Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-07 / 18. szám

A szövetkezetesek korátlaga lehetne jobb is „Ä dolgozók korátlagának és szakképzettségének meg­javítása érdekében évente kereken 40 ezer fiatalt — tanoncot kell megnyerni a mezőgazdaság számára, el­sősorban a falusi ifjúság soraiból, s biztosítani kell kedvező munkafeltételei­ket.“ (A CSKP XII. kongresz- szusának határozatából.) A határozat abból a tényből indul ki, hogy a mezőgazda Ságban egyre kevesebb a fia­tal, ugyanakkor 1970-ig a ter­melést az ipar színvonalára akarjuk emelni. Ehhez termé­szetesen nemcsak korszerű gé­pekre, vegyianyagokra, talaj- javításra van szükség, hanem legfőképpen az emberre, aki az ipar adta fölszerelést a ter­melés növelésének szolgálatá­ba állítja. A vágai szövetkezetben (ga- lántai járás) a taglétszámra egyelőre nincs panasz, hiszen egy-egy tagra alig 4,5 hektár föld jut. Más azonban a hely­zet a korátlagot illetően. A kö­zös gazdaságban harminchat a hatvan éven felüli dolgozó, míg a húsz éven aluli csak ti­zenkettő, ami a jövőre nézve bizony gondolkodásra ad okot. És miért nincs több fiatal, ta­lán kevesen vannak a faluban? Korántsem. — A faluban a fiatalok szá­ma megközelíti a százat — mondja Renács Ferenc, a szö­vetkezet segédkonyvelője, aki egyben a CSISZ-szervezet el­nöke is — csak kevesen dol­goznak közülük idehaza. Sok faluban vált központi kérdéssé ez a probléma, mi­lyen módon nyerjék meg az ifjúságot a mezőgazdaság szá­mára. így van ez Vágán is, pedig itt, amint a HNB, az EFSZ, a CSISZ vezetői mond­ják, a szétszéledés oka ismert, ugyanis a tények mutatnak rá. „A falu az ifjúság számára vonzó legyen“, írják a fiatalok a járási pártbizottsághoz írt levelükben. Ugyancsak sok fia­tal véleményét tolmácsolja Zsigó Tibor traktoros, amikor megjegyzi: „Ha jobban fizetne a szövetkezet, több fiatal ma­radna itthon.“ Érdemes egy kissé a megállapítások részle­teibe bocsátkozni. Vajon miért nem vonzó Vága község saját fiataljai számára? A válasz tömör, de ért belőle az ember. Nincs művelődési otthon sem, a fiatalok nem jöhetnek össze közös szórakozóhelyen. Szóval mind otthont köve­telnek. A dolog jobbik oldala az, hogy nemcsak követelnek, hanem hozzá 's akarják segí­teni a falut. Az „ifjúsági fény­szórók“ rámutattak, hogyan juthatnának kultúrházhoz. Két kihasználatlan épületet is ta­láltak a faluban, átalakítás után egyik is, másik is megfe­lelne a célnak. Az átalakítás­hoz segédmunkaerőn kívül pénzre és szakemberekre len­ne szükség, s a két utóbbival a CSISZ-szervezet nem rendel­kezik. Az épületek tulajdono­sai, az EFSZ és a HNB tudo­másul vették a fiatalok kíván­ságát és-megértik a művelődé­si otthon fontosságát. Igen ám, csakhogy nekik sincs pénzük az átalakításra. A falu legol­csóbban úgy jutna a kultúrház­hoz, ha a szövetkezet lemon­dana a volt istállójáról — ami méreteinél fogva jobban meg­felel — de az EFSZ erre csak úgy hajlandó, ha a HNB meg­téríti neki az anyagot. — A téglát fölajánlottam — mondja Simkó István, a HNB elnöke, a szövetkezet viszont a faanyaghoz is ragaszkodik, az pedig nem áll rendelkezé­sünkre. A legközelebbi gyűlé­sen megvitatjuk mitévők le­gyünk és a döntésről értesít­jük a szövetkezet vezetőségét. A falu és szövetkezet veze­tői ne vegyék rossz néven, de úgy tűnik, hogy az ügy elinté­zése hosszadalmassá válik. Gyűlés gyűlést követ majd és végtére ha nem egyeznek meg a járástól való anyag- és pénzigénylésről is lekésnek, akárcsak tavaly, és a művelő­dési otthon kérdését még jö­vőre sem oldhatják meg, már­pedig szükség van rá most is. Annyi bizonyos, a kultúrház fölépítése nem vonz minden fiatalt a szövetkezetbe, de nem is ez a cél, mindenki nem dol­gozhat benne, ám számítani lehet rá, hogy annyi fiatal oda­haza m.arad, ahányat a szövet­kezet foglalkoztatni tud. — Én nem hagyom itt a fa­lut — mondja Zsigó János — mert jó! érzem magam a szö­vetkezetben. Zsigó Jánossal úgy van, hogy ő futballista, a munkán kívül ez is köti a faluhoz, persze nem vetné meg azt sem, ha esténként valahol szórakozhat­na. Jóllehet a vidéken dolgozó sok fiatal közül akadnának olyanok is, akiket a sakkozás, az olvasás, a színjátszás vagy egyéb szórakozás vonzana, il­letve tartana vissza, akárcsak Zsigó Jánost.a futball. Ám míg nincs kultúrház, ez nem- való­sulhat meg, hiszen a kocsmán kívül egyebütt nem húzódhat­nak meg a fiatalok. A fizetést illetően is van igazság a dologban. Munkájá­ért mindenki elvárja a megér­demelt jutalmat. A szövetke­zetben tavaly úgy jött ki a lé­pés, hogy a tervezett 20 koro­na helyett csak 11 koronát fi­zettek munkaegységenként. Gazdálkodott azonban a vágai szövetkezet már. jobban is, hi­szen volt esztendő, amikor 20 koronánál több volt a munka­egység értéke. A fiatalok per­sze ezt már elfelejtették vagy nem akarják figyelembe venni és azt hajtogatják, hogy az iparban kétszer többet keres­nek. A készpénzt illetően helytálló az állításuk, ám nem értékelik azt, hogy a szövetke­zetben a készpénzen kívül ter­mészetbenit és háztáji földet is élveznek, ami szintén jöve­delmet jelent. Minden esetre a vezetőség­nek és minden tagnak arra kell törekednie, hogy a pénz­beli jövedelem egy esztendő­ben se csökkenjen a tervezett' mennyiség alá, mert ez aláássa a szövetkezet tekintélyét is, kiváltképpen á fiatalokat távol­tartja a mezőgazdasági mun­kától. A vezetőség érdeke a falu kulturális életének meg­teremtése is, és éppen ezért kell nagyobb érdeklődést tanú­sítania a művelődési otthon építése iránt. Szó, ami;szó, Vá­gán van helyrehozni való, hogy a pihenőbe vonuló tagok he­lyett több fiatal jelentkezzen a mezőgazdaságba. Mint fen­tebb említettem, p taglétszá­mot illetően ma még koránt­sem aggasztó a helyzet, ám a. jövőben aggasztóra válhat, ha az utánpótlás nem javul. Te­hát idejében kell a falu és a szövetkezet vezetőinek jó fel­tételeket teremteni, mert ké­sőbb esetleg rádöbbenhetnek, hogy eső után köpönyeg mód­jára jártak el. BENYUS JÓZSEF Nem bánja meg, aki bekapcsolódik A be nem avatottak közül vajmi kevés embernek van fo­galma arról, hány vasúti teher­kocsi gördül évente köztársa­ságunkból idegen országokba. A rakomány pedig: szárított vadvirág, gondosan csomagol­va. Ki hinné, hogy ezek a „szénaszállítmányok“ tetemes értéket, képviselnek? HimiimiiiiiiiiiHiimimmiiiMiiíiíiiiiiimimiiimiiiiiiiumiiiinmii Az építkezési vállalat osztravai panelrészlegének dolgozói el­távolítják a nagy fagyok következtében keletkezett hiányokat. Kollektív kötelezettséget vállaltak és a termelési tervet december 23-ig teljesíteni akarják. Az első két hónapban nem teljesítették a tervet, de most már főleg csak olyan paneleket készítnek,_ amelyekre az építkezéseken a legna- *gyobb szükség van. Csehszlovákia a világ egyik leggazdagabb gyógynövényter­mő vidéke. Mezőn, réten, út- széli árokban burjánzik a sok haszontalannak látszó gyer­mekláncfű, meg árvacsalán, pedig az utóbbinak kilogramm­jáért például 60 koronát kap­hatunk szárított állapotban. Csak le kell hajolnunk érte és helyenként szinte nyalábolhat- juk a sok, pénzre beváltható virágot, ha rendszeresen gyűjt­jük és szakszerűen szárítjuk. A gyógynövénygyüjtés több célt szolgál. Az előírt növények beszolgáltatásával először is lényegesen hozzájárulunk nép­gazdaságunk fellendítéséhez. Gyógynövényekben szegény ál­lamok bármilyen mennyiséget szívesen * * átvesznek tőlünk olyan cikkek ellenében, ame­lyekben köztársaságunk beho­zatalra szorul. Mint fontos ki­viteli cikknek elsősorban kül­kereskedelmünk látja tehát hasznát devizakészleteink gya­rapodásában. Belföldi viszonylatban vegyi- és gyógyszeriparunknak van szüksége az említett növények­re. Feldolgozásuk után fontos alkatrészeit képezik különböző orvosságainknak és gyógyteá- inknak. Tudatosítsuk végül, hogy a begyűjtéssel járó munkát, fá­radságot és pepecselést senki se kívánja tőlünk ingyen. A gyógynövényfelvásárló vállala­tok hivatalosan megállapított árat fizetnek minden szárított gyógynövény kilogrammjáért. Bárki kívánságára megküldik a szlovák vagy magyar nyelvű nyomtatott árjegyzéket, hasz­nos tanácsokkal és utasítások­A BUKOR-BRIGAD — Régen volt már az, még 1960-ban, mikor megkaptuk a szocialista munkabrigád cí­met. Akkor még talán nem is ment úgy a munka. Most már tökéletesen ismerjük egymást és nyugodtan mondhatom, hogy a régi hibák a múltéi. Elfeled­tük őket. Akkor még az egyet­len ifjúsági kollektíva voltunk, amely a szocialista munkabri­gád címet viselte. Most pedig már kilenc van belőle. De nem baj, mert ezzel csak megnöve­kedett a versenyzési lehetőség. Ugyanis egymás között is ver­senyzőnk. így kezdődött a beszélgetés Búkor Gyulával, a komáromi Steiner Gábor Hajógyár 12-ta- gú lakatosbrigádjának vezető­jével. / — Az elsők között jelentkez­tünk a XII. pártkongresszus brigádj? címért is. Sok nehéz­séggel ' (munkaanyaghiány, munkaerőhiány) kellett meg- küzdenünk, de kitűzött célun­kat végül mégiscsak elértük. Nem hagytuk magunkat félre­állítani a kemény téltől sem. Szádovszky Gyula mér­nök és Kaján Imre, az össz- üzemi CSISZ-szervezet elnöke megelégedéssel és büszkén szólnak a fiatalokról. — Egyike a legjobb brigád­jainknak, amelyekre mindig le­het számítani. Idén például már négy újítási javaslatot ad­tak be, havi tervüket pedig most 125 százalékkal teljesí­tették. Ellátogatnak pionírismerő­seikhez is, az alapfokú kilenc­éves iskolába, s beszélnek munkájukról. Természetesen a kíváncsi pionírok sem marad­nak adósak a viszontlátogatá- sokkal. Ezenkívül védnökségük van még a magyar tannyelvű kilencéves iskola felett is, ahonnan a tanulók egy héten egyszer náluk végzik a gyakor­lati oktatást. — A szakmai tudás növelése kötelezettségvállalásunk egyik fő pontja. A brigád öt tagja esti iskolán tanul, öt tagunk pedig hosszúlejáratú iskolázá­son vesz részt, ahol tökélete­sen elsajátították az új hegesz­tési módszereket. Kötelezettségvállalásaik kö­zött áll, többek között még az anyaggal való takarékoskodás is. Eddig csaknem tízezer ko­rona értékű anyagot takarítot­tak meg. S hogy mit szeretnének még elérni, megvalósítani? Sok mindent. De minden esetben még szebb, még jobb eredmé­nyeket elérni a munkában. Hogy így lesz, a Bukor-brigád eddigi munkája, a fiatalok lel­kiismeretessége, a legnagyobb biztosíték. -ze­Az „ifjúsági fényszóró“ el­nevezésű akció a középszlová­kiai kerületben is követőkre talált. A pártszervezetek és a szakszervezetek sok helyütt nagy segítséget nyújtanak és fellendítik a mozgalmat. 104 üzemben ellenőrizték eddig a tartalékokat és azt, hogy mennyire használják ki a gép­állományt. A füleki Kovosmalt üzemben a fényszórók rávilágítottak több tonna értékes bádog­anyagra, amely már évek óta az ócskavas között hever. A daru közelében, az öntöde mö­gött 748 tonna Poldi jelzésű pléh-anyagot és profilvasat ta­láltak, amely hónapokon ke­resztül kint hevert az udvaron A dubnicai gépipari és me­tallurgiai gépüzemben megér­tették a „fényszóró" mozgalom jelentőségét. A műhelyvezetők kötelességüknek tartják, hogy a legalaposabban feldolgozzák az ifjúsági ellenőrző járatok je­lentéseit és a CSISZ-szerveze- teket folyamatosan kiértesítik arról, hogy mi történt a talált tartalékokkal. Csakis ennek köszönhető, hogy az üzem dol­gozói nagymennyiségű parla­gon heverő anyagot adtak el más üzemek számára, ahol azokat értékesítik. A marcellházai szövetkezetnek (komáromi járás) 2404 hektár szántóföldje van. E földterületet két komplex gépesített brigád dolgozza meg. A tavaszon 400 hektáron vetik el a ta­vasziakat. A brigád tagjai a tavaszi munkák meggyorsítására két műszakban dolgoznak. A talajelőkészítésre két DT-54 lánctalpas traktort használnak, amelyek kombinált agregáto- kat húznak, továbbá három símítót és hengert, s ez lehetővé teszi a talajelőkészítés idejének lerövidítését. Képünkön Kövér Imre, az első komplex gépesített brigád tagja munka közben. Egy műszak alatt 20 hektár földét készít elő. kai látják el az „újoncokat“ a növények szárítására vonat­kozólag, rendelkezésükre bo­csátják a beszolgáltatáshoz, illetve szállításhoz szükséges göngyöleget és átutalják a gyűjtőknek kijáró összegeket. Voltak diákok, akik például tavaly aránylag könnyű munka árán 3—4000 koronát kerestek a nyári idényben. Kívánatosnak tartjuk, hogy minél többen kapcsolódjanak bele ebbe a nemes, nem fá­rasztó mesterségbe, amely egyúttal tanulságos és jövedel­mező is. Ajánlatos azonban, hogy mindenekelőtt bekérjük a vállalat utasításait, hogy munkánk és annak gyümölcse ne vesszen kárba a növények helytelen szárítása következté­ben. Vakációs diákok, iskolá­sok. szabadságukat töltő dol­gozók, nyugdíjasok és magán- személyek számára a rohamo­san kibontakozó tavasz szabta meg az időpontot, hogy hala­déktalanul munkához lássanak. A vállalat címe: LIEČIVÉ RASTLINY, národný podnik, Bratislava, Štúrova 9. — vagy Košice, Leninova 108. Bő termést, dús aratást és hasznos munkát kívánunk! K. H. Hidjai tatáfÁfrzáb Ott állt a hatalmas palota előtt és nézelődött jobbra, balra. Lassan aprólékosan falusi precizitással nézett meg mindent. Fiatal, zömök legény volt. Napbarnított, kékinges. — Tetszik? — mentem oda hozzá. Rámnézett. — Nagyon. Először látok ilyet — s a szemében öröm és csodálkozás ült, hogy itt- ott egy oszlop és ilyen gyö­nyörű épület kerekedett be­lőle. — Micsoda gyönyörű tornyok — fordult a város felé. — Ügy szeretném mind sorba nézni. — Honnan jöttél? — A Tornai Állami Gaz­daság zsarnói részlegéről. Ott vagyok CSISZ-elnök is. Igyekeztünk segíteni, ahol kellett és ahol lehetett a gazdaságunk. Komposztot készítettünk, a faluszépítés­ben 1Í00 órát dolgoztunk, csak magam 260-at. Hát az­tán engem küldtek ki a jó munkámért. — Sokan vagytok ott fia­talok? — Tagok 32-en. Aztán dolgozunk, mikor mit kell. Természetesen brigádban szombaton és vasárnap. Az egyetemesen gépesített cso­portban is (1004 hektáron gazdálkodnak és 11 tagja van) nagyrészt CSISZ-fiata- lok vagyunk. S mindnyájan szívesen dolgozunk. Az igaz­gatóságon pedig méltányol­ják és jutalmazzák igyekez- tünket, munkánkat. Sánta Mihály elbeszélé­se alapján úgy látszik, hogy a gazdaságban helyesen al­kalmazzák a prémiumrend­szert, mert valóban serken­tőleg hat a munkában. Szó­val, amit ígérnek, meg is tartják. Nem így a járási CSISZ-esek. ígértek ők is jutalmat a jó munkáért, aztán elfelejtették. — Nem azért emelítem, de az ilyen.fölösleges ígér­getés csak rontja a hangu­latot, a munkakedvet közöt­tünk. ígérd meg, ne add meg! Le kell már erről is végre szokni. Sért is ben­nünket, mert úgy látszik azt feltételezték rólunk, hogy különben nem dolgoz­nánk szívesen, csak ha pénzt ígérnek. Hát szeretnénk, ha nem hinnék! Különben az eredményeink talán elég vi­lágosan beszélnek. — Hanem ezek a tor­nyok . .. Körbefordult. Sze­mébe az előbbi keserűség után öröm ült és csodálko­zás. Egyszerre elfelejtette a kultivációs zetorját, a ve­tést, az egyetemesen gépe­sített brigádot, az otthoni fiatal barátait és mindent, amiről még előbb annyit beszéli. — Egyszer majd visszajövök motorkerékpá­ron és Prága összes tornyát megnézem. -tó­Érdekességek t • A^ jáchymovi bányák dol­gozói áz EFSZ-ek üzemi klubja mellett asztronómiai kört ala­kítottak és most brigádmunká­val csillagvizsgálót építenek. A teleszkóp átmérője 86 centi­méter. Az épületet még ezen a nyáron befejezik. ' * * * Hazánk 364 mezőgazdasági erdészeti tanulóotthonában több mint 42 ezer tanuló ké­szül hivatására. A 141 mező- gazdasági technikumot jelen­leg 23 ezer tanuló látogatja. • Még a komáromi őslako­sok közül is kevesen tudják, hogy a várost pont kétszáz évvel ezelőtt, 1763-ban rendkí­vül erős földrengés rázta meg és igen súlyos károkat okozott. * * # A középszlovákiai kerületben áprilisban 33 millió facsemetét ültettek ki. A tornaijai erdé­szeti körzetben 200 hektár te­rületet, a kékkői «körzetben 300, a rimaszombati körzetben pedig 200 hektár területet fá­sítottak be. • Japánban a hatalmas ba­romfifarmokon most legújab­ban rózsaszínű műanyagból ké­szült szemüveget szerelnek fel a tyúkokra. így állítólag többet tojnak. * * * A Boberovicei Állami Gazda­ságban tápfolyadékon 18 négy­zetméteren termesztenek ku­koricát. A kukorica naponta 2 cm-t nő és úgy számítják, hogy egy négyzetméteren 40- 50 kg kukorica terem meg. A bobefovici pionírok ősszel 40­50 négyzetméterrel szélesítik ki a kukorica termesztését. © A vihorláti vízgyűjtő 33 négyzetkilométer területével a legnagyobb mesterséges tó lesz Szlovákiában. Több mint 2,2 millió földanyagot kell át­helyezni. * * * Érdekes kiállítás nyílt meg Františkové Lázne-ban, ame­lyen a kerékpár fejlődését mu­tatják be. Jelenleg hazánkból különböző 52 típusú kerékpárt szállítunk 50 országba. Világ­viszonylatban is nagy újságot jelent a legújabb berendezésű sebességváltó. Nagy az érdek­lődés a Junior jelzésű össze­rakható kerékpár iránt, amely egy kofferbe belefér. Ezenkí­vül még szabályozható is, úgy hogy gyermekek és felnőttek is egyaránt használhatják. 9 Európában első helyen ál­lunk a fogromlás elleni harc­ban. Hazánkban eddig már hat helyien, Brnóban, Táborban, Klatovvban, Zábrehben, Hodo- nínban és Pezinokban rendsze­resen jódot adnak a vízveze­ték-tartályokba. Minden liter vízre egy milligrammot számí­tanak. * * * Hlušovicén (Olomouc mel­lett) országos mezőgazdasági iskola nyílt, ahol a legjobb szakemberek adják át tapasz­talataikat. Most Josef Trousil, a szocialista munka hőse 18 instruktort részesít oktatásban. Az év folyamán hazánk minden részéből több mint 500 mező- gazdasági tanuló tanulja majd meg, hogy hogyan lehet emel­ni a tejhozamot. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents