Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-01 / 17. szám

r

i

:

TÖRÖK ELEMÉR VERSEI:

1

Mi mai emberek i

Néha körülszállnak gondom madarai és piros szigetek buknak tol szememben, csodás növényzetek magjai hullnak rám, s mint egy szép tulipán kivirul a kedvem.

Máskor meg verejték csorog homlokomról, mint „yászoló rnyák szeméből a könnyek, s szeretném emberebb emberré teremteni magam, hogy embert én soha meg ne öljek.

Ha egyedül vagyok testemre hullanak a lányok és anyák síró fájdalmai, ha lehunyom szemem, elektromágnesként vonz lángok csúcsáról mélységbe valami.

Ô remények, melyek belőlem fölszántok

naponta, csillogó virágporok szállnak

így, ha szél kavarja a nyári réteket,

hogy ha nem borítnak árnyat < felhő-fátylak.

Tán holnap meghalok, mert oly balgák vagyunk mi mai emberek, már elfelejtettünk hinni és szeretni, csak a bosszú vágya, ez az ősi átok ég gyilkolva bennünk.

És mégis általunk békül meg a világ, és szépet, jót teszünk napvirágos kedvvel, térséget mutatunk nyár-nyilú szavakkal, s holnap ébred bennünk a kétkedő ember.

Tükörbe néztem

Ablakomon hús szellő jön be, darázs kering zümmögve körbe.

Morzsolom bajuszom s dörmögöm — én ezt a darazsat megölöm.

Ám mégse tettem, megsajnáltam, öléstől lúdbőrzik a hátam, felálltam és tükörbe néztem: hisz nincsen nekem gyilkos képem;

Bűnöm, hogy embernek maradtam, s ha bántottak rúgtam, haraptam? frissen nyújtózva, sose félve új-Júdásokkal harcra kélve?

Az ifjúság erőpróbái

KÖZEL HATEZER FŐNYI TÖMEGET VONULTATNAK FEL • EGY SZÁZTAGÚ GYERMEK- KÖRUS IS BENEVEZETT • A DOLGOZÖ IFJÚSÁG IS NAGY SZÁMBAN VAN KÉPVISELVE Az Ifjúsági Alkotóverseny idei fordulóját már a CS1SZ Központi Bizottsága, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom központi szervei és aZ Iskola- és Kulturálisügyi Minisztérium közös megegyezése alapján létrehozott új versenyalap- szabályzat értelmében szervezzük. Megteremtettük ezáltal a feltételeket arra, hogy az alkotóversenyen ifjúságunkkal egy sorban a dolgozók minél szélesebb tömegei is bekapcsolódhassanak e nemes versengésbe.

Patócs Józsefnek, a CSISZ Dunaszerdahelyi Járási Vezetősége titkárának szavai szerint a folyamatban lévő seregszemléket kitartó szervező munka előzte hneg, amelyet az alkotóverseny különbizottsága a helyi és járási szemlék sikeres lebonyolítása érdekében már az elmúlt év novemberében megkezdett. Tavaly november 22-én ülésezett először a CSISZ, a FSZM és a JNB iskolai szakosztályának közös bizottsága. Az alapos elökészíNem a liszt, inkább a

(SOS GYÖRGY A PÉK ClMÜ SZÍNMÜVÉNEK BEMUTATÓJA KOMÁROMBAN)

A bíráló nyelvén megállapítani, hogy valaki „megcsinált“ egy szerepet, nem jelent bókot. Ezt a jelzőt olyankor szokták használni, ahol a rutin kerekedik az előtérbe és a színészi játék az előadásmód mereven értelmező „szabályaihoz“ ragaszkodik, és nincs egyénisége. Király Dezsőt sokszor megtapsoltuk és élbeli színészünknek ismerjük el, de most csalódottan állapítjuk meg, hogy Forró Márton pékmester szerepét csupán megcsinálta és ebben a rutinos mesterkedésben alig érte el saját átlagát. A szerző, címszereplőién keresztül tisztult emberi morált hirdet, de szavai üresen csengenek és a cselekvés is hűvös produkcióvá csökken, mert hiányzik a belső emberábrázolás. És általában Sós György színmüvéből hiányzik az egyes szereplők belső karaktere, amit a felületes játék, felszínes szövegmondás, a figurák vázlatos mivolta csak kihangsúlyoz. A rendező (Gregor Martin m. v.) a szerző segítségére jöhetett volna az egyes figurák jellemzésében és az egymásközti kapcsolatokat árnyalatokban is kibonthatta volna. így az erkölcsi meditációk mögött nem tűnnek el a nyers történet hiányosságai és a lélektani erő, amely kétségtelenül hatásra vár, ez esetben csupán fizikai cselekvéssé szűkül, mert kizárólag a tett erejével érvel. Az előadást gyengíti a helytelen díszlet is, amely nemcsak szín- padilag csekély értékű, de félrevezető is. Hazánkban Árkos nevű község nincs. A cselekmény Magyarországon játszódik. A díszlettervező (Čestmír Pechr m. v.) mégis hatalmas ČSSR térképet biggyeszt a háttérre annak ellenére, hogy célszerűbb lett volna egy időszerű jelszó vagy plakát és a szerző által is megkövetelt kisebb Lenin-kép. Logikátlan a kis falusi pékségben a „három fil- lungos“ hatalmas ajtó és az „ennyire modern" kemence.

Társadalmunk fejlődésének hatalmas üteme, a szocialista társadalom emberének rohamos növekedése az élet sokkal alaposabb ismeretét teszi szükségessé színpadjainkon is. Élet- ismeretre azonban nem lehet szert tenni felületes dokumentáció útján. Elmélyült színészi alkotás is csak akkor jöhet létre, ha a hős alakítása az előadás szerves részévé válik. A színész, a rendező és az író is hősének életét éli. Ha nincs így, a felvetett problémák legfeljebb a riportdráma érdekességéig jutnak el. A mondanivaló másodlagos szerepet kap, mert a téma és a hozzá gyűjtött nyersanyag ismert riportokból eredt. S mire drámai köntöst ölt, a lényeges gondolatok elhangzottak már, a felvetett problémák, válaszok és megoldások közismertek lettek. A szereplők is ismerőseink. Ismerősök, mert ha az életből is vevődtek, nem eleven emberek, inkább funkciók, álláspontok szócsövei, akikből hiányzik a belső karakter. Annyira vázlaSartóris Éva

tés természetesen nem bizonyult hiábavalónak bár igazságtalanok lennénk, ha azt állítanánk, hogy az idei seregszemle sikere elsősorban nem az együttesek tagjaitól és vezetőitől függött. Az alkotóverseny sikeres lebonyolításához a dunaszerdahelyi járásban nem kis mértékben hozzájárultak a Csemadok szervezetei és maga a járási vezetőség is.

AZ IDEI ALKOTÖVERSENY ELSŐ SEREGSZEMLÉJE,

a szocialista drámafesztivál is a Csemadolc-szervezetek és a népművészeti alkotóverseny járási bizottsága közös rendezvényeként zajlott le. Most, miután már a járási szavalószemlék befejeződtek, a gyermek színjátszó csoportok részvételével ifjúsági drámafesztivált szerveznek. Közel tíz gyermekszínművet mutatnak majd be az alapfokú és általános műveltséget nyújtó iskolák pionírjai és CSISZ-tagjai.

A járási szavalószemlén is csaknem tizenöt iskola közel százötven tanulója lépett fel a dolgozó ifjúsággal egy sorban, hogy a költészet zengő nyelvén sajátságos hangvétellel közvetítse a költők jelenünk- ! ről vallott igazát... Dunaszer- dahelyen az idei járási szava- lőszemlén ugyanis kifejezetten a ma élő szerzők jelenünkről formált irodalmi alkotásai domináltak. A hangzatos és művészi előadáson kívül elsősorban a téma megválasztásának köszönheti sikerét Pogány Alica is, a dunaszerdahelyi Alapfokú Kilencéves Iskola növendéke, továbbá Ida Lehotská, aki prózai műből adott elő részleteket, majd Sartoris Éva is, aki az alapfokú műveltséget nyújtó iskolák növendékei közül a legsikeresebb szavalónak bizonyult.

Sikeresen szerepeltek Bugát Szonja és testvére Erzsiké, aki a tavalyi komáromi országos szavalóversenyen első díjat nyert. A prózai műfajban Limbeck Katalin és Zakár Piroska értek el kimagasló eredményeket. A dolgozó ifjúság képviselői közül Izsóf Lilla tanítónő és Lőrincz László, a dióspatonyi földművesszövetkezet dolgozója szerezték meg az elsőséget.

AZ IFJÚSÁGI ALKOTŐVERSF.NY

TOVÁBBI SEREGSZEMLÉI

már nemcsak Dunaszerdahe- lyen, de részben Nagymegye- ren és Somorján kerülnek megrendezésre. Nagymegye- ren rendezik május hó közepén az énekkarok bemutatóját, majd egy héttel később Somorján a zenekarok járási fesztiválját. Közben Dunászer- dahelyen megszervezik még a táncegyüttesek seregszemléjét és itt állítják ki a képzőművészeti alkotások legjobbjait is.

A kórusverseny legesélyesebb együttese minden bizony- nya! az ekecsi alapfokú iskola száztagú énekkara lesz,

Tarka műsorral kecsegtet a táncegyüttesek szemléje is, amelyen nem kevesebb mint kétszáz gyermek, ifjúsági és felnőtt népi táncos szerepel majd.

A zenekari fesztiválon a népi muzsikától, a fúvós együtteseken keresztül, a dzsessz- zenéig minden zenekari műfaj képviselve lesz. Több «gyéni versenyző is benevezett.

Pdgány Alica

Május végén rendezik a képzőművészeti alkotások kiállítását, amelyen a hagyományos, műfajú alkotások mellett az idén grafikai művöket is kiállítanak.

Soha nem tapasztalt kezdeményezésnek számítanak az idei népművészeti alkotóversenyek új versenymúfajai. Du- naszerdahelyen a művészeti fényképkiállítás mellett, a különböző formájú faliújságok és a hangoshíradó műsorainak megszerkesztésében is versenyre kelnek a fiatalok.

Befejezésül a dunaszerdahelyi Ifjúsági Alkotóverseny járási seregszemléinek címére soroljuk fel észrevételeinket azzal kapcsolatban is, hogy a jövőben miben kell még, véleményünk szerint, továbbfejleszteni e nemes versengést:

Az eddigi sikerek ellenére is tovább kell növelni a verseny tömegalapját, gondoskodni kell műfaji skálája további bővítéséről is, de a népművészeti alkotás hatékonyságát kell a legsürgősebben a kellő szintre emelni, amihez az első lépés kétség kívül azon keresztül is vezet, ha az Ifjúsági Alkotóversenyen szereplő együtteseket nemcsak a járási seregszemlén bemutatott produkciójuk szerint értékeljük majd, egy egyedülálló fellépés alapján, hanem egész éves tevékenységük tükrében.

(kor)

A kategóriák győztesei

tosak, hogy úgy beszélünk róluk: egy „ilyen" elnök, egy „amolyan" szomszédasszony, egy „emilyen" ficsúr vagy „olyan" tanácstag, péksegéd stb. De ez áll a dráma nyelvezetére is, valamint a gondolati tartalmára, cselekményére. Az alakok itt hétköznapi társalgási nyelven beszélnek, szófordulatuk, jelzőik közismertek. Valaki azt mondhatná, hogy a ma emberét nem beszéltethetjük Shakespeare nyelvén. Ez tény. De az is bizonyos, hogy az élő beszéd prózájának is megvan a maga költészete, művészete. Ez nehéz feladat még inkább ott, ahol kevés a tanulási kedv és a tanulnivaló anyag holmi „unalmas elmélet" csupán.

Tagadhatatlan, hogy az ilyen színdaraboktól nem is várunk többet, minthogy a maguk műfaján belül legyenek logikusak. Időszerű, közérdekű problémákhoz nyúljanak, ezeket a valóságnak megfelelően, hitelesen ábrázolják, s emellett érdekes színes í rások legyenek; felkeltsék és lekössék a nézők figyelmét. A ma közönsége szembe akar nézni a hibákkal,

a társadalom és az emberi jellem visszásságaival.

A komáromiak „kenyérsütéséből" hiányzik a kovász és a ropogós „sercli" zamata. A rendezés a cselekményt langyossá hűt ötté, mert valameny- nyi szereplőnél hiányoltuk a lélekrajzot, az elmélyült emberábrázolást. Turner Zsig- . mond (tanácselnök), Lengyel Ferenc (Boglár), bizonyos vonatkozásban Lőrincz Margit (Majomé) nyújt némi kabinet-alakítást. Nem értjük viszont sokoldalú tehetséges színésznőnket, Bot ka Zsuzsát, hogy Terus szerepében mi okozta indiszponáltságát? Reméljük. a vidéki előadásokon a téves szereposztású előadásban is művészibb alakítást nyújt majd.

A mű optimista kicsengése sokkal többet jelez, mint a szó szótári fordítása, sokkal gazdagabb emberi magatartást és szemléletet jelöl, mint ami a derűlátás keretébe belefér. Ez az optimizmus, hit az emberben, a társadalom fejlődésében, az emberiség holnapjában. A -szerző é meggyőződését indokoltan hozzuk színpadra csak kár, hogy ilyen megoldásban.

Ügyelni kell arra, hogy a műsorra tűzött darabokat főleg a művészi modor és tehetség, valamint a tárgyválasztás szempontjából jól válasszuk meg. Ne a színész személye, hanem egyénisége legyen feltétele egy-egy szerep eljátszásának! Ha nincs megfelelő szereplőnk, ne akarjunk Hamlet -et játszani, de Rómeó és Júliát sem, noha egyesek véleménye szerint a Matesz hat Júliával is rendelkezik. Ne hasonlítsuk magunkat Pesthez vagy Bratis- lavához. Maradjunk meg saját színpadunkon és önmagunkhoz mérten inkább azon töprengjünk, hogyan tovább ... és mit is jelent tulajdonképpen a modern színjátszás?! Az üres játékkülsőségek túlhalmozódásá- ban a színészi-rendezői munka gépiessé válik. A rutin, a sablon, akármilyen magas fokú kultúrára támaszkodik, ugyanoda vezet, mint a primitív színházat játszó színházasdi. És erre nekünk nincs szükségünk!

SZUCHY M. EMIL

kovász hiányzik aMatesz péks

EGRI VIKTOR:

Gedeon

háza

Hanván

A hanvai Csemadok fiatal színjátszói a közelmúltban mutatták be Egri Viktor drámáját. Benyomásainkat röviden az alábbiakban igyekeztünk összefoglalni.

A tévedések elkerülése végett le kell még szögeznünk, hogy cikkünk megírásában nem a kritizálás lehetősége vezetett bennünket, hanem 'inkább a segíteni akarás. Segíteni akarás, hogy már amennyire lehet ezzel is elősegítsük a fiatalok fejlődését, s a nagyon is kirívó hiányosságok eltüntetését.

Kezdjük talán a maszkí- rozással, amely nagyon sok kívánnivalót hagyott maga után, s amelynek nagyon fontos szerepe jut egy-egy jellem kidomborításában, egy-egy figura hitelesebbé tételében. Ennek a pontnak egyedül Katona Lajos (Gedeon György szerepében) felelt meg maradéktalanul. Felesége Anna (Majoros Erzsiké) inkább fiatal lánynak hatott, mint negyven év körüli asszonynak, s ugyanilyen kislányos maradt Pásztor Anna is Katalin (György nővére) szerepében. A többiek maszkírozása úgy-ahogy megfelelt.

Természetesen nehéz dolog tanult maszkmester nélkül jó maszkot készíteni. De vannak falusi színjátszóinknak íródott ilyen irányú segítséget nyújtó könyvek, s azok tanulmányozása bizonyosan segítene. Vagy kérhettek volna tanácsot az idősebbektől. Katona Lajos, a valóságban 22- 23 éves, a színpadon elhittem neki, hogy legalább 50. Ha pedig neki sikerült a megoldást megtalálnia, a többieknek is kellett volna, hogy sikerüljön.

Meg kell említenünk a szövegmondásban előforduló botlásokat és dadogásokat is. Ez azonban még megbocsátható — lámpaláz és rutinhiány címén. De az már korántsem, hogy például „Mocart" helyett mindenütt „Mozartot" mondtak, a „radikális" helyett „radiálisát", stb. Ügy gondoljuk, hogy a helybeli tanítók segítségével ezeket a hibákat nem követték volna el.

Valamit még a játékról. Már említettük, hogy Katona Lajos szerepében magasan fölötte állt az egész fiatal gárdának. Nagyszerűen — ha szabad ilyen kifejezést használnunk — oldotta meg feladatát. Dávid Lajos (Iván intéző) szintén jó volt, s kedvesen játszotta Tóth Ilonka is Lili szerepét. Kár, hogy Majoros Erzsiké és Pásztor Anna esetében már az említett maszkírozási hiba aláásta a játék hitelességét. Különben a darab legsikerültebb jelenete az apa és fia között lezajlott szópárbaj volt. (A fiú szerepét Asztalos Géza játszotta.)

Összefoglalva. A hiányosságok ellenére is dicséret illeti a hanvai fiatalokat, hogy ilyen nehezen játszható és komoly színészi felkészültséggel rendelkező színészeknek is gondot okozó darab előadására vállalkoztak. Mindenesetre az új művelődési otthonban megtörtént az első hazai előadás. A következőkben reméljük, hogy sűrűbb egymás útónban találkozunk majd egy-egy bemutatón, a közönség, és a fiatal műkedvelők.

—tó■

...............................................

I