Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-14 / 19. szám
Méri Sosem kiáltottam sosem kurjantottam nem éreztem erőt soha a torkomban, eldadogtam százszor fájdalmát a szívnek nem leltem forrását csodatevő írnek, nem leltem orvosát szívem bú-bajának talaját kerestem egy vándorló fának, ízét és zamatét értelmét a szónak, egy pici bíztatást jó útravalónak Kutattam az embert magam elvesztettem, borral locsolgattam félre csúszott kedvem, tanítani vágytam, egen gyermektől tanultam ezer pofont kaptam, amíg- felocsúdtam. Rímbe kovácsoltam vágyam és reményem félrevágott a sors ám ezt is túléltem, maradtam magamnak, bimbósodó vágynak, hej, most errefelé kemény fagyok járnak, fagyok acsarkodnak testvér tőre szabdal, hátrányba maradtam egy szép viadallal, s előnybe .. ki tudja van-e még előnyöm vagy virágbontás nélkül érkezik meg őszöm ... FECSÖ PÁL Boldog kamaszkor Jól esik a dicsőség vénen is de csak fiatalon édes, amikor c kamaszok feje még mint zümmögő méhes s a lezá’ l szemhéjakon út prüszkölő paripákon kergeled a levert ellenség hadát, padtársadat, azt a mindig elibéd tolakodó strébert, csak karodat kell lendíteni s a wiiUbledoni pályán te nyered meg a győztes gémet ... Ő mennyi álom, mennyi hihető hihetetlen! Nem is értem, hogy fér a szivetekben újra ennyi méz mai if iák?! Azok a magunkban elmondott bölcs szónoklatok, amelyek világok sorsúról döntöttek merészen, s nem is az észen inkább a szíven át szövődtek, az ellenérvek mind halomra dőltek, s nem is kellett végigmondani őket már füledbe zúgott a tapsvihar, szemed sarkában a meghatottság könnye fénylett, a szipogó tanárikar büszkén mondta: Milyen bölcs és milyen fiatal! Nem is szólva a kincslelő napokról, gyémánthegyekről s bálnányi aranyhalakról, a szerelmedért esdő Vesztő szüzekről, rákot gyógyító csodafüvekről, amelyek ott nőttek éjjel a maszatos párnán, máskor meg ha a pusztító járvány városokat fenyegetett, varázslónak csapott fel a képzelet, s a szenvedők közt jártál mint szelíd apostol. Igaz, akkor még a csillagok felé nem szállt űrhajó, de ha lázadó szíved biztattad: hogy tűrni jó, már Mars-lakók dajkáltak ilyenkor, s hogy markodba hulljon a messzi, a távol elég volt gyanútlan tücsök lesre menni, s fűszállal kicsalni rejtett odújából... soroljam még?, ó ilgyis hihetetlen! Nem is értem, hogy fér a szívetekben újra ennyi méz mai ifiak! MONOSZLÓY M. DEZSŐ i Ki érti meg A búzaföldre ráhajlott az este, lágy égi fény remeg. Forró lábnyom jajdul a porból. Ki érti meg? Gubancos bajszú vén paraszt köhécsel, útfélre dűl, pilleg. Csak hálni jár belé a lélek. Ki érti meg? DÉNES GYÖRGY Hogyan kerül a csizma az asztalra? Ennek csak a CSISZ járási vezetősége a megmondhatója a szakszervezettel és az iskolaüggyel egyetemben. Igen, ezeknek a szerveknek kell megválaszolni a kérdést, amely április 19., 20. és 21-én kívülem másban is felmerült. Ugyanis ezekben a napokban került sor áz ifjúsági alkotó- versenyek körzeti fordulóira — Párkányban, Surányban és Ér- sekújvárott. Mint zsűritag, én csak a szép szó e három ünnepnapjáról nyilatkozhatok, mert ezen a téren közvetlen és meggyőző a benyomásom. De a közvetett megismerés is emellett vall. Szervezési fogyatékosságnak számítható a körzeti alkotóversenyeken megjelent versenyző egyének és csoportok számbeli minimuma. Már az elmúlt évhez hasonlítva. Több olyan egyén és csoport volt, akik csak „találomra“ jöttek el a versenyekre. Nem tudták, hogy mikor kerülnek megrendezésre és egyáltalán ki jogosult fellépni, mert az említett rendező szervek által kiadott röplap pont a versenyek napján került kezükbe, amely nem taglalja, de még csak meg sem említi a versenyekkel kapcsolatos feltételeket, követelményeket. További megemlíteni való fogyatékosság a színvonallal kapcsolatos. Itt talán a tanítókat illeti a megrovás, mert nagy részben tanuló versenyzők kapcsolódtak be az ifjúsági alkotóversenyekbe. A próza és a vers előadásánál a kiválasztás volt kifogásolható. Párkányban például (magyar részről) egy ízben sem szólalt meg mai életünket ábrázoló alkotás. Az előadott művek már korábban elvesztették aktualitásukat. Surányban, ezzel ellentétben, javulás volt észlelhető. Örvendetes és tudni illik, hogy itt a versenyzők felkészültebben szólaltatták meg az illető költőt és írót. Nové Zámky viszont visszaesett. Annak ellenére, hogy itt a múltban közismert verselők és előadók konkurráltak egymással. Tehát ez az, ami fáj, ami az embert ilyen és hasonló kérdések feltevésére készteti. Kérdezzük meg hát most is az illetékeseket, rendező szerveket: hogyan kerül a csizma az asztalra? TÓTH JÁNOS A nyolcadik bemutató , I*! i Ti w w ' f W'N i u ■ i l j ' 'á '- {-. v i. T r.U; J M#’ ># * *1 ŕ*: A n \ ‘v , / i/ a ! f 1 ' L ! 1 II m J i i$| 1 j U: i- s A CSISZ dal- és táncegyüttesének új műsora teljes képet nyújt lehetőségeiről, tagjainak tehetségéről, ügyességéről. A PKO-ban látott változatos műsor nagy sikert aratott. Eddigi műsorait főleg népművészeti táncszámok, klasszikus és jelenkori mesterek énekkari müveinek tolmácsolása és a zenekar tömörsége jellemezte. Az együttes új műsora ilyen vonatkozásban is fejlődést mutat. Bár egyes számok technikai kidolgozottsága nem minden a máig is virágzó, évszázadokon át kiforrott népművészeti minták előtérbe állítása a cél. A néptánc és a népzene értékeit állítják az érdeklődés középpontjába mondván: ahol a zene és a színpadi tánc elszakadt a nép nyelvétől, ahol elfakult a népművészet ereje, ott kiszikkad a művészet továbbfejlődésének talaja, elapad a nagy alkotások ihlető forrása. És mégis, a népi balettelemek, a pantomim, a modern ritmusú zsánerképek és tréfás Szép Júlia alkalommal pontos és a színpadi játék is sok esetben több expresszivitást igényel. Az énekkar előadása jó benyomást keltett. Kuckó Gábor lelkiismeretes munkájára vall a kórus egyéni hangvétele. Ez a lelkes csoport, amelynek férfikarát kéne felerősíteni, megérdemli a közönség szeretetét, megbecsülését. Hasznos és szép munkát végez. A zenekart a fiatal és tehetséges K a r a b a Gyula vezeti. A 33 tagú szimfonikus zenekar játéka következetes, főleg a li- rikusabb részeknél Viszont tömörséget és nem hangerőt igényelne a fortisszimókban amu- gyan is erős tételeknél. Tekintélyes részét az új műsornak a tánccsoport adta. A népi táncképek mellett helyet kapott a modern twist és a csa-csa. A cselekményes téma-táncokban a népi balett jut szóhoz (!) sok esetben sikeres megoldásokban. A táncosok új utat keresnek. Kérdésük: vajon a népművészet formanyelvén milyen mértékben fejezhetők ki a mai ember érzései, gondolatai, hangulatai. A népi együtteseknél általában táncok műsorba iktatása arra vall, hogy az új vezetőség tudatosan keresi a népművészet legcélszerűbb alkalmazásának módját. Több stílussal kísérletezik és engedvén a kor követelményeinek sikeresen hozza elénk az újszerű kifejező táncot és az előző műsoroktól eltérően négy új — mintegy 60 perces — táncprodukciőval mutatkozik be. Általában az az érzésünk hogy a túl igényes tánctémák hangulati skálája nincs egyensúlyban a lehetőségek arányával. A gyors lábjárású táncok virtuskodása, főleg a pontozó tánc lazasága, a karok, a felsőtest mozgás-kultúrája, a fej, valamint a szemjáték kapcsolata noha a táncmozdulatokban megtalálhatók, mégsem kielégítők. A mélyebb érzelmet interpretáló női táncok különleges atmoszféráját is főleg a külsőségek sugallják. Pedig csupán arra lenne szükség, hogy a táncosok precízebb és bensőségesebben átélt mozdulatokkal tolmácsolják feladatukat. Főleg, amikor a ritmikus mozgásokon túl, határozott lábemelésekkel táncolnak. Előnyére válnék valamennyi kompozíciónak, ha a gyakran ismétlődő és visszatérő motívumok — mint fő téma — színesebben variálódnának. Ezáltal a tánc belső mondanivalója is fejlődhetne. Kár lenne viszont —, mert ilyenkor így szokás — esetleg „eltanácsolni“ a műsorból egyik-másik kompozíciót. A Hősök emlékműve című szvitszerű táncjátékot már többször dicsértük. Most is elismerésünket fejezzük ki a kompozíció értékéért, s mert az együttes legpontosabban kidolgozott darabja, számunkra is a műsor minőségi mércéjét képezi. Andrašovan-Kvočák táncjátékának sikere a jól szerkesztett összeállítás. A sokat vitatott Liszt: II. magyar rapszódia kevésbé következetes végrehajtása okozza azt a látszatot, hogy a C-moll- os hangulatok komor lüktetése nem fedi a folklór-motívumok által tolmácsolt mondanivalót. A táncfantázia jó alapötletének mély értelme talán azért sem fejeződhetett ki kellő erővel, mert a koreográfus nem tudta a csapongó menetű, szenvedélyes Liszt-kompozíció térformáit megfelelően súlypontozni. Ennek oka nyilván a formanyelv keresés, amivel nemcsak a tehetséges K v o č á k József, hanem még nagyon sok koreográfus küzd. A diákéletből vett Epizódok (Novák Milan-Kvočák J.) tulajdonképpen teljesen különválik a többi tánckompozíciótól. S bár elüt az egész műsor stílusától, mégsem hat zavarólag. Áz együttes új társastáncokkal kísérletezik. A néptánc és karaktertánc mellett megjelent a pantomímos korszerű tánckoreográfia. A szatírának ható, karikírozó tánctémák a twist, csa-csa és a keringő ritmikájára épültek. A megbonKálmán Olga és Bílek Gábor Epizódok a tott térformák szokatlansága révén válik egyesek szemében bizarrnak ez az experimentum. Ezek a közkedvelt táncok színpadi helyzetükben összhangban hatnak. A fejlődés folyamata tehát megindult. Az ilyen új- zsánerű müvek, előkészítői a mai élet művészi táncábrázolásának. További báior kísérletezésre, a kísérletek jóindulatú értékelésére, türelemre, de egyúttal az igények helyes és reális megfogalmazására van szükség, mert a feladat ma már nem szorosan „néptáncos" jellegű, hanem általában értelmezett táncművészeti munka. Fokozott érdeklődéssel vártuk Šimai-Kvočák Az élet győz a háború felett című táncképet. Itt a szándék az volt, hogy jelképesen fejezzék ki a nő és a férfi vonzalmát, az ember megsemmisíthetetlen élniaka- rását, az élet győzelmét és igazát a pusztító halál felett. A mű mondanivalója a háború elhárítása, a béke megvédése. Cselekménye háromrészes. Az első képben könnyed kék ruházatban leányok csoporttáncát látjuk kissé hosszadalmas motívum-ismétlődésekben. Hiányoltuk a leányos bájtésköny- nyedséget, ellentétben az ösz- szeállítás második részében színpadra viharzó fekete-leples férfi-karral, akiknek produkciója látványos és dinamikájában is hatásos. A harmadik részben a jó és a gonosz, az élet és a fenyegető halál ösz- szecsapásában a kissé idillikusán beállított „örökifjúi“ élet diadalmaskodik. Ez esetben zavar a túlméretezés és a gépzene merevsége, ami előidézi, hogy az alkotó koreográfia és a technikailag állandóan fejlődő lelkes táncegyüttes nem tud kellő művészi színvonalon érvényesülni. Kvočákné-Kálmán Olga és Bílek Gábor tánca gondos, színvonalas. A szvitszerű Kuckó-Kvoéák: Rezgöcsárdás és a Mózsi-Kvo- čák-Tóth Margit: Ördöglagzi igényesen feldolgozott színpadi tömegtánc már közismert. Olyan cselekményes néptáncfeldolgozások, ahol a folklórmotívumokon túl, modernebb kifejezési formákat is látunk. Sikerüket csak fokozná a több játékosság és a táncosok egyéni kifejezőképessége. A rendezőség valószínűleg a mű súlyosabb mondanivalója miatt tette a műsor végére Andrašovan-Kvočák: Szép Júlia egyfelvonásos népi balettjét. Ez a három képre tagolt táncjelenet a néptánc tartalmi formanyelvétől már 1 el-eltérő táncmotívumok és térformák kísérletezésére épült. Kár hogy a kosztümök nagy része stílu- silag helytelen és indokolatlan. A dramaturgia is tömörebb kifejezést igényelne. Az énekes részek fölöslegesen túlnyújtottak. Ismert erdélyi balladáról van szó. amely a feudális századokban keletkezett, a kegyetlen önkény korában, egy féktelen erkölcsű tái s-thlomdiákéletből ban és éppen ebben az uraság és cseléd kiáltó ellentétében csúcsosodik ki hagyományainkban őrzött ereje. Bűn és büntetés lendíti ütemét. Előtérbe kerül a várúr és a jobbágy ellentéte. Ez a szembeállítás véres és ádáz, komor lázasan vibráló történet. A balladák által megkövetelt túlfűtöttség jelen van főleg a király (Mészáros Imre) alakításában: kifejezőképessége művészi, ötletes az alabárdosok tér-megoldása. Persze mindezen segíteni lehet és javítani kell, mert az együttes eddigi sikeres eredményei és erényei ezt így követelik. A műsorközlő elmaradását örömmel vettük. A díszlet, a színpadtechnika, fény-és hanghatások megfelelnek a modern színpad követelményeinek. Összegezve’ az egész műsor színvonalas, érdekes és külön dicséretet érdeme! az az odaadás és lelkesedés amit az együttes bizonyít ezzel a fellépésével is. Szuchy M. Emil
