Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-15 / 2. szám

BramcllsaíODBich

Valerij Brumeľ a világ legjobb sportolója. A szovjet magasugró számos fiatalnak a mintaképe. Már hogy is ne lenne az, mikor őt helyezték e legjobbak első helyére. Mögötte következnek a többiek, Fraser a világ leggyorsabb úszónője, Nikula, a világ legjobb rúdugrója, Vlaszov, a világ legerősebb embere. Pele, Garrincha, Masopust, a világ legjobb futballistái, Veres Győző, a magyar súlyemelő világ- csúcstartó és még sokan. A

A BRAT1SLAVAI XV MŰSORA:

Kedd: 18.00: Ifjúsági műsor, 18.45: A HESZ életéből, 20.00: TV Híradó, 20.20: Mezőgazdasági híradó, 20.30: Akszjonov: Kollégák. TV játék, 21.50: TV Híradó, 22.00: Orosz nyelvlecke;

Szerda: 19.00: Sportközvetítés. A közv. szünetében TV Híradó, 20.15: Albert Maltz: Simon Mac Keever vándorlása. TV játék, 22.00: TV Híradó, 22.15: Angol nyelvtanfolyam; Csütörtök: 18.00: Ifjúsági műsor, 19.00: Fizikát tanulunk, 20.00: TV Híradó, 20.00: Kis filmtörténet, 21.40: TV Híradó; Péntek: 18.00:' Angol nyelvlecke, 18.30: Iskolai klubok műsora, 19.30: Fiatalok

startja, 20.00: TV -Híradó, 20.20: Dokúmentumfilm,

20.40: A kezdet vége, 21.20: Thomas Mann: Csodagyerek. Irodalmi műsor. 21.50: Kulturális híradó, 22.20: TV Híradó; Szombat: 17.00:

Óvodások műsora, 17.30: Ismerjük meg a világot, 18.00: A fecske. 19.00: TV Híradó, 19.50: Táncdalok, 20.00: De- tektívtörténet, 21.30: Szórakoztató műsor Brnóból, 22.15: TV Híradó, 22.30:

Dzsesszmuzsika; Vasárnap: 9.00: Fúvószene, 9.30: Mezőgazdasági műsor, 10.00: Orutasok versengése. Közvetítés Varsóból, 11.00: Műsor katonáinknak, 11.30:

Vigyázat, lejtő, 14.00: Nemzetközi síugróverseny, 15.30: Visszapillantás az 1962. év legfontosabb sporteseményeire, 17.30: Gyermekműsor. 19.00: TV Híradó, 19.20: Sportközvetítés, 21.15: Ördögi csapda. Cseh film, 22.45: TV Híradó.

A BUDAPESTI TV MŰSORA:

Kedd: 18.00: Közv. a Nemzeti Múzeumból, 18.35: Kis- film, 19.05: Költözködés egy új lakóházba, 19.25: Mezőgazdászok fóruma, 19.30: TV Híradó, 19.45: A TV mesekönyve, 19.50: A szerencsés flótás. Angol film, 21.20: Fúvószene, 21.50: TV Híradó, Szerda: 10.00: TV Híradó, 10.25: Szerencsés flótás, I7.OO: A TV mező- gazdasági szakmunkásképző műsora, 18.05: Vaszary. Magyar kisfilm, 18.25: Orosz nyelvlecke, 18.45: TV Híradó, 19.05: Csalafinta bárónő. Közv. a József Attila színházból, 22.00: TV Híradó; Csütörtök: 17.30: TV Híradó, 17.35: Orosz nyelvlecke, 17.55: Kisdobosok és úttörők műsora, 18.35: Hogyan lehetek száz éves? Orvosi tanácsadó, 18.45: 60 éves a repülés, 19.05: Telesport, 19.30: TV Híradó, 19.55: Kisfilm, 20.15: Fórum. A TV művészeti folyóirata, 21.45: TV Híradó; Péntek: 9.25: TV Híradó,

9.40: Telesport, 9.55: Szatirikus műsor, 11.35: Kisfilm, 12.00: A jövő hét műsora; Szombat: 17.50: Bábjáték, 18.30: Képről képre... 19.10: Magyar kisfilm, 19.30: TV Híradó, 19.50: Hétről hétre... 20.00: Zenélő órák.

21.00: Bál a MÁVAG-ban. 22.00: TV Híradó; Vasárnap: 9.10: Hétmérföldes kamera, 9.25: TV jelenet, 9.55: űrhajós vetélkedő. Közv. Varsóból, 11.00: Látogatás Gádor István keramikus művésznél. Délután: Sportműsor, 18.10: Afrika. Ghana. 18.30: Teli Vilmos. Angol ifjúsági filmsorozat III., 19.10: Telesport, 19.30: TV Híradó, 19.55: Átkozottak: Francia film, 21.20: Kisfilm, 21.40: TV Híradó.

többiek. A legjobbak legjobbjai. Most szombaton majd nálunk is kihirdetik az ország tíz legjobb sportolóját. A Kultúra és a Pihenés Parkjában. Ünnepélyes keretek között. Találkát adtak a legjobb sportolók és néhány színész, énekes és előadóművész.

A Duna-parti randevún

persze a közönség is ott lesz, főképp a fiatalok, hogy megtapsolják mintaképeiket. Hazai példaképeiket. A lányok Bo- sákovát, Cáslavskát, a kitűnő tornásznőket, Kuldovát és Stan- őíkovát, az ejtőernyőssport két aranyérmeset, Masopustot, a nagyszerű labdarúgót, meg a többieket, az ezüstérmes fut- ballválogatottat, az aranyérmes motorosokat, az ugyancsak ezüstérmes röplabdáző- kat.

A Duna-parti randevún ott lesznek az énekesek, színészek közül többek között Chudík, Dibarbora, Sarvašová és még néhány nevezetesség teszi szórakoztatóvá a műsort, a nagy találkozó főszáma azonban mégis a nagyok és az utánpótlás találkozója lesz. A fiatalok és példaképeik randevúja. Olyan környezetben amely közvetlen. Nem a versenyzői mezben jelennek meg a példaképek, hanem mint emberek, a verseny- pályák, tornatermek hősei társadalmi keretek között. Átveszik a tiszteletdíjakat és egy keveset nyújtanak majd a magánemberi életükből is. A versenyek izgalmát más izgalom, a reflektorlámpák fényében való szereplés váltja fel.

Megjelennek a pódiumon a legjobbak, a legjobb „Tizek" és a három legjobb kollektíva. Ám rajtuk kívül még sok, igen sok sportolót szeretnénk látni a szombatihoz hasonló ünnepségen. Azokat, akik közül jövőre .talán néhányan ott állnak majd az 1963-as eredménylista élén. A feltörő fiatalokat. Az idén még egy lépéssel lemaradtak a nagyok mögött, de jövőre talán már ők következnek. Talán Golonka,. a most betegeskedő jégkorongozó, vagy Miko, esetleg Kolláro- vits, az asztalitenisz nagy ígéretei, vagy talán Polakovič, az úszók közül az egyre javuló fiatalok, a lányok közül Sebők Anikó, vagy Tobiá Ivón, a tornászlányok közül Milka Orav- cová vagy a kis Krajčír-lány,

a műkorcsolyázók közül a kis Filc vagy Nepela, vagy talán a ma még teljesen ismeretlenek közül tör fel valaki az élre. Társadalmi rendszerükben nyitva áll az érvényesülés kapuja, a szorgalmas fiatalok közül sok versenyző előtt tárult ki a lehetőségek széles láthatára.

~ ' ľn ..

. *

A mozgás művészete

Thália szerény szolgáinak és a legjobb sportolóknak a találkozóján még egy vendég lesz jelen:

a kultúra.

Szinte jelképezni kívánjuk, hogy minden téren igyekszünk megvalósítani az ép testben ép lélek gondolatát. A szocialista társadalom sportolója nem azonos a nyugati világ gladiátorával, a tudását csupán pénzért kamatoztató profisportolóval. A ma társadalma, a szocializmus kollektívája a sportolótól is elvárja a szellemi fejlettséget, a kultúra ismeretét. Már az iskolákban látjuk, hogy akármilyen jól sportol is valaki, ha tanulmányi előmenetele nem kielégítő, eltiltják a versenyzéstől. Itt van például Polakovič esete. Nagyszerűen asztaliteniszezik, még sem indulhatott addig versenyeken, míg a tanulás terén is fel nem mutatptt egy kis igyekezetét. A sportolónak a magánéletben is kell tudnia viselkednie, hiszen igaz sportembereket csak úgy nevelhetünk, ha kineveljük az ifjúságban a közösség, az egymásrautaltság érzéáét. Azt akarjuk, hogy a sportolóink ne csak a küzdőtéren, a verseny- pályán állják meg helyüket, hanem a társadalomban, az életben, a munkahelyen is. A jó sportoló jó tanuló, jó dolgoz és igaz ember is kell, hogy legyen. Csak akkor állíthatjuk példaképnek az ifjúság elé, ha ezeknek a követelményeknek is megfelel. Akad számos olyan példa is, hogy a jó sportolás nem párosult a többi előfeltétellel és így társadalmunk kénytelen volt radikális eszközzel orvoslást találni. Ez is helyes, hiszen éppen a sport, a testnevelés terén elért nagyszerű eredmények révén előtérbe kerülő személytől kell többet elvárnunk, mert hiszen akiben van akarat, van erő, kitartás a jó eredmények eléréséhez, abban kell lennie olyan akaraterőnek is, hogy a hibákat leküzdje. Akiben ez nincs meg, nem lehet igaz sportember, mert a vérbeli sportember mindig becsületes eszközökkel vívja meg harcát a becstelenség útjára sohasem téved. Ebben is példát kell mutatniok legjobb sportolóinknak, ebben is élen kell járniok a példaképeknek.

A múlt és a jövő — az asztalitenisz nagy ígérete, a fiatal Miko a nagyok — Štípek és Andreadis — között.

JDrágákan is megtapsolták

A Baráti Hadseregek ökölvívóinak prágai találkozóján volt néhány igen színvonalas találkozó. A prágai nézők tárgyilagosan elbírálták a külföldiek tudását is és bizony kijutott a taps nemcsak a hazai versenyzőknek. Illetve több tapsban részesültek a külföldiek, a hazai ökölvívók nem arattak különösebb sikert. Ott voltak a szorítóban a lengyelek, az NDK kitűnőségei, a sok-sok sikert aratott szovjet ökölvívók, a legnagyobb elismerést mégis az egyik magyar ökölvívó érdemelte ki. Kajdi János. Rado Burian, a Československý Sport munkatársa, nagy elismeréssel emlékezett meg Kajdi prágai sikeréről. „A magyar szorító dísze“, ezt a címet adta Kajáiról írt cikkének

Megérdemli ezt Kajdi János?

Amikor Herbert Olesch, az NDK kitűnősége ellen lépett szorítóba a magyar ökölvívó, a prágai közönség már az első menetben felfigyelt a pompás küzdpmodorra. Ritkán látni a szorítóban olyan nagyszerű teljesítményt, mint amilyet Kajdi nyújtott. Egymást kérdezgették a nézők, ki az a jófelépítésű, keménykötésű legény, s mire a három menet befejeződött, már sokan megjegyezték a nevét:

— Kájdi. — Egy kissé „prá- gaiasan" ejtették ki a nevet. Amikor azután a súlycsoport döntőjében'a szovjet Kakoskin- nal került szembe, már szinte a prágai nézők kedvencévé lett. Mert hát Prágában szeretik a jó ökölvívást, megtapsolják a pompás teljesítményt még akkor is, ha idegen nyújtja. Olyan tapsot kapott Kajdi a prágai szorítóban, hogy a budapesti Sportcsarnokban sem kaphatott volna különbet. Ütésváltások, szép elhajlások, ügyes elfordulások, pillanatnyi szünet

nélkül, végig a három meneten. Kakoskin is belevaló gyerek, ám Kajdi a prágai szorítóban jobb volt. Megérdemelte a győzelmet, megérdemelte a prágai nézők tapsát.

Kajdi Jáncsi Prágában is igazolta, hogy a moszkvai Európa- bajnokságon, majd 1964-ben a tokiói olimpián számítani kell vele.

— Papp méltó utódfi — mondogatták a prágai szakértők.

Kajdi Jancsi nagy csatában

A szombathelyi fiú már nem ismeretlen a szorító világában. Szülőhelyéről először a Duna- városi Kohászba vitt útja, majd

onnét a Bp. Honvéd berkei következtek. Már a római olimpián is adtak némi esélyt a számára, de akkor a balszerencse szegődött mellé. Eltört a bal karja. Ez azonban nem törte le, még komolyabb edzésre késztette. Rá egy esztendőre magyar bajnokságot nyert a könnyűsúlyban, majd elindult a belgrádi Európa-bajnokságon. Harmadik lett, bronzérmet nyert. Az aranyérmet nyert Mc Taggarttól pontozásos vereséget szenvedett. Most Moszkvában szeretne „rámenni“ a győzelemre. De azért nem elbizakodott. Nem akar úgy járni, mint Török Gyula, a római aranyérmes. Tudja, hogy az el bizakodottság, a fegyelmezet lenség, a sportszerűtlen élet mód megbosszulja magát. Papp Laci példáját követi, a három szoros aranyérmest, aki a szerénységből is jelesre vizsgázott, s aki a hivatásos ökölvívók táborában is megmaradt a szó rító „Papp Lacijának". Az igazán erős legényeknek nem kell legénykedniök. A szorítóban nem a szájhősködés dönt a győzelemről, hanem a keménység, a jó felkészültség, a mo- kányság, a belemenős gyözni- akarás. A Papp Lacik tulajdonsága. Kajdi Jancsi is belevaló gyerek a javából. Sok sikert kívánunk neki.

SPORTMOZAIK

ELLENKEZŐ útkeresés. A japán asztaliteniszezők fokozatosan visszatérnek a régi ütőtartáshoz. Nem mi állítjuk, hanem Barna Viktor, az egykori világbajnok. Már pedig ő csak tudja. Európában viszont igen sokan attól remélnek javulást, hogy majd egyik-másik játékos teljesen elsajátítja a tollszárfogás csínját-binját.

„Egészség“: Az eredmény amit a fogyókúrával elért, már eddig is nagyon szép, s bár még szüksége lenne néhány kilót leadni, mégsem tanácsoljuk, hogy folytassa. Most már nem olyan kövér, hogy a kúrát tartani kellene, arra azonban nagyon kell vigyázni, hogy tartsa a súlyát, ne hízzon tovább. Irtunk már arról, hogy vannak, akik hajlamosak a hízásra, így lesz bizonyára maga is. Azt ajánljuk, a mértékletes étrend mellett rendszeresen tornázzon, sokat és gyorsan mozogjon, lehetőleg sportoljon is. Az étrendjét gyümölccsel bővítheti (ez nem hizlal, kevés a kalóriatarTANÁCiADO

Alighanem nem a fogás fontos.

A BUDAPESTI műkorcsolyázó EB táncszámaiban helyet kap a twist, műsorra tűzték a Romanék és a magyar Korda — Vásárhelyi páros is. Hogy sikerük lesz, az biztos, pedig a táncban twist már trónfosztásra ítéltetett. A madison a divat.

talma) mégis nagyon egészséges és a szervezetnek szüksége van rá.

„Fiatal édesanya“: Sajnáljuk, de mi nem tudunk tanácsot adni, amikor egy olyan betegség kezeléséről van szó, amelynél több orvos gyógymódja nem használ. Annyit azonban föltétlenül ajánlunk, hogy gyermekét utaltassa a járási, esetleg kerületi székhelyre bőrgyógyászati szakvizsgálatra. Nem tudjuk, hol laknak, esetleg Bratislavá- ba is utaltathatja magát. Beutalást a körzeti orvostól kérjen, magyarázza meg, hogy nyugtalanítja, amiért a gyógyulás eddig még mindig csak ideiglenes volt, szeretné tehát, ha a gyermeket ismét kivizsgálnák. A vizsgálatra vigyen magával minden írást, ami a betegséggel kapcsolatos (kórházból, stb.).

„Ugye Te is akarod Ica“:

Mi igazán nem adhatunk tanácsot, a szemét szakorvosnak kell kivizsgálnia. Annyit azonban mondhatunk, hogy ezen semmi szé- gyelnivaló nincs, nem is értjük, hogy gondolhat ilyesmire. És honnan tudja, hogy nem lehet a bajon segíteni, esetleg operációval, orvos mondta? Ha pedig nem lehet és nem fáj, munkájában pedig nem zavarja, akkor igazán ne törődjön vele.

Még húsz éves sem vagyok: Kár, hogy nem írta meg a címét, mert levélben sokkal nyíltabban válaszolhattunk volna. Amint észrevette férjén és anyósán a változást, azonnal szólnia kellett volna. Fiatalasszonyok sokszor érzékenykednek és nincs is okuk rá. Mi nem hisszük, hogy férje érzelmei megváltoztak volna. Lehet, hogy csak valami gondja van. Ezt kellene megtudnia, és ha így van, akkor vigasztalja és buzdítsa. Mutassa meg ragaszkodását és szeretetét. Ez a feleség hivatása. El- menésre még nagyon korai gondolnia, először tisztázni kell a dolgokat. Minden házaséletben elő szokott fordulni ilyen nézeteltérés. Az ilyesminek nem szabad ilyen nagy jelentőséget tulajdonítania. Az őszinteség a legfontosabb. Ha ismét szüksége lenne tanácsunkra, úgy inkább írja meg címét, hogy levélben bővebben válaszolhassunk.

Melyiket válasszam?:

Mindenekelőtt, sose fenyegetőzzék öngyilkossággal. Ez nagyon gyerekes tempó és főleg felelőtlen hangnem. Elsősorban írja meg neki, hogy a távolléte alatt rájött, nem szereti annyira, hogy a felesége lehessen. Próbálja kapcsolatukat a barátság szintjére hozni. Természetesen mindez nagyon sok tapintatot igényel.

Egy tanácstalan leány:

Ha két évi ismeretség és sűrű levelezés után sem érez a fiú iránt semmi vonzalmat, akkor nem szereti.

Ha viszont így áll a dolog, akkor meg miért bolondít- ja? Becsületesebb volna, ha őszintén megmondaná neki, hogy csakis mint jó barát jöhet számításba. írja meg neki, nem is gondol rá, hogy a felesége legyen. Természetesen ezt nagyon tapintatosan és finoman kell vele közölnie.

Míhíamii

„Egy szomorú katona“:

A férfiaknál a kopaszodást nem lehet megakadályozni, de azért mindenesetre forduljon bőrgyógyászhoz, esetleg különböző kezelésekkel mérsékelni lehet a hajhullást.

(Folytatás)

Társaságbeli „sikerünk“ nemcsak attól függ, mit, ill. miről beszélünk, hanem attól is, hogyan adjuk elő. Elsősorban is tudni kell, hogy nem szabad sem túl hangosan, sem túl halkan beszélni. Ez különösen a társalgásra vonatkozik. Nagyon csúnya, ha valaki egy társaságban állandóan kiabál, egyrészt azért, mert azt a hatást kelti, hogy feltűnősködni akar, szeretné, ha mindenki réfigyelne, másrészt azért, mert akaratlanul is zavar vele másokat. Ha ketten társalognak, akkor is csúnya és fölösleges a túl hangos beszéd.

De ugyanilyen csúnya az ellenkezője is, v. i. ha túl halkan beszélünk. A túl halk beszédre nagyon kell figyelni, ez pedig bizonyos mértékben fárasztó, s ezenkívül, szinte elkerülhetetlen, hogy partnerünk minduntalan ismételésre ne kérjen bennünket. Az ilyesmi persze az illető részéről is kellemetlen, de mit csináljon, ha nem érti, jobban mondva, nem hallja, amit hozzá beszélnek. Ha társaságban beszélünk túl halkan, ezzel mindenkit arra késztetünk, hogy síri csendben legyen s úgy figyeljen a mondottakra. És még ilyenkor is elkerülhetetlen, hogy ismétlésre kérjenek, vagy — ami még rosszabb — a társaság tagjai minduntalan egymástól kérdezzék: „Hogy mondta?“, „Mi volt a vége?“, stb. Az ilyen társalgót különben is, előbb- utóbb mindenki megunja, még akkor is, ha érdekes dolgokról beszél.

Beszélgetés közben tehát hangunk legyen mérsékelt, sem túl hangos, sem túl halk. És még valami. A beszédet színezni kell, nem szabad valamit monoton hangon, sután előadni, mert így a legérdekesebb téma is veszít értékéből. Viszont a kevésbé érdekes téma is vonzóbb lesz, ha „ügyesen“ adjuk elő. Így pl. arcunknak is ki kell fejezni azt, amit mondunk, legalábbis annyiban, hogy ha komoly dolgokról beszélünk, komolyak — de nem komorak! — legyünk, vidám dolgok elbeszélésénél pedig mosolyogjunk. (De ne habo- tázzunk nagyokat, amíg partnerünk, ill. a társaság nem találta nevetnivalónak, amit meséltünk, különösen nem úgy, hogy saját magunk úgy nevetünk, hogy attól nem is érteni a szavunkat). Mindez nem jelenti azt, hogy „színészkedjünk“, de a „siker titka“ a témán kívül a hanghordozásban is rejlik.