Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-01 / 17. szám

*- ' T. A CSISZ IV. kongresszusának határozatából A CSISZ IV. kongresszusa — melyet 1965. április 18-21. között Prágában tartották meg — megtárgyalta a CSKP XII. kongresszusának határozatait. A CSISZ KB tevékenységéről és a további feladatokról szóló beszámoló alapj án a fiataloknak a fejlett szocialista társa­dalom építésében való részvételével és a fia talok kommunista nevelésének elmélyítésével foglalkozott. i Hazánk dolgozó népe a CSKP vezetése mellett nagy győzelmet ért el — felépítette a szocialista társadalmat. Az építésben a fiatalok aktívan részt vettek. A fiatalok kommunista nevelésében dön-, tő tényezőnek a hazánk felvirágoztatásáért kifejtett munkában való aktív részvételt tekintjük. Minden egyén és minden CSISZ- szervezet a 'munkahelyen, minden üzemben aktívan arra törekedjen, hogy teljesítse a termelési tervet, harcolj011 a kiváló minő­ségért és a maximális gazdaságosságért, ne törődjön bele a hiányokba és eltökélten védje az egész társadalom érdekeit. A CSISZ IV. kongresszusa magasan érté­kelte a CSISZ-szervezetek kezdeményezé­sét, harcban a termelés gazdaságosságának emeléséért, amely az „ifjúsági fényszórók“ elnevezésű mozgalomban csúcsosodik ki a legjobban. Helyes, ha továbbra is kiszéle­sítjük ezt a mozgalmat. Az ellenőrző bi­zottságok tevékenységét összpontosítsuk a további tartalékok feltárására, a színes fé­mekkel, az energiával, a gépberendezések­kel és az értékes nyersanyagokkal a legta­karékosabban bánjunk, és gondoskodjunk az alapos kihasználásukról. A CSISZ-szervezetekben és az ifjúsági kollektívákban harcoljunk a szigorú mun­kafegyelem betartásáért, a munkaidő ala­pos kihasználásáért és a munkabiztonság­ért. A termékek minőségének emelése érde­kében lendítsük fel a „gyári jelzés becsü- letéért“-mozgalmat és harcban a selejt ellen. A CSISZ-szervek, karöltve az FSZM-al, továbbra is szélesítsék ki a szocialista munkaverseny mozgalmat, rendszeresen ellenőrizzék a versenyek menetét, nyer­jünk meg továobi fiúkat és leányokat a szocialista munkabrigád címért versenyben álló brigádokba. Az üzemekben szélesítsük ki a fiataloknak a termelés irányításában való részvételét, és a termelési értekezle­teken tárgyaljuk meg minden munkarész­leg konkrét feladatát. Fokozottabb figyelmet szenteljünk an­nak, hogy a fiatalok népgazdaságunk döntő ágazataiban és az ifjúsági építkezéseken helyezkedjenek el. Kövessünk el mindent azért, hogy az ifjúságra bízott épületeket a kitűzött határidőre a legjobb minőség­ben fejezzék be. Köztársaságunk döntő építkezései számára az üzemekben bizto­sítsuk a gépek és berendezések pontos és jó minőségű szállítását. * * * A falu átépítése és a mezőgazdasági termelésnek az ipar színvonalára való eme­lése teljesen a fiatalok ügye. Főleg a fia­talokra vár az a feladat, hogy az élen ha­ladjanak harcban a mezőgazdasági nagy­üzemi termelés haladó munkamódszereinek érvényesítéséért, a falusi munka és az élet kulturáltságának emeléséért. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szá­mára szinte korlátlan lehetőségek nyílnak arra, hogy a mezőgazdasági gyakorlatban a tudományos ismeretek gyorsított beve­zetése útján érvényesítsék adottságaikat és ismereteiket, és mezőgazdaságunk elég élelmiszert termeljen a dolgozók számára és elég nyersanyagot az ipar számára. A CSISZ-szervek és szervezetek teljes felelősséget érezzenek a szövetkezetek* és az állami gazdaságok gazdálkodásáért, a termelésben való részvétel szempontjából rendszeresen értékeljék ki a fiatalok mun­káját, lendítsék fel a szocialista munka­versenyt, még bátrabban mutassanak rá a fiatal dolgozók példáira, támogassák a fia­talokat a magas hektárhozamok és a hasz­nosság emeléséért kifejtett igyekezetükben. A kongresszus meghagyja a CSISZ-szer- veknek és szervezeteknek, hogy rendkívüli figyelmet szenteljenek a növénytermesztés emelésének, elsősorban a takarmányalap, a kukorica, burgonya, a hüvelyes növények és a takarmányozás céljaira szükséges cukor­répa termesztésének. A fiatal gépesítők és az ifjúsági kollektívák egész éven keresz­tül vegyék gondozásukba ezeket a vetemé- nyeket. A kukorica és a burgonyaföldeken szervezzenek ellenőrző járatokat, és azok biztosítsák az agrotechnikai határidők be­tartását, hogy magasabb hektárhozamokat érjenek el. A rétek és legelők gondozásában, határ­vidéken a széna begyűjtésében szervezzük meg a fiatalok és a pionírok segítségét. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok fon­tos szerepet töltsenek be abban, hogy ér­vényesítsék a termelésben a technikát és a tudományos ismereteket minél messzebb- menöen használják fel. A kongresszus ezért meghagyja a CSISZ- szerveknek és szervezeteknek, hogy a GTÁ-kal és a HESZ-gel közösen a növény- termesztésben és az állattenyésztésben dol­gozó fiatalok túlnyomó részét 2-3 éven belül olyan kiképzésben részesítsék, hogy azok értsenek a mezőgazdasági gépek ke­zeléséhez. Sajátítsák el a gépvezetést, is­merkedjenek meg a gépjavítás alapvető ismereteivel, a függeszthető szerelvények. 5 begyűjtő-gépezetek, az önműködő ete­tőberendezések és más gépek kezelésével. A CSISZ-szervezetek a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban még több kez­deményezést fejtsenek ki a további telje­sen gépesített brigádok és munkacsoportok szervezésében és a mezőgazdasági üzemek vezetőségével közösen arra törekedjenek, hogy a mezőgazdasági üzemek irányításá­ban az élen haladjanak. Az állattenyésztési termelésben bátrab­ban vezessük be az új technológiát és a két műszakra oszló munkaszervezést. A fiatal állatgondozókkal ismertessük meg a mintagazdaságokban bevezetett új munka- módszereket és arra serkentsük őket, hogy a legjobb dolgozók termelési eredményei­nek színvonalát érjék el. A mezőgazdasági üzemekkel, a nemzeti bizottságokkal és az iskolákkal közösen mélyítsük el a fiatalokban a mezőgazdasági munka iránti szeretetet, évente 40—50 ezer fiatalt nyerjünk meg a mezőgazdasági munkára. Nyerjük meg a mezőgazdasági üzemek számára azokat a fiatal szakembe­reket, akik eddig más üzemekben, hivata­lokban és kutatóintézetekben dolgoztak. Szervezeteink behatóbban foglalkozzanak a szövetkezetekben és az állami gazdaságok­ban dolgozó fiúkkal és leányokkal. Ener­gikusan követeljük, hogy a mezőgazdasági üzemek és vezetőségek funkcionáriusai tá­mogassák a fiatalok kezdeményezését, hogy azok céltudatosan bekapcsolódjanak a ter­melés irányításába, tegyék lehetővé szá­mukra, hogy teljes mértékben felhasznál­hassák szakképzettségüket és támogassák a fiatalok harcát a gazdagabb és kulturál­tabb falusi életért. A fejlett szocialista társadalom építése, a kommunizmusba való folyamatos átme­net, a tudomány és a technika általános fejlesztése a gazdaság és a társadalom kü­lönböző részlegein dolgozó emberektől megkívánja, hogy rendszeresen emeljék képzettségüket és minősítésüket. A CSISZ-szervezetek az iskolákban, a tanulőotthonokban közvetlenül a pártszer­vek vezetésével, a tanítók teljes támogatá­sa mellett szilárdítsák meg a tanulók és a diákok kezdeményezését és önállóságát az iskolai kötelességek teljesítésében, a közhasznú munkák elvégzésében és az ér­deklődésüknek megfelelő tevékenységük­ben. A fiúkat és a leányokat úgy irányít­sák, hogy azok a saját munkájukért, a ta­nulmányi előmenetelükért ' és cselekede­teikért társadalmi felelősséget érezzenek. A CSISZ-szervezetekben és munkacso­portokban beszéljük meg a tanulmányi eredményeket, ne legyünk elnézőek a ha­nyagsággal szemben, ne engedjük, hogy a diákok felelőtlenül végezzék iskolai köte­lességeiket, úgy irányítsuk a fiatalokat, hogy azok vegyék ki részüket a közéletben és a társadalomért végzett munkából. A kongresszus támogatja azt a határo­zatot, hogy a közép- és főiskolát végzett növendékek 3-5 évig az elsőfokú munkahe­lyeken dolgozzanak. A CSISZ-szervezetek úgy irányítsák a diákokat, hogy azok a tár­sadalom szükségleteivel szemben helyesen viszonyuljanak, hogy a végzett diákok tu­datosan azokra a helyekre menjenek dol­gozni, ahol rájuk szocialista hazánknak a legnagyobb szüksége van. A CSISZ iskolai szervezetei akkor érik el tevékenységükben a színvonal emelését, hogyha több súlyt fektetnek a tanulóottho­nokban és az internátusokban rájuk váró feladatokra, és1 ha felelősséget vállalnak azokért a diákokért, akik ezekben az in­tézményekben élnek. Az iskolák vezetőségei, a tanítók és a nevelők, valamint a szakoktatók minél kedvezőbb feltételeket teremtsenek a CSISZ tevékenysége számára. Munkájukban tá­maszkodjanak a CSISZ-re és használják fel a CSISZ-szervezetek kezdeményezését. A CSISZ-szervek és szervezetek még foko­zottabb mértékben igyekezzenek eltávolíta­ni azokat az alkalmatlan nevelőmódszere­ket, amelyek még egyes iskolákban, tanu­lóotthonokban és internátusokban haszná­latosak és a felelős szerveknél kérjék a hibák kiküszöbölését. A termelőerők további fejlődése meg­kívánja, hogy a CSISZ még fokozottabb mértékben ösztönözze a fiatalokat állandó művelődésre. Ez a CSISZ-szervezeteket az üzemekben és a falvakon arra kötelezi, hogy a fiata­lokban felkeltsék a műveltség utáni vá­gyat, lelkiismeretes dolgozókat küldjenek tanulni és a FSZM-el karöltve, valamint az üzem vezetőségével közösen Olyan feltéte­leket teremtsenek, hogy azok sikeresen befejezhessék tanulmányaikat. A gyermekek kommunista nevelésében jelentékeny helyet tölt be a CSISZ pionír­szervezete. A CSISZ pionírszervezete olyan sokolda­lú és érdekes tevékenységet fejtsen ki, amely már egymaga a gyermekszervezet jellegéből indul ki. Ébresszen a gyerme­kekben vágyat az új után, szilárdítsa meg a gyermekek akaratát, hogy azok jól és lelkiismeretesen tanuljanak, támogassa az egészséges romantikát, a mozgást a szabad természetben, olyan tettekre serkentse a pionírokat, amelyek a haza iránti szerétéi­ből fakadnak, úgy vezesse a gyermekeket, hogy azok társadalmunk életében részt vegyenek, fokozza a gyermekek aktivitását és emelje önállóságukat. A pionírszervezet segít a gyermekek kommunista nevelésében, melynek súly­pontját az iskolában találjuk meg. A pio­nírszervezet tevékenységében azonban más formákhoz és eszközökhöz folyamodik és nem utánozza az iskola módszereit. A pionírszervezet sokoldalú tevékenysé­ge a „Mit ismer és tud a pionír“ nevelő- rendszerből indul ki. A kongresszus meg­hagyja a Központi Bizottságnak, hogy a pionírfokozatokat úgy módosítsa, hogy azok a mai feltételeknek és a CSISZ PSZ munkaszükségleteinek jobban megfelelje­nek. Helytelen, ha a pionírrajok tevékenysé­gét csakis a gyűlésekre korlátozzuk. A pio­nírok egész heti tevékenységét terjesszük ki elsősorban a napközi otthonokra, az ér­dekkörökre és a lakóhelyen. A kongresszus a szocialista munkabrigádokhoz fordul, hogy még jobban mélyítsék el az elvtársi együtt­működést a pionírokkal, és így személyes példamutatásukkal gyakoroljanak hatást köztársaságunk legifjabb nemzedékére a pályaválasztásnál. A fiatal szakemberekkel, a tanítókkal és a szülőkkel közösen töme­ges alapon fejlesszük a gyermekek techni­kai és természettudományi tevékenységét, és még sokkal jobban az üzemek, a szö­vetkezetek és a kutatóintézetek felé for­dítsák a gyermekek figyelmét. A pionírszervezet tevékenységében egy­re fontosabb helyet tölt be a testnevelés, a védelmi nevelés és a turisztika. A kong­resszus meghagyja a CSISZ-szerveknek és szervezeteknek, hogy az eddiginél sokkal körültekintőbb módon járjanak el a pionír- vezetők kiválasztásánál és kiképzésénél, különösen az üzemekben és a falvakon. A fejlett és tapasztalt fiúkat és leányokat rendszeresen és felelősségteljesen szemel­jék ki a vezetők funkciójába, a rajvezetők kora magasabb korhatárt érjen el, még­pedig úgy, hogy a fiatalokat és a kevésbé tapasztaltakat segédrajvezetői funkcióval bízzák meg. A pionír tanácsok és bizottságok tevé­kenységük súlypontját abban lássák, hogy konkrét segítséget nyújtsanak a pionír­csoportoknak, rendszeresen emeljék a pio­nírvezetők tevékenységének és a pionír­aktívák színvonalát. A szocialista társadalom és az emberről való végtelen gondoskodása hatalmas ne­velőeszközzé vált, amely a fiatalok életét minden oldalról befolyásolja. Nap mint nap sok pozitív és serkentő befolyás, ta­pasztalat és példa hat a fiatalokra. A mai nemzedék kritikus, öntudatos, igé­nyes, műveltebb és fizikailag, valamint szellemileg is fejlettebb. Nem ismerte a kapitalista kizsákmányolást és ezért nem hasonlítja össze a mai életet a kapitalista múlttal, hanem a szocializmus és a kom- munizjnus eszményi elveivel. Kevesebb po­litikai élettapasztalattal rendelkezik. Ezek a tények még csak növelik a CSISZ- ben az eszmei nevelés jelentőségét. Az ideológiai nevelés a CSISZ-ben még szo­rosabban a fiatalok életével forrjon össze. Adja meg a feleleteket azokra a kérdések­re, amelyekkel a fiatalok munkájukban és mindennapi életükben találkoznak. Az esz­mei nevelés célja az, hogy a fiatalokat a szocialista társadatom építésében aktív és alkotó munkára serkentse. Tanítsuk meg a fiatalokat arra, hogy értsék meg a párt politikáját, segítsenek a megvalósításában, alakítsák át önnönmagukat és a társadalmat. Ezért a nevelés tartalmát elsősorban a munkához és a társadalomhoz való szocia­lista viszony, továbbá határozott harc a hanyagság, a közömbösség, az önzés és az élősdiség megnyilvánulásaival szemben ké­pezi. Szilárdítsuk meg a fiatalokban a szo­cialista tulajdon iránti viszonyt, amely a hazáért végzett becsületes munkában nyil­vánul meg. Fejlesszük a fiatalok nemzet­közi érzelmeit, szilárdítsuk meg a Szovjet­unió iránti szeretetet, tegyük őket büsz­kévé azért, hogy a hatalmas szocialista táborhoz tartoznak. Az ideológiai nevelés megvalósításánál a CSISZ-szervezetek úgy irányítsák a fiata­lokat, hogy azok az önálló gondolkozás útján jussanak el a tudományos világné­zethez. A fiatalok az üzemekben, a falvakon szo­rosan összeforrtak a szocialista termelési kapcsolatokkal A tanulóifjúság ideológiai nevelésében onnan indulunk ki, hogy az ifjúság neve­lésében a legfontosabb tényező az iskola. A CSISZ kapcsoljon rá az iskola építő munkájára, fejlessze és mélyítse el az is­kola tevékenységét. Mindig az ideológiai nevelés képezze szervezeteink tevékenységének alapját. A CSISZ-szervezetek az eddigi tapaszta­latok alapján továbbra is lendítsék fel a kulturális alkotóképességet és az FSZM-el, valamint a NB-kel közösen szervezzék meg az ifjúsági alkotóversenyt, de küszöböljék ki az öncélúságot és a rohamszerűséget. A CSISZ-szervek és szervezetek még hatá­rozottabban harcoljahak a kibúvás és az eszmei kötetlenség ellen. A művészeti al­kotásban nyomják el a konzervativizmust és a szélsőséges divathóbortokat. Ápolják azt, ami új és egészséges. A fiatalok mu­latságaiból távolítsuk el a primitivizmust, tanítsuk meg a fiatalokat ízléses táncokra és a társadalmi illemre. E célból a CSISZ-nek el kel! mélyíteni az együttműködést az alkotó művészekkel, keressék fel a művészeket tematikai javas­latokkal és kritikai észrevételekkel is. Több befolyást gyakoroljanak azokra a mű­vészeti ágakra és eszközökre, amelyek tö­megesen hatnak a fiatalokra mint pl. a film, a rádió, a televízió, az irodalom és a zene. Nagy jelentőséget tulajdonítsunk annak, hogy a jó könyvet közelebb hozzuk a fiatal olvasóhoz. A CSISZ-szervezetek ebben az irányban is használják ki még jobban a le­hetőségeket, amelyeket a könyvtárak szé­les hálózata nyújt, és a könyvtárakkal kö­zösen alapítsanak olvasóklubokat és korokét az ifjúság számára. A kongresszus meghagyja a CSlöz. kb nak, hogy a szerkesztőségi kollektívák ja- ruljanak hozzá az ifjúsági sajtó eszmei elvhűségének elmélyítéséhez és az olva­sókra még nagyobb hatást gyakoroljanak.^ Az ifjúsági sajtóban nincs helye az olcso szenzációnak, a felszínességnek és a divat- hóbórtoknak. A CSISZ lapjai és folyóiratai meggyőző módon világítsák meg az ifjú­sági szervezet programját, nyerjék meg a fiatalokat annak, hogy ezt a programot megvalósítsák, úgy vezessék a fiatalokat, hogy azok teljesítsék a párt és a CSISZ összes határozatát. * * * A fiatalok sokoldalú egészséges fejlődése megkívánja, hogy a CSISZ-szervezetek te­vékenységéhez, szorosan hozzátartozzon a testnevelés. A kongresszus ezért meghagy­ja a CSISZ-szerveknek és szervezeteknek, hogy olyan feltételeket teremtsenek, ame­lyek megengedik, hogy a fiatalok naponta legalább egy órát a testnevelésnek és a sportnak szenteljenek. Szervezzünk töme­ges turista tevékenységet. Az FSZM pio­nírtáboraiban több helyet szorítsunk a tu­risztikának és a testnevelésnek. A harmadik országos spartakiád, melyet 1965-ben rendezünk meg, a CSISZ és a CSTSZ közös akciója lesz. Szocialista hazánk védelme a jelen fel­tételek mellett az egész nép közös felada­ta. A CSISZ-szervezetekre hárul az a meg­tisztelő feladat, hogy a fiatalokat a katonai szolgálatra alaposan előkészítsék, hogy a fegyveres erők jövő tagjai egészségesek és testileg rátermettek legyenek, tudjanak úszni és felfogják a mi néphadseregünk küldetését. A CSISZ-szervezetek gondos­kodjanak, hogy a fiúk és a leányok elvé­gezzék a polgári államvédelem tanfolya­mait. A CSISZ-szervezetek csakis azért fejt­hetnek ki olyan hatékony tevékenységet, mert a CSKP és a KB olyan nagy figyel­met szentel az ifjúság körében kifejtett nevelőmunkának. A CSISZ legfőbb kötelességének azt tart­ja, hogy a fiatalokat a marxizmus-leni- nizmus szellemében nevelje, beléjük oltsa a kommunista ember erkölcsi tulajdonsá­gait. A CSISZ tevékenysége akkor lesz sike­res, ha a program megvalósításában aktí­van minden tagja részt vesz. A kongresz- szus hangsúlyozza, hogy a CSISZ-tagság önkéntes, minden fiatal ember számára azt a megtisztelő kötelezettséget jelenti, hogy aktívan dolgozik és tanul, alárendeli magát a kollektív fegyelemnek, és kezdeményezé­sével hozzájárul a CSISZ sokoldalú tevé­kenységének emeléséhez. A CSISZ-szerve­zetek az olyan tagokkal szemben, akik nem teljesítik feladataikat, megsértik az alap­szabályokat, kitérnek a társadalmi munka elől, henyélnek és nem tartják be a szo­cialista erkölcs alapvető szabályait, nem lehetnek elnézőek. A CSISZ az egész ifjúságot képviseli. A szervezetek sokoldalú tevékenysége oda vezessen, hogy a tagok aktívan dolgozza­nak a közérdekű szervezetekben és intéz­ményekben. A CSISZ összes szerveiben és szerveze­teiben érvényesítsék a kollektív vezetés elveit. Több gondosságot fordítsunk a funkcio­náriusok aktívájának alapos kiképzésére és több leányt bízzunk meg funkciókkal. Helyes, ha a CSISZ KB ilyen irányban kidolgozza a káderek kiemelésére és elő­készítésére vonatkozó irányelveket. A CSISZ legfőbb kötelességének azt tart­ja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban élő fiatalok körében a proletár nemzetköziség magasztos eszméit terjesz- sze. A fiatalokat úgy vezessük, hogy járulja­nak hozzá a szocialista világrendszer egy­ségének megszilárdításához. Továbbra is ápoljuk a szocialista táborban és különö­sen a Szovjetunióban élő fiatalokkal való barátságot. A lenini Komszomol a CSISZ nagy példaképe. Teljes erőnkkel támogas­suk azoknak az országoknak az ifjúsági és diákszövetségeit, amelyek már felszabadul­tak a gyarmati rendszer béklyói alól, ér a függő országokban élő fiatalokat támogas­suk harcukban a politikai és gazdasági függetlenségükért. A CSISZ a kapitalista országok ifjúsági és diákszervezeteivel' sz?r°san az elvtársi szervezetek útján működik együtt. Továbbra is kiszélesítjük kapcsolatainkat azokkal a szervezetekkel, amelyek a békéért harcolnak és az ifjúság demokratikus jogait védelmezik. Aktívan részt veszünk a DÍVSZ és a Nemzetközi Diákszövetség harcában a békéért, a békés együttélésért, az általános és teljes lesze­relésért, harcban a nemzeti függetlenség­ért a gyarmatosítás, az imperializmus ellen, harcban a társadalmi haladásért az iskolák demokratizálásáért. A CSKP vezetése mellett tanulunk és szocialista hazánk felvirágoztatásán mun­kálkodunk!

Next

/
Thumbnails
Contents