Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-28 / 21. szám
Bratislava, 1963. május 28. XII. évfolyam, 21. szám Ara 60 fillér Tízezer diák jelentkezett önkéntes nyári munkára • 45 087 hektár rét és legelő rendbehozása • 74 701 gyümölcsfa kiültetése • Kb. 1 millió köbméter komposzt lerakása • A különös fiatal párra már első nap felhívták a figyelmem az üdülőben. A lány egyszerű, sötétkék ruhában járt, fehér gallérral, oldalt elválasztott, fülét takaró frizurával. A fiú sovány, sápadt arcú, sima fekete haja kissé esetlenül, félig a homlokába fésülve. Nagy szürkéskék szemével tétován nézett, az ember hiába próbálta elkapni a tekintetét... teljesen vak. Ketten legfeljebb 40 évesek lehettek. Mindig egymás kezét fogva jártak. De a lány úgy, olyan finoman, szinte csak az ujja hegyét érintve vezetgette párját, hogy én, az ifjú szerelem soha elválni nem akaró mozzanatának néztem ezt az örök egymásba kapcsoltságot, s észre se veszem, ha nem mondják: a fiú nem lát. S néhány nap múlva megdöbbenve, meghatódva rájöttem, hogy ez a fiatal asszonyka is úgy jár, mint egy vak, nem figyel az emberekre, vidámságukra, nem érzi a feléje sugárzó pillantásokat, nem vesz észre semmit maga körül — s a fiú közben látóvá válik mellette, hiszen a felesége jóformán csak azért él, hogy neki közvetítse a külvilágot. Meg kell ismerkednem velük! — gondoltam. Az üdülő vezetőjétől hallottam, hogy a fiú beszél franciául. Én is éppen francia leckékkel bajlódtam, egyedül nem éppen könnyű. Bekopogtam hozzájuk segítséget kérni. A házigazda nagy örömmel, barátságosan fogadott, s készségesen felajánlotta segítségét. — Nem haragszanak, hogy így betörtem? — kérdeztem. — Napok óta gondolkodtam, hogyan ismerkedhetnénk meg, de olyan zárkózottaknak mutatkoztak. — Ö, nekem nem olyan könnyű összebarátkozni az emberekkel — válaszolta a fiú. — Sokszor órákig is töröm a feNem szólt semmit, csak a karomat fogta meg. Amikor már ötödször jött, megéreztem. Beszélgetni kezdtünk. 1959-ben volt ez. Gyuszi ekkor már egy telefonközpontban dolgozott és közben érettségire készült. Mint mondta, eleinte nem vette komolyan az udvarlást. Tanulnia kellett. Éppen munkahelyéről az iskolába menet találkoztak. De az akkor alig 16 éves Erzsiké kitartott. Ahogy hallgatom, egyre jobban megértem ezt a beszélgeBizalmatlanság jem, hogyan szólítsak meg va- fésűnkhöz némán asszisztáló lakit, akivel úgy érzem, jó lenne elbeszélgetni — és mégsem merem megtenni. A feleségem pedig valóban nagyon szótlan természet. Egyébként ő jobban tudna segíteni, kitünően beszél franciául. Én is tőle tanulok. A fiatal férj barátságos, beszédes. Ez felbátorított: — Hogyan ismedkedtek meg? — A villamosmegállónál... Néma kérdésemre így folytatta: — Egy átkísérés alkalmával... Aztán Erzsiké mindennap, ugyanabban az időben ott volt. Először nem vettem észre. fiatal asszonyt, aki neki adt az életét. Pedig nem vol könnyű dolga, Í959-től 196 augusztusáig, amíg összeháza sodtak. Nemcsak az ő szüle a fiúé is hevesen tiltakozta a házasság ellen. A lányé azérl mert a fiú vak, a fiúé pedi£ mert a lány látó, s a látók be csapják a vakokat. Aztán a vőlegény szülei en gedtek. Erzsiké elköltözött ha zulról. Hozzátartozói még a esküvőre sem mentek el. — Boldogak? — Szeretjük egymást..., d< az élet nem olyan egyszerű A problémák nem oldódtál meg. Gyermeknapra Június elseje már hagyomá nyosan a gyermekek napja. Az újságokban is ilyenkor kedves gyermekképek díszítik az oldalakat. Mi sem vagyunk kivétel, ebben az évben is így ünnepeljük ezt a napot, de vajon nem válna-e az ünnep is formálissá, szükségtelenné, ha nem adnánk meg neki minden évben azt, ami a legfontosabb, ami tartalmával valóban ezt a napot ünneppé teszi. Sokszor írtuk, hogy hazánkban valóságos gyermekkultuszról beszélhetünk. Igen, utcáinkon jól öltözött, jól táplált gyerekeket láthatunk, az előző nemzedékekkel szemben legfiatalabb nemzedékünk gyermekkora valóban gondtalan. És mégis történt valami az elmúlt években, ami elgondolkoztató. Hazánkban évről évre egyre kevesebb gyermek születik. A gyermekszaporulat európai ranglistáján az utolsók között szerepelünk. Talán hangsúlyozni sem kell, hogy a gyermekszaporulat a társadalom jövőjének biztosítéka. A család legmagasztosabb küldetése, a házasság legnagyobb értelme és öröme a gyermek. Természetesen számos szociális s gazdasági problémát is meg kell oldani a gyermekszaporulat fokozásához. Tudvalévő, hogy bölcsődéink és óvodáink befogadóképessége nem felel meg a szükségletnek. Különösen az üzemek segítségére lenne szükség. Nemcsak nőnapi, vagy gyermeknapi gratulációra, de igazán anyagi áldozatra is szükség van. Mozgalmas nyár előkészület A nnak, hogy a fiatalok tevékenyen részt vesznek atalajjavítási munkában, már megvan a maga hagyománya. Szemmel láthatóak az eredmények és évről évre növekednek. Tavaly a fiatalok 88 kerületi, járási és 189 helyi talajjavítási építkezésen vettek részt. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok ezenkívül 138 öntöző- berendezésen dolgoztak. A fiatalok segítségével 12 056 hektár földet tettek termővé, 787 983 köbméter komposztot készítettek, 87 611 hektár rétet és legelőt gondoztak és 320 916 gyümölcsfát ültettek ki. A fiatalok fokozottabb mértékben veszik ki részüket a gyümölcstermesztésből is. A CSISZ-tagok és pionírok ligeteket építenek és védnökség alá veszik őket. Az 1965-ös év végéig kétmillió gyümölcsfát ültettek ki. Gazdasági eredményeiken kívül az ifjúsági brigádok felmérhetetlen fontosságú nevelő hatást érnek el. A CSKP XII. kongresszusának határozata nagy jelentőséget tulajdonít a talajjavítási munkáknak. A kongresszusi határozatok, valamint a CSISZ szlovákiai kongresszusára és a CSISZ IV. kongresszusára tett előkészületek arra serkentették a fiatalokat, hogy a talajjavítási munkában ezentúl még tevékenyebben vegyenek részt. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a tavaszi időszakban a CSISZ SZLKB felhívására a CSISZ kerületi és járási vezetőségei szervezték a fiatalokat és azok 45 087 ha területet vettek gondozásukba, 124 000 köbméter komposztot készítettek, 74 701 gyümölcsfát, bokrot ültettek ki. A közép-szlovákiai kerületben különösen a legelők és mezők gondozása terén értek el figyelemre méltó eredményeket. Vállalásaikat túlteljesítették, 20 000 ha terület helyett több mint 27 000 ha területet gondoztak. Az igyekezetét annál is inkább értékeljük, mert 5600 hektár területet újra termékennyé tettek és trágyáztak. A kerületben a CSISZ-tagok a gyümölcsfa-kiültetésben is teljesítették vállalásaikat. T anulóifjúságunk körében is példás tevékenység indult el. A közép- és főiskolákon működő CSISZ- szervezetek a nyári brigádmunka-tervek kidolgozásánál figyelmüket főleg a talajjavítási munkákra összpontosították. Több mint tízezer főiskolás és középiskolás vesz majd részt ezekben a munkákban. A nyári ifjúsági brigádok a poprádi, martini, prievidzai, mikulási, írencséni, besztercebányai. alsókubíni, Považská Bystrica-i és Žiar nad Hro- nom-i járásokban a már megkezdett hígtrágyás öntözőberendezések építésének befejezésén és a folyószabályozási és vízgazdasági építkezéseken dolgozunk. Fokozott figyelmet szentelnek Záhorie vidékének, a Kelet-szlovákiai és a Szepsi Alföldnek, valamint a Sajó szabályozásának. Az ifjúsági brigádok a hegyvidéki körzetekben is segítenek a talajjavításban. Részt vesznek a ma- dunicei, a sellyei és a gútai G. SZABÓ LÁSZLÓ: öntözőberendezések kiépítésében is. A fiatalok ezenkívül természetesen részt vesznek a takarmány begyűjtésében, az aratásban és ott vannak a cséplésnél is. A CSISZ járási és kerületi konferenciáin. valamint a CSISZ szlovákiai kongresszusán a fiatalok azt a kötelezettséget vállalták, hogy részt vesznek 10 ezer hektár terület talajjavítási munkálataiban, 1 millió köbméter komposztot készítenek, 70 ezer hektár rétet és legelőt gondoznak, 70 ezer gyümölcsfát ültetnek ki és 40 hígtrágyás öntözőberendezés építésében segítenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy vállalásukat valóban teljesíthetik. Jelenleg a tanulóifjúság nyári brigádmunkájának szervezése felé fordul a figyelem. Perben a örömért Jobb híján füt a bölcsesség — üszkös sebemre mákony — a boldogabbak örömét átélni, mint sajátom. Mert fojtón ült rám a közöny, mint lomha füst a síkra — se pártfogóm, se üldözőm, ki vonzana-taszítna ... Immár sorsom, hogy így legyen, törődtem bele régen — az erősé a győzelem, s enyém a vereségem. De kiben belső igaza a lelket így is őrzi, azt meg nem verhetik soha, a gyengesége — hősi! Ezernyi szép nyüzsög körül, mint halakkal a mélyvíz — mind, ami jó másnak kerül, az jog szerint enyém is! Joggal enyém — és nincs jogom, hogy jussom visszalökjem! — hát részemet kiharcolom a közös örömökben! iiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiftmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiii Amikor a macska jön j A Cannes -i film- fesztiválon nagy : feltűnést keltett Vojtech Jasný rendező Amikor a i macska jön című filmje. A szakértők szerint ez a játékfilm vagy pontosabban film- játék műfajilag me ghat ár ózhat atS megtudom, hogy az egyszobás kis lakásba, ahová a fiú szülei befogadták a fiatal házaspárt, nem költözött velük a boldogság. A szűk helyen, a kényszerű egymásra utaltságban csak növekedett a szülők ellenszenve a fiatalasszony iránt. Mert — uram bocsá* — kiderült, hogy ennek tiszta lelkű kis asszonykának hibái is vannak ... „Becsapja a fiúnkat“ — jajgatott a szülők lelke, s észre sem vették, hogy elültették a gyanút a fiatal férj lelkében is. „Nem is rendes, nem is elég házias, nem való asszonynak“ — mondogatták. — Külön lakás kellene, de a tanácsnál, ahol elmondtuk problémánkat és könyörögtünk, hogy legalább egy kis lyukat adjanak, ahol meghúzódhatunk, nem találtunk meghallgatásra — mondja a vak férj. — Pedig magam is félek, ha így maradunk. Hiszek Erzsikének, de hiába mondom a szüleimnek, miért jött volna hozzám, ha nem szeret? Ök nem hisznek neki. nem bíznak benne. Nem látok és ők folyton azt hajtogatják:'becsap engem. Rettenetes tragédia a bizalmatlanság. A két fiatalt az éjszaka már az utcára űzte. Segíteni kellene, hogy ez a két ember együtt maradhasson. Somlyó Zsuzsa = a vígjáték színvonalának. lan, de stílusában egységes, mese- szerű balett-vígjáték. Egy mai ha- zánkbeli kisváros kedves, gunyoros „káderszatíráját“ beszéli el egy népmese fantazmagóriájában. A prágai „Fekete Színház“ trükkjátékai mellett poétikus tájakkal és bűbájos gyermek fel vételekkel igézi meg a nézőt. A báj, a humor, az emberi melegségnek köszönhető, hogy a különböző szólamok nem válnak széjjel, hanem egy sajátosan nemzeti hangú kórusban olvadnak együvé a filmben. Diana, a kötéltáncosnő, kedvencével, a macskával. Al artistanő szerepét Emília Vásáryová alakítja. irilflllllllllllllflllillllllllHIIIIIIIIIIUIIIIlllllliiHlllllllliiiiiiiiiiimiiiii
