Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-14 / 19. szám

IFJÚSÁGI SZÖVETSÉGÜNK MINDEN SZERVEZETÉBEN VÁLTSÁK VALÓRA A CSISZ IV. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATAIT Következetesen a lenini elvek szerint „A fiatalok kommunista nevelésében döntő tényező­nek a hazánk felvirágozta­tásáért kifejtett munkában való aktív részvételt tekint­jük.'“ (A CSISZ IV. kong­resszusának határozatából.) A CSISZ IV. KONGRESSZU­SÁNAK HATÁROZATÁBÓL vett idézet Lenin ismert téziséből indul ki: A fiatalok csakis a munkásokkal és a földműve­sekkel együtt végzett közös munkában , válhatnak igazi kommunistákká. Ennek a fel­adatnak csakis akkor tehetünk eleget, hogyha a CSISZ-szer- vek és szervezetek a fiúkat és a leányokat népgazdaságunk minden részlegén aktív, tett­erős alkotó munkára nyerik meg és kiszélesítik az ifjúsági munkaversenyeket. A CSISZ, a határozat teljesí­tésének érdekében az eddigi­nél még fokozottabb mérték­ben serkentse a fiatalok alko­tó tevékenységét, hogy az ösz- szes üzemben, az építkezése­ken, a szövetkezetekben és minden munkahelyen jó gaz­dasági eredményeket érjenek el. Elsősorban a CSISZ-tagok legyenek következetesek és kezdeményezők harcban a ter­melési költségek csökkentésé­ért, a termékek minőségének emeléséért és a selejttermékek teljes felszámolásáért. A CSISZ az FSZM-el közösen arra töre­kedjen, hogy a fiúk és leányok szocialista munkaviszonya el­mélyüljön és nap mint nap a munkás becsületéért harcolja­nak. A legfontosabb feladat az, hogy a CSISZ biztosítsa a fia­talok részvételét harcban az idei feladatok és a jövő fel­adatainak teljesítéséért. A FELADATOK MEGKÍVÁN­JÁK, hogy az ifjúsági kollek­tívákat vonjuk be a hazafias mozgalomba, a szocialista munkabrigád címért indított versenybe, és szakadatlanul szélesítsük ki a szocialista munka úttörőinek mozgalmát. Az ifjúsági szocialista munka­versenyt az igényesség és a kezdeményezés jellemezze. A gazdasági vezetőséggel kar­öltve érje el, hogy a pártszer­vezetek segítségével a vezető dolgozók, az idős érdemdús munkások — kommunisták se­gítséget nyújtsanak a hátra­maradó kollektívák és egyének számára, hogy azok elérjék Sz élen haladók színvonalát. Rendkívül fontos feladatok várnak a CSISZ-tagokra a technika fellendítése terén is. A mai fiatalok a legnagy­szerűbb tudományos és techni­kai felfedezések időszakában élnek. A lökhajtásos repülőgé­pek, az atomhajtásos villany­erőművek és hajók, a hatalmas rakéták, amelyek az űrhajóso­kat a csillagokig viszik fel, az elektronikus számológépek és más tudományos felfedezések, amelyekről az emberek még nem is olyan régen csak ál­modoztak. valósággá váltak. AZ EMBERT TESTI ÉS SZEL­LEMI MUNKÁJÁBAN IS A GÉ­PEK SEGÍTIK. A fiatalok sze­retnek álmodozni, fogékonyak az új iránt s ezért elsők kö­zött legyenek, akik az üzemet modernizálják. A munkahelye­ken fiatalok váljanak az újí­(Folytatás a 6. oldalon) ■■■■■■ Ez május Mióta a világ világ, május a mi földövünk alatt az év legszebb hónapja. Az ifjúság, a szerelem hó­Í napja egyaránt, meg­számlálhatatlanul sok vers, képzőművészeti al­kotás, zeneszóm szüle­I tett az ámor ihlető hatá­sa alatt. Természetesen ez a téma nem maradhat hatás nélkül egyik leg­fiatalabb művészeti ■ águnkra, a műfényképe­zésre sem. ízelítőül nyújtjuk át olvasóinknak Kábái Szilárd: „Szerelem, házasság, gyermek", és Líbiáé Kindrová: „Diák- szerelem" című felvéte­leit. PRÁGAI GONDOK ' szúg): Sugdolózás A prágai városi tanács első pillantásra különösnek ható döntést hozott: a város szívé­ben védett területet létesíte­A moszkvaiak kedves vendége ezekben a napokban Fidél Castro, a hős kubai nép vezető államférfi». A május elsejei felvonuláson tízezrek emelték magasba kezüket és kiáltották a dísztribün felé: „Hruscsov, Fidél, veletek vagyunk!" nek. Ha azonban meggondol­juk, hogy hazánk fővárosa mennyire gazdag műemlék- épületekben, már nem találjuk olyan különösnek a döntést. Prágában jártában-keltében az embci szinte nyomon követhe­ti az építőművészet különböző irányzatainak fejlődését. A X. és XIV századi építészeti em­lékek mellett, a később emelt gótikus épületek pincéjében ma is láthatóak román stílus­ban épült templomok és lakó- , házak maradványai. A városi tanács határozatára felállítandó védett területen 70 palota, 30 templom és mintegy 370 lakóépület van: valamennyi műemlék. Hazánk fővárosa azonban mégiscsak mai lakosainak ott­hona. Róluk sem feledkeznek meg, noha a lakáskérdés a világ sok más fővárosához ha­sonlóan, Prágában is elsőrendű probléma. Sőt, a helyzetet itt még súlyosbítja, hogy az épü­letek 41 százaléka 1920 előtti, elavult. A város vezetőinek az a törekvése, hogv a nagy ki­terjedésű külső kerületekben létesítsenek új, modern lakó­telepeket. Az utóbbi öt évben ennek a törekvésnek a jegyé­ben 22 363 új, belső és külső kiképzésében egyaránt modern lakás épült. Érdekes megemlí­teni, hogy a tervezők csalá­donként 2,6 személlyel számol­nak és egy főre 10,6 négyzet- méter lakóterületet irányoahak elő. Prágában is népszerű a szö­vetkezeti lakásépítés. Az ak­cióban főleg a fiatal házasok vesznek részt. Az utóbbi évek­ben 125 lakásépítő szövetkeze­tét alapítottak, 26 ezer taggal. Tavaly 7310 család jutott az akció keretében új otthonhoz. A városi tanács egy nemrégi­ben hozott döntésével ugyan­csak igyekszik javítani a lakás­helyzeten: Prágában mt.gköny- nyítik és ösztönzik a lakáscse­réket. Ez is május. Jaroslav Pacovský felvétele KIS NOTESZ A telefonfülké­ben felejtettem. Egyszerű, telefir­kált, megkopott, viharvert kis no­tesz volt, még be­gyújtásra is alkal­matlan. Izgalmas magánügyeimet nem rögzítettem benne napló sze­rűen, egy sereg telefonszámon, el­intéznivalón kívül semmi sem volt benne, ami érdekes vagy bárki másnak bármire jó: Öt perc múlva, ami­kor visszabandu­koltam érte, mégis nyoma veszett. Elbúsultam, de aztán egyszerre csak furcsa érzés zavart meg. Vala­mi könnyű, jó kis szédülés szállott rám. mintha öröm környékezne. Valami vár talán ma már, amiről a tudatom elfeledke­zett, de az ösztö­neim örülnek ne­ki? A notesz'. Igen, a notesz el­vesztése tett ilyen boldoggá. A kis noteszbe .gyömösz- költem. abban he­lyeztem el a hét­köznapi, kellemet­len, piszliesári ba­jaimat. S amint bejegyeztem, el is jelejtettem. Most nincs notesz, nincs gond, nincs elinté­zendő,- nincsenek határidők. Gond­talan vagyok és vidám. Noteszom elemelő je sem lo­pott, csak cserélt: elvitte ugyan a kis noteszt, de itt hagyta helyébe ezt a nagy-nagy gond­talanságot. Nincs notesz, tőlem ne kívánjon senki semmit. Nincs no­tesz, nincsenek apró-cseprő gon­dok. Eltűntek a notesszal. Jaj, de jó... ... Kérem szé­pen, azt a noteszt nem kegyed vesz­tette el? Újság­árus vagyok itt a sarkon, valaki az előbb adta át ne­kem. Figyeltem kegyedetj láttam, hogy ki tetszik bo­rulva lenni. Bizo­nyosan értékes jel - jegyzések vannak benne. Tessék! Péreli Gabriella A világ lelkiismerete Amikor Hruscsov elvtárs személyesen interveniált a spanyol államelnöknél Julián Grimau, a spanyol ellenállási mozgalom legendás vezetője halálos ítéletének megváltoz­tatásáért, a hírhedt Franco azt válaszolta: a világ lelkiismere­te elítéli a Grimau által elkö­vetett „bűnöket“. A világ közvéleménye azon­ban alaposan rácáfolt Franco szavaira. Még nem lehetett tudni, vajon végrehajtják-e az ítéletet, és már a tiltakozó táviratok ezrei özönlöttek a fasiszta diktátor címére. Még XXIUI. János pápa is közbelé­pett. Amikor aztán a madridi tudósítók révén köztudottá vált, hogy 20-án hajnalban, a madridi kormány utasítására megrendezett bírósági komédia halálos ítéletét végrehajtották, szinte az egész világ lelkiis­merete felzúdult Érdemes idézni Fausto Tar- silano ügyvéd szavait, aki az Olasz Demokratikus Jogász Szövetség megbízásából utazott a spanyol fővárosba és vett részt a bírósági tárgyaláson. Az olasz ügyvéd kijelentette: „Madridban nem embert ítél­tek el, hanem azokat az esz­méket, amelyekben hisz ... Mélységesen megrendített az — folytatta szavait —, amit Madridban átéltem. Láttam Grimáut, fején világosan lát­szottak a kínzások nyomai. Nagy seb volt a homlokán, összeroncsoít kezei meg voltak kötözve... Az óriási erkölcsi és fizikai feszültség és a „bí­rák“ minden mesterkedése el­lenére Grimau mégis fennhan­gon jelentette ki: „Tizenhat éves koromban kezdtem har­colni a dolgozók felszabadítá­sáért. Kommunista voltam, az vagyok és az is maradok ha­lálomig ...“ De mint ismeretes, a dán külügyminiszter is elítélően nyilatkozott Grimau kivégzésé­ről és sajtónyilatkozatában ki­jelentette, hogy a dán kormány Grimau kivégzése miatt hely­teleníti a jövő hónapra terve­zett „Spanyol Hét“ megrende­zését. És egymást érik a tüntetések Európa fővárosaiban, a spanyol követségek előtt. Zürichben a felháborodott tömeg betörte a kozulátus épületének egyik ab­lakát. Koppenhágában a tünte­tők Franco ellenes jelszavakat rajzoltak a spanyol nagykövet­ség épületének falára. Ilyen méretű tiltakozó kam­pányra nem emlékszik a világ 1933 óta, amikor Hitler ültette a vádlottak padjára Georgi Di- mitrovot. üimnniumiHiiiiiiiiitfüititiiii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents