Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-01 / 17. szám
Az Ipoly partján Szorgalmas, büszke nép lakja Ipolyvisket. Büszkék a szövetkezetükre, amely messze földön hires, de esek azért, mert szorgalmasan dolgoznak a tagok és jó a vezetés. Derülnek, amikor egy idegen kíváncsiskodik, fürkész a közös gazdaság ügyei iránt, és csodálkozva jegyzi meg a különböző dolgokat. Az elmúlt gazdasági évben 33 koronát fizettek ki munkaegységenként s a zárszámadáskor még négy korona jutott minden munkaegységre. Ezenkívül még természetbeni juttatásokat kaptak az EFSZ dolgozói. Jól keresnek tehát a tagok, igaz, megdolgoztak minden koronáért, nem ingyen adja a föld a hasznot. A falu is változik, szépül, sok az új ház, motoron járnak az emberek s televízió hozza otthonukba színházak, mozik műsorát. A falunak 1200 lakosa van. A fiatalok hiányoznak a faluból. A kitűnő gazdasági eredményeket elérő szövetkezetben boldogan találja meg bárki a számítását, mégis, alig dolgoznak fiatalok a szövetkezetben. Nyáron, amikor a kertészetben idénymunka van, még dolgoznak ugyan lányok, de fontosabb helyeken alig találni fiatalt. Bár a kertészetet fontos üzemágnak tartják, hiszen a haszon jó része a zöldségtermesztésből származik, havonként 1300 koronát is keresnek itt a fiatalok. Az ifjúság nagyobb része viszont távoltartja magát a szövetkezettől, sőt a falutól is. Vajon mi ennek az oka? Korszerű kultúrház épült a faluban, a közeljövőben adják át rendeltetésének. Az építkezés és a felszerelés költségeit nagyrészt a szövetkezet viseli. A kereset jó és más téren is gondoskodnak a lakosságról. Mégis le kell szögezni, a CSISZ-szervezet dicséretre a faluban soha, éppen csak papíron létezett. Lehetőségek vannak a faluban mind kulturális, mind anyagi téren, de a fiatalok nevelésével alig törődnek valamit. Azt sem mondhatnánk, hogy a közös gazdaság munkaerőhiánnyal küzd, de a fiatalok mégis hiányoznak a szövetkezetből, mert velük könnyebben lehetne eredményeket elérni, mint csupán idősekkel. Fiatalt nem lehet idős emberrel helyettesíteni és a tagság általános életkora eléggé magas. A faluból két fiatal tanul most mezőgazdasági technikumban, eddig még soha senki mezőgazdasági iskolát nem végzett a faluban. Körülbelül 30 fiatal kőműves jár ki a faluból dolgozni, azonkívül ácsok, akad néhány asztalos is és más foglalkozású. Fényes Sándor, a szövetkezet elnöke személyesen ment el az iskolába meggyőzni a fiatalokat, hogy mezőgazdaságban helyezkedjenek el, de nem hajlottak a szavára. Ez is a helytelen nevelésre és a CSISZ-szervezet hiányos munkájára vall. Az anyagi és a kulturális feltételeken kívül, úgy látszik, az erkölcsi feltételek is döntően hozzájárulnak a fiatalok életfelfogásához. Nem a szövetkezetét bírálhatjuk azért Ipolyvisken, mert a fiatalok nem maradtak odahaza. Még nem jutottunk el ebben a faluban sem odáig, hogy a fiatalok tudatában és gyakorlati életükben szakmává formálódott volna a mezőgazdaság. Főiskolát végzett. disznóetetőt még nem láttunk, sem pedig trágyahányót. A fiatalok úgy veszik, hogyha nem lehetnek mindannyian agronómusok, elnökök vagy legalábbis csoportvezetők odahaza a szövetkezetben, akkor miért tanuljaI1I1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII» nak? Ez persze hibás felfogás, de tény az, hogy a tudásukat, rátermettségüket mindenképp ki akar ják használni a társadalom javára, a mezőgazdaság további felvirágoztatására. Szakmává csak úgy válik a mezőgazdaság a fiatalok számára, ha tudásukat, munkakészségüket minden téren érvényesíthetik, ha nem mennek el a faluból, még ha anyagi téren biztosítottak is. Igaz, nem lehet mindent egyszerre megvalósítani. Régen menekültek a földtől, megvolt ennek is az oka. A régi felfogásokat nem lehet azonnal gyökerestül kiirtani, de azért sokat javíthattunk volna már a helyzeten. Az ipari munka és a mezőgazdasági munka közötti különbség még mindig túl magas, fiatalokra váró feladat a válaszfalak elkeptatása. Kovács György, a szövetkezet agronómusa felhoz egy példát. A helybeli talajjavító szövetkezet öntözőberendezést készít az EFSZ számára. Hatvan cm mély árokból 14 koronáért kellett egy köbméter földet kidobálni a felszínre. De amikor a szövetkezet a kuko- ricakórót fülleszti, savanyítja, akkor maga$ kóróhalomra hét koronáért kell a föld köbméterét dobálni, fez is egy norma. Több pénzt nem lehet rá elszámolni. A különbség tehát nagy. úgyis mondhatjuk, hogy 50 százalékos. A talajjavító szövetkezetben ezek szerint tehát fele munkával keresnek annyit, mint az EFSZ-ben. Ilyen különbségek vannak munka és fizetés között. Ez is egyik oka, hogy a fiatalok még az ipoly- viski szövetkezetben sem maradnak meg. A fiatalok menekülését a faluból nem lehet egy dologgal megmagyarázni, van annak száz oka is! Mindenhol helyben kell tehát megoldani, az ő szavai szerint is, a fiatalok problémáját, elsősorban a helyi nemzeti bizottság, a CSISZ-alapszervezet, és nem utolsó sorban a szövetkezet vezetősége útján. Bagota István A népi ellenőrző bizottságokról Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa határozatilag kimondotta a népi ellenőrző bizottságok megalakítását. Ezzel megszilárdította a központi irányítást, tökéletesítette az állami és a gazdasági szervek tervező, szervező és ellenőrző tevékenységét. A vonatkozó intézkedések bevezetésével egyidejűleg fokozott mértékben érvényesül a demokratikus központosítás alapelve. Az Állam és forradalom című müvében már V. I. Lenin is azt hangoztatta, hogy: „A számvitel és ellenőrzés — ez a legfontosabb, ami a kommunista társadalom' első szakaszának elindításához, helyes működéséhez kell“. Lenin, a nagy gondolkozó, emellett nemcsak a < felülről jövő, hanem arra az 5 ellenőrzésre is gondolt, ame- < lyet tömegméretekben az ősz- ; szes dolgozó gyakorolni híva- ] tott. í Nemzetgyűlésünk ezért jóvá- 1 hagyta a népi ellenőrzésről és < a népgazdasági nyilvántartás- < ről szóló törvényjavaslatot. , Egységes, központilag irányi- < tott népi ellenőrző szervek lé- i tesítéséről van tehát szó, ame- i lyeket a nép választ és ame- 1 lyek a népnek tartoznak fele- 1 lősséggel. Elükön a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai j Bizottság áll. A népi ellenőrző 1 szervek rendszerében helyet : foglalnak a Szlovák Nemzeti Tanács melletti Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság, a kerületi és járási, valamint a helyi, körzeti és üzemi ellenőrző és statisztikai bizottságok. az apák — kissé elmaradtak. Megfeledkeztek a harcos hagyományokról, a múlt szenvedésekről és az „én“ fontosabb, mint a „mi"! Csak ezzel magyarázható, hogy például két \ kilencedikes diáklány a Jedtio- tába készül — eladónak. A számtanból viszont az egyik i hármas a másik négyes ősz- • tályzuttal zárta a tanév első : felét. : De úgy érzem, hogy a HNB 1 részéről sem igyekeztek való- > ban meggyőzni a fiatalokat ar- : ról, hogy mezőgazdasági tér- ' melés nélkül nincs bánya, nincs autó, nincs tégla, villanyáram ... nincs élet! Pártunk XII. Kongresszusának határozatai mindenkit tettekre köteleznek! Legfőbb ideje . tehát, hogy szakítsunk a régi sematikus formákkal és a mezőgazdaság fontosságát és szépségét ne csupán a szokott „csináljuk, mert muszáj“ módszerekkel mutassuk meg a fiataloknak, hanem állandó, következetes munkával vezessük őket a földek felé. A meggyőzést nem a kilencedik évfolyamban kell kezdeni, hanem már a hatodik osztályok munkatervében is szerepelnie kell a pályaválasztás fontos kérdésének. A csatai példa nem elszige- , telt jelenség és éppen ezért fontos, hogy szülők, pedagógusok, szövetkezeti vezetők és HNB-képviselők új, emberközel módszerekkel igyekezzenek fia- : tál karokat, fiatal szíveket i nyerni a szocialista falu szá- i mára! s Péterfy Gyula Üzemi népi ellenőrző bizottságok létesülnek ipari, építkezési, szállító- és kereskedelmi vállalatoknál, illetve üzemeknél, továbbá nagyarányú építkezéseken, gép- és traktorállomásokon, tervező irodákban, kutatóintézetekben és a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok keretén belül, amennyiben azok legalább 100 alkalmazottat foglalkoztatnak. Ezzel szemben a központi hivatalokban, bankokban, nemzeti bizottságoknál, iskolákban stb. nem létesítenek ilyen ellenőrző bizottságokat. Helyi népi ellenőrző bizottságokat pedig elvben csak 1000 lakosnál népesebb községekben alakítanak. Az üzemekben, községekben városi körzetekben nyilvános ^üléseken választják a népi lenőrző bizottságok tagjait legöntudatosabb és legta- isztaltabb dolgozók soraiból, cik odaadó hívei a szocializ- usnak, kérlelhetetlenül harcnak a fogyatékosságok ellen > a nép bizalmát élvezik, megválasztott tagok tisztsé- i tiszteletbeli funkció, amelyik gyakorlásáért sem külön jazást, sem munkahelyükről aló ideiglenes szabadságolást ím igényelhetnek. A választások előkészítése amár folyamatban van. Az ső időszakban, azaz június )-ig egyedül Szlovákiában 200 ser dolgozó érdekeit képvise- k majd az üzemekben válaszait népi ellenőrző bizottságok, városokban és községekben edig 900 ezer lakost lesznek ivatottak képviselni. Számos agyobb városban és üzemben lár lezajlottak a választások, jbbek között Bratislavában is. A bizottsági tagok munjeája íszben szervező, részben ne- elő jellegű lesz. Tevékenyke- ésükbe bevonják az élmunká- )k, technikusok, újítók, köz- azdészok segítségét, a szocia. sta munkabrigádok és a nő- izottságok tagjait. A bizottsá- i tagok ellenőrzik a termelési dadatok teljesítését, a dolgo- jk kezdeményezéseinek gaz- aságos felhasználását, a közlátást, a lakosságnak nyújtott íolgáltatásokat, az egészség- gyi előírások betartását és a andéglátóipar kifogástalan zemeltetését, valamint a nem- iti bizottságok működését. Ez z ellenőrző tevékenység azon- an semmiben sem csökkenti központi hivatalok, a nemzeti izottságok és alárendelt szereik felelősségét. v h A Balti-tengeren. Jindrich Mahelka fametszeft. /Q jövő felé „Csata!" A vonat jegykezelője kiáltotta az állomáson, és miközben a magyar tannyelvű iskola felé haladtam a tavaszi napfényben fürdő házak között, a falu múltját pergettem. Sok mindernd' mesélhetnének a kövek, vágtató handzsá- ros törökökről, Rákóczi fejedelem hadairól, akik 1711-ben hidat vertek a Gorámon és a szabadságharc hős tábornokáról — Guillon Richárdról, aki egy ideig szinté i csatai lakos volt. Beszélhetnének a XVII. században ide televített szemforgató pálos szerzetesekről és arról is, hogy a tőkés köztársaságban új nevet kapott Csata: a „Vörös sarok". 1945 április 27 én Kelet fiai elhozták a szabadságot és a falu az évszádos álomból ébredvén, fejlődni kezdett. A magyar tannyelvű iskola két kilencedik évfolyamát 46 tanuló látogatja A „Vörös sarok“ ifjú hajtásai, akik már új világunk, szabad rendünk neveltjei. Vajon érzik-e, tudják-e, mivel tartoznak a társadalomnak, a harcos apáknak, a kornak és a rendnek? Vajon foglalkoznak-e a jelen problémáival és a jövő feladataival? Ilyen kérdésekre a statisztika, a számok hideg objektivitása adja a mindent kifejezi választ. Milyen pályát választott 1 csatai magyar tannyelvű iskolt 46 kilencedik osztályos tanú lója? Mezögazdasúgi technikum: . 4 (ebből 2 könyvelési tagozat) Mezőgazdasági gépjavító: Mezőgazdasági ipari tanuló Ipari tanuló: .................. (ebből 6 géplakatos) Építészeti technikum: . . Bányaipari tanuló . . . Erdész .......................... Gépipari technikum: . . Katonai zeneiskola: . . Vasutas iskola: .... Elárusító (Jednota) . . Fodrász ............................... 2 12 évf. ÁM1 ........................15 Egészségügy: 2 Tehát 46 kilencedik, osztályos fiatal közül csak 7 tanuló hajlandó segíteni a mezőgazdaságban, de ezek .közül is kettő adminisztratív pályára készül. Miért csak ennyi? Azt hiszem elsősorban azzal nyerhetjük meg a fiatalokat a mezőgazdaság részére, ha szövetkezeteink anyagi és erkölcsi eredményei biztatóak! De vajon biztató-e a csatai szövetkezet helyzete, amikor a munkaegység értéke tizenegy korona ötven fillér? És vajon mi marasztalja 0 fiatalokat a faluban, amikor a Népművelési Otthon hallgat a tömegszervezetek tunyár, tespednek és a szórakozás, művelődés egyetlen eszköze a televízió?! Természetesen a tényezők, a; okok között kell megemlíten azt is, hogy a néhai „Vöröi sarok" harcosai — az anyák é. A Trhové Mýto-i EFSZ-ben az árpa vetése után hozzáláttak a talajelőkészítéshez, hogy időben elvessék a cukorrépát, mely képünk szerint nagy ütemben folyik. KIRÄLYHEL- MECI BESZÁMOLÓ A királyhel- meci irodalomkedvelő fiatalok nagy örömmel üdvözölték körükben Cselényi László, Batta György, Tözsér Árpád és Gál Sándor költőket. Az irodalmi est közvetlen meleg hangulatban zajlott le. A költők saját verseiket adták elő és készségesen válaszoltak a közönség kérdéseire. Mindnyájan szívesen gondolunk vissza erre a szép estre, reméljük, hogy gyakrabban jönnek hozzánk a szlovákiai magyar költők és irodalmárok. Magyar Hilda, Királyhelmec SIKERES ELŐADÁS A CSISZ szap szervezetének tagjai a Csemadokkal karöltve az EFSZ kultúr- házában nagy sikerrel mutatták be Siposs Bolondóra című háromfelvonásos vígjátékát. A nagy eredmény Miklós Anna és Miklós Imre tanítóknak köszönhető, akik fáradságot nem ismerve mindent elkövettek, hogy a darabot sikerre vigyék. Kiváló alakítást nyújtott Bartalos Éva, Szombathelyi Imre, Horváth Ferenc, Bartal Ferenc, de a többi szereplő is mind jó volt. Paksy Zsuzsa, Szap A CSISZ IV. KONGRESSZUSÁNAK TISZTELETÉRE A marcellházai kilencéves iskola tanulói brigádórákat ajánlottak fel. A munkában a 9. osztály 33 tanulója vesz részt. Eddig már 104 brigádórát dolgoztak le. Rózsa- és fenyőfákat ültettek ki. A szövetkezet számára is segítséget nyújtottak. Egyetlen délelőtt alatt 35 ezer palántát szedtek ki a szövetkezet kertészének nagy megelégedésére. A kapott pénzért nyáron kirándulásra mennek. Máskor is szívesen segítenének. Oravec István, Marcellháza KI MIT TUD A sárkányi mezőgazdasági tanulóotthon növendékei április 3-án Csicsón szerepeltek a Ki mit tud műsorral Nagyon tetszett Kiss Katalin, Mayer József, Molnár Katalin, Méry Jolán, Baráth Katalin és Sándor Oszkár. Megali Mihály és Vermes Lajos a bohózatban nyújtott jó alakítást. A műsort Vajas Józsefné nevelőnő állította össze sok ízléssel és hozzáértéssel. Reméljük, hogy a sikeren felbuzdulva a jövőben gyakrabban rendeznek majd esztrádmű- sorokat. K. H. A LÉVAI PEDAGÓGIAI ISKOLÁBÓL ÍRJÁK A III. C osztály tanulói szép számban vettek részt a Ki mit tud vetélkedő első fordulójában. Nagy sikerrel szerepelt Brányik E., Czinte E., Dócze M., Hencze M., Farkas K., Kerekes E., Pataki K. és Fátrai A. A leány tánczenekar megérdemelte, hogy bekerüljön a döntőbe. Kerekes Eszter, Léva ZSELlZI LEVÉL Több éves szünet után ismét fellendült nálunk a kulturális élet. Most Móricz Zsigmond Űri muri című darabját adtuk elő. A darabnak mind az 50 szereplője igen pontosan járt a próbákra, és tudása legjavát nyújtotta. A darab főrendezője Göbő Lajos iskolaigazgató volt, az ő érdeme, hogy ilyen sikert értek el. A legjobb alakításokat Zábrenszky Imre. Fóbik Anna, Tóth Béla és Csenky Dezső nyújtotta. Nagyon tetszett még Csömör József, Siposs Béla, Szabó József és Kolozs Ernő. A helyi ma- gyar tannyelvű iskola növendékei is szerepeltek, igen ügyes volt Molnár Zoltán, Dulai Ferenc és Molnár József. A magyar tannyelvű iskola növendékei Ki mit tud műsort is rendeztek. Török József bűvészmutatványaival, Miklós György szavalataival ért el szép sikert. Az ötórai teadélutánokon is rendeznek Ki mit tud műsort. Az iskolai szavalóversenyen a legjobb volt Madó Margitka, Góbő Katika, Cseneky Dezső, Horváth Éva, Miklós György, valamennyien az alsó tagozat tanulói. A felsőbb tagozaton az első és harmadosztályos tanulók tűntek ki. Dittrich Anna, Zselíz MESEJÁTÉK A GÉLÉI ISKOLA SZÍNPADÁN A géléi kilencéves iskola színjátszó csoportja nagy lelkesedéssel tanulta be Benedek Elek Többsincs királyfi című mesejátékát. A siker jórészt Domonkos tanító elvtársnő kitűnő rendezésének, továbbá Holocsi és Érsek tanítók segítségének köszönhető. A szereplők közül kiemeljük Fencs M., Mészáros S., Almássy F. és Láng L. tanulókat. Örülünk a sikernek és ezentúl gyakrabban akarunk színdarabot betanulni. Grünfeld Judit, Gele EGY KIS FALU ÉLETÉBŐL Nová Stráž községet bizonyára kevesen ismerik. Nem nagy falu, de elmondhatjuk, hogy kulturális téren felvehetné a versenyt nagyobb falvakkal is. A színjátszó csoportunk valóban nagyon jó. Közöttük Turza elvtárs a legidősebb. Sokat tanulhatunk tőle. Siposs Jenő Bolondóra című színjátékát és Kónya József Senki fia című drámáját elevenítettük meg a színpadon. A szereplők közül kiváló alakítást nyújtott Kosztolányi Gáspár, aki mint rendező is megállja a helyét. Petrécs Anna, Tornaija MEGÉRDEMELT SZÓRAKOZÁS A marcellházai iskola kilencedikes tanulóit most a legjobban a pályaválasztás kérdése foglalkoztatja. Már túlestek a felvételi vizsgákon és most intézik az ipari és mezőgazdasági tanulók elhelyezését is. Az iskola nagy kirándulásra készül, a CSISZ-gyűlésen Kádek Gábort, Német Bélát és Simon Erzsit bízták meg a kirándulás szervezésével. Nyugat-Szlovákia nevezetes helyeit keresik majd fel. A kirándulás költségeit a bri- gádmunkáből befolyt keresetükből fedezik. Kívánjuk, hogy a kirándulás jól sikerüljön. Kádek Gábor, Marcellháza SZERKESZTŐI ÜZENETEK Költő szeretnék lenni: Próbálkozom és Zöld ruha jeligére. Verse kiforratlan, nem közölhetjük. Örülnénk, ha rövid tudósításokat írnának az ottani fiatalok életéről. Kócos: A Világifjúság című lap közli külföldi fiatalok címét. Törekvés: Cikkét nem közölhetjük. Rövidebb tudósításokat várunk. Sportgyűjtő: A műkorcsolyázók és sportolók fényképeit a nagyobb trafikokban kaphatja.
