, hogy a fiatalok megértették azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XII. kongresszusa és a CSISZ IV. kongresszusa tűzött ki. A Centrum bányában dolgozó há­rom ifjúsági kollektíva, melye­ket V. Šimko. S. Kout és E. Fodzemský élmunkások, a szo­cialista munka úttörői vezet­nek, elhatározták, hogy tekin­tettel népgazdaságunk átmene­ti nehézségeire, a tervezett feladatokat ez év december 12-ig, azaz addig a napig tel­jesítik, amelyen a Szovjetunió­val való szövetségi szerződé­sünk megkötésének 20. évfor­dulójáról emlékezünk meg. Az egész évi vágathajtási terv teljesítése után, amely a három kollektívánál összesen 7100 métert jelent, az év hát­ralévő napjain az állami ter­ven felül még 340 méter bá­nyafolyosót vágnak. A bánya- folyosók vágását kifogástalanul végzik el, a rossz munka által keletkezett hiányok eltávolítá­sáért bérre nem tartanak igényt. Azonkívül, hogy túltel­jesítik a vágathajtási tervet, 22100 tonna szénnel teljesítik túl az állami termelési tervet is. A Suchá Stonava-i felhívás­ban négy ifjúsági kollektíva hasonló teljesítményekre köte­lezi magát. A V. Högr vezette kombájnos kollektíva szeptem­ber végéig 15 000 tonnával tel­jesíti túl a tervet, a Z. Gaven- da vezette kollektíva 15 000 tonna szénnel, teljesíti túl a kombájnos kollektívák üzemi csúcsteljesítményét. A V. Öu- riš vezette gyorsvágók az öt nyári hónapban összesen 900 méter hosszúságú bányafolyo­sót vágnak, közülük két folyo­són túllépi a 200 méteres ha­tárt. A J. Trojan vezette kol­lektíva szeptember végéig 100 méter bányafolyosóval vág többet. Mind a négy kollektíva csatlakozik a mamaji mozga­lomhoz, átlépi a megállapított fejtőhely területét, amiáltal sok dúcolási anyagot takarít meg. Pene elvtárs, amikor átvet­te az ifjúsági bányászcsopor­tok felhívásait, kijelentette, hogy a felhívásra nemcsak a bányászkollektívák hanem a többi munkahelyen dolgozó CSISZ-tagok is megadhatnák a maguk válaszát. Nemzetgazda­ságunk további fellendítése ér­dekében rendkívül fontos, hogy idő előtt és jó minőségben teljesítsük ' az idei termelési tervet. ÚJ ELVEK - FRISS ERŐK Dr. STRASSER GYÖRGY G jainál komoly hiányok voltak észlelhetők. Cselényi elvtársat ezért lépten-nyomon megtá­madták és csak nagynehezen sikerült megértetni, hogy a ri­portban a valóságnak megfele­lően ecsetelte a helyzetet, nem követett bizonyos nemzetiségi szempontokat, még álmában se gondolt volna arra, hogy valaki félremagyarázza a leírt esetet. Igen, jól tudjuk, hogy az ilyen vagy hasonló problémák kitere­getéséhez rendkívül sok tapin­tatra van szükség, mert min­dig számíthatunk egy bizonyos túlérzékenységre — no de semmi esetre sem lehet nacio­nalistának bélyegezni azt, aki­nek valami fáj, akit valami bosszant, s ezt meg meri mon­dani. Már kis gimnazista korunk­ban a fejükbe verték — nem is tudom már annak a latin bölcsnek a mondását, aki azt mondta: Amit sokáig tanulsz — sokáig nem felejted el. Mi a nemzetiségi kérdés elméleteiből túl hosszú ideig csak ezt a mondatot tanultuk meg: „Min­denki a saját háza előtt seper­jen!" Ez ellen az elv ellen senki se emelhet kifogást. Csak sajnos a gyakorlatban nagyon egyol­dalúan értelmezték az elvet, és ezért önostorozáshoz, meacul- pázáshoz, — vagy nem is tu­dom milyen más gyónási kife­jezést kellene használnom — vezetett. Igen szükséges megmondani, hogy az 1945—48-as években miért érték sérelmek a becsü­letes magyar dolgozókat, gyak­ran régi kommunistákat, mun­kásokat, földműveseket is, akik semmiképpen se vétettek a köztársaság elleň és nem vet­tek részt feldarabolásában. Jól tudjuk, hogy ezek az esemé­nyek bizonyos nemzetközi ösz- szefüggésnek tartozékai. Már régen mögöttünk vannak ezek az idők, de a történelmi igaz­ság megkívánja, hogy sok min­den napvilágra kerüljön. __Már sokszor feltettük a kérdést: ki a felelős azért, ami abban az időszakban történt ? Csaknem mindent, ami történt, az úgy­nevezett burzsoánacionalisták (Folytatás a 2. oldalon) ondolatban kiszámítottam, hogy hány újságíró dol­gozik a magyar szer­kesztőségekben. Számítá­saimban körülbelül 100-ig ju­tottam. Ez a számítgatás eszembe juttatott egy elcsépelt jereváni anekdotát. Találkozik egy örmény egy kínaival és megkérdezi: Mondd — Ti há­nyán vagytok ? Erre a kínai ezt feleli: Hétszáz millió. Mire az örmény: Valahogy keveset lát­ni közületek. Ezekben a moz­galmas és szenvedélyes viták­kal teli napokban viszont vala­hogy keveset hallani a cseh­szlovákiai magyar újságírókról. Igaz, a kisebb folyókban nem olyan erős a hullámverés, de ennek ellenére mégis szembe­tűnő, hogy míg a cseh és szlo­vák sajtóban számos elvi fon­tosságú és nagy horderejű vi­tát olvastunk, a mi sajtó­szerveinkben egy kézen tud­nánk felsorolni azokat a hoz­zászólásokat, helyesebben mondva kísérleteket, amelyek komolyabb problémákat hoztak volna a felszínre. Ezt a körülményt azzal a valósággal hozhatjuk vonatko­zásba, hogy ezen a részlegen nincsenek nagyobb kaliberű publicisták, hiszen a kalibert nem a nomenklatúra szerint mérik. Továbbá tekintetbe kell ven­ni azt a körülményt is, hogy az utóbbi években a magyar saj­tóban uralkodó különleges vi­szonyok semmiképpen se já­rultak hozzá ahhoz, hogy ilyen személyiségek fejlődjenek. Hogyha az alkotás magasabb röptéhez szükséges szárnyakat erősen megnyirbálták — és ez a hosszantartó személyi kul­tusz időszakának legjellegzete­sebb vonásához tartozik, a nemzetiségi feltételek között — ezeket a szárnyakat még jobban megnyesegették. — Da­moklész kardjaként állandóan ott lebegett az a veszély, hogy a problémák feltárását — ne magyarázzák félre — és ne ve­gyék burzsoá nacionalizmus- \ak. Példaképül megemlítem, uogy Cselényi elvtárs szerkesz­tőnk riportot írt a Keletszlová­kiai Vasműről és kiemelte az egyik szocialista munkabrigá­dot, amelyben a pozitív hős történetesen magyar volt, míg a brigád cseh és szlovák tag­segítsége, állandó unszolása nélkül nem vagyunk képesek semilyen munkát elvégezni. Szikrátlan, puha fiatalok va­gyunk. Soknál hiányzik a tanu­lásvágy is pedig komoly mun­ka, tanulás nélkül nem leszünk hasznára társadalmunknak. Egy év múlva éretté nyilvánítanak, kikerülünk az életbe, és mi is mint sok fiatal nem leszünk képesek önállóan megszervezni semmit. Én azt javaslom, hogy: 1. Jövőre az osztályok munkatervéhez csatoljuk a gyűlések terveit is és úgy osszuk be, hogy minden osztálygyűlésen a többi osz­tály képviselői is részt ve­hessenek. Ezzel az osztály­gyűlések tekintélyét és w aktivitást is növelnénk. 2. Legalább negyedéven­ként a vezetőségi tagok a tanár elvtársakkal összeül­hetnének és megtárgyalhat­nák az aktivitással kapcso­latos problémákat. 3. Legyünk aktívak, érde­keljen minden bennünket, ne legyünk minden lébe kanalak, de tűnjön ki min­degyikünk valamiben. Lehet, hogy más iskolákon nincs baj az aktivitással, a szervezőkészséggel. Talán az sem lenne hiábavaló, ha más iskolák gyűlésein is részt ve­hetnénk, tapasztalatcserét folytathatnánk más iskolák ve­zetőségével. Szalay Éva II. b. Galánta Az olajtermelés fejlesztése te­rén nagy jelentőségű az újabb mezők feltárása. Ezeket a munkálatokat fúrók végzik. Mindenütt, ahol a geológusok újabb olajlelőhelyekre bukkan­nak, megjelennek az olajfúró­gépek, hogy munkájuk nyomán ismét gazdagodjunk olajban és termékeiben. Képünkön egy 2300 mélységre hatoló „Pionír fúró--* berendezés kezelősze­mélyzetével. illlllllllllllllllllliHHIRMIIim 12 millió turista MARGARÉTÄK SZEPESI GYÖRGY A SLOVAN-STADIONBAN SZEPESI GYÖRGY A SLOVAN-STADIONBAN SZEPESI GYÖRGY A SLOVAN-STA >* O OS » >< Ü Akit nem kell bemutatni ír. N P> «9 W Kedves em kell V) a Cu a N VI >* 0 cs •o U V) a 01 a olvasóink, ugye, bemutatnunk őt? A magyarországi rádió nép­szerű bemondóját, a „Római riport" és egyéb könyvek szerzőjét! Nálunk is szíve­sen hallgatják hangját a labdarúgás szerelmesei, amikor még az álmosítóan unalmas mérkőzésből is iz­galmas riport lesz. Szepesi György a mikrofon előtt, Budapesten, Rómában, Lon­donban, Chilében meg még sok más helyen, csaknem minden világvárosban és most Prágában. Még mielőtt azonban felcsendült a hang­ja a nagy mérkőzésen, itt járt nálunk, megnézte az angolok elleni mérkőzést. Ott ült a díszpáholyban Baróti Lajos, a magyar szö­vetségi kapitány mellett és persze, hogy megkérdeztük, mi a véleménye az angol- csehszlovák mérkőzésről és mit vár a prágai mérkőzés­től. Illetve, az ősszinteség kedvéért meg kell írnunk, ahogy volt. Szepesi Gyurkát felkérték a Csehszlovákiai sportban, írjon valamit a látottakról, meg hát a ma­gyar—csehszlovák mérkő­zésre is térjen ki. Hát hi­szen fogós kérdés elé állí­tották Szepesi Gyurkát, mert hiszen arról kellett ír­Szepesi Gyurka Buzánszky- val, a Dorog és a magyar „aranycsapat“ egykori jobb­hátvédjével nia, ami majd lesz Prágá­ban, s persze azzal a tudat­tal kellett elkezdenie a dik- tálást, hogy mire sorai megjelennek, az olvasók közül igen sokan éppen az ő riportja alapján ismerik már a mérkőzés lefolyását. Gyülekeztek a gondfelhők homloka körül, mire Nagy Jenő, a csehszlovákiai ma­gyar rádió bemondója ilye- ténképp buzdítgatta: ...... Olyasvalamit kell megírnod, amit még nem láttál, ez még úgy sem for­dult elő veled ...“ Láttuk Szepesit egy másik szerepben, nem a mikrofon előtt, hanem írógépbe dik­tálva. „Hát akkor írjuk: Amire nem számítottam.. Könnyedén, futball-nyel- ven „kapásból“ született meg a cikk, benne Chile, a rancaguai döntetlen, az angol—csehszlovák találko­zó és egy kis latolgatás a prágai meccs eredményéről: „A csehszlovák csapat a meglepetések csapata a rá- dióriporter számára" — mondta Szepesi, s mi bizony rábőlíntottunk, hogy az, még a nézők számára is. „Chilé­ben csaknem zokon vettük, hogy a csehszlovákok in­kább bennünket szerettek volna ellenfélként, nem az angolokat, nos, most a 4:2- es mérkőzés után megértem ezt. Azt hittem és vártam, hogy a csehszlovák csapat győz...“ Ott ülünk a Slovan-sta- dionban, Szepesi Gyurka Baróti Lajos mellett. Baróti jegyzeget, az első tíz perc­ben elég borús arccal néze­geti a mérkőzést. Akkor még jól bombázták a kaput a csehszlovák csatárok. Az­tán megenyhül a tekintet, O «! o: ritkáb- » felhősödik ^ is Baróti jegyzetei bak. Amennyire Vytlačil homloka, annyira derül fel Baróti arca. A mérleg két szára érzékeny v> fokmérő... q A mérkőzés előtt Szepesi < és Baróti is magyar győzel- ^ met jósolt Prágára. A mér- \ kőzés után azonban — nagy Í2 meglepetésre — mintha ki- > sebb lett volna a bizakodás. 2 Mert hát a futball-labda ® gömbölyű, sohasem lehet oá tudni, merre gurul jobban. SS Ám nemcsak ők, a többi ** magyar labdarúgó-szakértő • is úgy nyilatkozott, hogy az vt elbizakodottságnak még a pj nyomát sem leltük. Pedig n) akadt a Slovan-stadionban 5 nem is egy. Csanády Árpád, “ Buzánszky, Jenő, az NDK 2 válogatottját edző Sós, hogy q: mást ne is említsünk. Egyi- » küket sem kell bemutat- ^ nunk olvasóinknak, hiszen márkás nevek a labdarúgás «*“ berkeiben. Mégis szerények, ia igaz sportemberek. q Miképp is búcsúzott tő- < lünk Szepesi Gyurka? Sj — Nem tudom milyen 1 eredmény lesz Prágában, de remélem, hogy jő mérkőzés > lesz, olyan találkozó, amely 2 elősegíti a két ország sport- ® barátságát... -os a Z (Folytatás a 2. oldalon) S SZEPESI GYÖRGY A SLOVAN-STADIONBAN SZEPESI GYÖRGY A SLOVAN-STADIONBAN SZEPESI GYÖRGY A SLOVAN Május 22-én évzáró taggyű­lést tartottak a Galántai Álta­lános Középiskola tanulói. Ilyenkor ünnepi hangulat ural­kodik az iskolában, mindenki kék ingben jön és rövidített órákat tartunk Az elnök beszámolója után Mircz tanár elvtárs tartott elő­adást a CSISZ IV. országos kongresszusának munkájáról és határozatáról. A beszámoló és előadás után élénk vita kö­vetkezett. Megállapítottuk, megtárgyaltuk az elvégzett munka mellett a hibák, nehéz­ségek okait is Czuczor László, a II.b osztály elnöke értékes hozzászólásában olyan problémáról beszélt, ami­ről érdemes lesz szólni. A Il.b osztály hibáit azzal magyarázom hogy az osztály tagjai nem aktívak, nem kez­deményezők és nem elég köte­lességtudók. Ez talán érvényes az egész iskolára Tanáraink '"V ' *'£. ' «1» 1 bad utazást biztosítanak a tú­rák kedvelőinek. A sofőrök is érdekeltek az i autóstopban. Szelvényeiket megküldik a turista-klubok­nak. Ezekkel részt vesznek a tárgynyeremény-sorsolásban, amelyen értékes nyereményhez juthatnak. Az a gépkocsivezető, aki (ki­lomé terekben számolva) a leg­több szelvényt küldi be, a kö­zöttük folyó verseny győztese lesz éc értékes jutalomban ré­szesül. Nemrégiben összegezték : az autostop eredményeit Ka­zahsztánban. A verseny győz­tese itt Lazat Tkacsuk gépko­csivezető lett. Oklevelet és egy Szovjet unióbeli körutazásra jo­gosító ingyenes jegyet kapott. Az autostop szolgálat egyik legnagyobb előnye az, hogy a turista nincs kötve menetrend- , hez, bárhol és bármikor meg­állhat. Az autostop könyvecs­kével ellátott turista, számára bármely útvonal nyitva áll. Végül, az autostop révén a tu- ' risták díjtalanul utazhatnak és ez se kis dolog. A Szovjetunióban évröl-évre t nő a különféle turisták száma, r Ma már a Szovjetunió majd­nem minden huszadik lakosa c turista. Hátizsákos emberrel r találkozhatunk az év bármely r szakában, az ország bármely t szögletében. Ugyanakkor a c végtelen országutakon gépko- j esik ezrei robognak rakomány nélkül, személyszállításra al- l kalmas helyekkel. Sokszor még t a sofőr melletti ülés is üres. : Miért ne használhatnák ezt ki l a turisták — vetődött fel a s gondolat a turisták központi c tanácsában. Hasznára lenne a : turistáknak is, meg a gépko- t csivezetőknek is. c Hogyan szervezték meg? * Minden turista kap városi vagy ž megyei klubjában egy szelvény- , könyvecskét. A szelvényekkel L. „fizet" a gépkocsivezetőknek. . Az „Autostop" könyvecskék különfélék lehetnek. A lenin- £ grádi turistaklub például piros j könyvecskét ad ki tagjainak. \ Szelvényei 10, 20, 25, 50 vagy r 100 kilométeres körzetben sza- e

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents