Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-21 / 20. szám

A deszka vándorútja i. Belépsz az udvarra és ott találod az erdők szagát, a fe­nyőkét, tölgyekét. No meg a kapust is, aki a „szabály az szabály“ alapon nem hajlandó egy lépéssel sem beljebb en­gedni, míg meg nem jön a fel­mentés Fájd Lászlónak, a CSISZ-szervezet elnökének személyében. — A gép itt marad — szól még rám a kapus, amint in­dulnék s így csak egy árva jegyzetfüzet társaságában me­hetek tovább. Vadász, puska nélkül. De hiába, szabály az szabály s ezen még vitatkozni sem lehet. II. ségi ellenőrzésnek vetik alá, s utána jöhet az expedíció, a vagonírozás. így megy ez. Naponta nyolc bútorral megrakott vagon hagyja el az üzemet, havonta átlagosan 200. 1958-hoz viszo­nyítva mintegy 18 százalékkal növekedett a termelés. A sze­relőben Csernok Gyula azt mondotta: „Már nyolc éve dol­gozom itt. de még sohasem fordult elő, hogy ne teljesítet­tük volna a tervet. Ezek a szavak pedig az egész üzemet, az üzem irányítóit és munká­sait egyaránt dicsérik. Micsoda különös birodalom ez a bútorgyár. Járunk Lacival a jőtorkú malacként visítozó gépek között, ahol 700 ember végzi munkáját (persze nem egyaz/wrre, mert két és három TJ—1 ../.U U„1 nem volt, de vala­hol mégis csak volt egy erdő, és abban rengeteg sudár termetű fa­legény. Régi vá­gyuk volt, hogy beépített faliszek­rényekké, mosoga- tóasztalokká (egy- és kétrészes) vál­janak. Jöttek az­tán a favágók, ki­vágták őket, vo­natra rakták, a vo­nat megállt a fű­résztelep előtt, és aztán végül elér­kezett a füleki Bé­ke üzembe, a „bú­torgyárba“ ... Szó- Egy kis megbeszélés. Képünkön (balról val lehetne ezt így jobbra) Fájd László, Koronczi Kelemen, is kezdeni, mese Antal István, valamint a CSISZ titkára alapon, mert olyan Kancko János látható, is, mesébeillő az !gész. A fa vándorútja. Fájd -aci magyarázta: — Az egyik végén, itt — nutatott a szárítóra — be- negy a deszka és 20 nap múl- r& mint kész mosogatóasztallal agy más konyhafelszereléssel alálkozhatunk vele a vagon! •ozásnál. — Szóval manufaktu- ámulok. műszakban dolgoznak). Magya­rázza a gépeket s az anyagta­karékosság furfangos megol­dásait, a műdeszkát stb, (Fü- részpor és apró hulladékok összepréselve). — Erősebb, mint a rendes, — teszi hozzá. Én meg csak ális szalagrendszeres négy minden, csak ;orszerű gépekkel — mondom. — Ügy valahogy — nevet. - Bejön a deszka, kezdődik a zárítás, feldolgozás (masszív- •agy rámavonalon) aztán a élkészáru-raktárba kerül, on- >an a festőműhelybe, majd a alapon Az embereket is mind isme- persze ri. Igaz, már öt éve dolgozik az üzemben, s most 23 éves. A masszív- és rámarészlegen Hustyava Józsefet, a részleg művezetőjét mutatja be és megtudom, hogy Hustyava elv­társ már 27 éve dolgozik az üzemben s emellett neves újí­zerelőkhöz vándorol. A kész tó is. Hatvankettőben hét újí- mtorokat technikai és minő- tási javaslatot adott be, hár­mat realizáltak is. A megtaka­rítás 50 700 korona értékű. — A többi is jó volt, csak a kivitelezése lett volna nehe­zebb — mondja Józsi bácsi. A festőműhely a lányok, asz- szonyok birodalma. Összesen mintegy 200 nő dolgozik az üzemben, java részük a festő­ben. S a műhely érdekessége mégis egy gép. Festőgép. Ren­geteg embert takarít meg, s a munka, amit végez, kifogásta­lan. Azonkívül rengeteg anya­got is megtakarít, ugyanis a lefolyó festék a gépnél össze- szedődik és körforgásszerűen újra felkerül a gépre. A szóró- pisztolyok esetében pedig igen nagy a festékpazarlás. A gépre nagyon büszkék a gyáriak. Ugyanis az ő technikusaik ké­szítették. Eddig már 13 dara­bot. Végállomás: a szerelőmű­hely. Itt találnak aztán gazdá­ra, itt találják meg végső he­lyüket és formájukat az egyes munkadarabok. Az ügyes kezek alatt hamar összeáll a korsze­rű konyhafelszerelés. III. — Mennyi a fiatal az üzem­ben? — Hetven-hetvenöt. — Az előbb újításról beszél­tünk. A fiatalok között is akad­nak újítók? — Persze. Tavaly hat újítá­si javaslatot nyújtottak be. Háromnak most folyik a reali­zálása. A feltételezett megta­karítás 65 ezer korona körüli. így a fiatalok kapcsán ke­rültünk aztán a végállomásra, a szerelőbe. Többi között An­tal István és Koronczi Kele­men dolgoznak itt együtt, egy miniatűr brigádban. A moso­gatóasztalok lábát szerelik, hatvan darabot egy műszak alatt. A tervüket 107—110 szá­zalékra teljesítik állandóan. Érdekessége a kis brigádnak, hogy Antal István, a szakember szocialista kötelezettséget vál­lalt, miszerint Koronczi barát­ját, akinek nem szakmája a fával való bánás, betanítja a munkába. Hogy ez mennyire sikerült, azt újra Csernok Gyu­la szavai igazolhatják. Ö ugyan­is az utolsó állomás a szere­lőben: a technikai ellenőr. — Panaszkodni nem lehet rájuk. Nagyszerűen végzik munkájukat. Ügyesek, de hisz fiatalok. Mosolygós, fehérköpenyes lány sürög-forog a lombi­kokkal teli asztalok között. Hol itt, hol ott „szemlélő­dik" s közben szorgalmasan jeyyezget. Jókedvű mosolya tavaszt varázsol a labora­tóriumba. Pedig Lojkovitá­vá Máriának nagy a felelős­sége. A losonci konzervgyár laboratóriumának a vezető­je. Mérnöki állás s neki csak középiskolája van. — Bizony, felelősség az van — mondja — de meg­birkózom vele. Fiatal va­! gyök, 22 éves. Ilyen korban pedig az ember a hegyet is elmozdítja a helyéről. Per­sze, ha van hozzá elég aka­ratereje. — Marika nagyszerű ve­zető — veszi át a szót az egyik laboránsnö — jó vele dolgozni. Mindig vidám és tettrekész. Nekünk is sokat segít. Pedig hát ö is tanul. — Már második éve tév­úton végzem a technikai főiskola vegyi fakultását —, mondja szerényen. Hetente egy napot Besztercebányán töltök konzultáción. A mun­ka persze megvár ... Nem panaszképpen mond­ja. Szereti foglalkozását. De i , bizony egy fiatal lány a munka és a tanulás mellett szórakozni is akar. Ebből kevis jut neki. A munka és a tanulás mellett az üzem­is. Kevés a szabad ideje, de azért hetente egyszer meg­néz egy filmet, elolvas egy jó könyvet. Leginkább az olyanokat szereti olvasni, amelyek a fiatalok problé­máival foglalkoznak. A CSISZ-ben is tevékeny­kedik. Igaz, nem úgy, mint két évvel ezelőtt, amikor az üzemi CSISZ-szervezet el­nökének tisztségét látta el. Marika azonban ma is büsz­kén vallja: a CSISZ-ben ne-, vetődött. Büszke rá, hogy a kékingesek közül vették fel a pártba. Mindenkinek bát­ran a szemébe mondja az igazságot. Még az igazgató­nak is. — Nekem tiszta a lelki- ismeretem — mondjál Igyekszem a munkámat jól elvégezni, de ha mégis hi­bát követnék el, elvárom, hogy azt nyíltan a szemem­be mtgidják s ne a hátam mögött suttogjanak. Hirtelen elhallgat, majd nevetve folytatja: — Lehet, hogy azért nem mentem még férjhez, mert nyelvesnek tartanak. Pedig csak az igazat mondom meg. S azért forog néha oly für­gén a nyelvem. A vezetékes rádióban egy jól ismert táncdal csendül fel. Ütemére Marika kezével dobol az asztalon. Szótlanul élvezi a zenét s mikor az utolsó taktus is elhangzik, vidáman megjegyzi: — Mint minden fiatal, én is nagyon szeretek táncol­ni. Sajnos nálunk Losoncon erre csak a kávéházakban van lehetőség. Az üzemek, tömegszervezetek csak rit­kán szerveznek táncmulat­ságot. Pedig erre nagy szükség lenne. A foglalkozásával kapcso­latban milyen tervei van­nak? — teszem fel a kér­dést a táncról szóló meg­jegyzés után. — Természetesen tovább tanulok, még akkor is, ha c szórakozásra kevés idő jut. A főiskola befejezése után a nehéziparban szeretnék elhelyezkedni... __ 9 9 9 — Igen, mégpedig a gép­iparban. Itt a konzervgyár­ban egyhangú a munka. Ke­vés lehetőség van a fejlő­désre. A gépiparban bonyo­lultabb kísérleteket lehel végezni. Miközben erről beszél, szeme fénylik. Látni rajta, hogy nem foglalkozásnak, hanem életpályának tekinti munkáját. Még középiskolás korában határozta el, hogy a munka mellett tovább folytatja a tanulást. Mert szerinte, ez így sokkal elő­nyösebb. NÉMETH JÁNOS IV. Fülek! A régi kátrányos te­tők alatt, egy csoda tárulko­zott ki előttem. A külső szür­keség belülről nagyon is moz­galmas és korszerű gépek, munkaasztalok labirintusát fe­di. Kellemes meglepetés volt. Valaki azt mondotta a gyárra, és igaza volt: — Olyan ez, mint egy óra­mű. Ha valami zavar támadna, az egész vonalon megállna a munka. Csakhát ez nálunk nem történhet meg. Azért vagyunk itt. Újuló, szépítkező, szépülő Fülek. A város tényleg város­sá alakult. S amit Fájd Laci a gyár jövőjéről beszélt, bizo­nyítja, hogy megfiatalodik az is. Új tanyát kap, új gúnyát, talán rövidesen, s a mostani, régi helyén játszótér lesz, fák­kal, élő fenyőszaggal. TÓTH ELEMÉR A Tormai Állami Gazdaság dernői részlegén alaposan előké­szítették a cukorrépa alá a talajt. Az őszi trágyázás mellett most tavasszal a 22 hektáros területre mintegy 8 ezer mázsa jó minőségű komposztot hordtak még ki. Céljuk 15 hektáron elérni a 6Ö0 mázsás hektárhozamot, hét hektáron pedig túl­szárnyalni Lopatnyik ezermázsás rekordját. Képünk régi ke­letű, még a komposzt-széthordást ábrázolja. if Szlovákiában az ifjúsági fényszórók már 500 CSISZ- szervezetben működnek s ed­dig több mint 150 millió koro­na értékű eddig fel nem hasz­nált gépet és anyagot tártak fel. A nagymihályi járásban két millió, az iglói járásban egy millió korona értékű gép és anyag került elő. Ebből a krompaehyi Kovohutában 222 ezer, a krompaehyi SEZ-ben 262 000, az iglói Nový Domov- ban 262 000 korona a feltárt anyagok értéke. A megtalált gépek között van például egy teljesen új BN-102 jelzésű szerszámköszörű, amely még tavaly került az üzembe, de egyáltalán fel sem szerelték. A szerszámokat továbbra is Liptovský Mikulásra küldik köszörülni, ahol pedig ugyan­olyan köszörű van, mint az ig­lói Nový Domovban. ir A prievidzái Priemstav nemzeti vállalat CSISZ-tagjai a beruházási raktárban tartot­tak ellenőrzést, s ott 400 000 korona értékű, eddig felhasz­nálatlan gépet találtak. Nagy segítséget jelent a vállalatnak, hogy az egyes építkezéseken is ellenőrzik az elraktározott anyagot. Nem elégednek meg csupán azzal, hogy felfigyelnek a fogyatékosságokra, de brigá­dokat is szerveznek, hogy az építkezés körletében rendet teremtsenek. A fogyatékossá­gok eltávolításánál nagy se­gítséget nyújtanak a faliújsá­gok is, amelyeken fényképek­kel, villámhírekkel bírálják a hibákat s azok elkövetőit. if Egy másik sötét zug, amelybe az ifjúsági fényszó­rók bevilágítanak: — az újítá­si javaslatok. Tavaly a trak­torosok például 9000 újítási javaslatot adtak be s ebből csak valamivel a felénél töb­bet realizáltak. A többiről megfeledkeztek, valahol az íróasztalok fiókjaiban porosod* nak. Most a (ÍSISZ-tagok e dolgokra irányítják az ifjúsági fényszórókat. Megállapították, hogy a bratislavai Dimitrov üzemben 82, a Matador üzem­ben 10, a bratislavai Pozemné stavby vállalatnál egyetlen újítási javaslatot sem reali­záltak. Miért? Egyelőre nem lehet tudni. tír És a minőség? Ezen a téren kezdeményező lépést lá­tunk a jihlavai Technometr és a Textil Bratislava vállalatnál. Ezekután a fiatalok további üzemekben és vállalatokban iS felkészültek arra, hogy figye­lemmel kísérik a termékek minőségét is. Ez lesz az ifjú­sági fényszórók munkájának harmadik, de nem kevésbé fontos szakasza. (f:Á) A stomfai Állami Haltenyészet n. v. a halastavakon több mint ötezer kacsát tart. Tavaly 360 ezer keltető-tojást szállítottak az állami gazdaságok és a szövetkezetek számára. A nagyszombati Kömalom nevű halastavon Holota Anna mintegy 600 kacsát nevel. Az élet és az iskola szorosabb kapcsolatáért Novotný elvtárs a CSISZ IV. kongresszusán mondott beszédében többek között rámutatott arra is, hogy a jövő társadalmának sokolda­lúan müveit, szakmailag igen fejlett emberek­re van szüksége. Ilyen emberekre van szüksé­ge mezőgazdaságunknak is, ezért előkészíté­sükre nagy figyelmet kell fordítanunk. A fenti gondolatok jegyében a Karvai Mező- gazdasági Szaktanintézet tanulói az Állami Erdészet csenkei részlegén erdőtelepítési munkákat végeztek. Olyan területen, ahol ed­dig csak értéktelen növények voltak, szívós munkával mintegy 42 000 erdei fenyő-, nyár­fa-, és égerfa-csemetét ültettek ki. Részben az erdészet elhanyagolt területein, másrészt a Duna árterületén. Több hektárt kapcsoltak így be a termelésbe, hogy ezzel is hozzájárul­janak növekedő faszükségletünk fedezéséhez Az iskola CSISZ-szervezete jól előkészítette a munkát, minden CSISZ-tag lelkesedéssel vett részt benne, ami a vezetőség kiváló agitációs munkájának köszönhető. A jó munkakedv meglátszott a teljesítményeken is. Garai Lajos tanuló 200 százalékos teljesítményt ért el. Szkladán László 190, Mezővárosi Jenő pedig 175 százalékra teljesítette a napi munkatervet. Meg kell jegyezni, hogy Garai és Szkladán nemcsak az erdőtelepítési munkánál ért el ki­magasló teljesítményt, hanem tanulmányi eredményük is kiváló. Az élet és iskola közötti szorosabb kapcso­latot azonban nemcsak egy irányban igyekez­nek as iskola tanulói megteremteni. Odaadó munkájuk ellenértékét szakmai tudásuk to­vábbfejlesztésére akarják fordítani, ezért tanulmányi kiránduláson vesznek részt a kö­zeljövőben. Megtekintenek olyan üzemeket, ahol szemléltetően láthatják a gépeket, a be­rendezést, a technológiát, a munkaszervezést és mindezt felhasználhatják majd saját üze­mükben, ha eredményesen elvégzik iskolai tanulmányaikat. Ez az ifjúság tehát munkaszerető, tanulni- vágyó és tettekkel “bizonyítja, hogy érdemes bizalmunkra, derűlátóan tekinthetünk a jővén'* (lő építésén végzendő munkájára. Kukéi Imre, Karva A bratislavai Faipari Kutató- intézetben a fahulladékokból takarmánypótló tápanyagot ké­szítettek, amely 53 százalék­ban fehérjét tartalmaz. Az új tápanyag kitűnően bevált. * * * Žirovnicén évente több mint 200 millió gyöngyházgombot készítenek. A gyöngyház-anya­got Indonéziából és Ausztrá­liából kapják. * * * Franciaországban, Olaszor­szágban és a többi európai ál­lamokban az articsóka a lakos­ság napi táplálékához tartozik. Nálunk alig ismerik ezt a sa­látának vagy főzeléknek kivá­lóan alkalmas növényt. Az ar­ticsóka fűnemű, szaporítani magról vagy sarjakról szokták. Szereti a mi éghajlatunkat és ezért nálunk is meghonosít­ható. * * * • Hazánkban a természeti szépségek megóvása céljából 569 helyen a területet védett helynek, rezervációnak minősí­tettek. Léteznek külön védett helyek madarak, melegkedvelő, sókedvelő és más ritkaság számba menő növények számá­ra. ♦ ♦ ♦ A bratislavai Építkezési Vál­lalat most fejezte be az első újtípusú alumínium-panell el­készítését, amelyet az új bra­tislavai klinika építésénél használnak fel A ; étkezés­nél több min! ilyen pa­nellre lesz szú- ég. * * ■* Most virít a kökény. Gyógy­szeriparunknak nagy mennyi­ségű szárított kökényvirágra van szüksége. A felvásárlási ára kg-onként 30 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents